Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-01 / 110. szám

0 DÊLMAGYARORSZAG 1910 október 1 SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Október 1, szombat: Az elvált asszony. (Fedák Sári vendégfölléptével, bérletszünetben, fölemelt helyárakkal.) „ 2, vasárnap d. u. : Nebántsvirág. > 2, „ este: A postásfiu és a hnga. (Páratlan '/,-os bérlet.) , 3, "hétfő: Luxemburg grófja. (Fedák Sári bucsufölléptével, bérletszünetben, fölemelt helyárakkal,) n 4, kedd: Az obsitos. (Páros 1ls-os bérlet.) m 5, szerda: À kaméliás hölgy. (Páratlan 2/s-os bérlet.) n 6, csütörtök : A szigetvári vértanuk. (Páros '/,-os bérlet.) „ ' 7, péntek: Dudakisásszony, operett. (Bemutató előadás.) „ 8. szombat: Dudakisasszony « 9, vásárnap este: Dudakisasszony. * Fedák Sári vendégjátéka. Ma este egyik légparádésabb szerepében, a Varázs" keringő Francijában lépett föl Fedák Sári. A fölemelt helyárak dacára ismét zsúfolásig megtelt a színház s a közönség bőkezű volt ma is az elismerésben. Franci szerepe tökéletesen illik Fedák Sári egyéniségéhez. Temperamentumosán, elragadóan játszotta a pajzán pri" máskisasszonyt. A drámai jeleneteket gyönyörűen játszotta, művészi tánca utólérhetet. len. A közönség mindvégig hálásan tapsolta a művésznőt. Első énekszámát kétszer is megismételtette és a fölvonások végén sokszor hivták a lámpák elé. A többi szereplök is megálltak a helyüket. * Don Carlos az Urániában. Egészen megtelt ma este az Uránia. Don Garlos szenzációs történelmi drámáját mutatták be nagy közönség előtt, amely valósággal elragadtatással nézte a gyönyörű képeket. Nagy sikere volt a Tőke és munká-na.k, amelyet néhány nap előtt mutatták be érdeklődés mellett. Ezenkívül még hét érdekes képet mutattak be. Szombaton és vasárnap megismétlik a tartalmas műsort. Az Uránia mostani változatos műsora fényesen igazolja, hogy a tudományos színház uj igazgatója: Abonyi Mihály, komolyan fogja föl feladatát s rátermett a nagy körültekintést igénylő vezetésre. * Gbiberti gróf. A fővárosi Nemzeti Szinház legközelebbi újdonsága a jövő héten, október 7-én lesz. Ekkor kerül szinre Farkas Pál Ghiberti gróf cimü háromfölvonásos színmüve. A darab az ujabb kor történetének egy olyan korszakát viszi színpadra, amely dramatizálva eddig egyáltalán nem volt. A darab 1859-ben játszik egy osztrák-piemonti határszéli városkában s hőse egy magyar emigráns, aki Ghiberti gróf néven küzd az olasz szabadságért, hogy ezzel Magyarország függetlenségét is visszaszerezhesse. Az újdonság teljes szereposztása a következő: Riedenfels Ernő gróf: Odry, Gessmann: Gyenes, Ghiberti gróf: Somlay, Torleani: Horváth Jenő, Rodarí: Hajdú, Caralla: Náday Béla, Ubaldo: Pethes, Sandeczki: Rózsahegyi Kálmán, tábornok: Bartos, főhadnagy: Gáramszeghy, százados hadbíró: Horváth Zoltán, hadnagy: Mészáros Alajos, első olasz: Kürthy, második olasz: Abonyi, harmadik olasz: Rajnav Gábor, Yall-Olliolo bárónő: K. Hegyesi Mari, Bianka: Paulay Erzsi. Ebben a szereposztásban adják az újdonságot szombaton és vasárnap este is. * Dudakisasszony. A színházi iroda jelenti: A Muzsikusleány szinrehozatalában olyan technikai akadályok merültek föl, hogy az operett bemutatója egy heti halasztást szenved.Helyette másik uj operett, a Városligeti Szinkör nyári slágere, a Dudakisasszony kerül pénteken bemutatóra. A darabot, amely Miss Dudelsack címen háromszáznál több előadást ért Berlinben, Fritz Grűnbaum, a kitűnő német humorista irta, a bájos zone Rudolf Nelsoné, egy gyorsan hírnévre jutott nagytalontumu muzsikusé. A darabban Felhő Rózsi, Nagy Aranka, Békefiné, Békefi, Nyáray, Pesti, Sümegi, Mihó játszák a főbb szerepeket. * Irodalmi botrány Parisban. Páris irodalmi és szinházi köreit kinos botrány fog. lalkoztatja. A Comédie Française kitűzte előadásra Henry Becques hátrahagyott müvétj melynek Les Polichinelles a cime. Alighogy a próbák megkezdődtek, Jules Claretie, a Française igazgatója névtelen levelet kapottj melynek irója mint társszerző tiltakozik a darab szinrehozatala ellen. Egyben kijelenti, hogy csak akkor veti le inkognitóját, ha arra az idő alkalmas lesz és a körülmények késztetik. Az köztudomásu, hogy Bequesnek csakugyan volt e darabjához társa. És a legtöbben George Anceyre, Henry Bauerre és Octave Mirbeaura gondoltak. Robaglin ügyvéd, Becques végrendeletének végrehajtója azonban mihamar megállapította, hogy a fentnevezetteknek semmi részük a darab megcsinálásában és egyben kijelentette azt is, hogy ezek az urak képtelenek volnának az olyan eljárásra, mint amilyen a társszerzőé. És nyilatkozatában közzéteszi, azt is, hogy ez a társszerző azt az ajánlatot tette neki, a végrendelet végrehajtójának, hogy tiz százalékot biztosit számára a Polichinelles jövedelméből, ha ebben az ügyben érdekeit kellően megvédi. — De eféle üzletet — fejezi be nyilatkozatát az ügyvéd — ón el nem fogadhatok, mert nem tudnék felelni érte se Becques örökösei^ sem a magam lelkiismerete előtt. A kinos ügy igen nagy föltűnést kelt Parisban, annál is inkább, mert már csaknem bizonyosan meg van állapítva, hogy a reményteljes társszerző) aki egyébként Robaglin ügyvédnek irt levélben megnevezte magát, Henry Nussaure, a Gil Blas cimü nagy napilap kiadója. Ennek a föltevésnek valószínűségét megerősíteni látszik az a körülmény, hogy mig az összes párisi lapok mint csúnya irodalmi botrányt tárgyalják a dolgot, a Gil Blas az egyetlen, mely a társszerző védelmére kel és eljárását csodálatosképen egészen korrektnek vallja. * Bene Emma. A szegedi közönségnek kedves ismerőse Bene Emma, aki a szegedi színtársulatnak hasznavehető segédszinésznője volt. A fiatal színésznő most a pécsi színtársulat naivája s mint ilyen, Nagykanizsán zajos sikereket aratott. A Csiiulj, szivem-ben elsőrendű alakítást produkált s a nagykanizsai lapok nagy dicsérettel irnak Bene Emma kiváló kvalitásairól. A kényesigényü pécsi közönség is megkedvelte a tehetséges naivát, akinek sikereiről nyilván szívesen vesz tudomást a szegedi közönség. * A szinházi előatiások kezdete. Az előadások holnaptól,- szombattól kezdve, este félnyolckor kezdődnek. * Ujabb szinésznó'-házasság. Bécsi tudósítónk jelenti: Ligeti Anna, aki a Theater an der Wien-nek volt hosszabb ideig tagja, most feleségül megy lovag Schöller gazdag osztrák cukorgyároshoz. A polgári házasság jubileuma. (Saját tudósítónktól.) Holnap tizenöt éve lesz annak, hogy az állami anyakönyvvezetésröl, a házassági jogról és a gyermekek vallásáról szóló törvények (1894 : XXXI., XXXII. és XXXIII. törvénycikkek) életbeléptek. A jubileum alkalmából a szegedi anyakönyvi hivatal érdekes statisztikát tesz közzé. A statisztika szerint a lefolyt tizenöt év alatt a szegedi állami anyakönyvi hivatalban be. jegyeztek 35.053 születést, 9110 házasságot és 25.572 halálesetet. A szaporodás tizenöt év alatt a születésekből meglehetős kevés, mindössze 9481 lélek, pedig az egyke-rendszer itt még nem gyökeresedett meg annyira, mint más magyar vidékeken. Elmondja aztán a statisztika, hogy a legtöbb születést (2517-et) a mult évben, a legkevesebbet (2173-at) 1899-ben jegyeztek be. Legtöbb (769) házasság volt 1907-ben, a legkevesebb (499) 1896-ban. Legtöbben (2157-en) haltak el 1905-ben, legkevesebben (1602-en) 1898-ban. A szegedi anyakönyvi hivatalnak tizenöt év alatt három vezetője volt: Gaál Endre dr, Lázár Béla és Balogh József, aki jelenleg is helyettesével, Klekkner Istvánnal, buzgó intézője a nagy elfoglaltságu hivatal ügyeinekAz első polgári házasság Szegeden történt. Brachfeld Vilmos gyáros kötött házasságot Pál fi Lipót szegedi gyufagyáros leányával, Pálfi Rezsinnel. Brachfeid most Pesten lakik, különben háziúr, gazdag, nyugodt, boldog ember. Egy ujságiró meglátogatta öt és ezek az emlé. kek, amik az első polgári házasságról szólnak, az ő szépen megőrzött illúziói: — Ünnep volt ez, kérem, egész Szeged ün. nepelt és ott volt a városház dísztermében. Nem lehet ezt visszaidézni, micsoda enthuziasmussal üdvözölték az emberek az egyházpolitikai törvények legelsőbbjét. Keddi napon történt az esküvő. Délelőtt tizenegy órakor. Az esketést Szegednek egykori polgármestere: Pálffy Ferenc végezte. Mielőtt az (löirt eske, tési formulát elmondta volna, beszédet intézett a közönséghez. Az egyházpolitikai törvényekben föltétlenül érvényesül a lelkiismereti szabadság — ez volt beszédében a legjellemzőbb. A publikum éljenzett. Azután meglehetősen elfogódva,— mintha egy koncert dobogóján álltunk volna — odaléptünk a polgármester elé és elhangzott először Magyarországon a polgári esketés formulája. Érthető és talán megmagyarázható az akkori nagy lelkesedésből, hogy az esküvő után Wekerlét, Csákyt és Szilágyit táviratban üdvözöltük. Mindhárman gratuláltak. És az országból is mindenfelől kaptunk táviratokat. Mindjárt utánunk egy vegyes párt adtak össze. A publikum nem győzte gratulálni őket. Az embereknek nem volt más témájuk, mint a polgári házasság. Felekezeti türelem, a nemzet egygyó válása: sokat beszélgettek akkor róla Az önkéntesek. * Az egyéves önkéntes urak idáig egy dologban hasonlítottak egymáshoz. Abban, hogy egyik se ment önként, a szive parancsából az úgynevezett gyöngyéletbe, hanem azért, mert muszáj. Nehéz mestersége lesz annak a kutatónak, aki arra a föladatra vállalkozik, hogy megkeresse, miért nevezték el őket — önkénteseknek? Különben pedig az önkéntesek fiatal, viruló serege két táborba oszlott. Nem a reglama vagy a taktika osztotta meg igy őket, hanem az élet, amely tudvalevőleg különböző mértékkel mér az embereknek. Az egyiknek köblös zsákkal adja a jót; a gazdagság és a kényelem minden áldását és kellemességét, a másiknak csak a szegénység garaskáit eregeti a zsebébe. Ez a hatalom éreztette a maga megosztó éa megkülönböztető erejét ott is, ahol a köztudat szerint csak a császár parancsol és az ő szolgálatában minden különbséget elnyel az — uniformis. A módnak azonban szava volt ezen a területen is. A fegyelem ugyan egyformát követelt minden önkéntestől, de nem volfc egyforma, amit megengedett. Az ur a pokolban is ur, hirdeti a közmondás és ezt az igazságot nem tiltották ki a kaszárnyából sem. így lett kétféle az önkéntes, aszerint, amint az apja bugyellárisa kvalifikálta. A maga költségén ur az egyik, az állam sovány kosztján élő kaszárnyalakó a másik. Az egyik csak abban különbözött a parádés, víg és drága életű tiszt úrtól, hogy egyelőre még csak közlegény, a másik csak abban a közlegénytől, hogy tiszt is lehet belőle. De más volt a ruhája posztója, más az étele-itala, más a fekvőhelye az egyiknek, más a másiknak. A gazdag ember meg a szegény ember sorának különbsége széles árkot hasított közöttük. Hiteles helyről jön a hir, hogy ezt az árkot hamarosan betömik az ármádia területén. Az egyévi önkéntesség reformjának egy igen fon. tos intézkedése megszünteti a mód mostani kiváltságát. Az egyéves önkénteseket valamennyit adoptálja az állam. Lakásban, kosztban, ruhában megszűnik az eksztra. Az egyéves önkéntes, aki a gyalogságnál szolgál, mind államköltséges lesz. A kaszárnyai vaságy a nyoszolyája, a kaszárnyai étel az étele, a kaszárnyai rend az élete rendje. Ennek az uj rendnek a hatását meg fogja<