Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-17 / 98. szám

0 DELMAQYARORSZAQ 1910 szeptember 1? SiHöh János vármegyei levéltáros és rekedt ordítással ezeket kiabálta a birák és az esküdtek felé: — Disznóság, aljasság az ilyen ítélet! A tárgyalás elnöke ekkor két fogház­rn-nek kiadta az utasítást, hogy Simon Já­nost vezessék ki a teremből. Simon tiltakozott a. kivezettetés ellen, .elleneszegült az örök­lék is, végül azonban mégis engedelmes­kednie kellett a fölszólításnak. Társaival együtt zúgolódások és piszkolódások között hagyta el a tárgyalótermet, mire a közön­ség nagyobb része hatalmas éljenzésben tört ki. A szabadlábrahelyezés után Szőke Jenőt két fogházőr levezette a cellájához, ahol átadták a családjának. Megindító jelenet következett ekkor. Szőke a felesége vállára hajtotta a fejét és keservesen zokogott so­káig az asszonynyal együtt. A folyosón állók néma megilletődéssel nézték végig azt a boldog pillanatot, amelyben a szerető férj és a büöbánó feleség megtisztult érzésekkel sirtak-sirtak egymás karjaiban. A körül­állók szemében is könyek csillantak meg. Vagy egy félóráig voltak ugy, egymás mellett, amikor Szőke és a felesége megin­dultak a folyosón, hogy elhagyják a tör­vényszék épületét. Tudósítónk előtt a bol­dog pillanattól remegő, meghatott hangon jelentette ki: — Ismét boldognak érzem magamat, hogy visszaadtak a becsületes életnek és a családomnak ... Ezután a kérdézősködésekre elmondta, hogy a jövőre nézve milyen tervek foglal­koztatják. Abbáziába akar utazni a család­jával, ahol szanatóriumba vonul vissza. Az izgalmak — úgymond — annyira meg­viselték, hogy néhány hónapi pihenésre föl­tétlenül szüksége van. Abbáziából Buda­pestre fog utazni, ahol letelepedik és ügy­védi irodát nyit. A törvényszék épületét hét óra felé hagyta el. A családjával kocsiba ült és egyenesen a Magyar Király-szállóba hajtatott, ahol az éjszakát fogja tölteni. Holnap vagy holnap­után pedig vonatra ül a családjával, hogy Abbáziába utazzék. Nagy ékszercsalás Münchenben. — Körözvény a szegedi rendőrséghez. — - (Saját tudósítónktól,) Érdekes körözvény érke­zett a szegedi rendőrséghez. A müncheni rendőrség fölhívja a szegedi hatóság figyelmét két nem­zetközi szélhámosra, akik egy hét előtt közéj másfélszázezer márka értékű ékszert csaltak ki egy müncheni ékszerésztől. Az élelmes szél­hámosok, akik egész tervszerűen készítették elő a csalást, megszöktek s most világszerte körözik őket. A hatalmas, plakátalaku, vörös­színű körözvény négy nyelven közli a két szél­hámos személyleirását, az ellopott brilliáns ók­szerek és gyöngyök fényképfölvételét s a csa" lás egész történetét. A vakmerő csalás a kö­rözvény közlése szerint a következő : Szeptember tizedikén délután a müncheni „Bajor-udvar"-száUodában Koch Ottó, majna­frankfurti udvari ékszerésztől don Ciriolo Jósé de Elorduy és Becker Emil nevü emberek száz­negyvenkétezerhatszáz márka értékű ékszert és gyöngyöket csaltak ki és azután megszök­tek. Ez utóbbiakról kiderült, hogy már régóta igyekszenek müncheni művészekkel megismer­kedni, hogy ily módon könnyebben intézhessék tizelmeiket. Egy művész révén-ismerték meg Kochot is, akinek egy állítólag a wiesbadeni takarékpénztárba szóló hamis csekkel fizettek. A rendőrség most európaszerte körözi a tette­sekét. Don Ciriolo Jósé de Elorduy egy mexikói tőkepénzes. Harminc-harmincöt év körüli, száz­hetven centiméter magas, karcsú, hosszúkás, er6s metszésű arcú, szürkészöld szemű, nagy­orra és vastagajku ember. Sötétbarna haját rö­vidre nyirja, arcát simára borotválja. Balkezé­nek középső ujján hiányzik a köröm. Németül egyáltalában nem, angolul és franciául csak gyöngén beszél. Rendesen fekete kemónykala­pot, sötétkék ruhát, fehér kamáslit, fehér és kékcsikos nyakkendőt, benne gyöngygyei visel. Gyakran szrnokkingban, cilinderrel és szürke utazókabátban jár. Becker Emil mexikói kereskedő. Negyven­negyvenöt év körüli, százhetven centiméter ma­gas, erőteljes, kerekarcu, sötétszőke, ' özép­hosszu hajú, simára borotvált arcú, egy kicsit hasonlít Elorduvhoz, de nem olyan elegáns. Németül, badeni akcentusban és angolul beszél, állítólag titkárja és utazótársa Elorduynak. Mindketten valószínűleg külföldre szöktek és ott akarnak túladni az ékszereken. A kicsalt ékszerek a következők: 1. Egy brilliáns nyakék harmincnyolc kőből, amelyek hetvenhat karátosak, középen egy rendkívül nagy brilliánssal. A kövek külön-kü­lön számjelzéssel vannak ellátva. A nyakék ér­téke százhuszonhatezer márka. 2. Egy igazgyöngy nyakkendőtű. A gyöngy­nek rózsaszínű fénye van és husz gramm sulyu. Az értéke nyolcezer márka. 3. Egy valamivel fehérebb gyöngy plantime­tüvel. Értéke kilencezer korona. 4. Egy női brilliáns gyűrű, 28Va* karat brilliáns­sal és nyolc kisebb kővel. Az értéke három­ezerhatszáz márka. A személyleirást és az ékszerek leírását az összes külföldi rendőrségekkel közölték. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Szeptember 17, szombat: Az obsitos. „ 18. vasárnap d. u.: Luxemburg grófja. „ 18, ., este: A postásfiu és a húga. „ 19, hétfő-. A postásfiu és a húga. „ 20, kedd: Amihez minden asszony ért. (Bemutató. A bérlet kezdete.) „ 21, szerda: Amihez minden asszony ért. „ 22, csütörtök Gül Baba. „ 23, péntek: Gül Baba. „ 24, szombat: Bilincsek. „ 25, vasárnap d. u.: Falurossza. „ 25, este: Az obsitos. (Díszelő­adás.) * Bilincsek. Reichenbach Hermann ilyen cimü négyfölvonásos drámája, amelyet ma este mutatott be a szegedi szinház, jelenték­telen munka. Irodalmi értéke annál inkább sincsen, mert a kikeresztelkedett zsidó katona tragédiáját és hozzátartozóinak két­ségbeeséseit festi le tulélénk színekkel. Aféle getto-darab, ami fölött valószínűen sokan könynyeznek Varsó, Lemberg és New­york külvárosaiban, de ami fejlettebb Ízlésű közönséget álig'érdekel. Ezen a kikeresztel­kedési problémán, általában a primitív faji és vallási kérdéseken, hála a fejlő­désnek, régen tul vagyunk. És talán csak egy nézőpontból érdekes Reichen­bach színmüve: hogy emlékezetünkbe idézi néhány órára a kultura iránt annyira fogé­kony zsidó fajnak hátramaradt rétegeit. A darabban ugyan a szerző ismételten hangoz­tatja és beállításában is bebizonyítani igyeke­zik, bógy müveit zsidók a szereplői, mégis getto-izü az egész dolog és a nagyon gyöngeszivü és a nagyon tudatlan néző megindítására való spekuláció. Csupa Ráckel, Simon és Salamon, csupa galíciai han­gulat, de nem reálizmussal, hanem ro­mantikus fölszószolásban szerepeltetve. Ugy­látszik, a szinház igazgatósága is tudja ezt, mert több estére, legalább egye­lőre, nem tűzte ki a Bilincsek-et. A mai premiére-n is kevesen voltak. Pedig rende­zés és játék nézőpontjából talán a friss szezón legsikerültebb estéje volt ez. Fodor Ella ismét művészit, mindenkép kiválót pro­dukált egy fantasztikus, de szelidlelkü zsidó­leány szerepében. Lugossy ügyesen játszotta a kikeresztelkedett katonatisztet. Pesti Kál­mán kitűnő, eredeti, közvetlen humorú volt a jólelkű zsidóember, Csiky pedig megható a fiával meghasonlott apa szerepében. —r. * A postásfiu és a buga. Buchbinder négy­fölvonásos énekes bohózatát, „A postásfiu és ahugá"-t eleveníti föl. vasárnap a művezetés. A rendkívül mulattató darab javarésze a nézőté­ren játszik s bepillantást enged a színpadi vi­lágba. A közönség látja kulisszák nélkül a nyers színházi életet, a diszletezést, mindezt egy vonzó, jóízű történet, keretében. A fölvo­nások címei a következők: 1. Az uj csillag. 2. Főpróba a szerkesztőségben. 3. Színházi botrány. 4. A kritikus ur nősül. A bohózat tele van szebbnél szebb énekszámmal és betéttel. * Kolumbus Kristóf. Hétfőn nagysikerűnek ígérkező estéje lesz az Uránia-szinháznak. Ak­kor 'kerül bemutatóra a Kolumbus Kristóf cimü dráma, amely egész Európában és Ame­rikában rendkívüli föltűnést keltett és a ha­sonló müíntézetek állandó müsordarabja. * Amihez minden asszony ért. A tavaszt szezónban legnagyobb hatása volt Budapesten az Amihez minden asszony ért cimü színműnek, amely rokonszenves, vonzó problémát tárgyal minden hivalkodó nagyképüsködés nélkül s há­lás szerepeivel alkalmat ad a színészeknek tehetségük bebizonyítására. A társulat ezzel a színmüvei kezdi meg kedden a bérletet. A szerepezés elsőrendű. * A szarvasi szinház Mariházyé. Szarvas­ról írják, hogy a tegnap délután tartott szín­ügyi bizottsági ülésen egyhangúlag és pályázat mellőzésével az 1911-iki évre Mciriházy Miklós­nak, a kecskeméti szinház igazgatójának adták ki a színházat. Mariházy újonnan szervezett társulatával szeptember hó elseje óta működik Szarvason. * Szegedi fiu sikere. Fiedler Walter sze­gedvárosi zeneiskolai művész, gordonka-tanárt az a kitüntetés érte, hogy a budapesti királyi Zeneakadémia szeptember 15-én tartott fölvé­teli vizsgálatán volt tanítványát, Belle Gézát, Belle Ferenc polgári leányiskolái tanár fiát, nyolc jelentkező közül fölvették az akadémia első évfolyamára, Popper Dávid tanítványai so­rába. Dicsérete ez a siker nemcsak a szeged" városi iskolából kikerült jeles tehetségű ifjúnak, hanem kiváló szakképzettségű tanárának is, aki alig három évi szegedi működése alatt iga­zolta a személyéhez fűződő reményeket. Belle Ferenc tanárnak immár második fia jut be a Zeneakadémiára. Idősebb fia, Ferenc, most egy éve kei-ült oda, mint kiváló hegedü-tanitványa Daübrotvszky Viktornak, zeneiskolánk hírneves tanárának. Öngyilkos férj és feleség. — A férj Szegeden, a feleség Odererfurtban. —­(Saját tudósítónktól.) A Bélmagyar ország teg­napi számában részletesen irtunk arról a külö­nös családi drámáról, amelynek egyrésze Szegeden, másik része pedig a véletlen folytán Odererfurtban játszódott le. Werner Adolf, az ujszegedi kendergyár alkalmazottja tegnap dél­ben revolverrel a mellébe lőtt s a golyó, amely a tüdején keresztülhatolva, a hátán jött ki, halálos sebet ejtett rajta. Somogyi Szilveszter dr főkapitány, Werner egy hátrahagyott levele alapján a csehországi Zichelsdorfba táviratozott, hogy a hatóság közölje Wer­ner feleségével az esetet. A táviratnak azonban természetesen nem lehetett foga­natja, mert időközben Werner felesége hét gyermekével együtt a németországi Odererfurtba költözött. Erről Werner nem tudott semmit. Annál megdöbbentőbb volt azonban, mikor késő éjjel távirat érkezett Szegedre Oderer­furtból, hogy Werner felesége ottani lakásán csaknem ugyanabban az órában lőtte magát agyon, amikor a férje lett. öngyilkossá. A táv­iratok tehát keresztezték egymást, a két ösz­szefüggö öngyilkosság azonban a véletlen cso­dálatos játéka folytán történt ugyanazon a napon és órában, Wernert az öngyilkosság után a mentők be­szállították a kórházba, ahol most élet-halál közt vivődik. Kihallgatni eddig még nem lehe­tett, mert az izgalmak következtében az álla­pota még válságosabbra is fordulhat. Az orvo­sok véleménye szerint ugyanis még van egy kis remény rá, hogy esetleg megmenthető az életnek. Ugyancsak emiatt a válságos állapot miatt nem kézbesítették eddig Wernernek a felesége öngyilkosságáról szóló táviratot. A táviratot Gcicsér György kórházi gondnok őrzi s a szövege ez: Werner Adolf Firma Salz­mann el Comp. in Szeged, Ungarn. Frau in Deutseh­land sich ersehossen. Fani. A sürgöny küldője Wernernek idősebb nő­vére, akivel az öngyilkossá lett asszony és hét gyermeke együtt laktak. A feleség öngyilkos"

Next

/
Oldalképek
Tartalom