Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-22 / 128. szám

1910 október 22 ÖÉLMAGYARORSZAG 13 KÖZGAZDASÁG (—) Bonyodalmak a török kölcsön körül. Franciaország tudvalevőleg a török kölcsön elfogadását többek között alioz a föltételhez is kötötte, hogy a török pénzügyminisztérium­ban és a főszámvevőségnél francia ellenőrző hivatalnokokat nevezzen ki. Most egy konstan­tinápolyi távirat azt jelenti, hogy a porta ér­tesítette a francia kormányt, hogy ezt a fölté­telt nem fogadhatja el. Ha Franciaország ra­gaszkodni fog ehez az álláspontjához, a köl" csöntárgyalások meg fognak hiusulni. (—) Az angol kamatláb-emelés hatása. Az angol bank vezetősége tegnap délelőtt egy teljes százalékkal, négy százalékról ötre emelte föl a kamatlábat. Ennek az eseménynek bizo­nyára hatása lesz a kontinentális piacokon is. Elsősorban azt hiszik, hogy a nemet birodalmi bank, mely pedig csak szeptember 26-án emelte a kamatlábat, most újra fölemeli azt. Ez eset­ben pedig valószínű, hogy az Osztrák-Magyar Bank is emeli a rátát. A Fremdenblatt — mint bécsi tudósítónk jelenti — ma hosszabb cikk­ben foglalkozik az angol bank ráta-emelésével és többek közt ezeket mondja: Most az a kér­dés, vájjon az Osztrák-Magyar Bank befolyá­soltatja-e magát az angol bank magatartásától. Az utóbbi idők tapasztalatai azt tanúsítják) hogy az Osztrák-Magyar Bank nem indul a londoni példa idán. Főképen azért nem, mert Bécsben tudják, hogy az angol bank elhatáro­zásaiban nincs tekintettel a pénzpiac általános érdekeire, hanem csupán a maga érdekeire, amivel élénk ellentétben áll a kontinentális bankok konzervatív politikájához. Megváltozik azonban a helyzet, ha a német birodalom kény­telen volna az angol példát követni; nyugta­lanságra azonban egyelőre nincs ok ós kedvező szimptoma az a berlini hir is, hogy az ottani vélemények szerint a német birodalmi bank alighanem meg fog maradni a mostani ráta mellett. (—) Előadás az egérirtásról. A földmive­lésügyi miniszter táviratilag értesítette Lázár György dr polgármestert, hogy Jablonovszky országos rovartani állomási főnök október hu­szonhetedikén délután három órakor Temes" várott előadást fog tartani az egérirtásról. Kér1 a polgármestert, hogy az előadásra küldjön ki szakembert. A polgármester a fölhíváshoz ké" pest Völgyesy János gazdászt küldte Temes" várra. (—) A szeged-alsótanyai vasút. Az októberi közgyűlés roppant bőséges tárgysorozatában nagy ügyek szerepelnek. Ezek közé iktatta Balogh Károly tanácsos az alsótanyai vasút ügyét is, melyet, mint annak előadója, teljesen előkészítve, a közgyűlés elé visz. A tanyai vasút tárgyalásán izgalmas vitára van kilátás. (—) Versengés a világkiállításért. Hónapok óta erős versengés folyik New-Orleans és San­Francisco között abban a kérdésben, hogy 1915-ben a kettő közül melyikben legyen a világkiállítás. Dacára a mindkét város részé­ről kifejtett agitációnak, sem egyiknek, sem másiknak nem sikerült a kormánytól határo­zott Ígéretet nyernie s a döntés csak a kon­gresszus őszi ülésoin várható. Arra a birre, hogy egyik város sem akar tágítani, a kor­mány ugy határozott, hogy ugy New-Orleans, mint San-Francisco a kérelmüket hétmillió nyolc­százezer dollár biztosítékkal terjeszszék a leg­közelebbi kongresszus elé, amely végérvénye­sen fog határozni ebben a vitás ügyben. (—) Armentesitő-társulati közgyűlés. A szegedi ármentesitó'-társulat pénteken délelőtt tartotta közgyűlését Lázár György dr társu­lati elnök vezetésével. A közgyűlés megállapí­totta a társulat 1911. évi költségvetését és fölterjeszti azt a földmivelésügyi miniszterhez, jóváhagyás végett. Elhatározta azután a köz­gyűlés, hogy a megszűnt szeged—martonosi ár­mentesitő társulat jövő 1911. évi kirovásának egyharmadrészét a szegedi ármentesitő-társu­lat a saját készpénzkészletéből, fedezi, ami Sze­ged városára épen tízezer koronányi megtaka­rítást jelent. Az elhunyt Fankovics Miklós tár­sulati pénztáros-jegyző helyébe a közgyűlés AgócSy Ödön társulati számvevőt választotta meg, a számvevői állást ellenben betöltetlenül hagyta. Lázár György dr elnök erre az állásra nézve azt az indítványt fogja tenni, hogy ez az állás szüntettessék meg s annak teendőit a társulat többi alkalmazottai között oszszák föl. (—) Országos kiállitás Temesvárott. A temesvári kereskedelmi és iparkamara elhatá­rozta, hogy Temesvárott 1916-ban nagyszabású országos kiállítást rendez. A kiállítást eredeti­leg 1911-ben akarták rendezni, azonban elodáz­ták addig, amig Temesvár csatornázása és vízvezetéke, valamint a város rendezése el­készül és igy a kiállitás 1916-ban losz, két­századik évfordulóján annak, hogy Temesvárt a törököktől visszafoglalták. (—) A szegedi háziállat-kiállítás. Szomba­ton, október huszonkettedikén, délelőtt tiz óra­kor nyitják meg a Széchenyi-tér ós a Horváth Mihály-utcától határolt Pálfy-féle ház udvari fedett helyiségében a szegedi baromfi-, liázinyul­és galambkiállítást. A megnyitáson jelen lesz­nek, gróf Teleky Józsefné, báró Liptay Ferencné és Gerliczy Ferenc báró fővédnökök, Lázár György dr polgármester vezetésével az összes diszelnökök és a nagyszámú meghívott közön­ség. A kiállitás megnyitására Jedlicska Béla dr királyi közjegyző kéri föl báró Liptay Ferenc" nét. A nagyon érdekes kiállitás holnaptól kezdve a nap bármely szakában megtekinthető. (—) A Hitelbank birtokvásárlása. Ismere­tes, hogy a Magyar Általános Hitelbank mái­hónapok előtt opciót biztosított magának negy­venhárom és félmillió koronáért a Schaumburg­Lippe herceg Szlavóniában levő verőcei birto­kára, Az opció szeptember tizenötödikén lejárt, de a herceg azt ez év végéig meghosszabbí­totta. Most azt halljuk, hogy a Magyar Álta­lános Hitelbank értesítette a herceget, hogy élni kiván az opcióban biztosított jogával, vagyis a hatalmas birtokot megvásárolja. Való­színű, hogy az adásvételi szerződós megszöve­gezésére már legközelebb összeülnek az érde­keltek. A Hitelbank az óriási uradalmat par­celláztatni fogja. A birtok jelentékeny része erdőterület. (—) Hajóstársaságok egyezsége. Bécsből jelentik: Egy idő óta tárgyalások vannak folya­matban a Dunagőzhajózási Társaság, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaság és a Dél­német Dunagőzhajós-Társaságok között. Sike­rült megegyezésre jutni az osztrák-magyar dunai áruforgalmat illető kérdésekben olyan módon, hogy a három hajóstársaság megállapodott egy­mással az egységes áruosztályozás és az egy­öntetű általános díjszabási liatározmányok létesí­tése tekintetében. Erről hivatalos értesítést is tettek közzé. A tárgyalásokat a további rész­letekre nézve legközelebb folytatni fogják. (—) A Boszniai Országos Bank tőkeeme. lése. A Boszniai Országos Bank — mely a megbu­kott Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bank és aWie­ner Bankverein alapítása — alaptőkéjét tiz millió koronáról tizenkét millió koronára akarja föl­emelni. A tökeemelésre azért van szükség, mert a bank több uj fiókot fog nyitni. (—) Tilalom a szabadkai vásáron. A sza­badkai rendőrhatóság ma átiratban értesítette a szegedi rendőrséget, hogy az október huszon­harmadiki szabadkai országos vásárra hasitott­körmii állatok nem hajthatók, csuk lovak. Ái'jcjiyzék iiiyycu és bérmentve Az összes alkatrészek kaphatók! j 11! PAÍHE! HU. tölcsérnélKüll liiiélüi aíMikoifeéres beszélőgépek és zenéiögápek legolcsóbb beszerzési helye. Az összes hanglemezeket raktáron tartjuk. 25 cin. nagy dupla hang­lemezt 2*5« fillérért árusítjuk. Pathe nagy dupla lemezek 4*50 fillér. Állandó uj felvételek. A legfinomabb varrógépeket és ke­rékpárokat legjutányosabban áru­sítjuk. — Nagy mMM iovili-müifily! KLEIN ÉS TÖRSR Oroszlán-utca. — Telefon 59. as X N » m EL r » fty V. N ® ff r «» C* tr*­Pl »-a Árjejiyzék injjyeii és bérmentve Figyelmeztetés!' A Schkht szarvasszappan valódi csakis a aévvel és a „szarvas* jegg yelt A tengerész seborvos. Irta Gábriellé d'AnnunXio. III. — Kérd a szent Rókus segítségét! — mondta Massacese, aki elkészült a fenyőfa­pálcikák kihegyezésével és most már csak a kátrányra várt. A széltől űzve a vitorlás Sebenico felé fordult és szem elől vesztették a szigetet. A hullámzás még erős volt ugyan, de a vihar már alább hagyott. A nap magasan állott az égen a biborszinü felhők között. A két Talamonto most egy adagedénnyel közeledett, amelyben forró kátrány füstöl­gött. Gialluca térdre esett, hogy igy ismételje a szentnek tett fogadalmait. Valamennyien keresztet vetettek. — 0 szent Rókus, segits meg! Felajánlok neked egy ezüst lámpát és benne olajat egy egész esztendőre, meg azonkívül harminc font gyertyát. 0 szent Rókus, segits rajtam! Gondolj a feleségemre és gyermekeimre ... Légy irgalmas! Könyörülj rajtam, én szent Rókusom! Gialluca imára kulcsolta kezeit; szavainak olyan volt a hangja, mintha már többé nem is az övé lenne. Aztán leült és röviden csak ennyit mondott Massacesének: — Kezdd el. Massacese valami kócfélébe göngyölte a fapálcikákat, majd felváltva a forró kátrányba mártogatta őket és égetni kezclto a sebet. Hogy a kiégetés még tökéletesebb legyen, a forró folyadékból is öntött a sebre. Gial­luca egyetlen jajkiáltást sem hallatott. A többiek borzalommal nézték ezt a müve­letet. Ferrante La Selvi fejét rázva szólalt meg: — Megöltétek 1 A többiek a fedélközbe vitték le a félholt Giallucát és lassan egy függőágyra helyez­ték. Nazzareno ott maradt a beteg mellett. Le lehetett hallani a tengerészek nehéz lé­péseit és Ferrante mély hangját, amint pa­rancsot osztogatott a vitorla kezelésére. A „Trinitá" megroppant és recsegve, ropogva bukdácsolt. Nazzareno egyszerre csak léket vett észre, amelyen víz nyomult be és fel­kiáltott. Á tengerészek rendületlenül rohan­tak oda. Valamennyien kiáltoztak ós sietve

Next

/
Oldalképek
Tartalom