Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-18 / 99. szám

664 DELM AGYARORSZAG 1910 szeptember 15 Mégy uj eset Mohácson Mohács, szeptember 17. Tegnap este nyolc órától tizenegy óráig négy uj megbetegedést jelentettek be Mohácson. Ezek: Beiter Györgyné, Heid Károly szénmunkás, Laklia Sándor bérkocsis, é? özvegy Merchlű vendéglösné. Beiterné és Heid Károly ma hajnalra meghaltak, a másik két beteg állapota igen aggasztó. Ma reggel megérkezett Budapestről két járványorvos, akiket hosszas kérésre a belügyminisztérium mégis leküldött. Itt vannak már a Vöröskereszt-Egyesület ápolónői is. A járványbizottság tagjai házról-házra járnak és ellenőrzik, hogy végrehajtják-e a tett intézkedéseket. A széntelepen lévő összes házakat a legutolsó zugig fölsuro! ák, a Budapestről küldött gőzfecskendővel fertőtlenítették és kimeszelték. Azt hiszik, igy sikerülni fog elejét venni a járvány továbbterjedésének. Vida Lajos dr főorvos és Lötvy dr járásorvos éjjel-nappal állandóan fertőzött házukban járnak és minden újonnan jelentett megbetegedést maguk ellenőriznek. Javaslatukra megtiltották a gyűmölcsárusitást, amit eddig azért nem akartak megtenni, mert a lakosság nagy részének a gyümölcseladásból nagy jövedelme van és a dunai hajók is itt szerzik be gyümölcsszüksegleiüket. Két eset Dunaalmáson. Komárom, szeptember 17. A komárommegyei Dunaalmáson néhány nap előtt megbetegedett Bögi Kálmán bajókormányos és Élő János hajóslegény. Megállapították róluk az ázsiai kolerát. A két beteg közül Élő jobban van. Böginek az állapotában komplikációk álltak elő, melyek a gyógyulást akadályozzák. A megyében ujabban gyanús megbetegedés nem fordult elő. Kisigroándon három nap előtt meghalt egy asszony gyanús körülmények között, de a hivatalos boncolás megállapította róla, hogy nem kolerában halt meg. Az ercsi-i hajós kolerás. Ercsi, szeptember 17. Ma délelőtt érkezett ide a belügyminisztérium értesítése arról, hogy a KoloTvrat-bajóról beszállított Keresztes József matróz a bakteriológiai vizsgálat szerint kolerában betegedett meg. Az értesítés egészen váratlanul lepte meg az elöljáróságot, mert Keresztes már jobban van, nem is szólva a vele együtt beszállított két más társáról, akik egészen jól érzik magukat. A Kolowrat-hajót, miután személyzete az Ötnapi inkubációs időn minden baj nélkül túlesett, holnap tovább eresztik tiz uszályával együtt Budapest felé. Két halott, két beteg Dunaföldváron. • Szekszárdról jelentik : Dunaföldvárról Szekszárdra érkezett jelentések szerint ed lig kolerában ott meghalt Schneider Péter kőműves és Menyhárt Mihály. Ez utóbbinak felesége is megbetegedett kolerában. Kisapostagról Duilafőldvárra hoztak egy fiút, ki koieragyanus tünetek között megbetegedett. A rendőrség őrzi a Dunát, hogy abból ne használják a vizet. A hatóság a legmesszebbmenő óvóintézkedéseket tette. Szekszárdon már hetek óta szedi a vörhenyjárvány áldozatait. Az összes iskolák, sőt a főgimnázium is be vannak zárva. Tegnap ismét három gyermek halt meg vörhenyben. A betegek száma jelenleg harminchét, A járványbizottság megtette az óvóintézkedéseket. Verestornnyban. Nagyszebenből jelentik: Tegnap Cainen (Románia) városból Verestoronyba délután érkező vonaton a határrendőrség az utasok között egy romániai alattvalón koieragyanus tüneteket észlelt. A beteget azonnal külön vasúti kocsiban visszaküldötték Bomániába. A nagyszebeni határrendőrség pedig megkereste a caineni rendőrséget, hogy a Románia felől Magyarországba érkező utasokat Cainen állomáson fertőtlenítse. A román hatóságok azonban a szükséges óvóintézkedések megtételére kellő garanciát nem nyújtottak, ezért a nagyszebeni határrendőrség a verestoronyí határkapukat elzáratta, a gyalog- és kocsiközlekedést megszüntette, ugy, hogy most Romániából csakis vasúton lehet Magyarországba bejönni. A vasúti utasok közül a magyarokat deziuficiálják, az idegen alattvalókat pedig öt napi vesztegzár alá helyezik. Kioktatták a gyermekeket. A fővárosi - iskolákban — a tanács rendelkezése folytán — az osztályvezető tanítók előadást tartottak a tanulóknak a kolera zsimptomáiról és az ellene való védekezés módjáról. Ezenkívül minden tanteremben plakátot ragasztottak ki, amelyen figyelmeztetik a gyermekeket arra, hogy nyers gyümölcsöt ne egyenek és étkezés után a kezüket mossák meg. Dunai hajók Szegeden. A koleraveszedelem elhárítására minden óvóintézkedést megtesznek Szegeden is. A polgár, mester intézkedése alapján a kerületi orvos a hatóság jelenlétében fölülvizsgálja mindazoknak a hajóknak az utasait és legénységét, amelyek a tiszai kikötőkbe érkeznek. A mai nap folyamán összesen négy hajó kötött ki a Ferenc József-rakparton. A Dunagőzhajózási társulat „Merkúr" nevü személyszállító hajója egynegyed bárom órakor érkezett SzegedreAz utasokat, akik Zimonyban és a közbeeső állomásokon szálltak hajóra, valamint a legénységet Gyuritza Sándor dr két rendőrtisztviselő ellenőrzése mellett megvizsgálta és konstatálta, hogy sem koieragyanus, sem egyéb megbetegedés nem történt. Ugyancsak a délután folyamán érkezett Szegedre a Magyar Folyamhajózási társulat „Aranka" nevü vontató-hajója és még két uszályhajó, ezeknek a legénységét is megvizsgálta a kerületi orvos. A legénységnek az öt napig tartó megfigyelés ideje alatt nem szabad eltávozni a hajóról s erre a rendőrség kirendelt emberei ügyelnek föl. A Szegedre érkezett dunai hajókon eddig még szerencsére koleratüuetés esetek nem fordultak elő. SZÍNHÁZ,_MÜVÉSZET Színházi műsor. Szeptember 18, vasárnap d. ti. : Luxemburg grófja,. n 18, „ este: A postásfiu és a huga. „ 19, hétfő: A postásfiu és a buga. „ 20, kedd: Amihez minden asszony ért. (Bemutató. A bérlet kezdete.) „ 21, szerda: Amihez minden asszony ért. „ 22. csütörtök GülBaba. „ 23. péntek: GülBaba, 24. szombat: Bilincsek. 25, vasárnap d. u.: Falurossza. 25, .„ este: Az obsitos. (Díszelőadás.,^ A müuész felesége. — A Vígszínház mai bemutatója. — A Lipótvárosban előszedik a habosfehér ruhákat, amik legutóbb a Balaton partján vagy talán Tirolban, Stiriában, esetleg a Svájcban teljesítettek szolgálatokat reunionokon és kerti ünnepélyeken. Uj ruhákat még nem kapnak a kisasszonyok, ahoz még nem elég öreg a szezon, de a meglevőket szépen ki lehet csinosítani, aztán szabad becsücsülni a Vígszínház páholyaiba, Fehér darabot adnak, leányok, elviszünk titeket is 1 A leányok örülnek, hogy elviszik, a szülök örülnek, hogy elvihetik a csitriket és mindnyájan hálásak Bérezik Árpádnak, aki olyan mézesszavu, olyan kedves hangú, akit a fiatalok viharzáéa nem tudott ki. téríteni a maga rendes útjából, amelyen már közel féiszázada jár fürgén, mosolyogva, soha senkit meg nem bántva és mindig vidám kedélylyelHauptmannéslbsenhiveivérkönyüket. sirhatnak, bogymégmindigél Kupidó, még mindig akadnak emberek, akik azért szeretnek, mert férj és feleség akarnak lenni, vagy azért vesznek össze, mert égnek a kibékülés vágyától, de a szépért és jóért hevülékenyebb, naiv publikum nem engedi, hogy rontsák a gusztusát és előre ujjong azon, hogy az a fiatalember, aki már az első jelenetben hajbakap egy kisasszonynyal, a harmadik fölvonás végén okvetlenül elveszi őnagyságát feleségül. Ezért tartják a színigazgatók világában Bérezik Árpádot biztos tipp-nek. Nagyobb baj nem történhetik semmiesetre, a zajos, tartós, pénzhozó siker pedig egyáltalán nincs kizárva. Maga Bérezik Árpád is nyilvánvalóan tudja ezt és ennek megfelelően munkálkodik. Szép, tiszta, magyar levegőjű mesét tálal föl, amely nem okoz idegrohamokat, de mindig érdekel. Ezattal egy művészről, Baán Elemérről mesél, aki szereti a feleségét, de bohémtempósan bizony szívesen harapna bele egykiB tiltott gyümölcsbe. Csúnya ember! Szerencse, hogy Hegedűs Gyula játsza, mert még komolyan megharagudnánk reá. De ne tegyük. Maga ai asszony, akit Varsányi Irén személyesít, sem teszi, hanem ügyesen, furfangosan, szeretettei visszacsábítja az uracskáját és a kisértő Leonie (Gazsi Mariska) megszégyenülve követi meg a maga urát, Tódort, akit Fenyvessy Emil ját* szik, megértetve a tisztelt hölgyekkel, hogy lehet olyan embert is szeretni, aki nem bohémA vígjáték e részeiben Bérezik Árpád a dialógusra, a jellemfestésre helyezi a súlyt. Pompás humor mulattat aztán azokban a jelenetekben, amelyeket V, Harmath Hedvig mint eladóleány és Tanay Frigyes mint kérő játszik meg; Kiss Irén jellegzetesen adja a nagyasszonyt, Vendrey Ferenc pedig a pipogya apát. Az apróbb szerepekben a színház egy csomó szép hölgyet állított ki; a színpad diszes és ízléses. Kende Paula plakettje. így szezón elején a színháznál rendezgetik és elrakják télre a nyár babérait. Mert a színésznek és színésznőnek éltető eleme a siker, amelyért egész életén át küzd és amely nála talán még a kenyérnél és az egészségnél is fontosabb. A szegedi társulat tagjainak böveu kijutott a nyáron is a sikerből. Köztük a bájos Kende Paulának, aki sok kitűnő kvalitása között arról is hires, hogy a legszebben beszél a színpadon. Nos hát, Kende Paula evvel a szép beszéddel a nyáron valósággal lángralobbantotta a gyulai sziveket. Az ottani publikum a rajongásig megszerette a művésznőt. Ha ő kilépett a színpadra, ágyudörejként hangzott a taps. Mikor végefelé járt a gyulai szezón és derék művészeink távozni készültek, a közönség oda volt a szomorúságtól. Rettenetes érzés volt a gyulaiaknak, hogy Kende Paula is távozik, Mit csináljanak. Legalább valami emléket kell adniok a művésznőnek. Gyönyörű, Ízléses plakettet csináltattak tehát és fölírást vésettek bele. Hogy mit? Azt Kende Paula, nem lehet tudni, mi okból, nem akarja elárulni. Találgatják még ma is Szegeden a kulisszák között, hogy mi lehet a Kende Paula plakettjének föiirása. Némelyek szerint ez: Kende Paula szebben beszél, Mint a legszerelmesebb levél... Mások viszont azt bizonyítják, hogy ez vati a plakettre rávésve; Hallgatni — ezüst, beszólni — arany. De akármint áll is a dolog, annyi bizonyos, hogy Kende Paula boldogan őrzi a plakettet és magával vitt-e a gyulai szezón befejezése után Buziásfürdöre. A bűvös plakettnek aztán hihetetlen vonzóereje volt. Százan is belesze. rettek a művésznőbe, sőt — komoly kérője is akadt. A kérő kért, Kende Paula pedig habozott. Végre mégis győzött benne a színpad iránt való rajongás és elhatározta, hogy egyelőre — nem megy férjhez. Átallépett hát kérőjének összetört szivén és visszatért Sze" gedre, örömére a mi publikumunknak. Hát ez a Kende Paula plakettjének története, * Sarak Bern kard — Faustban. Kétségkívül az az előadás lesz a párisi szezón legnagyobb szenzációja, amelyre erősen készül Sarah Bernhard színháza. Bostand lefordította Goethe Faustját egyenesen a nagy Sarah színháza számára. Erről a szinházi eseményről érdekesen nyilatkozik Le Bargy, akit a Berliner Lokalanzeiger párisi tudósítója meginterjúvolt, Epen nyaralásából jött haza Le Bargy. Rostand kastélyában töltötte a nyarat. Színész és költő reggeltől estig Goethe örökéletű remekművének tanulmányozásába mélyedt el. Az egész Faust-irodalmat átböngészték s igy nekikészülve, Rostand hozzálátott a munkához. — Nyári hónapokban készült el a Faust-forditás — beszélte Le Bargy. — Rostand betürőlbetüre hiven ragaszkodott az eredetihez.-A.fordítás verses, A nagy költő igazán büszke lehet