Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-26 / 131. szám

1910 október 26 DELMAQYARORSZAO 13 bálkoztak védekezni, hogy megmozgatták csaknem az összes felvidéki kereskedelmi és ipari érdekképviseleteket. Sikerült is annyira fölhivniok a miniszter figyelmét, hogy az most országos ügygyé tette a liptói turó hamisítását. Kapóra jött ez az ügy az élelmiszerhamisitásról szóló törvény revíziójához ós a minisztérium ezért egész komoly hivatalos vizsgálat tárgyává tette a liptói turóbödönök pikánsizü tartalmát: A földmivelésügyi minisztérium megbízásából tegnap Eperjesre érkezett Steineckcr Ferenc dr miniszteri segédtitkár, az élelmiszerügyek referense, Weiser István dr királyi fővegyész, továbbá Glaiz Ottó dr, a magyaróvári gazdasági intézet igazgatója. A három ur végig fogja járni a felvidék nagyobb liptói turókészitőtelepeit, mélyére néznek minden bödönnek és egyéb edénynek, amikben a liptói turó készül, hogy meggyőződjenek arról, hogyan liamisitják ezt a tót csemegét és főleg, hogy valóban árt-e a liptói túrónak, ha olajat kevernek belé. Az összeszedett mintákat vegyvizsgálatnak vetik alá és ettől függ majd, hogy az élelmiszertörvény revíziójának már logközelebb megtörténő tárgyalásán milyen ujabb intézkedésekkel módosul a szigorú végrehajtási utasítás és hogy megtisztulhat-e a panamától az étlapok magyar csemegéje, a liptói turó. (—) A Kimamurányi közgyűlése. A Rímamurányi-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság ma tartotta Budapesten Loisch Ede alelnök elnőklésóvel huszonkilencedik rendes évi közgyűlését, amelyen 95.675 darab részvény képviseletében harmincöt részvényes jelent meg. A közgyűlés az igazgatóság javaslatához képest elhatározta, hogy a lefolyt 1909/10. évi üzletóv 8,557.693 korona 44 fillért kitevő nyereségéből az alapszabályok értelmében az épületek számlájából 103.517 korona 10 fillért, a bányák számlájából 64.920 korona 79 fillért, a gépek számlájából 92.493 korona 76 fillért, továbbá rendkívüli leírás fejében 800.000 koronát, vagyis összesen 1,060.931 korona 65 fillért hoz leírásba, adótartalékba 750.000 koronát helyez és a fönnmaradó összegből az alapszabályszerii jutalékok levonása után a tartalékalap javára 269.870 korona 47 fillért fordít, a részvényeseknek a 32,000.000 korona részvénytőke után részvényenként 32 koronát, összesen 5,125.000 koronát fizet ki 16 százalékos osztalék fejében, a külön tartalékalapot 600.000 koronával növeli, a tisztviselők nyugdijalapjára 100.000 koronát, a társládák javára 75.000 koronát fordít ós a fönnmaradó 1,248.234 korona 83 fillért a jövő üzletóv számlájára véseti át. Az esedékes szelvények folyó év novémber hó 1-étől fogva váltatnak be. A közgyűlés eló terjesztett jelentés szerint a lefolyt üzletóv nem mondható túlságosan kielégítőnek, amennyiben sem a fogyasztás, sem az áralakulás az előző évvel szemben javulást nem mutat, csak az év vége felé volt a termeivények egy része előnyösebben értékesíthető, amitől a folyó évre kedvező hatás várható. Ha a nyereség csak jelentéktelen visszaesést mutat, az az üzemek állandó fejlődésének tudható be. A nyers órctermelós 5,160.450 métermázsára emelkedett, a saját használatra termelt szón mennyisége 3,754.205 métermázsa. A kohótelepek 1,833.372 métermázsa nyersvasat termeltek. A hengermüvek gazdaságosan dolgoztak, dacára annak, hogy azok a kiviteli üzlet fokozottabb fölkarolása mellett sem voltak teljesen kihasználhatók. A tiszti nyugdíjintézet vagyona 3,486.646 korona, a társládáké 2,648.356 koronára és a balesetbiztosítási alap 72.144 koronára emelkedett. A testvérvállalatok is kedvező eredményt szolgáltattak. A Hernádvölgyi Magyar Vasipar Részvénytársaság 13 százalék osztalékot hozott; müveinek további fejlesztése céljából ott nagyobb beruházások eszközöltettek. Az „Unió" vas- és bádoggyár társulat állandó fejlődés mellett 10 százalék osztalékot fizetett. A közgyűlés az igazgatóság jelentését, valamint a mérleget és a nyereség hovafordításáról tett javaslatokat egyhangúan elfogadta és ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottsígnak a fölmentvényt megadta. A felügyelőbizottság uj tagjául Kortsák Antalt választották meg. (—) Lódijazás lYagybeeskereken. A Torontálmegyei Gazdasági Egyesület e hó huszonharmadikán tartotta meg ez évi negyedik lódíjazását Nagybecskereken. A lódijazással egyidejűleg szarvasmarha díjazást akart tartani az egyesület, azonban a föllépett száj- és körömfájás miatt ezt el kellett halasztani. A dijazás eredménye a következő volt. Első csoport: Csikóskancáknál :.. Első díjat, negyven koronát nyert: Röftrich Péter Nagybecskerek. Második dijat, harmincharminc koronát nyertek: Krumenacker József Nagybecskerek és Torán Károly Klekk. Harmadik dijat, tíz-tiz koronát nyertek: Frech József Elemér, Maló Zuza Szerbaradác, Erdelján Száva és Bagyin Marián Nagybecskerek. Második csoport: Három-négy éves kancáknál husz-husz koronát nyertek: Bogároski Néca Melence és Petschner János Klekk. Tiz-tiz koronát nyertek : Steyer István, Krumenacker János és Bánvég Péter Nagybecskerek, Steyer János Klekk, Schneider Ferenc Lázárföld. Harmadik csoport: Egy-két éves kancacsikóknál husz koronát nyert: Weimer István Bégaszentgyörgy. Tiz-tiz koronát nyertek: Steyer István, Krumenacker Ferenc, Röhrich Péter, Grozdán Stevó, Ferdidandi János és Léhmann Mihály Nagybecskerek, Glaser Jakab Csösztelek, Bogároski Néca Melence, Adler Antal Katalinfalva, Schiro János Katalinfalva, Schneider Ferenc Lázárföld. A dijakat a gazdasági egyesület elnöksége nevében Marton Andor osztotta ki a jutalmazottak között, ki a dijak kiosztása után beszédet intézett a megjelentekhez s egyben üdvözölte Jäger Árpád verseci móntelepi parancsnokot, ki Dölirmann Henriktől vette át a parancsnokságot, akinek pedig vármegyénk lótenyésztése sokat köszönhet. A beszédet Kaufmann István német nyelven tolmácsolta a megjelenteknek. (—) Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegyesület a következő fizetésképtelenségeket jelenti: Strikeritz ..Gáspár Ada, Felleg J. Árpád Temesvár, Fuchs Ödön Somogyszill, Miske Sándor Gyulafehérvár, Hancsel és Horkand Budapest (Nagymező-utca 38.), Grossmann Hugó Munkács, Haar Jáno3 Csorna, Weiss Jenő Torda, Riaske Emília Trencsia. (—) A Hernádvölgyi Magyar Vasutak részvénytársaság ma tartotta Loisch Ede elnöklésével tizenötödik rendes évi közgyűlését Budapesten, amelyen az igazgatósági jelentós fölolvasásával kapcsolatban előterjesztették az 1909—10. üzletévzárószámadásait. A közgyűlés az igazgatóság javaslatához képest elhatározta, hogy a 2,698 647 korona 93 fillér nyereségből elsősorban az értékcsökkenési tartalékalap javára 600.000 koronát, adótartalékra 200.000 koronát fordít, továbbá, hogy a részvényeseknek az alapszabályszerü ötszázalékos osztalék és nyolc százalék felülosztalék felében tizenkét millió korona alaptöke után összesen tizenhárom százalékot, vagyis részvényenként huszonhat korona fizettessék ki, a tartalék javára 300.000 korona és a társláda javadalmazására 50.000 korona fordíttassák, míg a fönnmaradó 103.551 korona 86 fillér uj számlára vitessék elő. Az esedékes szelvény folyó óvi október 25-től kezdve váltatik be. Az üzleti jelentés kiemeli, hogy dacára a hazai vasipar általában nem kedvező viszonyainak, az üzletóv eredménye kielégítőnek mondható. A szükségesnek mutatkozó beruházások részben befejeztettek, részben foganatosítás alatt állanak. A társláda vagyona a naptári év végével 1.036,232 koronára növekedett, A közgyűlés az igazgatóság, valamint a felügyelöbizottság jelentésót, a zárószámadásokat, a mérleget, valamint a nyereség fölosztására vonatkozólag tett indítványokat egyhangúlag elfogadta ós a fölmentvényt megadta. I Bútorszállítást butorkocsival helyben és vidéken. — Beraktározást pénzelölegjjel és jutányosán eszközöl Mmm Zsigmond sz Tisza Lajos-körut 51. sz. Telefon 588. •• Telefon 588. OGAK Lukács Imre fogmüterme a berlini fogtechnikán oki. képesítve EsGKoníts-iifca l. Sieohenyi-tér sarok. Prosniti-Mi. REGENYCSARNOK. A döntés. Irta Hevesi József, IV. Artaxerxes, ki a királyok királyának nevezte magát, a Ktesiphon romjain épült Madainból, ahol udvartartásával a téli hónapokat töltötte, nagy hadsereggel indult el Mesopotámiába, hogy ezt a tartományt, mely egykoron már Perzsiához tartozott volt, újból a jogara alá hajtsa. Nagykivánó fejedelem volt IV. Artaxerxes és álmainak álma, vágyainak vágya volt, hogy Perzsiának régi dicsó'ségét, fényes nagyságát visszaszerezze és meghódítsa mindazokat az országokat, melyekben Ormuzdnak és Ahrimánnak, az iránok e hatalmas isteneinek, régebben oltárokat emeltek. Nem volt könnyű dolog megküzdeni a harcedzett néppel és Artaxerxes seregének sok vitéz daliája esett el a Chaborasz és Kordesz folyók mentén, amig Edessza, Karrhai, Kírkesion városokat elfoglalva, egész Mesopotámiát megadásra kényszeritették és a Maziosz hegy csúcsára a perzsa lobogót kitűzhették. Bizony egy esztendőnél tovább tartott ez a hadjárat és mikor Artaxerxes a diadal koszorújával hazájába tért vissza, már vége volt a télnek és gyönyörű szép nyaralójának, Ekbatanának kertjében már buján virágzott a mirtus és a jázmin ; a si'trü bokrok között pedig szerelemtől.lihegve danolászott a Jynixmadár. IV. Artaxerxes szivében lázas érzéseket ébresztett a szerelmes madár epedő dala. A hatalmas uralkodó a harc nemes tüzében nem ért rá időt szentelni a szerelemnek. Minden izében katona volt és háború idején nem a madarak szerelmes turbékolásában, hanem a gyilkos fegyverek összezörrenésében tellett gyönyörűsége. Az asszonynépnek távol kellett maradnia a seregtől. O nem követte más uralkodók és hadvezérek példáját, akik legszebb aszszonyaikat armamaxákon, négy rabszolgától cipelt hordozkató székeken vitték magukkal a háborúba. Mikor a had istenének hódolt, nem gondolt a szerelem istenére. De hogy most egy évi távollét után koszorús fővel diadalmasan tért vissza hazájába és az ekbatanai berkekben meghallotta a Jynix-madárnak a szerelem gyönyörlázától remegő nászdalát: a vére bizseregni kezdett és a szemei előtt virágtáncot lejtett a felkorbácsolt vágyakozás. A parsismus isteneinek áldozatokat hoza" tott, elrebegték a Yest-sadénak nevezett kis Avesta kilencvenhét imádságát, azután sietett, hogy a gyönyörök kelyhét kiürítse. Sietett az ő kis mennyországába, hol már bizonyára epekedve várt reá Mydzouris, a liliomkaru fönicziai leány és szivének másik kis gyöngyös galambja, Leila, akinek a csókja édesebb és illatosabb mint a Kyprosz hegységéből eredő oianthe és a Phaselisból származó rózsavíz. 2. A szerelem mennyei lugasában azonban nagyon nagy csalódás várakozott IV. Artaxerxesre. Hiába volt 5 a királyok királya, hiába volt a hatalmas perzsa birodalom rettegett uralkodója, hiába emlegették nevét szent félelemmel a Ganu-hegység alján éppen ugy, mint a Kevir nagy sós pusztaságán: itt az asszonyok országában, két asszonynak féltékenykedő szeszélyével szemben egy ideig egészen tehetetlennek érezte magát. Éhes szívvel lépett be abba a világba, ahol a gyönyör virágait akarta tépdesni, lobogó vágyakozással áhitotta a liliomkaru Mydzourist és az édes csóku Leilát... Egyik sem borult eléje epekedő tekintettel. A hatalmas uralkodó végignézett asszonybirodalmában, a sok gyönyörre csábító, kéjeket ígérő fiatal teremtés között, akik mindmegannyian sóvár szemekkel, félő meghunyászkodással esdekeltek a fejedelmi kegy egyetlen sugaráért: azokat, akik legkedvet