Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-20 / 100. szám

12 DÉLM AGYAR OR SZAG 1910 szeptember 23 itthou járt Magyarországon. Igazhivő izlám ellenére a bort, a sört épen ugy megissza, mint ifjú éveiben, igazhitű keresztény korában. Erre a hajlandóságra való tekintettel megkérdezték tőle, hogy mikép vannak mostanában a ven­déglői és korcsmai viszonyok Törökországban, különös tekintettel Konstantinápolyra, a haj­dani Isztambulra, melynek falai közt hajdan bort tartani nem lehetett s ahol a részegséget halállal büntették, tehát korcsmát nyitni egy­általán nem lehetett. A magyarból lett török erre a következő fölvilágosítást adta: — Akármint tiltotta el Mohamed próféta s az italos embereket akárhogy büntették, a tö­rök a bort mindenkor megitta. Megitták már akkor is, mikor Magyarországon jártak. Eger például törökül azt jelenti, hogy görbe. S Egert azért nevezték el törökül görbének, mert ott néha a török pasák is csaptak a ki­tűnő egri borok mellett egy-egy görbe napot vagy hetet. Hanem ha a török bort ivott is hajdan, üvegből sohasem ivott, hanem mindig cserép- vagy kőcsészékből. Ezt azért tette, mert azt "tanította, hogy Allah ekkor nem látja meg, hogy mit iszik s nem éri bántódás a másik világon, a Paradicsomnak kertjében, hol a hurik gyönyörűsége vár reá ölelő karok­kal s a menyei ambra. A török ember azonban azt sohasem aka­dályozta meg, hogy keresztény ember ne igya meg nyilvánosan is a bort vagya sört. Vannak is már századok óta korcsmák Konstantiná­polyban, melyekben kitűnő kisázsiai és egyip­tomi borokat mernek. Hanem a részeg embe­ren, ha keresztény is, megbotránkozik most is nagyon a török. Ha török ember italozik a tántorodásig, azt ma is becsukják, sőt nádpál­cával alaposan még el is talpalják. Törökországban s fővárosában, Konstantiná­polyban, amint mindenki nyithat oklevél nélkül patikát, ugy nyithat korcsmát is mindenki, mert e tekintetben ott a legnagyobb iparszabadság van, A kisebb korcsmák azért szaporodtak el a legutóbbi időben. Van itt több magyar korcs­máros is, különösen Galatában, akinél azután kintlevö honfitársaink összejönnek. Azt mondja különben Akmed, hogy minél in­kább terjed a műveltség, annál inkább terjed a bor- és sörfogyasztás Törökországban. Ma már igen szép, fényes, előkelő szállók, vendéglök vannak Konstantinápolyban, melyekben már kapható jófajta magyar bor is, de inolyek leg­nagyobb részében budapesti sört mérnek. Olaszország a gyermekek alkoholiz­musa ellen. A gyermekek kriminalitásának állandó növekedése arra késztette az olasz kormányt, hogy a kérdés tanulmányozására s a szükséges törvényes intézkedések megállapí­tására bizottságot küldött ki. A bizottság javas­latait most nyilvánosságra bocsátották; a mun­kálatokban több, bennünket érdeklő rendsza" bály javaslása foglaltatik. A törvénytervezet szerint minden olaszországi elemi- és középiskolában, valamint tovább­képző tanfolyamon havonkint legalább egy órát kell szentelni az alkoholizmus káros hatásainak a megbeszélésére. Az esteli iskolákban mindig vasárnap este tartandó meg ez az előadás. Is­kolákban és nevelő-intézetekben, iskolai kirán" dulásokon és iskolai ünnepségeken nem szabad a tanitószemélyzetnek a tanulóifjúságnak bort vagy bármily más alkoholtartalmú italt adni, hacsak a szülők ennek az ellenkezőjét nem kívánják. Nagyon fontosak azok a rendszabály-javasla­tok, amelyek alkoholos italok elárusító helyeire vonatkoznak. KimérŐket tizenöt éven aluli gyermekek csak szülőik kíséretében látogathat­nak. Huszonegy éven aluü embereknek nem szabad szeszes italt eladni. A kimérőknek leg­alább ötszáz méternyíre kell az iskolától, nyil­vános nevelő-intézetektől lennie s vasárnapon délelőtt egy órahosszat, délután két ómhosz­szat lehetnek csak nyitva. A választások nap­ján egész napon át zárva kell lenniök. A városi hatóságok időnkint megengedhetik a vasárnap; özem meghosszabbítását. A kimérés tulajdonosa felelős mindazokért a károkért, amelyeket azok a részegek követnek el, akik az ö ki­mérésükben itták le magukat. Adósságok, amelyeket kiskorúak borért stb. csinálnak, bíróilag nem hajthatók be. Az e rendszabályok ellen vétő iskolaigazga­tók és nevelőintézet-vezetők, valamint kimérők ötven liráig terjedhető pénzbüntetéssel vissza­esés esetén ötszáz liráig terjedhető pénzbünte­téssel és egy hónapig terjedhető fogsággal büntethetők. Ismételt visszaesések az iskola­igazgató elbocsátását vagy a kimérő engedélyé­nek bevonását eredményezik. Ugyanígy bünte­tendők mindazok, akik idegen, tizenkét éven aluli gyermeknek bort vagy más szeszesitalt adnak vagy tizenhat éven aluli gyermek ré­szegségét idézik elő, vagy egy már részeg em­bernek még nyújt alkoholt. TÖRVÉNYKEZÉS Huszonegyezer koronás váltóhamisítás. — Elitéit kereskedők. — (Saját.tudósítónktól.) Érdekes és jelentékeny összegű váltóhamisítás ügyével foglalkozott ma délelőtt a szegedi királyi Ítélőtábla büntető­tanácsa. Gerber Henrik és ifjabb Amsz Márton zombori kereskedők magánokirathamisitás bün­tette miatt kerültek a bíróság elé. Az előbbi sógorának nevét hamisította rá arra a váltóra, amelyet kétszázhúsz koronás tartozása fedezé­sére adott ifjabb Amsz Márton rendelvényes­nek, aki a kétszázhúsz koronáról szóló váltó összegéi huszonegyezerkétszázharminckilenc ko­ronára javította ki. Még a mult évben történt, hogy Gerber Hen­rik zombori kereskedőtől, aki Müller Frigyes gépgyáros varrógépeinek bizományi elárusitá­sával foglalkozik, egy Beszpot Milijev nevü gazda kétszázhúsz koronás varrógépet vásárolt s az összegről Gerbernek váltót adott. Gerber ezt a váltót ifjabb Amsz Márton paripási ke­reskedőnek — jelenleg foglalkozásnélküli egyén — adta át, bizonyos tartozása fedezetéül. A váltóra Gerber előzőleg ráhamisitotta Müller Frigyes nevét, majd amikor átnyújtotta Amsz­nak, megjegyezte, hogy Müller, aki sógora és dúsgazdag gyáros, lejáratkor szó nélkül kifizeti a váltót. A váltón az Összeg ekkor még nem volt föltüntetve. Amsz podig fölhasználta ezt a körülményt és a váltót huszonegyezer­kótszázharminckilenc koronáról szólónak állí­totta ki, lejáratkor pedig bemutatta Müller Frigyesnek. Müller a horribilis összeg láttára megdöbbent és arra gondolt, hogy a sógora, Gerber állította ki a váltót erről az összegről. A kifizetést természetesen megtagadta és föl­jelentést tett a bíróságnál Gerber ellen, akinek csak kétszázhúsz koronás váltóról volt tudo­mása, de a zombori királyi törvényszék előtt beismerte, hogy Müller nevét ő irta alá, véde­kezésül azonban fölhozta, hogy azt hitte, a só­gora szó nélkül ki íogia fizetni a csekély két­százhúsz koronát. Müller erre Amsz ellen is följelentést tett magánokirat hamisításának büntette miatt. A bonyolult ügyben rendkívül sok tanút idéztek be. Gerber ügyében több mint harminc tanút hallgattak ki, akiknek túl­nyomó része ugy vallotta, hogy Deszpot Milijev tényleg kétszázhúsz koron ís varrógépet vásá­rolt Gerbertől, erről az összegről váltót adott Gerbernek, tehát nem adhatott Amsznak olyan váltót, amely a kriminális összegről szólott volna. Amsz pedig nagyon furfangos és rossz­indulatú védekezést hozott föl mentségül. Azt állította a biróság előtt, hogy tanukkal tudja igazolni, hogy Müller neki huszonegyezerkétszáz­harminckilenc koronával tartozott. Az ügy itt ujabb forlutatot nyert. A bíróságnál öt tanú vailott olyképen, hogy amikor Müller Zombor­ban járt, ilyenféle kijelentéseket hallottak tőle : — Bepöröltek több mint húszezer koronáért és ezt most ki kell fizetni. Természetesen ezt panaszkodásból mondta és nem gondolt volna arra, hogy Amsz olyan nagystílű szélhámos legyen, aki meggondolat­lanul kiejtett szavakra alapítja csaló szándé­kait. Végül Müller mégis bizonyítani tudta, hogy közte és Amszt között üzleti érintkezés sohasem volt, mire a törvényszék beigazoltnak •átta az Amsz ellen fölmerült vádat és őt ma­gánokirathamisitás büntette miatt két évi és hat hónapi fegyházra ítélte. Ugyancsak a zom­bori királyi törvényszék Ítélte el váltóhamisí­tás miatt Gerber Henriket is hat hónapi bör­tönre. Mindkét vádlott fölebbezttt a szegedi királyi Ítélőtáblához, amely ma tartotta meg a tár­gyalást a nagyszabású váltóhamisítás ligyóben. A tárgyaláson, amely a vizsgálat alatt fölhal­mozódott anyag miatt egész napon át tartott, megjelentek a vádlottak is. A büntetőtanács este hat órakor hirdette ki az Ítéletet, amely szerint Gerber büntetését helybenhagyja, Amsz büntetését pedig két évi fegyházra szállítja le. A királyi főügyész megnyugodott, a két vád­lott védője ellenben semmiségi panaszszal élt, amelyhez a vádlottak hozzácsatlakoztak. § Fölmentett hirlapiró. A szeptemberi esküdtszéki ciklusnak ma volt az első tárgya­lása. Iíollósi Ödön szegedi hírlapírót sajtó ut­ján elkövetett rágalmazásért vonta felelősségre a biróság. A tárgyalás folyamán Hollósi Ödön azzal védekezett, hogy téves információ alap­ján irta meg inkriminált cikkét, amelyet kü­lönben lapjának másnapi számában megcáfolt. Az esküdtek nem találták bűnösnek a vádlottat» mire a biróság is fölmentő ítéletet hozott. KÖZGAZDASÁG Kertészek gyűlése. (Saját tudósítónktól.) Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület vasárnap délelőtt tartotta meg ez évi rendes közgyűlését Emich Gusztáv­udvari tanácsos, elnök vezetésével. Az elnök, miután üdvözülte a nagy számban megjelent tagokat, rövid visszapillantást vetett arra a huszonöt évre, amióta az egyesület fönnáll. Sok és szép indítvány került ki e negyedszázad alatt az egyesület tagjai köréből és sok becses alkotással gazdagította az egyesület a magyar kertészetet. Megemlékezett ebből az alkalom­ból azokról a földmivelósügyi miniszterekről, akik az egyesületet szeretettel támogatták és hálásan emlékezett meg Molnár István minisz téri tanácsosról, a kertészeti ügyek referensé­ről is. Annak a reményének adott kifejezést, hogy Serényi Béla gróf, a jelenlegi földmivelés­ügyi miniszter, szintén nem fogja támogatását az egyesülettől megvonni. Az egyesület jövő működésére nézve megjegyzi az elnök, hogy erélyesen kell állástfoglalni a bolgár kertészek ellen, akik ugy a főváros, mint a nagyobb vá rosok élelmezését ellátják. A jövőben a hazai kertészeknek kell ily irányú működést kifej­teni és ezért népiskolai kerteket kell létesí­teni, megyei és járási kertészeti állásokat kreálni. Az egyesületnek föladata lesz továbbá a gyümölcs-ekszportot más alapra fektetni. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Kardos Árpád szerkesztő-titkár terjesztette elő óví jelentését, amelyben hivatkozik ar. egyesület fönnállásának huszonöt éves évfor­dulója alkalmával má:us és junius havában rendezett nemzetközi kertészeti kiállítás sike­rére. Jelentésében előadja, hogy az egyesület erélyes akciót indított a botanikus kertnek és a vele kapcsolatos kereskedelmi kertészetnek a Margitszigetre való helyezése ellen. Az egyesü­letnek ezidő szerint nyolcszáztizenhét tagja és 55.007' korona vagyona van. A titkári jelentés kapcsán Kopeczky Sebes­tyén erélyes támadást intézett ugy a vezető­ség, mint a titkár ellen. A vezetőségből — úgy­mond — kiszorították a hozzáértőket, akik pedig vezetik ezt az egyesületet, mit sem törődnek a magyar kertészek érdekeivel. A tanonckérdés halva született szabályrendeletét három esztendő óta nem tudják életbeléptetni, mert eddig nincs meg a szükséges tankönyv. A vizsgarendszer sem megfelelő. / vezetőség nem törődik a segédtovábbképzés ügyével és szociális téren sem fejtett ki működést. A tit­kár működésével sincs megelégedve, mert Kardos titkárnak egyéb elfoglaltsága miatt kevés ideje jut az egyesület ügyeinek intézé­sére. A jelentést nem veszi tudomásul. Molnár István miniszteri tanácsos, mint a kormány képviselője, visszautasítja Kopeczky felületes vádjait. Tiltakozik az ellen, hogy a tanoncképzés szabályrendelete halva született idea volna. Egyébként is alaptalannak tartja a felhozottakat. Mihálovics Endre dr egyesületi ügyész bejelentette a közgyűlésnek, hogy a segéd továbbképzés ügye az előkészítés stádiumá­ban van és legközelebb már meg is valósul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom