Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-11 / 93. szám

fi 560 DÊLMAGYARORSZAQ 1910 szeptember 11 vános helyiéégében revolverrel föbelőtte ma­gát. Reggel kilencre meghalt. Levélét hagyott hátra az öcsesének, amely­ben megírja, hogy féltékenységből követte el az öngyilkos tettet. A levél végső rendelkezés is : az van benne, hogy a szőke nőnek adjanak végkielégítést és Bécsben Adolf Brett-nek, a Mouii.n Rouge tulajdonosának fizessenek ki tízezer koronát, a Fritz nevü főpincérnek pedig háromezret. Mert ezzel tartozott. Azon­kívül van még egy kívánsága: az, hogy Bécs­ben temessék el, a szőke nő szülővárosában. Őfelsége Szegeden. Maga Berkes József giimmirádlís-tulajdonos hajtotta azt a fényes kocsit, amelyben őfel­sége — jobbján Kormányos Benővel — a vá­rosba robogott. A kocsi pompásan gördült, úgyannyira, hogy őfelsége mosolyogva kérdezte meg Berkest : — Kedvelt hivem, ön ugyebár, rokona Pur­gónak ? Onnan sejtem, mert nagyszerűen hajt. Ezalatt a Klauzál-térre értek és a király Kormányos Benőhöz fordult: — Kedves Kormányos, mit ábrázol ez a szo­bor ? Kormányos doktor kissé zavartan fogott a válaszba : — Ko . . . ko . . . Ekkor a főhadsegéd közbevágott: — Ko . . . kolera van Szegeden, felséges uram. Őfelsége mosolyogva intett, majd Í6mét Kor­mányos Benőt tüntette ki megszólítással : — Melyek a kedvenc lapjai, kedvelt hi­vem ? Kormányos Benő válaszolni akart, de a fő­hadsegéd megelőzte : — Az adu alsó és az adu kilences, felséges uram. A kocsi eközben megállott a Prófétánál, ahol idősb Danczinger János, ifjabb Danczinger János és Erdélyi Kálmán cigányprímás fogadták őfelsé­gét. A király ifjabb Danczingerhez fordult: — Ön Danczinger fia? — kérdezte. — Igenis, felséges uram. Ezután az idősebb Danczingert szólította meg őfelsége: — Ön Danczinger apja? —. -Igenis, felséges, uram. — Hát kedvelt hivem Erdélyi,szereti-e még? — kérdezte a király a kitűnő cigányprímástól. — Mit, felséges uram? — A hölgyeket. — Nem, felséges uram, nagyon rossz az illa­tuk. Ujabban princesszászt szivok. Őfelsége ezután le akart ülni egy asztalhoz, dé ifjabb Danczinger elébe ugrott: — Bocsánat felség, ezt az asztalt Weinstein Samu foglalta' le. •Végre akadt egy asztal a túlzsúfolt Próféta, ban a király számára is. Őfelsége a kezébe vett egy kést és megkérdezte: — Ez ugyebár, kés ? — Parancsára felséges uram, szólt Gyuri, a pincér. ' Kormányos Benő erre egy villára mutatott: — Ez pedig villa, felséges uram. — Ez- nagyon szép, ennek nagyon örülök — szólt ruganyos léptekkel a király. Hirtelenül megpillantotta őfelsége Felhő Rózsit, a bájos primadonnát: — Ön, ugyebár, a Magyar Szinház tagja? — kérdezte tőle. — Tévedés van a személyben — szólt közbe a főhadsegéd — felséged bizonyára Forrai Rózsira göndolt. — Ez nagyon szép, ennek nagyon örülök — mondta nevetve a király. Később őfelsége kisétált a Stefániára, ahol Buchwald bácsi hódoló tisztelettel fogadta: — Parancsoljon egy széket. Felségednek csak négy krajcár. Másnak három krajcár, — Köszönjük. Hoztunk magunkkal — mondta nevetve a főhadsegéd. Az Uránia Színház előtt Abonyi direktor fogadta őfelségét: — Mit játszanak kedvelt Abonyi? — Felségednek egy kollégáját, Napoleont. A király mosolygott és megkérdezte a kitűnő mozi-direktortól: — Milyen vallású? — Mozisvallásu, felséges uram — vágott közbe Kormányos Benő doktor. A király ezután-a kalauzolásért díjmentesen adományozta Kormányosnak a b. u. é. k. cimet és elhajtatott. Távozóban még ezt mondta őfelsége: — Szeged szebb lesz, mint volt. —nyi. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. ejit^mber 11, vasárnap d. u.: Az ingyenélők. ,, 11, „ este: A kis cukros. (Hege­dűs Gyula vendégfölléptével) „ 12, hétfő: Cigánybáró. „ 13, kedd-. A szabin nők elrablása. „ 14, szerda-. Gringoire. — Vera Violetta. „ 15, csütörtök: A baba. „ 16, péntek: Bilincsek. (Bemutató.) „ 17, szombat: Az obsitos. „ 18, vasárnap d. u.: A vig özvegy. „ 18, „ este: A postásfiu és a huga. „ 19, hétfő: A postásfiu és a buga. „ 20, kedd: Amihez minden asszony ért. (Bemutató. A bérlet kezdete.) „ 21, szerda: Amihez minden asszony ért. „ 22, csütörtök Gül Baba. „ 23, péntek: Gül Bába. „ 24, szombat: Bilincsek. „ 25, vasárnap d. u.: Falurossza. 25, „ este: Az obsitos. (Díszelő­adás.) Egy uj magyaj; darab. - Fővárosi levél. ­Csaknem minden színházi szezón azzal kez­dődik, hogy a színházi társaságokban, a ben­fentesek körében, a kávéházak újságíró-aszta­lainál hangosan és érdeklődve beszélnek az emberek egy uj magyar darabról. Isten tudja, ez már szinte törvényszerűség: mindegyik évad eleje meghozza, az úgynevezett nagy tippet, azt az uj magyar darabot, amelynek mindenfelé önzetlenül örvendenek a színháziak, amelytől nagy sikert várnak és amelyet persze, — mert hiszen még csak féltve őrzött kéziratban van meg, — még csak nagyon kevesen ismernek. Három évvel ezelőtt ilyen darab volt Az ördög, tavaly Taifun és az idén ez a darab a Hajó Sándor uj darabja. Az utóbbi napokban, ahová csak mentünk, — színházi vagy irói társaságba, — mindenütt sok szó esett A holnap kitűnő szerzőjének, Hajó Sándornak most elkészült uj vígjátékáról melyet a valóban nagytehetségű magyar szín­padi iró néhány nappal ezelőtt küldött el Beöthy Lászlónak, még pedig jő messziről: Kopenhágából, Dániából, ahol annak egy részét a nyár folyamán megírta. (A darab javarészét még északibb helyen, Stockholm mellett irta meg, ugyancsak idei nyári szabadságideje alatt.) Ennek a darabnak még a címe sincs végle­gesen megállapítva, — a szerző ezt a címet adta neki: Jolán, a szinház pedig egyelőre Fiuk és leányok-nak. keresztelte, — de már többet beszéltek róla és többet dicsérték, mint 6ok száz előadást megért darabot. Első­sorban is Beöthy László, akinek Magyar Szin­hdz-a, számára irta Hajó ezt az uj darabját» valósággal el van ragadtatva tőle és szűkebb környezetének, intim barátainak nem győz ele­get beszólni erről a darabról, melytől idei sze­zonja egyik legértékesebb és legnagyszerűbb sikerét reméli. De ezenkívül az a két-három nagyon kiváló és elismerten biztos itéletü esz­tétikus és kritikus is, aki elolvasta Hajó Sán­dor uj darabját, szinte fanatizálva van e mü érdekességétől és szépségétől. Ezek az urak ugy beszélnek a darabról, hogy az nemcsak egy hatalmas színpadi sikert fog hozni, hanem a magyar színpadi irodalom értékes gazdago­dását fogja jelenteni. A szerény szerző, Hajó Sándor, pedig mit sem tudott arról a szenzációról, amit uj da­rabja keltett a beavatott színházi körökben, mert csak a minap érkezett meg Pestre és — mint mondottuk — a darab kéziratát is Kopen­hágából postán küldötte el Beöthy Lászlónak. De valamire ő maga is taksálta uj müvét, mert ugy adta föl, hogy egyszersmind három* ezer koronára be is biztosította a kéziratot rejtő csomagot. El is panaszolta Beöthy igazgatónak, hogy e biztosítás miatt a dán postán nyolc korona portót kellett fizetnie a kézirat föladásáért. Beöthy azonban megfeddte: — Könnyelmű ember, — mondotta neki — hát maga csak háromezer koronára értékelte ezt a darabot? — Hát nem elég az? — kérdezte ártatlanul Hajó. — Sőt, őszintén szólva, nem bántam volna, ha elveszett volna, legalább akkor biz­tos háromezer korona ütötte volna a mar­komat ... — Háromezer korona?! — kiáltotta az igaz­gató. — Hát maga igazán könnyelmű ember! Nekem ugyanis szent meggyőződésem, hogy maga ezzel a darabbal nálunk és a külföldön legalább is — ötvenszer háromezer koronát fog keresni . . . —Y.— * Hegedős — A taiftm-ban. A Vígszín­ház nagy művésze második vendégföllépéseül ma este Tokeramo-t játszotta el a szegedi színházban, szokatlanul nagyszámú, diszes közönség előtt. Hegedűsnek ez a megrázó alakitása leírhatatlan hatással volt a publi­kumra, amely lelkesen ünnepelte és szerete­tének minden jelével elhalmozta a művészt, különösen a második fölvonás után. Fodor Ella méltó partnere volt Hegedűsnek, elra­gadó közvetlenséggel játszott. Lugossy Béla is jó volt ma este az elzüllött iró szerepé­ben. Fölemiitjük még Kende Paulát és Nagy Dezsőt. * Makó Lajos szobra. A szegedi szintársu. lat tagjai volt igazgatójuknak, Makó Lajosnak, szobrot emelnek hálájuk jeléül. A szobrot Vigh Ferenc kitűnő szegedi szobrász készíti s a szinház előcsarnokában helyezik el. A leleplezés napját november tizenkettedikében állapították meg és aznap díszelőadás lesz a színházban. A „Bánk bán" kerül szinre, melynek érdekessége az lesz, hogy a vezető-szerepeket Zilahy Gyula, Szendrey Mihály, Palágyi Lajos és Almássy Endre igazgatók fogják játszani. * Tóvölgyi Margit törvényszéki tag. A szegedi szinház tagjai pénteken délután egy órakor társulati gyűlést tartottak, amelynek érdekes határozata van.. A színtársulat tagjai ugyanis elvi szempontból is érdekesen válasz­tották meg a színházi törvényszék tagjait. A színházi törvényszék Ítélkezik ugyanis a szi­nósz-egyesület szabályai szerint a társulat belső ügyeiben. Szavazhat az egyesület minden tagja. Már most a színtársulatok, amelyekben pedig a tagok fele nő, soha nőt nem válasz­tottak meg a színházi törvényszék tagjává­Ezt szinte természetesnek is tartották a .szí­nészek világában. Pénteken a társulati gyűlé­sen Csiky László elnökölt, aki a birák meg­választásánál érdekes javaslatot tett. — Miután — úgymond — a nők ép ugy jogosított tagjai az- egyesületnek/- ajánlom, hogy első biróvá Tóvölgyi Margitot válaszszák meg. A társulat meglepődött, de azután egyhangú, lelkes éljenzéssel megválasztották Tóvölgyi Margitot. Tóvölgyi Margit a választást el­fogadta s kijelentette, hogy a színtársulat érde­keit szivén viseli. A színházi törvényszék tagjai különben egy­hangúlag Tóvölgyi Margit, Békefi, Lajos, Kohári Pál, Nagy Dezső, Pápai József, Pesti Kálmán és Sümegi Ödön lettek. * Szerb szinészek Nagyhecsbereben. A Matice által támogatott újvidéki szerb szintár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom