Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-09 / 142. szám

6 DÉLM AQYARORSZAO 1910 november 6 elleni büntettek és vétségek"-kel foglalkozik — versben. íme: 278. §. Gyilkosság. „Aki embert előre megfontol" szándékkal ílegöl: gyilkosságórt iakol halálával. 279. §. Szándékos emberölésDe ha ily szándékot nem fontolt előre: Tiz vagy tizenöt év fegyház lesz a bére. „Szándékos emberölés" neve e bűntettnek, Melyet gyilkosságtól megkülönböztetnek. 280. §. Ugyanaz, minősített. Ha valaki e büntettet fölmenően követte, Házastársán, több emberen, meglakol érette: A fegyház életfogytáig záródik mögötte. 281. §. Ugyanaz, erős fölindulásban. Erős fölindulás szándékát ha költi, Tettes csak tiz óvót a fegyházban tölti; Akkor pedig a börtönbon öt esztendőt tölt, Ha a megölt bántalmazta s e dühében ölt. 282. §. Ölés, kívánat folytán. Ki valakit megöl, mert az ugy kívánja: Tettét a börtönben három évig bánja Öngyilkosságra-birás, 283. §. cymerikai párbaj. Az öngyilkosságra, ki valakit rábír, Három évi fogházat az ítélet ráir. Kik öngyilkosságért egymás közt sorsolnak: 1—5 évi államfogházzal lakolnak; Ha pedig a halál be is következett: Életben maradott 5—10 évre veszett. Löm Tivadar sok jogi értekezést irt, sok reformtervet ajánlott, amelyek közül nem egy törvénynyé is lett. A gysfkos főhadnagy. — Hogyan ítélkezik a haditörvényszék? — (Saját tudósítónktól.) A szegedi honvéd-hadbiróság börtönében ideiglenes fogságban levő Muzsay János főhadnagy gyilkossági ügye még erősen foglalkoztatja a közvéleményt. Annak ellenére, hogy az események egymásra torlódnak s hogy a gyilkosság óta egyéb esetek is izgatják a kedélyeket, a Muzsay-ügy még folyton napirenden van s azt mindeníélekcp tárgyalják itt is — ott is, de legtöbbet a sajtóban. Ezzel egyidejűleg a hadbíróság Ítélkezéseiről \ a legkülönfélébb vélemények vannak forgalom- i ban. A Délmagyarország most abban a helyzetben van, hogy világos képet adhat arról, hogy a haditörvényszék miként jár el a Muzsayéhoz hasonló büntetőügyekben. Az alábbi nyilatkozat egy volt aktiv tiszttől való, aki sokáig volt tagja a katonai becsületügyi választmánynak is s igy véleménye — jogász is lévén a volt tiszt — föltétlenül akciptábilis. Az érdekes nyilatkozat a következő: — Azok a fantasztikus mesék, amelyek egyes lapokban napvilágot látnak, félrevezetik a közönséget és elmérgesitik a kérdést. — Én gyakran voltam tagja hadbiróságnak és mondhatom benső meggyőződésből, hogy az korántsem oly lehetetlen intézmény, amint a köztudatban ismeretes. — A haditörvényszék egy törzstiszt elnökJete alatt megszabott számú tisztből alakított tsküdtszék-jellegü társasbiróság, melynek előadója a hadbiró — hozzáteszem — tisztj ügyeknél rendszerint kellő gyakorlati ismeretekkel biró, magasabbrangu hadbiró. — Egyetlen, ami a mai jogászfölfogással ellenkezik, az, hogy a hadbiró maga a vizsgálóbíró, ügyész és védő egyszemélyben és hogy Indítványa megtevésénél a katonai büntetőtörvényt kell szem előtt tartania, amely bizony nem a modern elveken alapul, do azért nem nélkülözi az elasztikusságot sem, sőt bizonyos esetekben polgári jogász előtt érthetetlen enyhe kezelést enged meg — például egy esetben a haditörvényszék agyonlövés általi halálbüntetés helyett hat hónapi súlyos börtönt ítélt. — A haditörvényszék csapattiszt-tagjai — akiket polgári életben hadnagy, főhadnagy, százados, őrnagy stb. cimon ismerünk •—• a haditörvényszéki ülésre rendszerint előző nap délutánján rendeltetnek ki, a haditörvényszék alatt az előadótól és a terhelttől kérhetnek és nyerhetnek ugyan fölvilágosítást, de egymással nem tárgyalhatnak, ezzel az összebeszélés lehetősége eléggé ki van zárva, pláne, ha hozzászámítjuk, hogy katonáéknál á íöljebbvaló az alantassal nem „beszél össze" a szó polgárj értelmében. Aki katona volt, megérti, mit akarok ezzel mondani. — Maga az ítélkezés pedig ugy történik hogy a birói indítvány szavazás alá bocsáttatik' Ke felejtsük el e helyen, hogy a honvéd-hadbirók valamennyije, mielőtt hadbiró lett, magyar büntetőjogot tanult, sőt az a hadbírói vizsgának is tárgya. Tehát folytatva az előbbieket, a szavazás alulról fölfelé, rendfokozati sorrendben történik, mindenki szavazhat — felelősségrevonás nélkül — saját lelkiismerete szerint ós szavazatát nem kell indokolnia sohasem. Ha már most hozzáteszszük, hogy a haditörvényszék tagjai ülés előtt esküt tesznek, — összebeszélés ki van zárva, — a haditörvényszék tagjai, a tényállást előbb nem ismervén, elfogultak nem lehetnek, a tagok között a íiata. labb — tehát föltétlenül szabadelvűbb rész — számban nagyobb, — meg lehetünk győződve, hogy a sajnálatos esetben az ítélet az emberileg lehetséges és méltányosság alapján fog meghozatni és nem hangulat nyomán. — Egyebekben pedig egyelőre ne foglaljunk állást se pro, se kontra, hanem inkább elmélked. jünk kissé a Haverda-féle szegedi Ítéletről, vagy ami — hogy ugy fejezzem ki magam, — testhezállóbb : — a Szőke-féle balassagyarmati históriáról. Lám, nem is olyan félelmes az a hadbíróság, aminőnek messziről látszik. Liberális helyzet ez, tán az egyetlen katonáéknál, amikor a tiszt egyéniségének teljes önállóságot adnak. A, bajtársakra rábízhatja sorsát Muzsay főhadnagy, aki úgyis unta már az uniformist. Most szabadulhat tőle, csak az a kérdés, mikor vetheti le végkép. Kern Lafos. — Az ítélethozatal előtt. — Nem igen vagyok járatos a törvényházban^ Ismeretlen nekem ez a vidék, ezek a komor és komoly falak és sietek el onnan, a hangosabb helyre, az utcára, a szabadabb levegőre. Most mégis fölmentem a szegedi törvényház második emeletére. Látni akartam Kern Lajost, annyiónk barátját s amikor baloldalára bicegve, a folyosón elment mellettem, önkériyszeredetten odaszóltam hozzá: — Szervusz, Lajos ! — Szervusz! Nem is szólt többet, a fejét is hirtelen elkapta s bement a börtönőrrel a tárgyalóterembe. Leült egy pad sarkára ós a bajuszát pödörgette. Szegény közjegyző, mily szánalmas alak lett belőle. Egy-ogy pillanatra felénk néz, de mindannyiszor hirtelen elkapja a fejét. Különben elég jó színben van. Tekintete a régi, bár szemefénye erősen megtörött, az arca is beesett, de mozdulata, feje tartása, tekintetének élénksége a régi Kern Lajosé. Amint belép a bíróság, egyenesen a vádlottak padja felé tart. Erősen biceg bnloldahíra, fáj az egész balfele. Mikor beszél, nein tudni először, sirni akar-e, vagy rekedt. Azután kiderül, hogy erősen rekedt s el is mondja, hogy nehezére esik a beszéd. • Az elnök, a birált, az ügyész, a jegyző, a közönség mind személyes ismerőse, de már szinte megszokta ozt a kényelmetlen staffázst s mikor az elnök beszédéből ki-kihallatszik a sikkasztás szó: a szegény vádlott már alig-alig törődik vele. Az elnöknek mintha gusztusa ellenére volna a sikkasztás sürü emlegetése, halkan ejti ki ezt a szót. A közjegyző nem igen védekezik. Világosan mond el mindent s az apró történetek, melyek megannyi hivatali sikkasztások: igazán helytelenül elkövetett hivatali eljárás vádjává zsugorodnak össze. A letétbe helyezett pénzeket akkor fizette vissza szegény ördög, amikor már nyakán érezte a hurkot. Azonban az ur ott van Kern Lajos dr egyéni' ségében a vádlottak padján is. A takarókba helyezett pénzeket egy harmadik ember nevén kezeltette s ennek a harmadik embernek a nevét meg nem mondja, bárha az elnök folyton biztatja, hogy a saját érdekében nevezze meg azt az ismeretlen harmadikat. — Megnevezhetném, de nem teszem, — mondja és elmondja tovább, szabatosan, hogyan került holmi apró letét miatt a vádlottak padjára. A tárgyaló-teremből a Kern Lajos dr családi fészkébe száll a gondolatom. Ha a mai világban sokan olyan családi életet élnének, mint aminőt Kern Lajos élt, akkor az erkölcsök másmilyenek volnának. Példás hitvesi szeretet, a gyerekeknek vallásban való nevelése, igazmondás, — ezekkel találkozott az ember a Kern-liázban. Meg evangyéliomi igék minden gyerek ágya fölött. Hát ebben a házban ha biin termett, annak a gond, az anyagi helyzet ekszaltáltsága volt az eredete. Nem akar ez védőbeszéd lenni Kern Lajos érdekében korántsem, hanem eszembe jut az a kép, amikor a hazatérő családfő végigcsókolta a gyerekeit, a feleségét, akitől még a vendéglőben sem ült a harmadik székre, mindig ott ült mellette, a hitvese mellett. Ez a martir-hitves most a törvényszék folyosóján lesi a híreket az ura felöl, akiről ha akarnék, se tudnók rosszat irni. Talán rossz ember, de én jónak ismerem s annak is tartom. Petri Juhász. Hl Miután hétfőn délután befejezték a bizonyító eljárást, ma az orvosszakértők meghallgatására került a sor. Hevessy Kálmán elnök kilenc órakor nyitotta meg a tárgyalást és fölolvasta Konrád Jenő dr miniszteri tanácsos, elmeorvos szakértői véleményét. Konrád dr szerint Kern kóros feledékenységben és alkoholos elmezavarban szenved, igy a terhére rótt bűncselekmények elkövetésében beszámithatóságát kizártnak kell tartani. A szegedi királyi törvényszék orvosszakértőit hallgatták meg most. Először Berger Mór dr véleményét olvasták föl, amelynek lényege az, hogy Kern Lajos dr a tett elkövetésekor nem szenvedett öntudatlanságban és akaratát semmi külső befolyás nem korlátozta, csupán idült alkoholizmusát lehet enyhítő körülmény gyanánt venni akarata és cselekvése megítélésekor. Gyuritza Sándor dr szerint Kern nem szenved semmiféle olyan elmezavarban, vagy öntudatlanságban, amely őt akarata szabad elhatározási képességétől megfosztaná s az alkohol túlságos élvezete folytán csak morális ellentálló képessége csökkent, etikai fölfogása persze csekélyebb, mint egy normális egyéné. Azonban ugy most, mint a bűncselekmények elkövetése idején, teljesen épelméjű volt. Mivel Konrád dr és a szegedi törvényszéki szakértők véleménye ellentétes volt, a szegedi királyi törvényszék Kern elmeállapotát felülvizsgáltatta az igazságügyi orvosi tanácscsal. A legfelsőbb orvosi fórum hosszas megfigyelés után a szegedi orvosszakértők véleményét fogadta el. Az elnök a mai tárgyalás folyamán újra kihallgatta Berger Mór dr és Gyuritza Sándor dr orvosszakértőket, akik megmaradtak első vallomásuk mellett. Ezután a pörbeszédekre került a sor. Harsányi Elemér dr királyi ügyész az összes vádakat föntartotta s hosszasan bizonyította, hogy — ha Kern legtöbb esetben megtérítette is a károkat — a hivatali sikkasztásokat elkövette. Utána Reiniger Jakab mondta el védőboszédét. Szintén hosszasan érvelt Kern ártatlansága mellett. A bíróság déli tizenkét órakor vonult vissza és félórai tárgyalás után kihirdette végzését, amely szerint, tekintettel az ügy bonyolódott anyagára, az ítéletet hétfőn délután négy órakor hirdeti ki, amikorra az ítélet indokolását is megszövegezik.