Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-04 / 88. szám

2 DELM AGYARORSZAO 1910 szeptember 1 kezdődik, amikor már befejezte az iskolázást. Bátran visszakérheti a többség a tandíj át. A probléma tehát újra és folyton aktuális : az élet és az iskola problémája. Olyan viszonylatba kell hozni ezt a kettőt, hogy az egyik a másiknak önkéntelen folytatása legyen. Meg kell egyeznie a szellemeiknek, úgyszólván a napi törekvéseiknek. Az iskola nemcsak előkészítője, hanem szerves része legyen az állam életének. Abban a nagy átalakulásban, Magyarországnak abban a fölfrissitésében, amit az uj korszak maga elé tűzött, az iskolák reformja el nem maradhat. A nemzeti munka parlamentje remélhetőleg mihamar foglalkozni fog alaposan evvel a kérdéssel. A most elhangzó felszólalásnak tehát nem lehet a célja a türelmetlenkedés. Minden irás, amely a történelmi jelentőségű kérdésről napvilágot lát, nem egyéb a régi bajok és panaszok összefoglalásánál. Szükséges is, hogy a közoktatásügy hibái, hiányosságai és félszegségei minden nézőpontból meg legyenek világítva. Mert csak ennek a révén remélhetjük, hogy kielégítő és tökéletes lesz a reform, amelynek az a hivatása, hogy életerőssé, tartalmassá, gazdaggá és boldoggá tegye a jövő magyar nemzedéket. A Galilei Kör. — Jelentés az 1909—1910. éuröl. — (Saját tudósítónktól.) A szabadgondolkodás magyarországi egyesületének főiskolai fiókja, a Gálilei Kör közreadta az elmúlt évről szóló jelentését. Az egyesület vezetősége ezekben a sorokban számol be az egyesület működéséről: Idei alakuló gyűlésünket 1909 október tizenhatodikán tartottuk meg. Az egyetemi politikába alig avatkoztunk. A Joghallgatók Tudományos Egyesületének tisztújító választásán vettek részt tagjaink mindössze nagyobb számban, ahol önálló elméleti irányt képviseltek. E programból a következőket emelhetjük ki: tam, hogy fölfogadok egy ügyes gépmestert, aki elvégez körülöttem mindent, ami a gépek szakmájába vág. Ezért hirdettem én az újságban, hogy ügyes gépmester kerestetik. Aztán mondja csak, ügyes gépmester maga? — Igen. Öt évig voltam egy gőzmalomban. A gép elkapta a kezemet és tetszik ezt a forradást látni a kezemen? Ez onnan van. Két évig voltam egy gazdaságban, A cséplőgép elkapta a kezemet és leszakította ezt a kis ujjamat. Tetszik látni ezt a nem létező kis ujjamat? Ez onnan van. Fogassy Richárd bárónál másfél esztendőn keresztül voltam soffőr. Egyszer azt mondta a báró ur, hogy menjünk Győrbe. Felültünk az automobilra és elindultunk Győr felé. Az országúton azt mondta a báró ur, hogy menjünk gyorsabban. Gyorsabban mentünk. A báró ur azt mondta, hogy menjünk még gyorsabban. Erre még gyorsabban mentünk. Egyszerre csak jött egy kanyarulat és nekimentünk egy fának. Mind a ketten kirepültünk a gépből. A báró urnák kitört a jobblába és a ballába alul a bokában kificamodott, én pedig fejjel nekivágódtam egy cöveknek, Tetszik látni ezt a forradást a homlokomon? — Látom, — Látom, — szólt Fritz Kázmér, — hogy maga ügyes ember. Ezennel felfogadom önt gépmesternek. Egy hóra háromszáz korona fizetést fog kapni. Ennek ellenében önnek nem lesz más dolga, mint elvégzi mindazon gépmesteri teendőket, melyek az én háztartásomban előfordulnak. Múltkor például meg akartam fürdeni. Megcsavarom a meleg csapot, hideg víz jött belőle. Megcsavartam a hideg csapot, meleg víz jött belőle. Megcsavartam A büntetőjogban az elavult formulákhoz való szigorú ragaszkodás helyett a kriminológiára akarjuk irányítani a figyelmet és érvényesíteni a bűnügyi embertan (lélektan) és társadalomtudomány szolgáltatta adatokat. A magánjogban igyekezünk tekintettel lenni a közgazdasági élet folyton változó követelményeire reális gazdasági ismeretek alapján, kjogtörténetben célunk az összehasonlitó módszer segítségével az egyes korszakbeli jogrendszerek változásának vizsgálata, a gazdasági és intellektuális viszonyok tekintetbe vételével. Magyarország egyes jogvidékei jogának önálló kutatása. A közjogban az erőviszonyok hangsúlyozása a jogszabályok értelmezésében. A társadalomtudományban az egyes elméletekkel való objektív foglalkozás. Szociológiai fölvételek (társadalmi és gazdasági rajzok) Magyarország különböző vidékeiről. Egyszóval a hideg jogi formákba életet- akarunk önteni, össze akarjuk kapcsolni a jogtudományt az élettel és azt előítéletek nélkül, tárgyilagosan ápolni. Érdeklődés hiánya következtében azonban mozgalmunk nem járt sikerrel. Az óv történetéből kimagaslik körünk részvétele az 1909 december huszonhét-huszonkilencedikén megtartott testnevelésügyi kongresszuson. Az általános, titkos választói jog ellen megindított izgatásra is megfeleltünk. Márciusi ünnepünket 1910 március huszadikán a Vigadóban tartottuk meg a diákság, polgárság és munkásság óriási részvételével. Az ünnep legszebb része az volt, amikor Sebestyén Géza elmondotta Ady Endrének „A márciusi naphoz" cimü versét, amelyet a költő a Galilei Kör ifjúságához intézett. Több mint ezer diák hallgatta meghatottan az Uj-Magyarország e harci dalát. A szociális diákkongresszuson, amelyet 1910 április 8-án és 9-én a Köztelek nagytermében tartottak meg, nem vettünk részt. A Marczali Henrik elleni tüntetések idején nyilvános diákgyülést akartunk rendezni amelyre felhívást bocsátottunk ki. Pályázatunk („Egy magyarországi falu társadalmi és gazdasági rajza") teljes eredménynyel járt. Három munka érkezett be és ezek a bíráló bizottság (Pólányi Károly, Rónai Zoltán, Szabó Ervin) egyhangú véleménye szerint jutalomra érdemesek voltak. Az első dijat (száz korona) Bergstein Béla joghallgató nyerte el Oros község (Szabolcsmegye) leírásával, a másodikat (ötven korona) Vértes Sándor Csicsó község (Komárommegye) leírásával és a harmadikat (harminc korona) Pártos Szilárd joghallgató Ujszentanna (Áradmegye) leírásával. Az eredményt az évnyitó közgyűlésen hirdettük ki. Az eddigi sikerek hatása alatt tavalyi pályázatunkat újból kiírtuk, de ezúttal minden használható müvet ötven korona jutalomban részesítünk. a zuhanyt és nem jött belőle semmi. Az ön dolga lesz például a fürdőcsapok kezelése. Az ön dolga lesz például as is, hogy télvíz idején egyenlő hőmérsékletet teremtsen szobáimban és ugy kezelje a fürdőkészülékeket, hogy tizennyolc foknál se hidegebb, se melegebb ne legyen. Most pedig maradjon ülve, mert egy kis Írásbeli munkám van és azt el akarom végezni. Figyelmeztetem azonban, hogy közben olyan dolog is történhetik, hogy a maga gépmesteri közreműködésére is szükség lesz. Fritz Kázmér azzal ceruzát vett elő és egy papírlap fölé hajolva, irni kezdett. Jó negyedórahosszat irt egyfolytában. A gépmester szorgalmasan odafigyelt. Egyszerre csak nagyot recscsent valami. A ceruza hegye letört. Fritz Kázmér ránézett a gépmesterre, aki viszont Fritz Kázmért nézte dülledt szemekkel. Fritz Kázmér így szólt : — Egy jó gépmester ilyenkor előveszi a zsebkését és kihegyezi a ceruzát. Ez is gépmesteri teendő. A gépmester kihegyezte a ceruzát és azután eltávozott, hogy beköltözzék a fürdőszoba mellett levő szobába, amelyet Fritz Kázmér jelölt ki számára. Este nyolckor Fritz Kázmér becsöngette a gépmestert. — Majdnem elfelejtettem önt egy igen fontos gépmesteri teendőre figyelmeztetni. Vegye tudomásul, hogy minden este nyolckor bemegy a hálószobámba és ott, az éjjeli szekrényen található vekkerórát ugy igazítja be, hogy az reggel pont hatkor csöngessen. A gépmester lassankint egészen megszokta ezt a foglalkozást. Reggel rendbehozta a fürdőMach Ernőnek, a nagy gondolkodónak „Az érzékletek elemzése" cimü munkájából három fejezetet lefordítottunk és egy ötven filléres füzetben kiadtuk. A füzet tartalma: I. A metafizika ellen. II. Az előre megalkotott véleményekről. III. A pszichofizikai párhuzamosság, így e kiadványnyal a Galilei Kör elméleti programját nagy lépéssel vitte előbbre. A monisztikus és pozitív gondolkodásnak a legerősebb támasza és legnagyobb képviselője ma Mach Ernő. Diákstatisztikánk anyaggyűjtése még az 1908—9. év második tanévében folyt le. A Kör annakidején célszerűségi okokból nem hozta nyilvánosságra, hogy ez a vállalkozás tőle ered és most sincs szándékunkban a kész eredményeknek elébe vágni. Annyi eddig is bizonyos, hogy nemcsak a régebbi, de még az uj zürichi és bécsi statisztikák is messze maradnak mögötte. A szellemi.vi proletáriátus életviszonyainak tanulmányozására bő anyagot kaptunk: több, mint nyolcszáz kitöltött iv érkezett be, amely vagy nyolcvan kérdésre felel. Az anyag még földolgozás alatt van és igy csak jelezhetjük, hogy e munkálat elvei és eredményei nemcsak minálunk, hanem az egész szakirodalomban is méltó föltűnést fognak kelteni. A munkásoktatás terén mindössze annyit tettünk, hogy tagjaink ellátták az ifjúmunkások oktatását, azonkívül több szakszervezetben tartottunk szemináriumot. A Kör az oktatás felelősséges munkáját nem akarta készületlenül vállalni. E téren nagy föladat vár a jövő esztendőre. Nyilvános előadásaink sora mindjárt az év elején megindult és azok tudományos színvonal dolgában még többet nyújtottak, mint tavaly. A jegyzői kar nyomora. — Országos kongresszus Szabadkán. — Szeptember hó tizenegyedikén a magyarországi bírósági jegyzők országos kongresszust tartanak Szabadkán. A kongresszuson megdönthetetlen érvekkel és megcáfolhatatlan adatokkal támogatott emlékirat-tervezetet akarnak megvitatni a bírósági jegyzők, akik immár tarthatatlannak mondják nyomorúságos helyzetüket. Az impozánsnak ígérkező kongresszus alkalmából érdekesnek tartjuk leközölni a Biráh Lctpjá-n&k. egy négy év előtti számában megjelent s a bírósági jegyzők szomorú helyzetével foglalkozó cikket. Ebből látható, hogy a jegyzők mozgalma nem ujkeletü s már évek óta küzdenek méltányos helyzetjavitásért, amelynek egyik legsürgősebb föltétele a szégyenletes elocsapokat, délután esetleg kihegyezett egy ceruzát és este nyolckor fölhúzta a vekkert és beigazította ugy, hogy reggel pont hatkor csöngessen. Egy hónap múlva már megbarátkozott a házmesterrel, megismerkedett a szobaleányokkal. Az utcában minden inas tudta, hogy 5 gépmester. Még a sarki hordár is, aki igy szólította meg, ha arra ment: — Hogy van, hogy van, kedves gépmester ur? Mit csinál a Fritz Kázmér? Hónapok teltek, megjött a tél és a gépmester kezelte a kályhákat, hegyezte a ceruzát, rendbehozta a csapokat és megigazította a vekkert. Egyszer tavaszszal, délután, nagyon fájt a feje Fritz Kázmérnak. Behivatta a gépmestert: — Nézze, gépmester, ugy zakatol a fejem, akár egy gőzgép. Mit kellene csinálni? — Tessék aszpirint bevenni, — Szamár. Egy jó gépmester ilyenkor fogja magát és jégbehütött ötkoronásokat rak az izzó halántékra. A gépmester nagyon megharagudott, hogy őt szamárnak tartják. Este szomorúan igazította meg a vekkert, hogy reggel pont hatkor csöngessen, aztán lefeküdt, de nem tudott elaludni. Elkezdett gondolkodni és amint gondolkodott, rájött, hogy ő tényleg rossz gépmester. Nem vette ugyanis észre a fölvételkor, hogy Fritz Kázmérnak hiányzik az egyik — kereke. Felöltözött, fogta a kofferjét és lebotorkált a lépcsőkön. A házmester kieresztette a kapun és a gépmester, az ügyes gépmester eltűnt az éjszakában ...