Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-22 / 128. szám

DELMAQYARORSZAQ 1910 október 22 nek és minden lakójának legszentebb kívánsága, hogy Szeged méltó legyen múltjára, nevére és helyzetére. Szere­tettel és bizalommal támogatjuk tehát Lázár György kiváló polgármesterünket és munkatársait a jövőért való küzdel­mükben. És amint járunk az utcákon emelkedő kőbarrikádük között, most rriár az jut az eszünkbe, hogy ezek a kövek a jövendő alapjai. A forró asz­falt medencéiből kiszálló füst a fejlődés diadalmi szimbóluma. Ezért a fejlődé­sért pedig szívesen áldozunk, mert min­den uj házra, minden megfiatalodott utcára annyi szeretettel tekintünk, mint az apa a gyermekére. Ezek a mun­kánk, a buzgalmunk, a közös verejté­kezésünk gyermekei. A magyar delegációból. — A hadügyi költségyetés tárgyalása. — A magyar delegáció hadügyi albizottsága ma délelőtt tiz órakor Zichy Ágost gróf el­nök elnöklésével ülést tartott, amelyen foly­tatta a hadtigyi kormány előterjesztéseinek tárgyalását. Jelen voltak a közös kormány részéről Schönaick báró közös hadügymi­niszter, Aehrenthal gróf közös külügyminiszter, Burián báró közös pénzügyminiszter, to­vábbá Mordecuccofi gróf tengerészeti pa­rancsnok. Hoffmann Hugó altábornagy, osz­tályfőnök, Borotca Livius alezredes Burger Márton százados. A magyar kormány ré­széről Khuen-Héderváry Károly gróf minisz­terelnök, Lukács László pénzügyminiszter és Hazai Samu bonvédelmi miniszter, Zichy Ágost gróf, megnyitván az ülést, je­lenti, hogy Heltai Ferenc inditványa kinyo" mattatott és a tagok között szétosztatott. Tudomásul vétetik. Ezután folytatják a hadügyminisztérium el­terjesztéseinek tárgyalását. Heltai Ferenc indítványozza, hogy ugy, mint a mult években, az eddigi gyakorlathoz képest először általánosságban tárgyalják ' a költség­vetést és azután a hadügyminisztérium vála­szait, majd tételenként az ordinárium és eksztra ordináriumokat, a rendes és rendkívül1 (szükségletet, és az egyéb előterjesztéseket. borgó indulatai is csöndesebb mederbe tere­lődtek. Nem. nem öli meg. Még meggyülne a baja a hatósággal s szuronyos puskával jönnének érte a csendőrök. Ezt a szégyent ő nem élné tul. Hiszen elvégre elég lesz, ha kitiltja a házából. Az olvasókörnél megálla­podott s befordult egy pohár sörre, aztán tovább ment. És a habzó árpáié nyugodtabb gondolatokat sugallt neki. Hiszen elvégre a patikárus tanult ember, úriember- s nagy megtiszteltetés a házára, ha jár hozzájuk. Jóba van a plébános úrral, jár a jegyzőék­hez, a doktorékhoz. A patikus a kapocs közte és a falusi intelligencia között. Nem. már hogy is juthatott eszébe, hogy kitiltja a házából. Mikor gondolataiban idáig jutott,, megér­kezett az „Isteni gondviseléséhez . címzett gyógyszertár elé. így hát ő tulajdonképen hiába jött ide. De ha már ide jött,-, csak nem fordul vissza szégyenszemre. Az gyávaság volna. Bement hát és — vett ötért bikarbóna szódát (úgyis ég a gyomra, mért tegnap többet ivott a kelleténél). Aztán, mint aki dolgát jól végezte, hazafelé ment. De az éjjel rossz álmok gyötörték. Azt álmodta, hogy egész éjszaka ott vonitott a Muki a portája előtt. És reggel ismét gya­nakodna ébredt föl. Törte a fejét sokáig, hogy mit csináljon, ée nem tudott zöld ágra vergődni. Végre az & gondolata támadt, hogy tanácsot kér Hliva János főtisztelendő úrtól. Hiszen ő a leg­okosabb ember a faluban. A múltkor a kán­tor párbajügyét is milyen szépen elsimi­totta. Pedig még vér is folyhatott volna! Ezután Hegedűs Lóránt előadó ismerteti a hadügyi költségvetést. A hadsereg rendes szükségletei 334.4 millió, amely az 1909-ben megszavazottnál 11.7 millióval több. A rend­kívüli kiadások tiz milliót tesznek ki, 2.3 mil­lióval kevesebbet, mint 1909-ben. A hadsereg bevételei szintén 2.3 millióval csökkenvén, a növekedés tényleg a rendes kiadások 11.7 milliónyi növekedéséből áll. Az előadó bemutatja azt az összeállítást^ amelyből kitűnik, hogy mennyi az, amely egé­szen uj tétel, mennyi a régen megszavazott tételek folyománya és mind a két kategóriá­nak mik lesznek a későbbi pénzügyi követ­kezményei. E' kalkuláció eredménye szerint a hadsereg rendes szükségletének többletéből 8.6 millió már régebbi megszavazás eredménye, másfél millió teljesen uj költség. A rendkívüli kiadásokból tizenegy millió régebbi megszava­zás folyamánya és körülbelül három millió egé­szen uj beruházás. Mindezen több szükség­letek a következő években még a hadügy, minisztérium számítása szerint a rendes ki­adásokat 12.4 millióval, a rendkívülieket 10.7 millióval, az egész költségvetést tehát több mint husz millióval fogják terhelni. Minden­esetre kívánatos, hogy ezen uj terhek a két állam erősen igénybe vett pénzügyi kiadásaival összhangba hozassanak. Anélkül, hogy bármely véderöreform életbe­lépne, a következő években huszonkilenc millió többkiadásra van kilátás. Ezt fokozza, hogy a gyorstüzelő-ágyukra igénybe vett összegbe az idén beállitott nyolc millió korona rendkívüli hitelen kivül a következő éveket még tizenkét millió korona fogja terhelni és végül sulyositja a helyzetet az is, hogy a régebben megszava­zott nagyobb, különféle hitelek, különö­sen pedig a magyar állam gyakori eksz-leksz-álla­pota folytán nem voltak a régebbi időben el­költhetők és mindezen hitelek áthárittatnak a jelenlegi időszakra. Előadó ezután egyenként megvilágítja a több-szükségletét és több-kiadásokat, különö­sen hangsúlyozva, hogy melyek belőle szerve­zeti, melyek ipari, melyek tudományos vagy jótékony jellegűek.- Különösen négy tétellel — úgymond — bővebben kell foglalkozni. Ezek közül első a legénység anyagi helyzetének ja­vításáról szóló intézkedés, amely az idei év­ben egy egész és héttizedmillió korona több­sfciikségletet jelent. Mindent összevéve és vég­MMMMI^MMBWnWWWMWBMMMMWWWIIIlWIlllfcllllWMinMWBMWBMI Ugy is tett. amint elgondolta. Megvárta a mise végét s bement a paróchiára s elmon­dott mindent a plébános urnák. — Hm, hm ... . Nehéz eset! Is maga mit csinálta, baratom V — Megvertem az asszonyt. — Hat artani nem artja, de nem is hasz­naja. In, mint egyházi szemil, ellensige vagyok vaíasnak. Egyház tilt ütet. Azért a dolgot bikés uton megoldani kell. — Én is amondó vagyok. — Hat nizze csak baratom. Ki artotta maganak ? ... — A patikárus ... — Zatracena! Dehogy is patikarus artotta. A kutya vonitotta, nem patikarus. Ha kutya nem vonitja, senki se nem beszili többet dologrul. — Áramán szent igaz! — No lassa. Hat ne patikarus bántson, hanem kutyát üssön agyon neki. Kabócza uramnak egy kő esett le a szi­véről. Hát persze, hogy a kutyát kell el­pusztítania. Hiszen ez valóságos Kolumbus tojása. És neki nem jutott eszébe! így hát a hűséges Muki sorsa már meg volt pecsételve, mikor nagy háláikodások közt elbúcsúzott a plébános úrtól. És délután Kabócza János uram kiköszö­rülte a férji becsületén esett csorbát. Meg­leste, mikor Pencz József látogatóba jött s mikor Muki a ház előtt szokásos hang­versenyét megkezdette, egy bunkósbottal ugy ütötte fejbe, hogy az meg se mukkant. Aztán a dorongot behajította, az udvarra, megkönnyebbülten föllélegzett és elment az olvasókörbe. eredményében az 1909-iki megjavításokat is hozzászámítva, a többszükséglet tiz millió ko­ronára fog rúgni. Ezen többkiadások közt sze­repel a legénység reggelijének további két fillérrel való megjavítása és a mindennapi zsoldilleték fölemelése, ami közlegénynél tizen­négy fillérről tizenhat fillérre emelkedik és igy tovább. Ezen intézkedések igazi oka a drága­ságban keresendő és ezek következtében egy gyalogos eltartása ezután évenként három­százötvennyolc koronával, egy vadászkatonáé háromszázötvenkilenc koronával, egy lovasé háromszázötvenhét koronával, egy tüzéré há­romszázötvenkét koronával többe fog kerülni­Ezután részletesen megvilágítja a nyugdijak tételét és kimutatja, hogy már az 1907-iki. zár­számadás szerint is két millió túllépés mutat­kozik, ami az őfelsége születésnapja alkalmáva^ gyakorolt kegyelmi tény által még növeltet^ fog. A hadügyminiszter föl volna hivandó arra^ hogy a jövőben a tényleges szükségletnek inkább megfelelő irányzatot állítson össze. Ugyanez áll a természetbeni élelmezés tóte. leinél is, ahol 1907-re több mint hét millió, az 1908-ik évre pedig több mint tizenhárom millió lulkiadás mutatkozik. Az előadó nem helyesli a hadvezetőség azon törekvését, hogy az ausztriai kincstári gyárakat mindinkább kifejleszti a magyar ipar működési körének megszorításával. Az 1910-ik évi költségvetésnél május, illető­leg október elsejére tervezett ujitások és státus­rendezések legnagyobb részükben ma már úgy­sem volnának életbeléptethetök. Az előadó, te" kintettel arra, hogy visszamenőleg emelések nem engedélyezhetők, indítványozza, mondja ki az albizottság, hogy az ujitások csak ezen költ­ségvetés parlamenti elintézése után léptethetek életbe, ami körülbelül egymillió nyolcszázezer korona megtakarítást jelent. A hadügyminiszter azzal végezte ekszpozéját, hogy a véderő továbbszervezése és kialakitása tovább már el nem halasztható és a tizenket­tedik óra ütött e- tekintetben. Erre nézve az előadó szintén két meggyőződését kívánja le­szögezni, az egyik az, hogy a hadsereg jövendő fejleszthetősége szempontjából, tehát a hadse­reg és a monarchia érdekében, vétek mmden olyan törekvés, amely Magyarországnak a dualizmus alapján megkívánt gazdasági erőkig fejtését és továbbfejlődését meg akarja akadályozni és mindazok az akadályok, amelyek közül jelenleg is egy aktuális függőben levő pénzügyi kérdésre utalhatnánk, nemcsak a magyar közgazdaság föl­lendülését érinti, hanem ugyanakkor és ép oly mértékben akadályozzák azon erőforrások kifejlő. dését, amelyekből a hadsereg táplálkozik, mert üres zsebből a legzseniálisabb pénzügyminiszter sem fizethet milliókat. Második megreudithe" tetlen meggyőződése az előadónak a véderő elkövetkezhető reformja tekintetében az, hogy a kialakult egységes magyar államban uj kon" centrikus erőforrása van a nemzeti és dinasz­tikus erőknek, hogy a hadügyminiszter akkor fogja a legsikeresebb véderőreformot keresztül­vinni és akkor fog leginkább dolgozni a had­sereg és a monarchia érdekében, ha a véderő kívánságait minél józanabb összhangba hozza nemzeti államunk kívánalmaival. Az elöterjesz" tett költségvetést elfogadásra ajánlja. Kossuth Ferenc sajnálja, hogy nem követhet} mindenben az előadó fölfogását, mert kénytelen pártja nevében föntartani azt az álláspontot» amely szerint ö az önálló magyar hadsereg fej" lesztését kívánja. Meggyőződése szerint egy állam nem lehet állam, ha nincs saját hadereje. egy nemzet nem lehet ura saját sorsának, ha. nincs saját hadserege. Belátja, hogy ez a vég­cél ma nem érhető el, csak nagy európai vál­tozások elkövetkezése után. Most azért küz-. denek, hogy a hadseregbe a magyar nyelv és jelvények bevitessenek. A kért hitel megszava­zását attól teszi függővé, hogy mily mérték­ben elégítik ki a nemzeti követeléseket. Mint volt miniszter, az anneksziós mozgósítási költ­séghez hozzájárult, de ez akkor, mikor az

Next

/
Oldalképek
Tartalom