Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-12 / 119. szám

12 DÉLMAGYARORSZAQ 1910 Október 12 marják és a furó-szerszám munkáját megkönynyitik. Az egyik tudományos ismeretet kiegészíti a másik. Az egyik* tudóst izgatja, hogy a tűznek, külső erőszaknak ellenálló szekrényt konstruáljon, a másik tudóst meg az izgatja, hogy a tűzállónak és biztosnak vélt szekrény ellentállását is megtörje. Addig kísérletezik, míg megállapítja, hogy a Thermit által fejlesztett háromszáz fokos hő még a vaspáncélt is megolvasztja. Akinek érdekében van ezt megtudni, azok sietnek is kiaknázni. Ámde természetesen a hatás ellenhatást szül. Az lehetetlen, hogy a pénzt, az értékeket ne lehessen biztos zár alá tenni. Megindulnak a kutatások, kísérletek, próbálkozások, amíg csak nem találnak védelmet a Thermit és ehez hasonló szerek ellen. Egy newyorki mérnöknek sikerűit is ez. Találmányát aminap mutatta be az érdeklődőknek. A mérnök régóta figyeli a vakmerő lopásokat, betöréseket. Tapasztalta, hogy a muzeum falán függő képek épen ugy nincsenek biztosságban, mint a páncélszekrényekbe zárt értékek. A mérnök védelme — egy függöny. Az ajtó elé, amelyet hozzáfórhetetlenűl el kell zárni, a kép, a szekrény elé, amelyet meg kell védeni, csak az ő rendszere szerint készített függönyt kell akasztani. A függönyön vezetékdrót vonul végig, amelylyel apró kis lelógó sulyok érintkezésben vannak. Bármily óvatosan emelik, tolják, húzzák a függönyt, a sulyok megmozdulnak ós abban a pillanatban az őrszobában megszólalnak a csengők, amelyek az őrséget figyelmeztetik, hogy a függönyhöz illetéktelen kéz nyúlt. Ugyanígy lehet a vezetékek által értékes muzeumi tárgyakat biztositani, csak kétféle áramot: a dolgozó és pihenő áramot kell bekapcsolni. Az sem segít, ha például a betörő a vezetéket elvágja, mert ezáltal is megszólalnak a csengetyük. A mérnök előadásakor többen kísérleteket tettek a biztonsági intézkedések kijátszására, de sehogy sem sikerült. A csengetyük azonnal működni kezdtek, ha csak hozzáértek a tárgyakhoz. Lehetséges tehát, hogy egyideig a betörők munkája szünetelni fog. Ez az uj védőrendszer megnehezíti a dolgukat. De meddig tart ez az állapot? Nem sokáig. A betörök alkalmasint hamarosan szerét fogják ejteni, hogy kijátszik a mérnök találmányát. SJ A gyilkos vasút. Az amerikai EgyesültÁllamok közlekedésügyi kormánya most hozta nyilvánosságra az Unió valamennyi vasúttársaságára vonatkozó baleseti, forgalmi ós üzleti statisztika adatait, melyek az 1908. julius és 1909. évi julius közé eső üzletévre vonatkoznak. Ennél a statisztikánál véresebb statisztikát még elképzelni is bajos. Egy év leforgása alatt nem kevesebb, mint kileucezerkétszázhetvenkét ember halálát okozták az amerikai vasutak, míg a súlyosan megsebesültek száma kilencvennyolcezerhatszázötvenkót ember volt. A meghaltak hátramaradottjainak és a sebesülteknek összesen hatvanhét millió kétszázkilencvenkétezernyolcszázhatvanhét dollárt fizettek ki kártérítés fejében. Az elmúlt üzleti évben az összes vasúttársaságok 1,527.265 alkalmazottat foglalkoztattak; beruházásokra 19.2 milliárd dollárt fordítottak; osztalékokban 832,980.790 dollárt fizettek ki; egy év leforgása alatt kilencszázkét millió utast szállítottak; a teheráruszállitás ugyanez idő alatt 1,852.000 tonnára rúgott. Ezekből az adatokból egyúttal az is kiderül, hogy Amerikában átlag minden 101.551-ik utas a halálát leli és minden tízezredik megsebesül. Az óriás osztalékban közel egy félmillió dollár olyan pénz van, amelyet e husz centes utazási biztosítókötvények fejében ugyanis azok az utasok fizették be, akik útközben a vasúti baleset közben meghaltak. Ugyancsak a fönti adatokat véve alapul, naponta átlag huszonhat ember hal meg vasúti baleset következtében, kétszázötven pedig megsebesül. Ha egy-egy járványos betegség ennyi áldozatot követelne évenkint: forrongásban törne ki az egész kulturvilág és mindent elkövetnének a járvány megszüntetésére. Míg a vasutak rettenetes pusztításaival szemben teljesen közönyös az egész társadalom. Szinte csodálatos, hogy eddig még nem akadt Amerikában olyan nagyobb politikai párt, mely a polgárok vagyon- és életbiztossága érdekében a magánvasutak államosítását programjába fölvette volna. ¡¡i±=, tüzelőanyag legolcsóbb beszerzési forrása Jutkovics Géza la'is KOSSUTH LMMUIII41. • íllffi: 61. KÖZOKTATÁS + A tanítók fizetése. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratban értesítette Szeged város közigazgatási bizottságát, hogy azoknak a néptanítói állásoknak, melyeknek birtokosa ezerkétszáz-ezernégyszáz korona fizetést élvez, alapfizetését ezerkétszáz koronában állapítja meg. Ami azt jelenti, hogy ha ma nyugdíjba megy egy tanító, akinek ezerkétszáz korona az óvi fizetése, a megürült állás alapfizetése is ezerkétszáz korona marad s az uj tanító díjlevelét is ekkora fizetésről kell kiállítani. A helyzet tehát kezd változni s nemsokára megszűnnek a nyolcszáz koronás tanítói fizetések. + Küldöttség a kultuszminisztériumnál. A tizedik kerületi kőbányai munkásgimnázium vezetősége küldöttségileg tisztelgett tegnap Molnár Viktor közoktatásügyi államtitkárnál. A küldöttségben Bercczky Endre dr orvos, Ditrich Károly lámpagyári igazgató, Hunfcilvy Rezső dr főgimnáziumi tanár, Tóth György földbirtokos és Sípos Adolf lámpagyári főtisztviselő vettek részt. A küldöttség nevében Bercczky Endre dr üdvözölte meleg szavakkal Molnár Viktor államtitkárt, mint az iskolán kívüli oktatás szervező vezérét. Fölkérte ezután, hogy az ipari munkások részére a kőbányai Szent László-téri iskolában szervezett munkásgímnáziumnak e hó tizenhetedikén történendő megnyitásán megjelenjék és a munkásgimnázium védnökségét fogadja el. Molnár Viktor államtitkár megköszönte az üdvözlést és kilátásba helyezte megjelenését. TÖRVÉNYKEZÉS § Bírák napja Győrött. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület ez évi rendes közgyűlését Győrött tartja meg e hó tizenhatodikán délelőtt kilenc órakor, a városháza dísztermében. Ezt megelőzőleg, október tizenötödikén délután öt órakor a győri királyi ítélőtábla első számú tanácstermében igazgatósági ülés lesz. Az eddigi jelentkezések szerint a bírák és ügyészek impozáns számban fognak résztvenni a közgyűlésen. § A najiykövcsdi rejtély. Sátoraljaújhelyről jelentik: Tegnap délután tartották meg a I tárgyalást a királyhelmeci járásbíróságon abban a két rágalmazásí pörben, melyet a „nagykövesdí rejtély" miatt indítottak egymás ellen a kis Sompiák Borcsa apja és Buchsbaum korcsmáros. A korcsmáros azért indított pört Sompiák ellen, mert ő terjesztette azt a hirt, hogy a korcsmáros tudtával követte el az az ismeretlen zsidó ember az állítólagos merényletet Sompiák Borcsa ellen; Sompiák viszonvádat emelt Buchsmann ellen, mert a korcsmáros legazemberezte és megsértette. Gábriel Bertalan királyhelmeci járásbiró tizenöt tanút idézett be a tárgyalásra, köztük Sompiák Borcsát is. Az ő vallomása volt a legérdekesebb, mert körülötte forgott az egész „rejtély", amit Persian Ádám az Alkotmányban megirt. A kis loány vallomása nagyon zavaros volt és több izben ellentmondott előbbi vallomásainak. — Mikor az az ismeretlen ember — mondotta Sompiák Borcsa — fölcipelt engem a padlásra, összekötözte a kezeimet. — Igaz, hogy a szájába gummit gyömöszölt? — kérdezte a bíró. — Erre nem emlékszem, — válaszolta a kis leány. A bíró ekkor konstatálta, hogy az előbbi vallomásában a kis leány ezt határozottan állította. Más részletekben is ellentmondásba keveredett a leány. Ezután kihallgatták a többi tanút is és ezek alapján a bíróság mindkét rágalmazási pörben fölmentő Ítéletet hozott. Somplákot fölmentette azért, mert ő jóhiszeműen terjesztette azt a hirt, amit a kis leány beszólt és a leány, miután csak tizenkét éves, nem vonható felelősségre. Az ítélet indokolása szerint az a mese, amelyet Sompiák Borcsa előadott, magában hordja a valószínűtlenség látszatát. Sompiáknak Buchsbaum elleni pőrében pedig azért hozott a bíróság fölmentő ítéletet, mivel a korcsmáros jogosan használt sértő kifejezéseket, mikor Sompiák a tényeknek meg nem felelő állításokat terjesztett róla. Mindkét fél fölebbezett az ítélet ellen. § A segéd boszuja. Szabadkán történt^ hogy Kiss Mihály béltisztitó-segédet valamilyen okból özvegy Munics Antalné, akinek béltisztitómühelye van, elbocsátotta alkalmazásából. Kiss Mihály boszut forralt ezért, amit kegyetlenül végre is hajtott. Egy alkalmas pillanatban megrohanta özvegy Manicsnét és bicskával olyan veszedelmesen szúrt a combjába, hogy nz asszony nyomorékká lett. A szabadkai királyi törvényszék Kisst súlyos testisértés bün" 1ettében mondotta ki bűnösnek és elítélte őt tiz hónapi börtönre. Ma délelőtt foglalkozott ezzel az ügygyei a szegedi királyi ítélőtábla. A büntetőtanác9 egyes enyhitőkörülmények fígye'embevételével Kiss büntetését nyolc hónapi börtönre szállította le. § Arculiítött községi biró. Karácsonyszigeten Winkity István ottani lakos a görög újév napján részeg fővel és nagy lármával ment hazafelé. Gagyán Zsiva községi bíró rendre intette a duhajkodót, mire az Gagyánt arculütötte és megrúgta. A nagybecskereki királyi törvényszék hatóság elleni erőszak miatt Winkítyet tizennégy napi fogházra ítélte, amit a szegedi királyi ítélőtábla ma délelőtt helybenhagyott. § Elitélt pezsgőgyáros. A mnlt év őszén Nemeshegyi Oszkár miniszteri fogalmazó feleségül vette Belatiny Braun Géza budapesti likőrgyáros mostohaleányát, Szilágyi Erzsébetet. A fiatalok az esküvő napján Fáy Iza társalkodónő kíséretében nászútra keltekés Bécsbe érve, az előzetes megállapodás értelmében különváltak. Nemeshegyi Oszkár a mariagrünl szanatóriumba vpnult, fiatal felesége a purkersdorfi gyógyintézetet kereste föl. Nemeshegyi két napi tartózkodás után elhagyta Mariagrünt és az automobilján útra kelt. Feleségének mostohaapja, aki azt hitte, hogy Nemeshegyi barátjának, Machlup Ernőnek a tanácsára hagyta ott a szanatóriumot, beadványt intézett a budapesti hadtestparanesnoksághoz, melyben Machlup Ernő tartalékos hadnagyot súlyos sértésekkel illeti. A beadvány tartalma tudomására jutott Machlupnak, aKi ügyvédje, Szász János dr utján Belatiny Braun Gézát rágalmazás címén jelentette föl. Ez az ügy ma került Farkas Gyula járásbiró elé. A tánuk: ifjabb Cséry Lajosné, Pékár Gyula dr, Marquis de Binnes, Goncs miniszteri fogalmazó és Nemeshegyi Géza, aki a tárgyalásra Angliából érkezett, terhelőleg vallottak Belatiny Braun ellen, akit Farkas biró hétszáz korona pénzbüntetésre ítélt. Belatiny Braun fölebbezett az Ítélet ellen. § Tolvajok. Dinyáson Radni Szára, Radni Száva és Markov Milán dinyási lakosok panaszkodtak egymásnak, hogy nincs miből élniök. Elhatározták, hogy lopni mennek. Még aznap éjjel Istók Gáspár tanyájára lopóztak, kiásták a belső tanyaház falát és az éléskamrából az összes élelmiszereket kilopták. A nagybecskereki királyi törvényszék mind a három vádlottat mint tettest mondotta ki bűnösnek és Radni Szávát és Markov Milánt fejenkint négy hónapi fogházra, Radni Szárát pedig egy hónapi fogházra Ítélte. Fölebbezés folytán ma délelőtt foglalkozott az ügygyei a szegedi királyi ítélőtábla, amely ugy találta, hogy miután Radni Szára a cselekmény elkövetésekor őrt állott, csak bünsegédlettel vádolható s büntetését tizennégy napi fogházra szállította le. A többi vádlottra vonatkozólag a büntetőtanács helybenhagyta az elsőbiróság Ítéletét. § Sikkasztó postaszolga. Csetényi György pondí postamester megbízta Prelics István postaszolgát, hogy Bácsszentivánról hozza el az odaérkezett pénzt és leveleket. Prelicsnek átadták a lezárt postai táskát, amit útközben 3 hűtlen szolga harapófogóval fölfeszitett, a benne lévő ötven korona készpénzt kilopta és egy korcsmában elköltötte. Á zomborí királyi törvényszék Prelicset sikkasztás bűntettében mondotta ki bűnösnek és elitélte őt nyolc hónapi börtönre. Vádlott enyhítés végett fölebbezett a szegedi királyi ítélőtáblához, de a büntetőtanács ma délelőtt helybenhagyta az elsőbiróság ítéletét. § Gyilkos testvér. Szikszai Mihály haszonkét éves földmíveslegény a tavaszszal Csanádpalotán vasvillával ugy megütötte János nevü öcscsét, hogy az néhány óra múlva meghalt Szikszai Jánost községszerte ismerték garázda természetéről s egy verekedés alkalmával került össze bátyjával, aki öcscsének inzultálására Önvédelemből sújtott rá a vasvillával. A vádlottnak ezt az állítását a kihallgatott tanuk is igazolták, mire a bíróság Vadász János dr védőbeszéde után hat havi fogházra ítélte Szikszai Mihályt,