Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-01 / 85. szám

1910 szeptember 1 DELMAGYARORSZÁG 5 följelentette. A gróf beadványában a többek között a következőket irja: „A Gönci Függetlenségi és 48-as kör junius 19-én tartott közgyűlésében Lengyel József elnök, Szálkai Klek alelnök, Füzy Lajos jegyző, továbbá a következő tagok: Szombaty András, Vass József, Papp Sándor, Görgey János, Görgey Ferenc, Szacsnri János herceg, Anáerkú Dániel és még más, előttem ismeretlen tagok azt a jegyzőkönyvi határozatot hozták, melynek végső eredményeképen engem többekkel együtt a tagok sorából minden bővebb indokolás nélkül kizártak. A kör alapszabályainak 18. §-a szerint: „Polgári becsületüket vesztett, a kör jó hírnevét veszélyeztető s az erkölcs, műveltség és illem korlátait átlépő tagokat a körből a választmány kizárja". Alapszabályszerüleg tehát engem csakis ez indokok alapján zárhattak ki és zártak is ki tényleg. Minthogy e jegyzőkönyvi határozat reám nézve — tekintettel rangomra, méltóságomra és társadalmi helyzetemre — fölötte becsmérlő, sértő, lealázó, engem emberi mivoltomban kicsinylő és dehonesztáló, minthogy a határozat a büntetőtörvénykönyv 261. §-ának első kitételében foglalt becsületsértés tényáliadékát meriti ki, azért a büntetőtörvénykönyv e szakasza alapján főmagánvádat terjesztek a tekintetes királyi járásbiróság elé Lengyel József, Szálkai Elek, Füzy Lajos, Szombaty András, Vass József, Papp Sándor, Görgey János, Görgey Ferenc, Szacsuri János herceg, Anderkó Dániel gönci lakosok és még több ismeretlen tettes ellen. Kérem a tekintetes járásbíróságot, hogy a büntetőügy tárgyalására határnapot kitűzni, erre vádlottakat, engem és igazolt ügyvédemet megidézni és a szabályszerűen lefolytatott bizonyítás után vádlottakat példásan megbüntetni méltóztassék. Tisztelettel Pálffy László gróf, sértett." Ebben az ügyben most érdekes fordulat állott be, amennyiben a kassai királyi ügyészség a hozzá indítványtétel végett áttett bünpörben a büntetőpörrendtartás negyvenegyedik szakasza alapján a vád képviseletét közérdekből átvette és azt ¡íz ügy egész folyamára magának fönntartotta. A kitűzendő tárgyaláson a vádat nem az abaujszántói járásbiróság mellé rendelt ügyészségi megbízott, hanem maga az indítványt tett Füsthy Antal dr kassai királyi ügyész személyesen fogja képviselni. Indítványozta a királyi ügyész a tárgyalás kitűzése előtt a gönci függetlenségi és 48-as kör inkriminált eredeti közgyűlési jegyzökönyvének a lefoglalását, melyet mint bűnjelet a szántói járásbiróság már le is foglalt. Pálffy László gróf sértett panaszához csatlakoztak még Kranz László magyar királyi postamester, Vadas József magyar királyi állatorvos és Gönczy István községi biró, ugyancsak ilyetén módon kizárt kaszinói tagok, akik megbízták Halmi Pál dr ügyvédet hasonló panasz beadására. Ezekben az ügyekben is átvette Füsthy Antal ügyész a vád képviseletét. Az érdekes eset tárgyalását október hó első napjaiban tartják meg Abaujszántón, a büntetőjárásbiróság előtt. A montenegrói ünnep. — Táviratok Miklós királyhoz. — (Saját tudósítónktól.) Cettinjében lefolytak a nagy ünnepségek. Miklós király és népe megelégedéssel és örömmel fogadta azokat a táviratokat, amelyekben a külföldi udvarok küldték el a koronázás fölött való üdvözletüket. Cettinjéből érkezett távirataink a következők: Cettinje, augusztus 31. Azt a táviratot, melyben az orosz cár közli Miklós királylyal, hogy kinevezte az orosz hadsereg tábornagyává, a mai fényes katonai szemle után Vukotich Jankó dandárparancsnok olvasta föl a fenségek, a diplomáciai kar, a miniszterek, méltóságok, összegyűlt tisztek jelenlétében. A táviratot lelkes zsivió-kiáltásokkal fogadták és ünnepelték Miklós királyt és Miklós cárt. A távirat szövege a következő: — Azon alkalomból, hogy a montenegrói nép felséged dicső uralkodásának ötvenéves jublileumát Montenegrónak királysággá való emelése által koronázza, szerencsésnek érzem magamat, felség, hogy önnek nagyrabecsülésem jelét adhatom és önt augusztus huszonnyolcadikán az orosz hadsereg tábornagyává kinevezhetem. Egyúttal kifejezem legbensőbb jókivánságaim felséged, őfelsége Milena királyné és az egész királyi család boldogsága, valamint ennek az országnak, Oroszország őrök barátjának üdve és haladása iránt. Cettinje, augusztus 31. Milovanooics szerb külügyminiszter a szerb kormány nevében a következő táviratot intézte : „őfel sége a szerb király minisztertanácsa kéri felségedet, kegyeskedjék legmelegebb szerencsekivánatait. fogadni Montenegrónak királysággá történt prokíamálása alkalmából. Adja isten, hogy az uj szerb királyság felségednek még hosszú ideig tartó uralma alattt Montenegrónak és az egész szerbségnek szerencsét ós dicsőséget hozzon. Mély hódolattal Milovanovics külügyminiszter." Katasztrófa egy épülő kórházban. (Saját tudósítónktól.) Gyulán, a békósmegyei közkórház épülő uj kétemeletes sebészeti pavillonjának vasbeton-teteje kedden délután fél négy órakor óriási robajjal beszakadt és beszakította az első emelet, a földszint, valamint a pincének szintén vasbetonból készült menyezetét is. A lehulló törmelék az épületben dolgozó munkások közül hetet maga alá temetett, akik közül Habdra Tódor harminc éves napszámost holtan húzták ki a romok alól, míg Pálinkás István huszonöt éves, nős napszámos súlyos agyrázkódást és koponyatörést, Szász Ferenc tizennyolc éves, Spitzer Ferenc husz éves, Szatmári Ferenc tizennyolc éves, Balla András tizenkilenc éves és Emhö József huszonhét éves munkások súlyos sérüléseket szenvedte! . Szabó Ferenc munkás még a romok alatt van; a romok eltávolításán nagy sereg munkás dolgozik. A kórház egész orvosi kara Kaczvinszky János dr mütő-főorvos vezetésével nyomban ápolás alá vette a sebesülteket, kiket a kórház kórtermeiben helyeztek el. A szerencsétlenség színhelyén megjelent a rendőrfőkapitány nagyszámú rendőrrel, továbbá Madarász Kálmán dr vizsgálóbíró és Konrád Ernő alügyész a vizsgálat megejtésére. A vasbeton munkákat Pick Móric és Tóbiás László szegedi épitószvállalkozók készítik s a már befejezett vasbeton munkákat augusztus tizenhatodikán Vasvári Pál kereskedelmi miniszteri tanácsos vezetésével egy bizottság a próbaterhelés után át is vette. Az épületen most a belső vakolási és szerelési munkákat végezték s az épületet december elsején kellett volna átadni a használatnak. Gyuláról ujabban a következőket jelentik: A békésmegyei közkórház kibővítése már évek óta óhaja volt a vezetőségnek. A belügyminisztérium hozzájárulásával a terv most a megvalósulás stádiumába lépett. A kórház kibővi" tésének céljaira hétszázötvenezer korona költséget irányoztak elő. Már két hete folyt az építkezés. Tegnap délután fél négy órakor a sebészeti pavillon második emeletének egyik kórtermében tizenöt munkás dolgozott. A munkások egyike észrevette, hogy a menyezetről hull a vakolat. Amint a munkások észrevették a veszedelmet, már nem lehetett menekülni. A terem plafonja egész terjedelmében óriási robajjal leszakadt és magával tépte a második, első emelet és a földszint padlóját és a pincébe zuhant. A többi, egyebütt elfoglalt munkások rémülten rohantak a szerencsétlenség színhelyére és hozzáfogtak a mentéshez. Rövid idő alatt a romok közül egy halottat ós hat sebesültet húztak ki. A katasztrófa színhelyén azonnal megjelent az egész orvosi kar, a sebesülteket ellátták a szükséges kötésekkel és elhelyezték őket a kórházban. Nemsokára megérkezett a szin. helyre Tanczik Lajos rendőrkapitány számos rendőrrel és a második honvédgyalogezred egy százada, Madarász Kálmán vizsgálóbíró és Konrád Ernő alügyész. Szigorú vizsgálatot indítottak meg, hogy kit terhel a szerencsétt lenségért a felelősség. A vizsgálat szerint a beszakadt terem fölé igen sok szénsalakohordtak a munkások és azt lesulykodták. A szénsalak súlyától és a sulykolástól szakadhatott be a menyezet. A katasztrófa színhelyén nagy csoportosulás keletkezett, a szerencsétlenség hiróre odasiettek a szerencsétlenül járt munkások hozzátartozói, de nem engedték őket be a betegekhez. A vállalkozó cég megbízottjának kijelentése szerint a munkát mindenben az előirás szerint végezték az ellenőrző közeg vezetése mellett. Hogy mi okozta a szerencsétlenséget, a-z szerinte megmagyarázhatlak A hatósag az építkezés folytatását a műszaki vizsgálat megejtéséig megtiltotta. A kár mintegy százhúszezer korona. A vasbetonszerkezetet most már teljesen le fogják szedni és vasgerendákra épitik a menyezetet. A hármasszövetség. * Négy év múlva, 1914-ben jár le AusztriaMagyarországnak, Németországnak és Olaszországnak a hármasszövetségre vonatkozó megállapodása és máris világszerte megkezdődött a találgatás, hogy lehetséges-e a szövetség megújítása és ha igen : minő formák között. Némely hiradás szerint A ehrenthal grófnak és San Giuliano márkinak mostani salzburgi találkozása a szövetség megújításával függ össze. Talán fölösleges is erősebben hangoztatnunk és érvekkel támogatnunk azt a föltevésünket, hogy az ellenőrizhetetlen verziót abszolúte nem tartjuk valószínűnek. Ámbár négy év nem nagy idő az államok történetében, a mostani rohamos gazdasági fejlődés könnyen idézhet elő máról-holnapra olyan helyzeteket, amik a külpolitikai konstellációt alapjában megváltoztatják. És különben is: Olaszország helyzete a Balkán-kérdések révén annyira ekszponált és a mienkétől, továbbá a német birodalométól annyira eltérő, hogy a hármasszövetség megújítását nem tarthatjuk valószínűnek. A diplomáciai tárgyalások, sajnos, majdnem teljesen a nyilvánosság kizárásával történnek. A szimptómákból mégis megállapíthatjuk, hogy a salzburgi tárgyalások inkább az akut görög-török viszálykodásra és a fenyegető háborúra vonatkozhatnak. Mióta a krétai kérdés teljesen kiéleződött és szinte megoldhatatlannak látszik: ismételten fölmerült az a terv, hogy Ausztria-Magyarország lépjen föl békítő gyanánt és segítsen a négy védőhatalomnak. Ám a Ballplatzon idegenkedhettek ettől. Hiszen nem is lett volna észszerű, hogy a monarchia ok nélkül gondokat vegyen magára, még hozzá olyanokat, amelyekkel négy másik nagyhatalom nem tud síkeresen megküzdeni. Most, ugylátszik, Aehrenthal mégis engedett az ismételt fölhívásnak. De hogy mennyire óvatosan kezelik ezt az ügyet, arra nézve a legjellemzőbb, hogy a hadügyminiszter ismételtén előterjesztéseket tesz az uralkodónak. Ami most már a hármasszövetség megujitását illeti, — ezidő szerint nem valami aktuális. A sajtót megvádoljuk ugyan avval, hogy ismételten hadjáratot indit ellene, de hát, hiszen az már régen bebizonyított igazság, hogy a sajtó kizárólag a közhangulat kifejezője. Nem zörög a haraszt, ha nem fuj a szél. A hármasszövetséget sem az olasz sajtó irredentista részének, sem az osztrák, különösen pedig a magyar sajtó radikálisabb elemeinek támadásai meg nem ingathatják. Csak a változott viszonylatok. Jól tudják ezt Bécsben, Berlinben és Rómában egyaránt. Épen emiatt nincs szükség, hogy szemet hunyjunk a folytonos diplomáciai hazudozások előtt és a hármasszövetség megújításában bizakodjunk. Meg kell várni, amíg elmúlik a négy esztendős terminus. Addig kétségkívül sok félreértés eloszlik, de sok áltatásról is le fog hullani a fátyol.