Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-11 / 144. szám

1910 • november 11 DELMAGYARORSZÁG 5 Ezeket mondotta el Berzeviczy Albert. És mert bizonyos, hogy a költségvetést idejekorán nem tárgyalhatják le, bizonyos az is, hogy a kormány indemnitást kér és azt meg is kapja, hisz az eksz-leksz elkerüléséről van szó. * A készfizetések és a bankszabadalom tárgyában a magyar és osztrák szakreferensek nap-nap után folytatják tanácskozásaikat. A tanácskozások — mint tegnap Tet&seky János és Papp Elek államtitkárok a miniszterelnöknek jelentették — már vége felé közelednek. Amint befejeződnek, Lukács László nyomban Bécsbe utazik, hogy az osztrák pénzügyminiszterrel és az Osztrák-Magyar Bank vezető" embereivel tárgyaljon. A manuar deSeqáció. — A hadügyi költságuetés részielei. — (Saját tudósítónktól.) A magyar delegáció mai ülésén, — mivel a hacliigyi albizottság jelentésének általános vitáját tegnap befejezték, — a részletek tárgyalását kezdték meg. A déleló'tti ülés elején Hoffmann Hugó altábornagy, a közös hadügyminisztérium osztályfőnöke, tartott hosszabb beszédet, amelyben a katonai reformokat helyezte reális világításba. Ugy a délelőtti, mint a délutáni ülés jellege különösen Hoffmann replikáiban domborodik ki, aki Sághy Gyula, Holló Lajos és Bakonyi Samu fölszólalásaira megadta a kivánt fölvilágositásokat. A mai ülés végső eredmétiyo az volt, hogy a délutáni ülésen a delegátusok elfogadták a hadügyi albizottság jelentésének tételeit. Az ülés ezzel véget ért, mire Láng Lajos elnök a holnapi ülés napirendjét tűzte ki. E szerint a delegáció holnap sorrend szerint először a tengerészeti, azután a külügyi, a zárószámadási és végül a pénzügyi albizottság jelentésének tárgyalását kezdi meg. A mai ülés lefolyásáról a következőket jelentjük : Láng Lajos elnök délelőtt tiz órakor megnyitotta a magyar delegáció teljes ülését. A mult ülés jegyzőkönyvének fölolvasása után Hoffmann Hugó altábornagy mondotta el fejtegetéseit a védőerö-reformról és a katonai kérdésekről. Beszéde elején hangoztatta, hogy a politikai kérdésekre megadta a választ Héderváry gró^ miniszterelnök. Ezekre vonatkozólag tehát nem nyilatkozik. A védőerő-reform dolgában a hadügyminiszter csak a tanácsadó szerepét játsza s igy legföljebb csak intencióiról nyilatkozhatnékA katonai bűnvádi pörrendtartás a két kormány és a két törvényhozás megegyezésének dolga. Azután fölsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a hadügyi korftiány az utolsó négy esztendő alatt a tisztikar és a legénység helyzetének javítására tett. Ilyenek voltak a katonatiszti özvegyek nyugdijának rendezése, a katonatisztek fizetésemelése, a nyugdíjasok lakásbérének biztosítása, a tisztikar adósságainak rendezése, továbbá a tisztek áthelyezésénél gyermekeik arányában nevelési pótlék rendszeresítése. A legénység anyagi helyzetének, élelmezésének javítására szintén sokat tett a hadügy i kormány a két kormány előzékenységével. Azután válaszolt az egyes szónokok fejtegetéseire. Apponyinak azt válaszolja, hogy a véelőerő-törvény reformja és a pörrendtartás javaslata, már készen van. A kétéves katonai szolgálat csak a gyalogságnál lesz megvalósítható a lovasságnál és tüzérségnél tovább is három esztendeig szolgáló legénységet másként fogják kárpótolni. A póttartalék a jövőro megmarad. Az ellenőrző-szemlék megszüntetéséről a hadügyi kormány nem mondhat le, bár ilyen szemlét évek óta nem tartanak. A katonai szolga, lat alól való mentesség esoteib törvényben fogják szabályozni. Az igaeúlványos altisztek közül Magyarországon harminc esztendő aluli csak százötvenet alkalmazlak, aminők oka, hogy az 1883-iki magyar törvény az alkalmazást különböző képesítéshez köti. A hadügyi kormányzat egyébként mindent megtesz ennek a törvénynek enyhébb értelmezése érdekében. Az altisztek közül csak kevés a magyar, aminek oka az, hogy csak kevesen jelentkeznek. Az önkéntesi előkészitötanfolyamokat meg fogják szüntetni, mert kevés tanulás árán méltánytalan kedvezést nyujtanak. Nyelvi tekintetben a jövőre nem ciz anyanyelvet fogják az érintkezés nyelvéül elfogadni, hanem a magyar nyelvet és minthogy az uj népiskolai törvény szerint a nemzetiségi iskolákban is tanítják íi ül 3 a y a r nyelvet, nyolckilenc esztendő múlva automatice a magyar nyelv lesz mindenütt az ezrednyelv Magyarországon. Próbát tettek, hogy a tisztek számát az önkéntesekkel kiegészítsék, de az önkéntesek közül csak kevesen vállalkoznak a kisebb jövedelmű és nem épen kedvező előmenetelt biztosító katonatiszti pályára. A törzstiszti vizsgálatot, amelyek az idősebb tisztek előrejutását megnehezítették, teljesen meg fogják szüntetni s az orvosoknál és gyógyszerészeknél úgynevezett tájékoztató-tanfolyamokkal helyettesitik. A magyar tisztek létszámának fokozatos emelkedése remélhető, minthogy 1904. óta ezernél több ingyenes alapítványi helyet létesítettek a katonai iskolában magyar növendékeknek. Elismeri, hogy a kétéves katonai szolgálat nagy költséggel fog járni, de ez természetes, mert szaporítani kell a tisztek és altisztek számát. A hadügyi kormány lépéseket tett, hogy az osztrák vasutak is ugyanazt a kedvezést biztosítsák az Ausztriában tartózkodó magyar tiszteknek, aminőt az osztrák tisztek élveznek Magyarországon. A katonai bűnvádi pörrendtartás nyelvének megállapítása a két kormány dolga. Kossuthtal polemizálva, helyesli a hadsereg intenzív fejlesztését, de szűk. séges a létszám szaporítása is. A legénységgel való rossz bánásmódot a hadügyi kormányzat perhorreszkálja. A hadügyi kormány komolyan törekszik arra, hogy az ipari szállításokban Magyarországot megíelelően részesítse. A katonai léghajózás még a kísérletezés stádiumában van. A hadügyi vezetőség a Dunántúl is akar egy léghajó-állomást létesíteni, de az ottani földbirtokosok részéről eddig nem találkozott a megfelelő előzékenységgel. Kéri a költségvetés megszavazását. Tisza István gróf és Bakonyi Samu rövid fölszólalása után a delegáció a hadügyi költségvetést általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalás előtt a hadügyi jelentésben foglalt határozatokat olvasták föl a csapatok elhelyezéséről, a pótlovak beszerzéséről, az ipari szállításokról stb. A katonai nevelőintézetekről szóló határozati javaslatnál Tisza István gróf hosszabb beszédet mondott, amelyben mindenekelőtt újra szóvá tette Juslh Gyulának azt a beszédét, hogy a függetlenségi párt a bankért lemond a katonai követelményekről. Örömmel veszi tudomásul, hogy Apponyi is hive a hadsereg intenzív fejlesztésének, de ez csak kellő technikai fölszereléssel és megfelelő segédcsapatokkal lehetséges, ami nem egyéb a létszámemelésnél. Amit Apponyi mondott, hogy a parlamentárizmus nem egyéb üres formánál, az igaz bizonyos ügyekben, amelyek Ausztriával együttesen intéztetnek. A király maga fényes példáját adta mindig a parlamentarizmus rendelkezéseihez való alkalmazkodásának. Ha megvan a nagyosztrák törekvés, annál inkább kel1 az uralkodóval való harmóniát keresni, hogy ezzel az áramlattal diadalmasan megküzdhessünk. Igaz, hogy az osztrák és a magyar kiegyezési törvény között különbség van, de a lényeges az, hogy csak azok az ügyek közösek, amelyekre mind a két törvény megállapítja a közösséget. Aláírja azt, amit Apponyi a hadsereg nevelőhatásáról mondott, dc hogy oz a nevelöhatús teljes mértékben érvényesüljön, föltétlenül szükséges, hogy a magyar csapatokat magyar tisztek vezessék és a legénységgel való érintkezésben a magyar nyelv legyen a használatos. Kérte végül a függetlenségi pártot arra, Ivcgy mintán már föladta katonai programjának kilcnctizedi*éssét, mondjon le az utolsó egytizcdrcszről is és akkor a katonai kérdésekben az összes magyar pártok között teljes lesz az egyetértés. Apponyi Albert gróf szólalt föl Tisza után, hogy válaszoljon Tiszának fejtegetéseire. Beszédének tartalma az volt, hogy a függetlenségi párt a minimumra mérsékelte a maga katonai programját, de amikor a monarchia véletlenül igen nagy diplomáciai siker által megerősödött, azt kellett tapasztalnia, hogy rögtön megszűntek az előzékenység ama jelei, amelyekre azt a reménységet lehetett alapítani, hogy a programnak minimumra valómérséklésével sikert lehetelérni. Ilyen körülményekközöttnem volna értelme tovább ennek az önmegtagadó mórsóklésnek, amelylyel már-már gyökerét is veszítette a függetlenségi párt a népben és azért nem tehet eleget Tisza kívánságának, hogy egy program körül koncentrálják az egész nemzetet. De ha Tisza bármiben sikert ér el, a dicsőség pálmáját átadja neki. Hasonló értelemben szólalt föl Kossuth Ferenc, majd llolló Lajos személyes természetű fölszólalása után a délelőtti ülés véget ért. A délutáni ülés. A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság ma délután három órakor folytatta a hadügyi albizottság jelentésének részletes tárgyalását. Az ülésen Láng Lajos elnökölt. A magyar kormány részéről Khuenlléclerváry Károly gróf miniszterelnök, osztrák részről pedig Schönaich báró közös hadügyminiszter, Burián István báró közös pénzügyminiszter, Montecuccoli tengernagy, a tengerészeti osztály parancsnoka volt jelen. Résztvettek azonkívül az összes szakelőadók. Az ülés elején a negyedik számú határozati javaslat került sorra, amelyet a bizottság Holló Lajos hozzászólása után elfogadott. Ezután a nyolcadik szamu határozati javaslat következett. Hozzászólás nélkül elfogadták. Ezután a bizottság áttért a hadügyi költségvetés tárgyalására. Az első címhez Sághy Gyula szólt hozzá. Fölvilágosítást kért a közös hadügyminisztertől a lovasság és a tüzérség szolgálatának idejére vonatkozólag. Hoffmann Hugó megadta a választ. Bakonyi Samu a katonai igazságügyi igazgatást illetőleg kérdi, hogy a hadügyi birói kar mostani száma olegendö-e arra, hogy megfeleljen a modern katonai bűnvádi pörrendtartás igényeinek? Issekutx Győző fölszólalása után Hoffmann Hugó Bakonyinak megadja a választ, aki azt köszönettel tudomásul vette. A csapattisztek és a csapatok általános kérdése került ezután megvitatásra. Ennél a címnél Holló Lajos szólalt föl, aki azt ajánlotta a bizottságnak, hogy a legközelebb létesítendő 'éghajós-osztályt a közös hadügyminisztérium Magyarországon helyezze el. A nyugdijkérdés tárgyalásánál Solymossy Ödön báró szólalt föl és azt ajánlotta, hogy a nyugdíjazásoknál a nyugdijat a fizetések megváltoztatásával szintén változtassák meg, hogy igy a nyugdíj a fizetéssel helyes arányban maradjon. Issekutz Győző kéri a hadügyi kormányt, hogy a nyugdijak fölemelése a katonatisztek gzvegyeire és árváira is terjesztessék ki. Hoffmann Hugó ezt kilátásba helyezi. Apponyi Albert rövid fölszólalása után Holló Lajos az elhelyezési költségekről beszólt. Kifogásolja, hogy a magyar csapatoknak egy tekintélyes része a magyar-osztrák határokon van elhelyezve, amire békés időben, azt hiszi, semmi szükség nincsen. Apponyi Albert gróf, Bakonyi Samu, Kossuth Ferenc és Hoffmann Hugó rövid fölszólalása után a bizottság a tételt elfogadja. Ezután a száznyolcvanmilliós rendkívüli hitel tárgyalására tértek át. A szakelőadó a bizottságnak elfogadásra ajánlja a javaslatot.