Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-17 / 98. szám

1910 szeptember 17 DELMAQYARORSZAQ 11 vílágitó-udvarok (Lichthof) botránya. Ahol két idegen báz világitó-udvara találkozik, ott, a ezegedi építkezési szabályrendelet értelmében, falat kell a két világító-udvar közé húzni. Holott kívánatos, hogy a két világitó-udvar találkozzék, mert igy több a levegő, több a világosság. Máshol örülnek az ilyesminek, ellen­ben a szegedi hatóság rendre bírságolja azokat az épittetőket és építőket, akik két világitó­udvar közé nem vonnak választófalat. Mivel az építkezési szabályrendelet módosítása kor­mányhatóságilag még ugy sincs jóváhagyva, a szegedi építőiparosok beadványban kérik a botrányok megszüntetését, a bírságolások be­állítását és a belügyminiszternél annak a pót­lásnak való elintézését, hogy a szabályrendelet engedje meg a szomszédos házak világító-ud­varának egymásba való olvadását, hogy azok közé ne kelljen falat vonni. Csak természetes, hogy a hatóság a beadvány értelmében fog an­nak tendenciájával foglalkozni. APRÓSÍGOK. 02 Japán leányai. L. H. J. Crippen brooklyni tanár — nem tévesztendő össze a hasonló nevű teleséggyilkos angol orvossal — hosszabb ta­nulmányt irt „Japán leányai' cimen, amelyben a következőket mondja: Japánnak az európai és amerikai kulturával való gyors haladását igen élénken illusztrálja a japáni nők helyzete a megélhetés terén. A japáni nőt Európában és Amerikában még mindig olyannak tartják, amilyennek néhány hires, de alapjában véve léha operett festi le. Mást, mint gésát — a hires japáni teaházak bájos és kacér művész­nőjét — el sem tudunk képzelni Japánban; pe­dig ez legalább is olyan furcsa, mintha Japán­ban viszont azt beszélné minden japáni, hogy Európában meg Amerikában csupa pincérleány ván. Az, ami a japáni nő bájos igénytelenségé­ről, férjének való teljes, úgyszólván rabszolgai alárendeltségéről él a köztudatban: szintén régen elavult már. Mert a japáni nő kecses, szép, törékeny ugyan, mint a rózsafa ága igy lehet ezt olvasni a japáni költeményekben —: de legföljebb akkor, mikor szívügyekről van szó, mert az élet nehézségeivel bizony kemé­nyen szembe szállnak már ők is, a helyüket pedig emberül meg is állják. De képzelhetö-e éz másként, amikor ezek a „törékeny porcel­lánfigurák" szülték Japánnak a csuzimai, muk­deni és portarthuri rettenthetetlen hősöket. A japáni nő kedélyének poézisát a festészet mel­lett főként a művészies hímzésben érvényesiti. Ezen a téren már régóta hírnévre tettek szert, most ujabban azonban rendszeresítették már ezt is és rendes tanfolyamokon tanítják a nő­ket a különböző kézimunkákra, amelyekhez európai és amerikai mintákat is használuak a japániak mellett. A reális pályákon a könyve­lés, a gyorsírás és a gyorsszámolás titkaiba vezetik be a már természettől is rendkívüli ügyességgel megáldott Nippon hölgyeit. És va­lamennyi uj pályán rendkívüli ügyességet, rend­kívüli találékonyságot, nagy értelmet és kitartó szorgalmat tanúsít a japáni nő. Ez a japáni nő helyzete és jellemrajza a mai japáni társadalom­ban és nem azok a ferde fogalmak, melyek általában a köztudatban élnek. SS Miklós cár és Katalin cárnő. II. Miklós cár, aki nagy tiszteletben tartja őseit, ükany. jának, II. Katalin cárnőnek nevéről a napok­ban három ezredet nevezett el. A névváltoz­tatást elrendelő cári ukaz szövege igy kez­dődik: „Hogy az orosz hadseregben megörökítsük Nagy Katalin cárnő nevét, akinek uralmát fényes politikai sikerek kisérték és aki Orosz­országot nagy területekkel növelte, elrendel­jük, hogy . . A rendelet értelmében egy kaukázusi gyalo­gos-ezred, a gluchovi hatodik számú dragonyos­ezred és egy kozákezred fogja viselni ezentúl a „Nagy Katalin-ezred" nevét. A kozákezred ezenkívül még a „sogorogi kozákok" nevet is kapja, ami azért érdekes, mert a Dnieper vi­dékén megtelepedett hajdani sogorogi kozákok hütelenek lettek a cári házhoz, de II. Kataliu legyőzte őket és községeiket elpusztítva, egész Oroszországban szétszórtan telepitette és ne­vüktől is megfosztotta őket. ^ Mark Twain hátrahagyott Irataiból. A következő följegyzést találták Mark Twain hátrahagyott iratai között: „Egy társaságban elbeszéltem, hogy történt meg a kihallgatásom Ferencz József királynál. Mikor véget ért a kihallgatás, nagy zavarban voltam, mert megmagyarázták nekem, hogy a királytól kijövet, a világért sem szabad hátat­forditanom. Könnyű ezt mondani! Hogy leljom meg akkor az ajtót? Borzasztó zavaromban azt sem tudtam, mit csináljak. Végtére aztán kisegített a király szeretetreméltósága. Az uralkodó lehajolt az asztalra, mintha keresne valamit. Addig szerencsésen megtaláltam az ajtót. Ahogy ezt előadtam a társaságban, va­laki megkérdezte tőlem: — Volt-e a király asztalán egy Skatulya szivar ? Büszkén feleltem: — Hogyne! Sohasem szívtam olyan jó szivart. A kérdezősködő erre epésen jegyezte meg: — Ahá! Most már értem! A király bizonyo­san azért hajolt az asztalra, hogy megolvassa a szivarokat: mennyit vett ki ön belőle?" ^ Az ujházasok Eldorádója. Amit a franciák évtizedek óta nem tudnak megoldani: a faj gyors szaporodását: — azt az északame­rikai Wareham város ötletes kereskedői, a warehami kereskedelem föllendülésének örve alatt, máris megoldották. Wareham város ke­reskedői ugyanis tanácskozásra gyűlvén össze, egyhangúlag megállapították, hogy a város ke­reskedelme rohamosan hanyatlik. A nyomban megindult tanácskozás aztán arra a következ­tetésre jutott, hogy a városka lakosságát min­denáron szaporítani kell. Ezt pedig csak ugy érhetik el, ha rohamosan szaporodnak a há­zaspárok. Hogy pedig a házasságok rohamo­san szaporodjanak, a házasulandó feleknek mindenféle kedvezményeket adnak. Ezek a ked­vezmények a következők: 1. Ingyenes lakodalom, beleértve az enjjje. delem megszerzését és az egyházi funkciót. 2. Egy szóló-énekes kiküldése, aki elénekÚ az „I'm glad I'm married" (Boldog vagyok, hogy házasodom) cimü éneket. 3. Az egyházi elüljáróság tagjai leveszik kalapju­katésalakodalmiközönségkörében gyűjtést indi tanak az uj pár javára. 4. Ingyenes rézbanda játszik az egész lako­dalmi idő alatt. 5. Ingyenes lakodalmi ebéd. 6. Ajándékok és legszükségesebb háziberen­dezések ingyen. 7. Ingyenes automobil az uj pár és a nász­kiséret számára. 8. Állandó állás vagy foglalkozás a férj szá­mára. 9. Állandó foglalkozás szükség esetén az asz­szony számára is. 10. Ingyenes háziorvos. 11. Ingyenes jogszolgáltatás — kivéve a váló­pöröket. 12. Ingyenes borotválkozás egész évben és ingyenes ruhavasalás, kivéve, ha az illető bor­bély, vagy a feleség szabónő. A derék warehami kereskedők még hozzá­teszik, hogy szívesen hoznának nagyobb áldo­zatokat is, nevezetesen elvennék a főkötő alá kívánkozó Misszeket, csakhogy Massachusetts állam törvényei szigorúan büntetik a bigámiát, ők pedig már mindnyájan nősök. A házasságok elősegítésére irodát szerveznek, melyet egy házaspár, egy özvegy asszony, egy elvált férj és egy agglegény vezet. Az iroda vezetését azért bízták ilyen különböző házassági álla. pótban élő személyzetre, hogy a házasságok kötésénél mindegyik érvényesíthesse élettapasz­talatait. 4- A főyimnássiumi önképzőkör. A szegedi magyar királyi állami főgimnázium szeptember hó tizenhatodikán tartotta önképzököri alakuló­gyűlését, amelyben a következő tisztviselők lettek megválasztva: a VIII. osztályból Plank Ödön elnök, Fejes Ágost főjegyző, Szünstein Alajos pénztáros, Donáth Miksa főkönyvtáros, Pohrer Ferenc, Schütze József és Sziits László választmányi tagok; a VII. osztályból Temmer Antal aljegyző, Noszvogyi István ellenőr, Hor­váth István alkönyvtáros, Fábián Lajos, Keyide Ferenc, Panyicsky Gyula választmányi tagok. EGYESÜLETI ÉLET Ingyenes gyorsfrástanfolyamok. A Sze­gedi Gyorsírók Egyesülete szeptember hó tizen­nyolcadikán délelőtt fél tizenegy órakor nyitja meg, immár kilencedszer, a polgári leányiskola emeleti termeiben ingyenes gyorsirási tanfolya­mait. tagjai számára. A tanfolyamot az egyesü­let három csoportban tartja: egyet a vit.airók, egyet a levelezőiró nők és egyet a levelezőiró férfiak részére. Minthogy manapság minden kereskedelmi irodában megkivánják a gyorsírás tudását, azonkívül az élet bármely ágában a gyorsírás nagy haszonnal értékesíthető, föl­hívjuk az érdeklődők figyelmét erre a tan­folyamra, amely könnyű szerrel teszi lehetővé a gyorsírásban való alapos kiképzést. Az egyesü­let tagjai egy korona beiratási és évi öt ko­rona tagsági dijat fizetnek. TÖRVÉSWKEZÉS § Meghiusult csalás. Ez év augusztus ti­zenegyedikén egy fiatalember kereste Baján Ferenc dr fővárosi ügyvédet irodájában. Az ügyvéd nem volt otthon, ezért helyettesétől kérdezte meg, vájjon megérkezett-e oda Re­ményi Zoltán dr perlaki ügyvéd ekszpresszle­vele. A tagadó válasz után a fiatalember eltá­vozott. Délután három óra tájban telefon ut­ián újból érdeklődött a levél iránt és nemso­kára, személyesen ' is megjelent az irodában. Eközben megérkezett a levél, amelyben Re­ményi Zoltán dr perlaki ügyvéd arra kérte Baján Ferenc dr ügyvédet, hogy egy ügyfelé­nek, Jávor Jáno3 Józsefnek, sürgősen fizessen ki háromszázötven koronát. A levélhez egy három­százhetven kofonás pénzeslevélről szóló postai feladóvevény volt mellékelve és meg volt benne jegyezve, hogy a háromszázötven koronán fe­lül maradó husz koronát az ügyvéd fáradsági díj fejében magának tartsa meg. Baján Ferenc dr gyanúsnak találta a dolgot, detektívet kért a főkapitányságtól. A detektív igazolásra szó­lította föl a pénzért jelentkező fiatalembert. Ekkor azután kiderült, hogy Jávor János József, huszonnégy éves perlaki születésű, állás­nélküli könyvelő az illető, aki a Reményi dr nevében hamisított levél utján akart kicsaln' három százötven koronát az ügyvédtől. Jávort természetesen nyomban letartóztatták. A meg­vadított nyomozás során azután kiderült, hogy Jávor János József Perlakon is követett el csalást, amennyiben magát egy biciklikereskedő cég ügynökének adva ki, Mihácz Ferenc per­laki cipészmestertöl tizenkét korona kész­pénzt és egy pár cipőt csalt ki. A budapesti büntetőtörvényszék Makutz biró elnöklésé­vel ma vonta felelősségre Jávor János Józsefet egyrendbeli csalás kísérletének bűntettéért és egyrendbeli csalás vétségéért. A tárgyaláson a vádlott beismerte a terhére rótt bűncselek­ményeket és azzal védekezett, hogy nagy nyo­morában igy akart pénzre szert tenni. A bíró­ság a vádlottat három hónapi fogházra és negyven korona pénzbüntetésre Ítélte. Az Íté­letből egy hónapot és öt napot kitöltöttnek vett a bíróság az elszenvedett vizsgálati fog­sággal. Az Ítélet jogerős. § Elitélt tolvajbanda. Monstre bünpört tárgyalt ma a szegedi királyi törvényszék. Tizennégy rendbeli lopásért hét dorozsmai föld­mives került a vádlottak padjára, akik április hó folyamán csaknem az egész szegedi Alsó­tanyát kifosztották. Különösen csirkét, libát, lisztet, subát, stb. lopkodtak össze. Természe­tesen ruhaneműt, élelmiszert és majorságot harácsoltak össze, amelyeket azután mind a saját céljaikra fordítottak. A tolvajbanda tagjai Rácz Mátyás, Fekete-Jovák István, Fekete-Jovák Ferenc, Németh Mátyás, Bozsó Pál, Cs. Gyuris Mihály és Imre nevű fia voltak, akik részint mint tettesek, részint mint bűnsegédek voltak vá­dolva. A mai tárgyaláson csupán Bozsó Pál és a két Gyuris voltak beismerésben, mig a többiek erősen tagadták a terhükre rótt bűn­cselekményt. Bozsó azonban a szemükbe mondja a vádat. A vádlottakat Schulhof Emil dr dorozsmai, Ujj József dr ügyvéd képvisele­tében Gyenes Sándor dr, Cserö Ede dr képvise­letében Putics Péter dr és Kövessy József dr szegedi ügyvédek védtek. A monstre bünpörben, amelyben nem kevesebb, mint harminc tanút

Next

/
Oldalképek
Tartalom