Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-21 / 127. szám

1910 október 18 DELMAGYARORSZÁG 3 Köteles lesz minden tranzitó-raktártulajdonos a raktárába érkező szalonna-, szalámi és hájáruról hiteles nyilvántartást vezetni, amelyben ugy a behozatalt, mint a kivitelt pontosan följegyzi. A kivitelt a kereskedő mindig kiviteli bárcával igazolja. Az elszámolásokat félévenkint kell megejteni s aki ezt elmulasztja, az a félév eltelte után kiviteli kedvezményre igényt nem tarthat. Ha a kereskedő a nyilvántartást nem helyesen és pontosan vezeti és az ellenőrző-hivatalnak alapos gyanúja támad, hogy - a város kárára a kereskedő visszaélést követ el, akkor a' tranzitő-raktár tartására adott engedély bármikor visszavonható." Az uj intézkedés azonnal hatályba lép. fi jövő évi városrendezés. — fi mérnökség köuezési programja. — Szeged város mérnöki hivatala négy táblázatban bemutatta a tanácsnak az 1911. évi kövezési programot. A program egybeállításánál vezérfonalul szolgált azon elv, hogy a belső városrészek fokozatos rendezésével kapcsolatban a külsőbb városrészek legsürgősebb szükségletei is lehetőleg kielégítést nyerhessenek. A város nagy kiterjedésénél s a rendelkezésre álló anyagi eszközök gyengeségénél fogva olyan programot, mely minden jogos követelést kielégíthetne, összeállítani nem lehetett. így a szükségletekből a mellékkörülmények mérlegelésével kellett kiválogatni azon vonalakat, melyek rendezése sürgős közszükségletet is képez, emellett a rendezés ezidö szerint nem ütközik elháríthatatlan akadályokba. A kérvényezett utvonalak közül több fontos közlekedési útvonal rendezését kellett elejteni azért, mert az illető útvonal végleges rendezésének akadálya az, hogy a csatorna ki nem építhető s a szükséges magasabb feltöltés ily körülmények között a telkek vizeinek levezethetését egyenesen akadályozná. Az ily utvonalak rendezésével meg kell várni azt az időt, amikor a csatornák kiépíthetők lesznek s amikor tehát a rendezés ugy lesz foganatosítható, hogy azáltal a magánérdekek sértve nem lesznek. Ha tekintetbe vesszük, hogy a csatornázás kérdésének megoldása már a legközelebbi jövő föladatai között áll, azon következtetésre kell jutnunk, hogy tényleg témáját, az öreg azonnal elkezel forogni, hol dühében, hol nevettében. Megtörültem a homlokomat, fölhajtottam egy pohár friss vizet, azután nagy eltökéléssel azt mondta ma társamnak: — Hallja-e, nagyon tiszteletreméltó gentleman, Ön megmondta a nevét, megmondta, hogy Szó'rrágó Demeternek hívják, igaz, hogy uri emberek között ennyi is elég az ismerkedésre, de az ön különös, megmagyarázhatatlan és ijesztő viselkedése után most már ez nekem nem elég. Én most már határozottan és egészen akarom tudni, hogy kicsoda ön? Ki ön? És mi ön? Szőrrágonak az arcán valami végtelenül elégedett mosolygás jelent meg, amint ezek után a kérdések után felém fordult. Hirtelen tegezésre fordította a beszédet, ugy felelt: — Nagyon örülök, hogy végre, ha nem is ellátsz, de legalább elsejtesz hozzámig. És hogy végre érdekellek. Kedves öcsém, én senki más nem vagyok, mint te magad. Csakhogy abban a korodban, amikor a bajuszodat már nem újlaki pedrővel fened, hanem a fogaddal rágod és amikor már Elvira régen férjhez ment máshoz, tehát nem a te életedet édesiti meg, hanem a Katonatisztből házasság okáért finánckomisszármssá vedlett szerencsés vetélytársadat keseríti meg ázzál, hogy minden, <ie minden istenáldotta napon a szemére hányja, hogy még mindig tanítania kell. még mindig vesződnie férfigyerekeknél ezerszer pákosztosabb leánykölykekkel, mert az ura nem képes eleget keresni. Érted? En a megcsalt, cserben-hagyott, a hitében és lelkében becstelenül vérig sértett Dénes vagyok, ha most Demeternek hivnak is. nem volna okszerű egyes utvonalakat ideiglenes jelleggel rendezni s ezáltal a rendelkezésre álló anyagi eszközöket szétforgácsolni csak azért, hogy a közönség igényei egy, vagy két évvel előbb nyerhessenek, de csak részleges kielégítést. Mindezek figyelembevételével a rendezési programba oly utvonalakat vett föl a mérnökség, amelyekben a csatorna, vagy ki van épitve, vagy kevesebb költséggel kiépíthető, ugy, hogy a meglévő gyűjtőcsatornákba aként torkoltatható be, hogy hivatását az általános csatornázás kereteibe befoglalva is teljesíthetni fogja. A program a következő: Állandó jellegit munkák személyi és dologi kiadásai. A) Kövezetlen utcák íöntartása, tizenkilenc utkaparó alkalmazása évi hatszáz korona bér mellett 11.400, három utkaparó-fölvigyázó alkalmazása évi hétszázhúsz korona bér mellett 2160, sugárutak és körutak nyári, illetve lovaglóutjaínak rendbentartására napszámoserővel 2040, kátyúk javítására 1500 korona. A) összesen 17.100 korona. B) Csatornák íöntartása, Csatornák és azok műtárgyainak javítása s egyes műtárgyak átépítése 2800 korona. C) Csatornák tisztítása, szivattyúzása és vízlevezetés. Eldugult csatornák és főgyűjtők tisztítása 6000, fögyüjtö-árkok tisztítása 1300, záporvizek szivattyúzása 800, fütisztitás kövezett és földutak mentén 1500, faátereszek javítása, beton- és faátereszek készítése és íöntartása 2000 korona. C) összesen 11.600 korona. D) Kövezetek föntartására régi anyaggal 18.600 korona, E) Makadám-utak íöntartása. Anyagbeszerzés és beépítés 10.000, három utkaparó alkalmazása hatszáz korona évi bér mellett 1800 korona. E) összesen 11.800 korona. Fj Műszaki költségek. Kisegítő napidijasmérnök vagy rajzoló alkalmazása kétszázötven korona havi díjazással 3000, egy írnok alkalmazása kilencven korona havi illetménynyel 1080, fölmérésekhez és kitűzésekhez szükséges napszámos-erő, karók stb. 3220 korona. F) összesen 7300 korona. Az 1911. évi kövezési program terhére elrendelt s már teljesített munkák fedezésére: Laudon-utca járdáinak végleges kiépítéséből a várost terhelő költség 4250, Török-utcai próbaburkolat készítés, I. részlet 7000, a színház főhomlokzata előtt épített járda költsége 3750 korona. Összesen 15.000 korona. Az aszfalt-burkolatok építéséből és föntartásáhól eredő évi járulékok: Széchenyi-tér, Kárász-utca, Dugonics-tér aszfalt-kócsiutjainak épiNekem elállt a lélegzetem, amint akadozó nyelvvel kérdeztem: — Hogyan? Hát Elvira engem meg fog csalni? — Valóban, azt fogja tenni. — Másnak lesz a feleségévé? — Szerencsénkre, igen. — Szerencsénkre ? — Legalább az én szerencsémre. Ami, azt gondolnám, a tiéd is. Kábult a fejem. Még italt rendeltem, ittam, idegesen haraptam le egy szivar végét és végre indulatomban az asztalra csapva, szólaltam meg újra: — Nem értelek, megint nem értelek! Azt mondod, hogy engemet megcsal, vágyig tégedet megcsalt, azaz, hogy kettőnket meg fog csalni Elvira, Azt mondod, hogy a más felesége lesz és hogy sebet fog hasítani a szivünkön. Gyalázatos árulásról, becstelen hitszegésről beszélsz és akkor azt teszed hozzá, hogy „szerencsére!" Mi ez? Mit értsek ebből? — Te szamár! A valóságot. — De hiszen beteg ember vagy, koravén, keserű, elrontott életű ember, aki magad mondtad magadról, hogy a kininnel behintett adóvégrehajtó cukorbaba hozzád képest ! Ez hát az a szerencse? Szőrrágó itt nagyot, hangosat, kísértetiesen jóizüt nevetett, csak azután felelt a kifakadásomra: — Te szerencsétlen figura, te! Hát te csakugyan azt hiszed, hogy én az Elvira hűtlensége miatt keseredtem meg, hogy az ő becstelensége tette tönkre az életemet? — Azt, mert ha igaz, hogy hűtlen lesz tése 4822, Klauzál-tér, Vár-utca kocsiutjának íöntartása 864, Aradi-utca kocsiutjának föntartása, 282, városi gimnázium előtti járda építése 312, Feketesas-utca bérkocsi-megálló építése 212, Széchenyi-tér, Vár-utca és Klauzál-tér járdáinak építése 174, Pallavicini-utca aszfaltkocsiutjának építése 605, az 1910. évben épített aszfalt-kocsiutak építési és föntartási járulékának első évi részlete 42.729 korona. Összesen 50.000 korona. A mérnökség aszfaltozási és kövezési munkákat tervez. Tervezete szerint aszfaltozni fogják á Tisza Lajos-körutat egész hosszában, az Aradi-utcát, a Takaréktár-utcát, a Dugonicsteret, a Károlyi-utcát, a Csekonics-utcát, a Kígyó-utcát, a Kölcsey-utcát, az Arany Jánosutcát és a Kazínczy-utcát. Az aszfaltozás öszszes költsége kétszázhetvenötezernégyszáz kóronára rug, amiből száztizenegyezerháromszáz korona a várost, százhatvannégyezeregyszáz korona a magánosokat terheli. Kövezni fogják az Alsótiszapartnak a Backmaiom előtti szakaszát, a Szécsi-utcát, a Szabadsajtó-utcát, a Feltámadás-utcát, a tápéi sort, a Béke-utcát, az alsótiszaparti töltést, a Szűcs-utcát, a Jósika-utcát, a Munkácsi-utcát, a Szent György-utcát, a Szentháromság-utcát és a Zerge-utcát. A kövezés összes költsége háromszázhuszonhatezerötszáz koronára rug, amiből ké.tszázötvenegyezernégyszáz korona a várost, hetvenötezeregyszáz korona a magánosokat terheli. A mérnökségnek ezt a programját pénteken délután négy órakor veszi tárgyalás alá a kövezési nagybizottság Lázár György ar polgármester elnöklésével. A városrendezési ügy az októberi közgyűlés elé kerül. A horvát nyelv a katonai igazságszol' {¡altatásban. Zágrábból jelentik: A horvát országos kormány hónapokkal ezelőtt lépéseket tett avégből, hogy az uj katonai büntetőpörrendtartásban jogaihoz jusson a horvát nyelv és kifejezést találjon Horvátország közjogi állása, Azt kívánta, hogy miután az uj katonai perrendtartás szerint a magyar helyőrségeken a katonai bíróságok első instanciáján a német helyett a magyar lesz a tárgyalási. nyelv, a horvát helyőrségeken horvát legyen. A horvát országos kormány erről terjedelmes memorandumot terjesztett a magyar kormány elé. hozzám, én tudom, hogy öngyilkos leszek miatta. — Én is azt tudtam huszonöt esztendős koromban. És lásd, mégis negyven esztendős vagyok már. — És elfelejtetted Elvirát? -— No, nem egészen, hiszen látod, hogy te eszembe juttattad. Hanem a keserűségemnek egyáltalán nem ő az oka. — Hát mi? •— Hát először is az, hogy itt van a nyakamon a képviselőválasztás és még nincs együtt az a pénzem, ami kellene. Másodszor sok a gondom a Kincsőből hozatott kinai munkásaimmal, akik lopnak, mint a cigány. Harmadszor pedig, tudod, öcsém, nagyon rossz az emésztésem. Sokat vesződöm a gyomrommal és az orvosok nem tudnak eligazodni rajtam. Ki aranyérről, ki meg bélpangásról beszél. A csoda tudja, melyiknek van igaza . . . Hát, tudod, mindez nagyon elkeseríti az embert. — De Elvira? — No, hiszen hallottad, hogy neki Is megvan a maga baja. Képzelem, miesoda családi élet lehet az! — De neked soha nem fáj a szived érte? — Nekem itt, jobb oldalt, a bordáim alatt szoktak fájdalmaim lenni. — Soha nem is gondolsz rá? — De igen. Néha. Amikor veled beszélgetek. Az órára nézett, annak akkor már bajusza nőtt, háromnegyed három volt az idő. Fölkelt.. — No, most már eredj haza, a Balaton mellé, — mondta fanyar mosolylyal. — Eredj és aludjál középszerűen. Azzal elment.