Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-15 / 122. szám

lfc OÉLMAGYARORSZAG 1910 október 15 '¡¡zöldséges leves apró husdarabokkal. Viktor TZmámLel konyháján is kellően érvényesitik a r'haaai eledeleket. Az olasz király reggel hat ráakor elfogyaszt egy csésze kávét, azután sétálni megy a kertbe. A második reggelit tizenkét órakor szolgálják föl. A király étlapján nagy szerep jut a növényi eledeleknek. Éz utóbbitnem lehet elmondani Alfonz spanyol királyról. Ő teát, csokoládét, kávét, tejet, süteményt, biskvitet és hideg hust reggelizik. Tizenegy órakor villásreggelire levest, sültet, főzeléket és gyümölcsöt eszik. Délután négy órakor teát szolgálnak föl biskvittel és szendvicscsel. Hét órakor van a diner, amely áll kétféle levesből, előételekből, kétféle sültből, több desszertből, sajtokból és gyümölcsből. Nyolc órakor a második dinerre szolgálnak teát, süteményeket, hideg hússal meg borral. Féltizenegy órakor a király nyugodni tér. E53 Nyolcvanegy esztendős diákhölgy. Az Egyesült-Államok Ohio nevii államának fővárosából, Kolumbuszból jelentik azt a furcsa esetet, hogy az ottani egyetem elmúlt szemeszterén a női hallgatók között egy nyolcvanegy éves öregasszony is résztvett az előadásokon és nagy figyelemmel hallgatta, amit a tanárok beszéltek. Áz öreg diákkisasszony, amint társnői nevezik, özvegyasszony. Mrs. Anny Winskip-nek hivják és a világ legöregebb tanulónője. Hogy miért adta magát ilyen későn a tudományos pályára, azt a következőképen okolja meg: — Nagyon eluntam magam, meg azután az az örökös kötés, horgolás, nem modern nőnek •való. Több nyelvet beszélek, szeretem az irodalmat és a ülozófiát is és amikor megtudtam, hogy a kolumbuszi egyetemen könnyen át lehet csúszni, elhatároztam, hogy én is megpróbálom. Az egyetemen beszélik, hogy a nyolcvanegy éves tanítvány minden kollokviumát kitüntetéssel tette le és csodás folyékonyságu agyvelővel rendelkezik. Még két tanéve van hátra és azután reméli, hogy diplomájával kitűnő állást fog szerezni és önállóan fogja kenyerét megkeresni. Sö Leányok mint utcai árusok. Londonban, a városi képviselőtestület körében mozgalom van keletkezőben az utcai árus-leányok megrendszabályozása dolgában. Londonban a legújabb kimutatás szerint tizenötezer leány foglalkozik utcai kereskedéssel. Gyufát, újságot, cipőzsinórt és virágot árulnak, nagyobbára tiztizenöt esztendős leányok, akiket az utcai élet erkölcsileg teljesen megőröl előbb-utóbb. A rendörbirósági esetek azt bizonyítják, hogy ezek a gyerekleányok nagyobbára züllött erkölcsüek lesznek és utcai verekedéseket rendeznek unos-untalan, sőt van olyan rendőrbiró, aki azt tartja, hogy a leányok sokkal ziillöttebbek, mint a velük egysorban élő fiuk. Jobban káromkodnak, ügyesebben lopnak és veszedelmesebbek a járó-kelőkre nézve, mint a fiuk. A gyufaárusok hamar megtanulnak koldulni és ezt jövedelmezőbb mesterségnek tartják, mint bármi mást. Egy-egy utcai leányárus öt-hat shillinget keres hetenként. Az ujságárusok ép ugy, mint a gyufa- és virágárusok, több keresetre nem igen viszik. Londonban a szabályzat éjjel megtiltja a gyerekeknek az utcai árusítást és nappal is csak a tizenegy éven felülieknek engedi meg a kereskedést. A rendőrség azonban elnézésből és sajnálatból nem igen üldözte eddig őket, ha éjjel is fenjártak, mert gyakori az eset, hogy némelyiknek nincs hol lehajtania a fejét. Azt is megállapították, hogy az utcai árus-leányok legnagyobb része tizenöt éves korában már erkölcsileg teljesen züllött. Csak itt-ott akad egy, a tisztességesebb városrészekben kóborlók között, akik még ártatlanok. Ezeket a leányokat nagyobbára szülői felügyelet alatt tartják, míg azok, akik silányabb társaságokban forognák, nagyon korán elzüllenek ós a társadalom salakjává válnak. A tizenötezer leány sorsán akar most segíteni a városi törvényhatóság, még pedig olyanformán, hogy a leányokat tizenhat éven alul teljesen eltiltja az utcai kereskedéstől. Vannak azonban sokan, akik a mozgalmat nem támogatják, mert vannak gyerokleányok, akik az elaggott szüleiket tartják el. Nagyon sok van köztük olyan különösen, aki boteg, gyámoltalan özvegyanyját tartja el a kis keresetéből és egyébként tisztességes életet is él. Ezekre a szerencsétlenekre való tekintettel ellenzik a leányok megrendszabályozását. SPORT íff Labdarugó-mérkőzés Temesvárott. A Temesvári Atlétikai Klub e hó tizenhatodikán, vasárnap délután három órakor, erzsébetvárosi sporttelepén football-versenyt rendez, mely alkalomból az Aradi Posta- és Távírda Tisztviselők Sportegyesületének csapata és a temesvári csapat fognak szembeállni. E két csapat találkozása igen érdekesnek Ígérkezik, mivel a tavaszi versenyen mindkét csapat egyenlő erősnek bizonyult, amennyiben az akkori mérkőzés eldöntetlen eredménynyel végződött. TÖRVÉNYKEZÉS Edvi-Illés — a Haverda-ügyről. Nemcsak Magyarország, de egész Európa jogászközönségét érdekli a Haverda-féle bűnügyben keletkezett budapesti esküdtbíróság1 verdikt. Az érdeklődést az a körülmény csigázta föl, hogy Magyarországon két teljesen egyenrangú elsőfokú bíróság közül az egyik fölmentő, a másik súlyosan elítélő verdiktet mondott ki. A Délmagyarország abban a helyzetben vanf hogy ismertetheti olvasóközönségével az ország legnagyobb tekintélyű büntető-jogászának: Edvi-Illés Károlynak véleményét a nevezetes verdikt felől. Az ítélet kihirdetése után való napon a védők megtudták, hogy Edvi-Illés az ujabb Ítéletről cikket akar irni. Bródy Ernő és Balassa Ármin nyomban fölkeresték a kiváló jogászt, aki a következő kijelentést tette: — A jelen esetben nem egyszerű elsőfokú Ítéletről van szó, hanem egy másik elsőfokú bíróság által már teljesen fölmentett vádlottak ügyében egy másik elsőfokú bíróság által hozott és amavval homlokegyenest ellenkező bűnösséget megállapító ítéletről. A szegedi eskiidtbirósági ítéletet megsemmisítő kúriai határozatban mérlegelt alaki semmiségí okok elenyészően jelentéktelenek azokhoz a fontos anyagi okokhoz képest, melyek a budapesti eskiidtbirósági itélet keletkezését megelőzték. — Nézetem szerint — mondotta a hires kriminálista —L ha a királyi Kúria hivatásának magaslatán akar állani, aminthogy kétségtelenül állani is fog, akkor bizony a Haverda-iigyben lehet még egy tárgyalás. Balassa Ármin dr ezután elmondotta EdviIllés Károlynak, hogy a Haverda Máriára nézve föltett főkérdésekben sem a föibujtásnak, sem a biinsegitésnek megfelelő elkövetési cselekedet ténykörülményei föl nem vétettek s ezért nem lehet tudni, hogy az esküdtek Haverda Máriának milyen tettét minősítették föibujtásnak. A kérdések ilyen hiányos szövegezése lehetetlenné teszi az itélet felülvizsgálását, mert a Kúria nem tudja megállapítani, hogy az esküdtek helyesen mínŐsitettek-e, vagy tévedtek. Végső eredményben Haverda Máriára nézve ez azt jelenti, hogy a Kúria a bűnvádi pörrendtartás 385. szakaszának 1. b) pontja alapján nem minősítheti a cselekményt bünrészességnek, mert a kérdésbe nincs fölvéve tett s így a Kúria előtt nem fog állani bűncselekmény, amelyet az esküdtektől eltórőleg minősíthetne. Már pedig a büntetés mérvére nézve ez azt jelenti, hogyha Haverda Mária nem mint fölbujtó, hanem csak mint bűnsegéd mondatnék ki bűnösnek, akkor az elsőbiróság által jogerősen alkalmazott 92. szakasz figyelembevételével a királyi Kúria az ő büntetését három-négy évi fegyházban szabhatná ki, ami óriás különbség a fölbujtásért reá kiszabott tizenkét évi fegyházzal szemben. Édvi-IlléS Károly kijelentette, hogy • — A kérdések szerkesztése teljesen ellentétben áll a bűnvádi pörrendtartás 355. szakaszában foglalt parancsoló rendelkezésekkel. amelyek világosan megmondják, hogy a főkérdésben a vád alapjául szolgáló tett a megkülönböztetésére alkalmas ténybeli körülményeknek elősorolásával is körülírandó. A Haverda Máriára nézve föltett kérdésekben sem maga a tett, sem a megkülönböztetésére alkalmas ténykörülmények fölsorolva nincsenek. Minden egyébtől eltekintve, a kérdéseknek ez a hiányos szövegezése elég ok, nézetem szerint, arra, hogy a királyi Kúria megsemmisítse a budapesti esküdtbíróság ítéletét. — A rendkívül fontos igazságszolgáltatási kérdésről egyébként legközelebb cikket irok. A jogászvilág érthető érdeklődéssel várja Edvi-Illés Károly további fejtegetéseit. § Októberi esküdtszéki tárgyalások. Az október tizenhetedikétől harmincegyedikéig kitűzött esküdtszéki főtárgyaiások sorrendje: Október tizenhetedikén: Zsiskó István, szándékos emberölés. Tizennyolcadikán: Kovács János, szándékos emberölés. • Tizenkilencedikén: Benninger Mihály, nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés. Huszadikán: Kuruzsa Imre, halált okozott súlyos testísértés. Huszonegyedikén: Gera Antal és társa, halált okozott súlyos testisértés. Huszonkettedikén: Nemes László, nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás. Huszonnegyedikén: Szaniszló József, szándékos emberölés. Huszonötödikén: Csurgó Ferenc, gyilkosság. Huszonhatodikán: Szilágyi István és társa, rablás. Huszonhetedikén: ifjabb Tóth János és társai, rablás. Huszonnyolcadikán: Baláss Mihály, szándékos emberölés. Huszonkilencedikén: Halász János és társai, szándékos emberölés. Harmincegyedikén: Fóka Ferenc, halált okozott súlyos testísértés. § A rablógyilkos gyógyszerészsegéd. Fekete Vilmos, a rablógyilkos gyógyszerészsegéd ügyében a budapesti ügyészség ma terjesztette be a vizsgálati indítványt Székely vizsgálóbíróhoz. Az ügyészség Fekete Vilmos ellen Klein Róza meggyilkolása és kirablása miatt gyilkosság és rablás büntette, továbbá Vincze Anna sérelmére elkövetett lopás büntette miatt a vizsgálat és vizsgálati fogság elrendelését kérte. Ugyancsak indítványozza a királyi ügyész vizsgálati indítványában, hogy Fekete Vilmost törvényszéki elmeszakértők vizsgálják meg, vájjon nem szeüved-e elüiezavarban és hogy tettét beszámítható állapotban követte-e el. Erre vonatkozólag védője, Lengyel Zoltán adott be a napokban kérvényt a vizsgálóbíróhoz. § Tolvaj béres. Iván Kálmán mélykúti fiatalkorú béres, gazdájának, Nagy Józsefnek л tanyáját állandóan fosztogatta. Egy alkalommal a gazdája rajtakapta a hűtlen szolgát a lopáson, de az elmenekült és futásközben revolverből a gazdájára lőtt. Sebesülés azonban nem történt. A szabadkai törvényszék a bérest lopás miatt hat heti fogházra itélte, amit a szegedi tábla ma délelőtt — a vádlott fiatalságára való tekintettel — helybenhagyott. § Sajtórendőri vétség. Szabadkán Fischer Mór nyomdatulajdonos a kiadásában megjelenő Bácskai Hírlap-ban politikai cikkek közlését engedélyezte, anélkül, hogy a tőrvény szerinti tízezer koróna káuciót letette volnft. Miután ez áz 1848: XVIII. törvénycikk harmincegyedik szakaszában meghatározott sájtórendőri vétséget képez, továbbá FiScher ugyanilyen cselekményért már büntetve is volt, a szabadkai Szegedről elköltözünk! Ez okból a berendezés eladó, a helyiség január l-re kiadó i s 1 liga-, fali-, serkentő-, diszórákat és zsebórákat a saját bezerzési árakon bocsátjuk a vevőközönség rendelkezésére!! lA/ö£c7 I Hl 1/1Л 0C T^fCa milórásofc Kölcsey-utca 4. rv %>1ЪЬ J. llltyu Cd Idídd szállt. (Uj Wagner-palota.) í I