Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-15 / 122. szám

DELMAGYARORSZAG Darabszám 6zerinti részletes költségvetés mindezekről az érdekelt-osztályvezető orvosokkal és a gazdasági hivatal által csak akkor lesz összeállítható, ha az épületek már fölépíttettek és azok minden falterületének kihasználása alaposan meggondolható és amikor minden már használati jellege ós részesítése a szükséges mennyiségű ágyneművel megfontolt atott és véglegésittetett. Az okvetlen elegendő fedezeti összeget a kolozsvári Karolina-kórház, a budapesti klinikák cs az Érzsébet-tüdőbetegszanatóríum ágyszám szerint adódó tapasztalati kulcs számával vettem föl. Végül külön iven mellékelem azon munkák költscgösszegeit, melyek nem tartoznak szorosabban a kórházépítéshez, vagy csak azon esetben szükségeltetnek, ha a költségek befektetésével az évi kiadások büdzséje előnyösebbó válik. Ez utóbbiak: a jéggyártási berendezés és a villamosáramot fejlesztő gépfölszerelés. Előbbiek: a kórházi terület két oldalán lévő városi utak és ezek csatornázásának kiépítése. A jéggyártásra és saját villamosvilágitási erőtelepnek létesítésére akkor volna szükséges gondolni, ha azáltal az évi fogyasztási költségek biztosan csökkenthetők, a- területet övező és ahoz vezető utaknak készítése pedig a rendes körülmények között a városi háztartás más lápjára tartozik. Legyen szabad még a tervek és költségvetésekre néhány általános megjegyzést tennem. Először is azt a gyakran hallott fölfogást kell megcáfolnom, mintha a tervezett, kórház drágább volna bármely más, a mai jogos igényeknek ?megfelelő kórháznál, különösen azáltal, mert egyes épületei oly kapcsolatban terveztettek és helyeztettek el egyipás között, hogy azok kiegészítése tanterem-épületekkel minden nehézség és átalakitási költség nélkül lehetséges, hogy tehát a kórház az említett kiegészítő építkezésekkel klinikai céloknak is teljesem megfelelő. Az alaprajzok ilyén megoldása nem jár építési többköltséggel, csak tervezési nehézség vólt, aminek leküzdésével minden különbség megszűnt. Általában alapigazság a mái modern színvonalon álló kórházak megítélésénél, hogy azok annyiban különböznek a klinikai kórházaktól, hogy tanteremépitményei nincsenek; minden egyéb kellék, mint például .operáié-laboratórium, ésatöbbi egyformán szükségeltetnek mindkettőnél a betegek gyógyítására és az orvos tudásának kiegészítésére. Sajnálom, hogy eddig nem volt rá alkalom és még mindig hangoztatnom kell, hogy nagyon Ijasznos volna a kérdéssel leginkább foglalkozóknak a külföldi kórházak megtekintése, különösen a legegyszerűbbeknek tanulmányozása, amelyeken alulmaradni nagy hiba volna és emellett tulajdonképen nem pénzpazarlás, mert a megfelelő térfogatú és berendezésű kórház és egy azon alul maradó között aránylag lényegtelen, jelen esetben legföljebb kétszázezer koronányi különbség lenne, viszont a költség nagy zöme meg nem felelő és rövid időn belül (drágább) kiegészítést igénylő építményre fordíttatnék. Utalok továbbá arra, hogy a kolozsvári országos Karolitja-kórbáz ágyankéhti építési és berendezési együttes költsége a külső telep rendező-, csatornázási, ut- és kertkészitési munkák nélkül hétezer korona volt, ami a mái drágult építési viszonyok között legalább huszonöt százalékkal többet, azaz nyólcezerhétszázötven koronát jelent. A Budapesten építeni szándékolt háromszázágyas városi gyűjtő-kórházra a város hatósága ágyanként! tizenkétezer koronát, a húszezerágyas nagykórházra ágyanként tizezer koronát vett számitásba. Szöged szabad királyi város kórházának ágyankénti költsége ewel szemben hatszáz ágyra, a következő építési költség ágyankínt 3762 korona, építési és berendezési költség együttesen 6564 korona, tehát a kolozsvárinál huszonöt százalékkal, a budapestinél 45 3 százalékkal, illetve 34 36 százalékkal olcsóbb. Ezen néhány számot azért iktatom jelentéséül egyéb adataihoz, hogy mindazoknak, akik Szegeden egy megfelelő kórház létesítésén fáradoznak, meggyőződésévé váljék, hogy az «шпак idején számításba vett összeggel, a mai körülmények közötti árakkal és igényekkel célt érni nem lehet és hogy a tervezetekből kifolyó szükséglettel okvetlenül számolni kell, ibogy a befektetés és a származó haszon egymással kellő arányban álljanak. Budapest, 1910. évi október hó 12-én. Kiváló tisztelettel Korb Flóris s. k., építész. A kórházi nagybizottság ezt az előterjesztést legközelebb tárgyalja. x Szeged jövő évi költségvetése. Szeged város pénzügyi bizottsága ma kezdte tárgyalni Lázár György dr polgármester elnöklésévél a város jövő évi költségvetés-előirányzatát, melyet mai számunkban részletesen ismertettünk. Az ülésen jelen voltak: Bokor Pál helyettesjpolgárrnester, Taschler Endre főjegyző, Balogh Károly, Gaál Endre dr, Koczor János, Szekerke Lajos tanácsosok, Turócsy Mihály dr főügyész, Tóth Mihály főmérnök, Fajka János főszámvevő, előadó, Somogyi Szilveszter dr főkapitány, Scultéty Sándor főkönyvvivő, Bárkányi Zoltán dr osztályjegyzö, Bokor Adolf, Dési Béla, Kiss Arnold, Koós Elemér, Obláth Lipót, Prokisch Ferenc, Vajda Béla, IVeiner Miksa és Wimmer Fülöp, pénzügyi bizottsági tagok.. . . A bizottság a bevételeket letárgyalta s akiadásoknál a kövezési kiadásokig jutott. Balogh Károly indítványára tanulmány tárgyává teszik egy városi cukorgyár létesítésének a kérdését, Obláth Lipót indítványára pedig a Stefániasétáiig kibővítésére fölvettek a költségvetésbe tizenhatezer koronát. A kutkifolyók létesítésére külön alapot létesít a bizottság, nyolcezer koronából. Eddig a kutkifolyókat a tartalékalapból létesítették s ez volt egyik oka, hogy a tartalékalap mindig idő előtt kimerült. BofcorAdolf indítványára foglalkozni fognak a városi hivatalok kibővítésének a kérdésével is. A pénzügyi bízottság hétfőn délután négy órakor folytatja ülését. x Szabadka, költségvetése. Szabadka városa most készítette el jövő évi költségvetését. A jövő évre előirányzott kiadás 3,246.214 koronával szerepel. A költségvetés keretében fedezést nyer a két millió korona költséggel fölépített városháza összegének kamatai, továbbá Palics-fürdő kiépítésének költsége. Ennek dacára a pótadó továbbra is harminckilenc százalék marad. x Szegedi mérnök Nagyváradon. Niessner Aladár szegedvárosi segédmérnököt Nagyváradra városi osztálymérnökkó nevezték ki. Lázár György dr polgármester azon van, hogy a kiváló mérnököt Szeged város részére megtartsa. Ez azonban alig lesz lehetséges, mert Niessnernek Nagyváradon harmadfélezer koronával több fizetése lesz, mint amennyit Szegeden élvez. x Tisztújítás Csongrádmegyében. A jövő héten választja meg Csongrádmegye uj főjegyzőjét. Két jelölt van: Csúcs János dr csongrádi főszolgabíró és Csergő Károly dr megyei első aljegyző. Csúcs pártja . nagyobbnak látszik. Persze, az előlépésekkel valóságos fiók-tisztujitás lesz. Ezenfelül Nagy Sándor dr alispán előterjesztést tesz egy negyedik vármegyei aljegyzői állás rendszeresítésére, amelynek javadalmát már beállították a megye költségvetésébe is. A negyedik aljegyzői állás szervezésével egy központi közigazgatási gyakornoki állás megszűnik. x A vidék és Szeged. Kassa város értesítette Szeged város polgármesterét, hogy a Szeged törvényhatósága által megalkotott tüzrendészeti szabályrendeletet magáévá tette s annak törvényerőre való emelése érdekében fölír az országgyűléshez. — Miskolc városa fölhasználás végett kölcsönkéri Szegedtől a szinügyi szabályrendeletet. x Szeged szeptemberben. Szeged város közigazgatási bizottsága szombaton délután Lázár György dr. polgármester elnöklésével ülést tart és beszámol a város szeptember havi közigazgatási állapotáról. x A temesvári virilisták. Temesvár legtöbb adófizetőinek névjegyzékét most tették közzé. A névsor élén Róna Ignác dr ügyvéd van 8310 korona adóval. Utána Friedmann Manó kereskedő 7496 és Telbisz Károly dr polgármester 6766 korona adóval következuek. Csemoch János püspök 2597 korona adót fizet, (természetesen a megyékben fizeti a földadóját), míg Létics György dr görögkeleti püspök adója 1395 korona. Mindenneffla tüzelőanyag legolcsóbb beszerzési forrása Jutkov/ics Géza KOSSUTH 1«* 41. Ш TELEFON: Щ. APRÓSÁGOK. íü Augusztus hónap statisztikája'. -Most jelent meg a ,Statisztikai Havi Közlemények" augusztus hónapi füzete, amely részletesen beszámol ennek a hónapnak fontosabb eseményeiről. E szerint ebben a hónapban 7207 pár, kötött házasságot a magyar birodalombán. A kötött házasságok közül 12-30, vagyis -17.1P/« volt vegyes. Keresztény-zsidó házasság 51 köttetett e hónapban s ezek közül 29-ben a menyasszony, 22-ben a vőlegény tartozott a zsidó felekezethez. Az anyaországban kötött 12Ó2 vegyes házasság közül'353 esetben (29.4*/o) történt megegyezés a gyermekek vallása iránt 153 esetben az apa, 200 esetben pedig az anya vallása javára. A legtöbb -megegyezés a római katolikus és a református vallásnak kedvezett (203, illetőleg 98). Az ötvenegy keresztény zsidó házasság közül 17 esetben történt megegyezés, 14 esetben a keresztény fél, 3 esetben pedig a zsidó fél vallásának javára. — A születések és halálozások statisztikájában azt találjuk, hogy : augusztus hónapban 59.640 gyermek született élve a magyar birodalomban, az elhaltak száma pedig 36.958-ra rúgott, ugy, hogy a természetes • szaporodás 22.682-t tett. Az 1909. év augusztus hónapi eredményei^ vei szemben az 1910. . évi augusztus kédr vezötlenebb eredménynyel zárult. A születések száma kevesebb 6339-cel az 1909. évi augusztus; hónaphoz képest és bár a halálozás is csökkent 4226-tal, a szaporodás mégis 2113-mal csökkent. A vármegyei törvényhatóságok közül legmagasabb volt a születés .arányszáma az anyaországban: Heves vármegyének (ezer lélekre — 41.9) és. Békés ;vármegyének (40.6). Legalacsonyabb volt pedig a születések aránya Árva (26.6) és Hunyad (27.1) vármegyékben. A városok közül a szélsőségeket egyrészt Szabadka (40.1), másrészt Budapest (21.7) képviselték. A halálozás legnagyobb volt Bihar (26.0) és Heves,(24.6) vármegyékben, a városok közül Pancsován (28.4); legkedvezőbb volt a halálozás aránya Trencsén (15.0). és Hont (15.3) vármegyékben, a városok közül Selmec- és Bélabányán (14.2). — A betegségek statisztikája szerint augusztus hónapban a gümőkórnak 4803, a torokgyiknak 491, a kanyarónak 343, a szamárhurutnak 489, a vörhenynek 646, a hasihagymáznak 386, a vérhasnak 191, a gyermekágyi láznak 42 és az ázsiai kolerának 4 halottja volt. —, Érdekes az útlevél-statisztika. A kivándorlásra jogosítottak közül 6998-nak az útlevele Amerikába szólt, 379-é Romániába és 106-é Németországba. (Az előző hónapban a magyar birodalomban 8626, az előző év augusztus hónapjában pedig 12.455 útlevelet váltottak.) A ki- és visszavándorlási statisztikai .adatgyűjtés eredménye szeript a magyar birodalomból augusztus folyamán 5104 egyén vándorolt ki 4464 útlevéllel és 640 útlevél nélkül. E számból HorVát-Szlavonországokra esett 906. A kivándoroltak közül 4339 ment Amerikába, 330 — túlnyomórészt Erdélyből — Romáúiába és 173 Németországba. A tengerentúlra kivándoroltak közül 1941-nek útlevele szplt Fiúméra, és 1882-é más kikötőkre^ azonban tényleg Fiúmén át 2305-en mentek ki. Az .1909. év augusztus hónapjához képest csökkent a kivándorlás, amennyiben 1909 augusztusban .6744 volt a kivándorlók száma, a csökkenés e hónapban Magyarországon igen jelentékeny volt. — A tűzkárokról is beszámolnak. Augusztus, hónapban 1540 községben 2118 tüzeset' fordult elő 4430 károsulttal és- 5.918,370 korona kárösszeggel. Legtöbb kárt szenvedtek: Zemplén vármegye (2S0,143 korona kárösszeggel), Szepes vármegye (276,584 korona kárösszeggel), Torontál vármegye (256,395 korona kárösszeggel), Bihar vármegye (231,595 korona kárösszeggél), Nógrád vármegye (206,484 korona kárösszeggel), Pozsony vármegye (193,615 korona kárösszeggél), Jásznagykunszolnok vármegye (175,• 124 korona kárösszeggel), Somogy vármegye (163,949 korona kárösszeggel), Pestpilissoltkiskun vármegye (160,408 korona kárösszeggel). cv2 Mit esznek a királyok. Érdekes adatokat mond egy angol folyóirat arról, mit,, mikor és hogyan esznek a királyok. A mi öreg királyunk, aki nyáron reggel öt órakör,, télen hat órakor kel föl, előbb megíürdik és borotválkozik és azután elkölti reggelijét. Reggelije kávé, tej, vajaskenyér és hideg hus. Déii;, tizenkét órakor újra teritett asztalhoz ül és elfogyaszt egy .tányér levest, egy húsételt főzelékkel és egy pohár sört. Öt órakor ebédre, fölszolgálnak neki előételeket, levest, sültet, sajtot,, gyümölcsöt és desszertet, azonkívül egy pohár sört s egy poliár könnyű bordói bort. Á diner után a király elkölt egy csésze, feketekávéi. Az orosz cár nacionalista. Elsőbbségben részesíti az orosz eledeleket. Csak a kaviárt nem szereti. Kedves étele a borst és a esi. Mind a kettő