Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-01 / 110. szám

1910 október 1 DELMAQYARQRSZAQ 7 érezni a korzó, a kávéház, az orfeum, de meg" fogják érezni az apák is, akik bizonyára nem apellálnak ellene. Mert hogy a gyöngyélet gyöngyözöbb része, az eksztra, snájdigság mibe került, azt ök tudják legjobban. Az uri gyereknek végre is ekszpiálnia kellett, hogy még csak kurta gyikleső lóg az oldalán és az eddigi rend módot is adott erre az ekszpiációra. Mert a kurta szurony is hosszú kardnak fest, ha — fiakkerben hordja az ember. A gavallér önkéntest, — a gavallér szónak orfeumi értelmében — beszünteti az uj rend ós tói sehogyse tudjuk gyászolni. Sőt igen üdvös eredményét várjuk a reformnak nem csupán és nem is elsősorban a katonai érték emelkedésében. De meg vagyunk róla gyöződA'e, hogy annak az esztendei fegyelmezett és energikus életnek később is nevezetes hasznát látják és sok jó tanulságát viszik majd magukkal épen azok a fiatal urak, akikkel szemben különben az élet fegyelmező ereje nem jelentkezik valami nagyon energikusan. Ezért: örömmel köszöntjük a reformot és azt hisszük, nem ártana, ha — lovasitanák is. Liszkai Istvánt elítélték. — Hat éui fegyház. — (Saját tudósítónktól.) Hajmeresztő kegyetlenséggel végrehajtott rablógyilkosság történt a mult év október tizenötödikén éjjel az Erzsébet-körut első számú házában, Szilasi-Spiegl Adolf magánzó lakásán. Sziláéit, ajsi.-arhfa negyedik emeletén Íegényíakást birt, a következő reggel , halva találták és már az első látásra kétségtelen volt, hogy az idősebb embert meggyilkolták. Testén tizenkilenc tőrszurás nyomait találták és nyaka alsó részének baloldala át volt vágva. A megindított nyomozás kiderítette, hogy a gyilkos rabolt is. A gyilkost még tizenhatodikán éjjel a rendőrség elfogta Liszkai István huszonhárom éves, rózsaszentmártoni születésű szininövendék személyében, aki beismerte, hogy Szilasi-Spiegl Adolfot ő ölte meg ós rabolta ki. Védelmére azonban előadta, hogy bűntettét jogos önvédelemből követte el, mert a perverzhajlamu Szilasi-Spiegel Adolf erkölcstelen merényletet akart ellene elkövetni. A gyilkosságot megelőzőleg, október tizenötödikén, este a Mátyás Király-kávéházban találkozott Liszkai Szilasival, akitől pénzt kért. Sziíasi nem adta meg neki a kért összeget, hanem lakására hivta őt azzal a kijelentéssel, hogy ott megadja neki a kivánt. pénzt. Hajnali négy óra tájban tértek haza Szilasi lakására és itt kevéssel utóbb Szilasi megtámadta őt. Erre ő önvédelemből fölkapta az asztalon lévő papirvágó-tőrt és ezzel tette ártalmatlanná Szilasi Adolfot, aki revolvert szegezett rá, mert ellene szegült kívánságának. A véres tett után Liszkai az áldozat holttestét a dívány alá rejtette, azután magához véve a meggyilkoltnak értéktárgyait, a lakásból kiosont. Az Átlós-utra hajtatott, ahol az elrabolt tárgyak egy részét elrejtette. Innen Máriantca 11. szám alatti lakására ment, megmosakodott és miután elzálogosította a rabolt ékSzereket, lefeküdt aludni. A detektívek alvás közben ütöttek rajta és fogták el. A lefolytatott vizsgálat után a királyi ügyészség vádjára gyilkosság és rablás bűntettéért került vád alá Liszkai István. Ebben az ügyben a budapesti büntetőtörvényszék esküdtbirósága junius harmincadikára tűzte ki a főfirgyalást, ezt azonban akkor nem lehetett megtartani, mert több tanú nem jelent meg, «kiknek vallomásai pedig a vád szempontjából rendkívül fontosak voltak. Az esküdtbíróság akkor a tárgyalást az őszi ülésszakra halasztotta el. A mai esküdtszéki főtárgyaláson Mikovich ár bíró elnökölt, a vádat Vargha József dr királyi ügyész képviselte. A sértett képviseletében Kelen Pál dr ügyvéd jelent meg, A védő Visoniai Soma dr volt. Az elnök megnyitván a tárgyalást, a vádlottat szólította elő, azután pedig a beidézett felek megjelenését konstatálta. Tanukul beidéztettek: Sebők-Szigeti Márton, Kornya János detektív, Kohn Lipót, Klein Jakab, Herbert Anna, Nagy László, özvegy Schutzné, báró Pongrácz Margit, Kurdi Gyuláné, Falusi Sándor, Falusi Ilona, Fodor Jenő, Waldmann Gyula és Szuhányi Ákos, akik mind megjelentek. A beidézett tanuk közül Szigetvári Viktor és Jandera Lina nem jelentek meg. Vargha dr ügyész a tárgyalás megkezdése előtt kérte az elnököt, hogy a meg nem jelent tanuk elővezetés» iránt intézkedjen. Ezután Visontai Soma dr védő bejelentette ellenőrző szakértő-orvosként Hajós Lajos dr egyetemi magántanárt. Az elnök ezután az esküdtszéket alakította meg. Kisorsoltattak rendes esküdtekül: Weinwurm István, Burger János, Stahler Hermán, Kammermayer Gábor, . Gyurkovics György, Bárok Sándor, Beck Károly, Essenbach János, Ádám Jakab, Breitfeld Alajos, Hermann Ödön, Tivobics Károly; pótesküdtek lettek: Gáspár József ós Ranschburg Márk. Miután az esküdtek az esküt letették, az elnök a megjelent ellenőrző orvosszakértőt, Hajós Lajos egyetemi magántanár, idegorvost eskettette meg. Ezután a vádlottat hallgatta ki. — Hogy hivják? — Liszkai István. — Atyjának neve ? — Liszkai Lajos. Jegyző Apcon, Hevesmegyében. — Anyjának neve? — Sípos Jolán. — Mikor született? — 1887. január 30-án. — Hova váló illetőségű? — Apcí. — Mi a vallása? — Római katolikus. — Milyen iskolát végzett? — Nyolc gimnáziumi osztályt, érettségi vizsgát, majd három évi teológiát, két évi orvosi egyetemet, legutóbb pedig a sziniiskola növendéke voltam. — Mi az anyanyelve — Magyar. — Volt büntetve? — Nem. Ezután Vargha József dr királyi ügyész a büntetőtörvénykönyv 293. szakasza értelmében zárt ülés elrendelését kérte, mert a vádlott védekezése a közerkölcsiségbe ütköző momentumokat tartalmaz. Visontai Soma dr védő ellenezte ezt. A bíróság zárt tárgyalást rendelt el, hogy azalatt a vád és védelem kérelmüket megindokolhassák. Ennek megtörténte után a bíróság ugy határozott, hogy az egész ügyet a verdikt kihirdetéséig zárt ülésben fogja tárgyalni. A birőság ezután letárgyalta a bizonyítási eljárás anyagát. Az esküdtszék a késő esti órákban vonult vissza, a verdikt kihirdetése pedig már a nyilvánosság előtt történt. Liszkait a bíróság erős fölindulásban elkövetett súlyos testisértés és rablás bűntettében mondotta ki bűnösnek s ezért őt hat évi fegyházra ítélte. A büntetésből tizenegy hónapot a vizsgálati fogsággal a biróság kitöltöttnek vett. A királyi ügyész semmiségi panasszal élt. A ,,Roy3!"-káuéházban SZOMBATON ESTE HASI KÁLMÁN CZIGANYZENEKARA MUZSIKÁL Lukács Imre fogmüterme a berlini fogtechnikán oki. kópesitve íMflÉs-utca 1. Síécímnyi-töF sará. Pmili-iiái. A Tizenhárom Ház figurái. — Fővárosi levél. — A pesti humor megnyilatkozik még a legkeservesebb dolgokban is. A házbér terhe nyomja a szegény lakókat, akik sírnak, panaszkodnak, zúgolódnak, lázonganak, bojkottálnak, fenyegetőznek, de végül is vagy fizetnek, vagy az utcára kerülnek, de mind e szomorú dolgok közepette sem feledkeznek meg a csúfolódásról. Az utolsó időben annyira divatba jött házbojkottnak nem egy epizódja valóságos ko média. Ilyen komédia színhelye a híres Tizenhárom Ház egyike, a százötös számú, a Visegrádi-utcában. A Tizenhárom Ház, amely egy banké, már három hete bojkott alatt van. Meg is látszik valamennyin. Az udvaron madzagokat húztak s teleaggatták szines papírdarabbal, száraz galylyal, rongygyal s más, épenséggel nem dekoratív hatású holmival. Ugyanígy fölcifrázták az utcai frontot is mindenütt. A bojkottált épületekben rendszerint á legrosszabb dolga van a házmesternek. Ő kerül a spekuláció és a nyomorúság malomkövei közé. A csodálatosan összetartó lakók haragusznak rá és bojkott idején vagy megverik, vagy tőlük telhető módon boszantják és csúfolják. A visegrádi-utcai bojkottált házban Gubacsi János viseli a házmesteri méltóságot feleségével, Mujkos Juliannával. Természetesen ők sem népszerűek. Sok mérget kell nyelniük, de hát miből éljen a szegény ember,- mondják ők maguk is. Heteken át tűrték a bojkottal járó szekatúrákat, a minap azonban már türelmüket vesztették. A lakók ugyanis azt tették, hogy csináltak szalmából két figurát, egy rettenetesen kriminális képű férfit és egy asszonyt.. Felöltöztették őket rongyos ruhába. A férfialaknak egy ócska sapkát is nyomtak a fejébe, az asszonynak meg egy ócska ridikült adtak a kezébe. Egy karrikatura-rajzolö se csinálhatott volna két nevetségesebb figurát, mint, ez a két életnagyságú szalmabáb a. maga, a lehetetlenül toprongyos formájával. ; Amikor pedig a figurák elkészültek, a lakók keresztbe húztak az udvaron egy hosszú drótot, arra fölakasztották mind a kettőt s rájuk irták, hogy egyik a házmester, a másik pedig a kedves neje. A csúfolódás azonban még ezzel nem volt teljes. Óriási bétükkel még verseket is írtak mind a két figurára. A férfi egy plakátot markolt ezzel a költeménynyel: Gubacsi Jankó indulója. Áldjon isten, m8rt mi innan elmegyünk, Házmesterpénzt az ördög sem fisét nekünk. Isten veled százöt vacak 'akója, Mi meg anyjuk mehetünk a pokolba. Az asszonyi figurának a nem épen tiszta kötényére volt rámázolva a következő vers: Gubacsi Jankó kudarca a világban. Mi most ketten fölsétálunk az égben, Péter bácsit megkérjük igen szépen: Eresszen be Péter bácsi szaporán, Kartárs áll kinn, meg a. drága Juliskám. Kinéz Péter a menyország kapuján. Nagy mérgesen nézi a két jómadarat: Csuful bántatok ott lenn a lakókkal És most mindjárt el veletek a pokolba. Látod Julis, mindig mondtam én neked, Szépen . bánjunk az ily csőcselék-néppel; Már most másutt sehol sem lesz. otthonunk, így hát szépen a pokolba kell jutnunk. A házmesterék tegnapelőtt reggel, amikor meglátták az udvar közepén lógni a két rettenetes figurát, éktelen dühbe jöttek. Szólni azonban nem mertek s levenni sem merték őket, mivelhogy még komolyabb következményektől tartottak. Pedig a csúfolódás nagyon bántotta őket, annál is inkább, mert esténkint a házbeli ifjúság körülugrálta a két bábut és olyankor csak ugy rengett a fal a hahotától. A házmesterné végül is megelégelte a dolgot. Tegnap bement a főkapitányságra s elpanaszkodott. Kihámozták a beszédéből, hogy a becsületében érzi sértve magát. Erre találtak paragrafust a rendőrség kodekszében is: cselekmény által elkövetett becsületsértés.