Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-23 / 129. szám

1910 október 23 DÉL-MAGYARORSZÁG 7 A hadügyi költségvetés. — Hieronymi beszéde. — (Saját tudósítónktól,) Ma délelőtt tizenegy órakor kezdődött meg a hadügyi albizottság ülése Zichy Ágost gróf elnöklete alatt, amelyen Aehrenthal, Schönaich, Burián közös miniszterek, Montecnccoli gróf, a haditengerészet parancsnoka, Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök, Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter, Lukács László pénzügyminisz" ter, Hasai Samu honvédelmi miniszter és a szak referensek voltak jelen. Zichy Ágost elnök a részletes tárgyalás sorrendje tekintetében javasolja, hogy először a hadvezetőségnek a határozati javaslatokra vo. natkozó válaszait, azután Heltai indítványát, a költségvetésnek különböző tételeit, majd a rendes költségvetést, végül a rendkívüli költségvetést és a hadvezetőségnek többi előterjesztéseit vegyékjtárgyalás alá. Az elnök indítványát elfogadják. Az I. határozatra (elhelyezés) vonatkozólag elhatározták, hogy erre nézve megvárják a szűkebb körű elhelyezési albizottságnak határozatát. A II, határozatra vonatkozólag (pótlovak be. szerzése) Hegedűs előadó javaslatára megújítják az előbbi határozatot. Miklós Ödön fölssólalásában a lóanyagnak közvetlenül a tenyésztőktől való beszerzésének szükségét hangoztatja és emlékezteti a hadügyminisztert egy korábbi kijelentésére, amely szerint a lovaknak a beszerzési árát legalább nyolcszáz koronára emelik föl. Végül indítványozza, hogy az anya-kancák bizonyos része^ meiy tenyészképes, a tenyésztőknek adassék vissza, Schönaich hadügyminiszter kijelenti, hogy a pótlovassági főfelügyelő e tekintetben megadja nemsokára a szakszerű fölviiágositásokat. Az elnök indítványára a határozathozatalt a fÖlvilágositások megadásáig elhalasztják. A III. határozatnál, amely a magyar iparnak a hadseregi szállításokban való részesedésére vonatkozik, Hegedűs Lóránt előadó részletesen ismertet; az egyes pontozatokat. Megjegyzi, hogy az osztrák delegációnak a karínthiai. malmokra vonatkozó határozata tekintetében a hadügyminisztériumtól azt a fölvilágosítást nyerte, hogy a hadügyminisztérium, dacára ezen osztrák javaslatnak, ezirányban intézkedést nem tett, hanem utasította ugy a karínthiai, mint a többi helyőrségeket, hogy mindig a legközelebb eső beszerzési forrásokat használják föl és csak ha ez nem lehetséges, akkor forduljanak másfelé. Abba, hogy a karínthiai malmok, nak monopólium adassék, nem megy beleSzükségesnek tartja a magániparnak védelmét és kéri a határozatnak megújítását. Ezután Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter szólalt föl. Előadja, hogy a hadügyminiszterrel történt megállapodás értelmében a kereskedelmi minisztérium ellenőrzi, hogy vaj. jon az ipari szállítás a kvóta arányában történt-e? A minisztériumnak erről szóló jelentégét a hadügyminiszter közzétette. A munkabérek dolgában a magyar kormány álláspontja az, hogy azokat be kell tudni az osztrák kvótába, mivel azonban ez ellen az osztrákok tiltakoznak, a,hadügyminiszter mellőzte a munkabérek beszámítását; a kérdés kontroverz maradt, Ettől eltekintve, a hadügyi kormány megrendelései meglehetősen a kvóta arányában történnek, csupán az uj óriáshajók harminot milliós megrendeléséből nem kapott Magyarország egy fillért sem. Ez az aránytalanság csak akkor fog megszűnni, ha a fiumei hajógyár dolgozni kezd s a hajók felének építését megkapja, Heltai Ferenc nem helyesli azt az irányt, amelyet a hadügyi kincstár a magánvállalkozás tárgyát képező iparok monopolízálása tekintetében folytat. Az meg is drágítja a beszerzéstApponyi Albert gróf igen szűkkeblűnek tartja azt az álláspontot, amelyet az osztrák kormány a munkabérek beszámítása dolgában elfoglalEz csak • még jobban elmérgesiti a két ország viszonyát. A dolgon csak ugy lehet segíteni, ha a kincstári telepeket és gyárakat minél gyorsabb tempóban helyezik el Magyarországon. Jobb szerette volna, ha a két kormány egyezményét a kereskedelmi miniszter itt nem tárgyalta volna. Hieronymi miniszter kijelenti, hogy ő is e fölfogásban van ; csak azért beszélt az egyez, ményről, mert előzőleg szóba hozták. Miklós Ödön ipari kérdéseket fejteget, szomorúnak tartja, hogy Magyarországról majdnem minden nyersanyag Ausztriába kerül s földolgozva kerül vissza. Ha a nagyipar kartellját megtörhetnék, a katonai beszerzések olcsóbbá válnának. Chorin Ferenc a magyar ipar érdekeit s az osztrák konkurrencia tervszerű kiszorító eljárását ismerteti. Aztán részesedésről szól. Mivel a magyar követelés valóságos kálváriát járt s még se teljesült, a határozat föntartását ki. vánja. Rakovszky István a részesedés és a zászlókérdés megoldását sürgeti s ajánlja, hogy a magángyárak csak akkor szállíthassanak, ha az árakban nagyobb eltérés nincs. Kossuth Ferenc fölhívja a hadügyminisztert, hogy álljon a magyar álláspont mellé az osztrák kapzsisággal szemben, hiszen más téren is annyi követelésünk van, amelyet az osztrákok meghiúsítani igyekeznek. Hieronymi miniszter az árkérdésre nézve ellenzi Rakovszky indítványát. Schönaich miniszter kijelenti, hogy a tábori tüzörség összes lövőszereinek negyedrészét Komáromban gyártották. A bizottság a határozati javaslatot megújította s meghallgatta a pótlovázási főfelügyelők jelentését, amihez Miklós Ödön, Solymossy Ödön báró s az előadó szólt hozzá, Miklós indítványát elfogadták. Bécsből táviratozzák: Az albizottság délután három órakor folytatta ülését. Á délutáni tanácskozáson Apponyi Albert gróf szólalt föl először. Azzal kezdte fejtegetését, hogy a hadsereg tisztjei között a magyar nyelv elterjesztése tekintetében aprólékos javaslatokkal sohasem érünk célt, Magyarországon — úgymond — kétezerhatszáz osztrák honosságú tiszt van elhelyezve, ami azt mutatja, hogy nagyon messze vagyunk még attól az ideától, hogy a magyar csapatok tisztjei körében a magyar nyelv meghonosuljon. Apponyi Albert gróf beszéde után Laszkáry Gyula emelkedett szólásra és kérte a hadügyminisztert, tegyen intézkedéseket a magyar nyelv elterjesztése dolgában. Utána Bakonyi Samu megemlítette, hogy a hadsereg magyarsága ügyében terjesztettek ugyan elő már több javaslatot, tettek is egy-két alapítványt intézetek létesítésére és föntartására, de ez őt nem elégíti ki. Solymossy Ödön báró következett ezután, aki beszédében különösen kiemelte azt, hogy kívánatosnak tartja, hogy a vezérkarba beosztott tisztek bírják a magyar nyelvet. Ez csak előnyös lehet a törzstisztek szempontjából is, mert, ha magyar jelentéseket kapnak, amúgy is tudniok kell magyarul. Apponyi Albert gróf helyesli Solymossy indítványát. Elmondja, hogy az ország méltósága, de egyéb nézőpontok is megkövetelik, hogy a vezérkarnak minden egyes tagja tudjon magyarul. 'Ezután Hoffmann Hugó altábornagy tartott igen fontos beszédet. Ezt azzal kezdte, hogy a hadügyminiszter ekszpozéjára előbb általánosságban, majd részletesen óhajt reflektálni. Annyi tény — folytatta Hoffmann, — hogy az 1904-ik év óta minden méltányos kívánságnak eleget akartak tenni abban a tekintetben, hogy a magyar nyelv a hadseregben is minél inkább előrehaladjon és a tisztek magyar létszámát szaporítsák. Természetes, hogy az 1904-ik évben tett intézkedéseknek a hatása csak tiz év múlva, tehát a a 1914-ik évben válik jobban észrevehetővé. Azoknak a tanulóknak, akiket ezen intézkedések értelmében nevelnek, négyreáliskolát, három főreáliskolát és a három éves tanfolyamu akadémiát kell elvégezniük. Ennélfogva ezek, miután őket az 1904-ik évi határozat alapján vették föl, csak az 1914-ik évben kerülhetnek ki az említett intézetekből a magyar nyelv bírásával. Hasonlóképen áll a dolog a hadapródiskoláknál is. Itt a nagy létszámnál fogva csak nagyon töredékes percentet vesznek föl, de tizenhárom vagy tizennégy év múlva ott leszünk, ha nem is érjük el azt az eredményt, mint az ujonclétszámnál, a költségvetés arányát, vagyis a negyven százalékot mindenesetre elérjük. Ami a magyar nyelv tanítását illeti, erre nézve fölhozza, hogy Ausztriában is, az intézetek legnagyobb részében tanítják a magyarnyelvet sazt a növendékek elsajátítják. A többi intézetben is gondot fordítanak arra, hogy legyenek magyarul tudók akikerülők között. A tanárokat illetőleg fölhozza Hoffmann, hogy sok tiszt van, aki egyetemi tanulmányokat végez, illetőleg olyan városokba helyezik őket, ahol ezeket a tanulmányokat elsajátíthatják. Az, hogy a vizsgálatokat a kultuszminiszter is ellenőrizze és ott legyen azokon, bizalmatlanságot jelent, mert azt a látszatot kelti, mintha a hadügyminiszter nem tudna megfelelni a föladatának. Természetesnek tartja, hogy a katonai olvasókönyvek nem lehetnek olyanok, mint a papokéi. A vezérkart illetőleg kívánatosnak tartja, hogy annak száz százaléka tudjon magyarul. — Nem egykönnyen vihető keresztül — folytatja,— hogy tulhalmozzák a növendékeket. Szükségesnek tartja továbbá a lovassági és tüzérségi csapatok fölállítását, de fölhozza, hogy az iskolákat nem tudják betölteni a jelentkezőkkel. A tényleges önkéntesek közül minden esztendőben pályáznak a lovassághoz és a tüzérséghez. Ezután Apponyi ismételten fölszólal és honorálja Hoffmann altábornagy jóindulatát. Scliönaich báró hadügyminiszter is hozzászólt a fejtegetésekhez. Beszédében elmondja, hogy megértették és súlyt fektetnek a szükségletekre és azokat végre is hajtják. Hangsúlyozza, hogy elérhető lesz a cél, hogy a hadseregben a magyar nyelv elterjedjen. A hadügyminisztert lelkesen megéljenezték. Ezután Solymossy Ödön báró, majd Hegedűs Loránd, végül Heltai Ferenc beszólt röviden. Az ülés ezzel véget ért. Lukács pénzügyminiszter nyilatkozik. Bécsből jelentik: Lukács pénzügyminiszter a Neues Wiener Tagblcdt egyik munkatársát fo" gadta, akinek azt mondta, hogy a két kormány abban egyezett meg, hogy a szakelőadók folytassák tanácskozásukat és ha e tanácskozás alapján a megegyezés alapját megtalálják, akkor az Os'itrák és Magyar Bankot meg fogják kérni, hogy a megegyezés alapjáról bankés valutatechnikai szempontból mondjon véleményt. Arra a kérdésre, vájjon a bank részt fog-e venni a szakelőadók tanácskozásában, a miniszter ezt felelte: — Nem, a bank természetes okokból nem fog résztvenni ebben a tanácskozásban, mert. nem akarjuk annak kitenni, hogy a tanácskozás folyamán a saját álláspontját megjelölje és elejét akarjuk venni annak, hogy a két kormánY esetleg kellemetlen helyzetbe jusson. A bank mint érdekelt fél nem is vehet részt a tanácskozásban. A miniszter végül azt a reményét fejezte ki. hogy a megegyezés mindenesetre létre fog jönni, mert máskülönben már megszakították volna a tárgyalást. A bank és'a. készfizetés. Bécsből jelentik: Lukács László pénzügyminiszter ma délelőtt hosszasabban tanácskozott Bienerth báró osztrák miniszterelnökkel a bank és a készfizetés dolgában folyó szaktárgyalásról. Mint félhivatalosan közlik, a két kormány abban állapo" dott meg, hogy a szakreferensek, a bank és készfizetés kérdéséről való tanácskozás folytatására, a jövő hét közepén üljenek ősszé.