Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-30 / 135. szám

1910 október 28 DÉL MAGYARORSZÁG 7 téri iskolában. Az érdemes festőmtivésznőnél máris több növendék jelentkezett fölvételre. * Az Otthon szimEóiíikiis-hanífveíseiij e. A Szegedi Tisztviselők. Otthoná-nak vigalmi-bizottsága, Hauser Rezső Sándor igazgatóval az élén, november ötödikén rendezi első szimfonikus hangversenyét, Nagy Aranka művésznő és a magyar királyi honvédzenekar közreműködésével. Előadásra kerül: Puccini „Pillangó-kisaszszony" nagy áriája, énekli Nagy Aranka.; Lortzing „Undine" nyitánya ;Kun Rikárd „Ő" cimü müdala és Liszt „Hungária", szimfonikus költeménye. A zeneszámokat Fichtner Sándor karmester dirigálja. A hangverseny öt órakor kezdődik. Számozott jegyek november elsejétől, este hat és hét óra között, az Otthon titkári irodájában előreválthatok. Belépödij tagoknak ötven, nem tagoknak nyolcvan fillér. Románvilág Magyarcsanádon. —• Tüntetés a magyarok ellen. — (Saját tudósítónktól.) Sajnálatos dolog, hogy ha a legmagyarabb és a legnagyobb alföldi vá~ rosből, Szegedről, nyolcvan-száz kilométerre utazunk, már olyan szerbekre, vagy románokra akadunk, akik vagy nem tudnakmagyarnyelven beszélni, vagy nem akarnak. Sőt olyanokra is akadhatunk, akik határozottan tüntetnek a magyarok ellen. Ezen a héten Magyarcsanádon történtek olyan jelenetek, amelyek tulajdonképen nem lényegesek, de figyelemreméltóak, még pedig azért, mert jellemzik a helyzetet. Magyarcsanád községnek csak a neve magyar, ellenben a községben uralkodó szellem teljesen román. Ha például Szegedről odatéved magyar átránduló, ugy érezheti, mintha nem is Magyarországban, mintha nem is Szeged közelében járna. Magyarcsanádon a héten ilyen esetek fcörténtek: Magyarcsanád községben, Pap János aradj görögkeleti román püspök jelenlétében, vasárnap templomszentelés volt, melyről annakidején mi is közöltünk tudósítást. De a jámbor egyházi ünnepély után olyasvalami is történt Magyarcsanádon, melyről nem beszélt, az első jelentés. Az történt Magyarcsanádon, hogy néhány román tanitó a templomszentelési követő mulatságon kifütyülte és durva szavakkal illette a magyar csárdást, mikor a cigányzenekar játszani kezdte és tüntetőleg otthagyták a báltermet. Az eset a maga mivoltában nem ienne oly komoly és nagyjelentőségű, ha nem lappangana mögötte a magyarság elleni izzó gyűlölet, mely csak a legelső alkalomra vár, hogy kitörjön. A magyarcsanádi vasárnapi templom-szente. lési ünnepségek befejezéséül a románok kor.eertet rendeztek a Brindje-féle görögkeleti román Iskolában. A hangversenyt Nestor Romulusz lelkész, Rajka Ignác és Bríndje Evrem románfelekezeti tanítók kezdeményezték, még pedig teljesen román nemzeti színezettel. Nem tekintve, hogy még a meghívókat is román nyelven bocsátották ki, a koncert elejétől végig román énekekből és táncokból állott és egyetlen egy magyar szám sem fordult elő a programban, bizonyságául annak, hogy a községnek csak a neve magyar, de lakói izig-vérig román-érzelmüek. A koncerten a község és környékének román lakossága nagy számban vett részt és gyönyörködött a különféle román énekekben és táncokban. Ezután kezdődött a botrány-bál. Egyre-másra húzta a cigányzenekar a román táncdarabokat, melyeknek hangjai mellett nagyokat kurjongatva roppta a kólót, meg egyéb román táncokat amindjobban nekihevülő oláh nép. A mulatozók között azonban akadt végre egy ember, aki megunta a sok oláh táncot és magyar csárdást ís szeretet.t volna hallani. Ez az egyetlen ember is szerb volt. Milaclinó Vazulnak hívjákOdament a cigányokhoz és megkérte a prímást, hogy játszék valami magyar csárdást. A prímás készséggel tett eleget a kérésnek és belekezdett magyar csárdásba, Alig fogott azonban a zenekar a muzsikálásba, mikor egyszerre zsivaj, kiáltozás keletkezett a bálteremben. A bortól fölhevült oláhság zajos abcugolásba tört ki, trágár szidalmak hangzottak, végű1 éles füttyszóval adták tudomására a zenekarnak, hogy nem kell a csárdás. Hogy a magyarellenes tüntetések rendezésében a román tanítóknak részük volt, kétségen felül áll, mert a botrány kitörésekor egyetlen lépést sem tettek a tüntetés lecsillapítására, holott ezt tőlük, mint a tömeg vezetőitől, méltán elvárhatta volna minden jóizlésü magyar, vagy nem magyar ember. A botrányos mulatságon a két említett községbeli tanítón kívül több környékbeli román tanitó is „aktív" részt vett, akiknek magyarellenes eljárására fölhívták már Csongrád vár" megye királyi tanfelügyelőjének figyelmét. Nem lesz érdektelen egy incidenst fölemlíteni, mely a vasárnapi ünnepségeken történt Magyarcsanádon. Németh Sándor battonyai apátplébános ugyanis a templomszentelést követő banketten tósztot mondott, melyben a románok magyarérzelmet megdicsérte, a szlávok állítólagos magyarellenes viselkedése ellen pedig éles hangon kikelt. Ez a beszéd a csanádi hazafias szerb lakosság között nagy elkeseredést szült, mert az apátplébános alaptalanul vádolta meg őket, kik mindenkor igaz magyaroknak vallották magukat. A készfizetések ügye. , "/— Khuen-Héderuáry Bécsben. — (Saját tudósítónktól.) Hivatalosan megcáfolják több fó'városi lapnak azt a közlését, mintha a készfizetések tárgyalása alkalmával fölmerült ellentétek miatt a kabinet válság előtt áliana. Egy ssó sem igaz ezekből a hírekből, a valóság mindössze annyi, hogy a készfizetések budapesti tárgyalása megszakadt azért, mert a minisztertanács tagjai és az osztrák szakreferensek között a tanácskozások során eltérések mutatkoztak. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma tényleg Bécsbe utazott, ahol előbb Bienerth báró osztrák pénzügyminiszterrel tárgyal és ha ez a pourparler eredménytelenül végződik, akkor audiencián jelenik meg a királynál, hogy az uralkodót tájékoztassa a készfizetésekről. A kormány határozott törekvése a készfizetések megvalósítása és a kabinet ehez való ragaszkodását az uralkodó előtt kifejezésre juttatja Khuen-Héderváry miniszterelnök, annál is inkább, mert ez a jogunk törvényben is biztosíttatott és a trönbeszéd is Ígéretet tett a készfizetések fölvételére. A jelentés szerint a kormány az aranyakkal való fizetéseket záros határidőn .belül kívánja behozni. Ha pedig Bienerth ebben a kérdésben továbbra is ragaszkodik a magyar kormánynyal szemben elfoglalt ellentétes álláspontjához, akkor a magyar miniszterelnök előterjesztést tesz a királynak, hogy Bienerth mondjon le. Az osztrák álláspont. A bécsi lapok mai számukban bőven foglal, koznak a készfizetések válságával. Érdekes különösen a Zeit közleménye, mely többek közt ezeket mondja: A készfizetések kérdésében igen nagy nehézségek merültek föl. A magyar kormány olyan formulákat akar elfogadtatni, mely dezavuálja az osztrák kormány eddigi nyilatkozatait és az osztrák parlament állásfoglalását. Erre a Bienerth-kormány alighalesz kapható. A korona, mely mint legfelsőbb íórum van hivatva arra, hogy a viszályt eldöntse, mindeddig nem volt rábírható, hogy elhagyva objektív álláspontját, egyik vagy másik kormány javára döntsön. liyen körülmények között a Khuenkormány helyzete igen nehéz. Nehéz azért is, mert a katonai kérdésekben is nagy nehézségek mutatkoznak a Khuen-kormány törekvéseivel szemben. Azok a javaslatok, melyeket eddig a Khuen-kormány a katonai kérdések megoldására tett, Bécsben ellenzésre találtak. Mindazonáltal nem valószínű, hogyha a kormány lemond is, ez a lemondás valóságos válságot idézzen elő. A magyar kormány csak csörteti a kardot azért, hogy Bécsben követeléseinek érvényt szerezzen. Csak azért vetik föl a kabinet-kérdést, hogy minél erősebb kompromisszumot kapjon. A Neue Freie Presse ma reggeli száma szintén arról ir, hogy a készfizetések kérdésén kívül a katonai ügyekben is nehézségek vannak. A magyar kormány azt véli, hogy a katonai kérdésekben csak akkor léphet föl sikerrel, ha a készfizetések ügyében kedvező eredménynyel léphet a nemzet elé. Munkások tüntetése Szegeden. — A központ küldötteinek megérkezése. — (Saját tudósítónktól.) Ma este nyolc órakor végig a városon több ezer főre menő munkás-tömeg piros lámpionokkal, zene- és énekszóval vonult a . szegedi pályaudvar elé, a szociáldemokrata párt budapesti központja kiküldöttei fogadtatására. A központ részéről Buciiinger Manó párttitkár, Csizmadia Sándor, az Országos FöldmunkásSzövetség elnöke és Ormos Ede dr, a Népszava munkatársa érkeztek meg, az útközben, hozzájuk csatlakozott vidéki küldöttekkel együttA tömeg lelkes hangulatban, forradalm1 dalokat énekelve és az ;általános vá. lasztói jogot éltetve, vonult a Munkás-Otthon elé, ahol Jócsák Kálmán, az alföldi párttitkár ,jüdvözölte a budapesti vendégeket. Bu_ chinger Manó a központ üdvözletét tolmácsolta s nagy tetszéssel fogadott beszédében kifejtette a holnapi nagygyűlés történelmi jelentőségót, amelyet hivatva van az alföldi párttitkárság és alföldi pártszervezet utján a földmives munkásmozgalom uj korszakát megteremteni. Csak a tunya burzsoázia — úgymond — hirdeti, hogy ez a nép nyugodt. A magyar Alföld dolgozó népe ismeri az uj kor eszméit, követeli jogait és ha mindenki más is igába hajtja nyakát és nyugodtan tűri, hogy bőréből szijjakat hasítsanak, a ma. gyarországi szociáldemokrácia azzal a lelkesedéssel, amelylyel a mai tüntetést is oly forróvá tette, kivívja a nép jogát a leggyalázatosabb politika országában is és kirántja ezt az országot a nyavalyák mocsarából a kultura, a haladás országútjára. Ezután Csizmadia Sándort kívánta hallani a fömeg, aki mindenekelőtt átadta az Országos Földmunkás-Szövetség üdvözletét s ezután ezt mondta: — Az állomástól vezető uton két kép tárult elémbe: A lelkes forradalmi menet az egyik, a sötét ablakok sora a másik. Két különböző világ e>%, Akik az ablakok mögött talán télnek, talán mosolyognak, azok a mult világ emberei, mi pedig a jövendőé. Ők jó polgárok, nem csatlakoznak hozzánk, nem akarnak harcolni, ők semmit sem akarnak, csak enni és emészteni. Igazuk van.ők nem közénk valók. Ez a világ, a jövő, csak akkor épül föl, ha ők kivesznek, kirothadnak. Mi nem önmagunkért küzdünk, hanem a jövő nemzedékért. Ha a munkásság megtartja lelkesedését, akkor nincs is szükség lelkesedésre. A munkásság tartotta fönn a multat, a munkásság vivja ki a jövendőt is. A tüntető tömeg a beszéd után lelkes hangulatban, rendben eloszlott. A cseh-német hábornság. Prágából jelentik-. A cseh és német lapok a kiegyezési tárgyalás megakadásával foglalkoznak. A német táborban meg vannak győződve, hogy a hirtelen támadt nehézségeket nemcsak a cseh radikálisok okozták, hanem Kramarz is, aki valamennyi cseh pártban szította az ellenállást. A helyzet különösen azért rosszabbodott meg, mert már most a németeknél sem mutatkozik nagy hajlandóság a kompromisszum megkötésére. Meglehet azonban, hogy a most bekövetkezett szünet kissé le fogja lohasztani a harcias kedvet. A horvátországi választás. Zágrábból jelentik: Ma tizenöt kerületben volt pótválasztás, amelynek eredménye csak a késő esti órákban lesz ismeretes. Az eddigi választási eredmény pártok szerint a következő: Megválasztottak huszonkilenc horvátszerb koalicióspártit (köztük hat-nyolc kort