Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)
1910-09-02 / 86. szám
1910 szeptember 1 DELMAGYARORSZÁG 3 teendőkre nézve, hanem a számlálólapok és házi gyüjtőivek kitöltésére vonatkozó részletes utasítások által a számlálóbiztosok, népszámlálási felülvizsgálok s a fölvételi mintákat személyesen kitöltő közönség- részére szükséges útmutatásokat is magában foglalja, ez alkalommal azzal az újítással, hogy a részletes utasításhoz a számlálólapok kitöltését föltüntető néhány példa is csatolva van. Ezen utasításoknak gondos tanulmányozása s a bennük foglalt rendelkezéseknek, útmutatásoknak elsajátítása ugy a népszámlálást intéző törvényhatósági, járási és rendezett tanácsú városi tisztviselőknek, valamint a községi elöljáróságoknak, számlálóbiztosoknak és népszámlálási Íelülvizsgálóknak is legfőbb kötelessége, ami nélkül a népszámlálás sikeres végrehajtása el sem képzelhető. Hogy a népszámlálás végrehajtásában közreműködni hivatott törvényhatósági központi és rendezett tanácsú városi tisztviselők népszámlálási teendőiket minél összhangzóbban végezhessék, fölhívom a törvényhatóság első tisztviselőjét, hogy e rendeletem vétele után legföljebb négy hét alatt közös értekezletre hivja össze mindazon közigazgatási tisztviselőit, akiknek a népszámlálás körül intéző szerepük lesz. Ez értekezletnek főcélja legyen, hogy ott a népszámlálás végrehajtásában közreműködni hivatott összes köztisztviselők, különösen pedig azok, akiket a törvényhatóság első tisztviselője a népszámlálási ügyek előadásával, esetleg azoknak közvetlen felelősség mellett való önálló intézésével is megbízni kiván, a népszámlálási általános utasítás összes rendelkezéseinek és mellékleteinek tüzetes megbeszélése által a népszámlálás egész menetéről beható tájékozást szerezzenek. Az általános utasításnak kellő számú példányát, amelyekre a törvényhatóságban tartandó ezen értekezlet tagjainak szüksége lesz, nemkülönben a községi elöljáróságok, számlálóbiztosok és népszámlálási felülvizsgálók részére szükséges utasítás-példányokat is további szétosztás végett a magyar királyi központi statisztikai hivatal fogja a törvényhatóság első tisztviselőjének kellő időben rendelkezésre oocsátani. Lázár György dr polgármester a miniszter rendelkezéséhez hiven már legközelebb hozzálát a népszámlálás előkészítéséhez. A salzburgi találkozó. — San Giuiiano a királynál. — (Saját tudósítónktól.) Aehrenthal grófnak és San Giuiiano olasz külügyminiszternek a salzburgi tanácskozásait nagy várakozás és sok találgatás előzte meg azok részéről,, akik a nemzetközi politikához értenek, vagy csak ezzel foglalkoznak. Ma befejezését nyerte meg az az aktus, amelynek a szereplő személyek és nemzetek, sőt az uj és egyre forrongó nemzetközi konstelláció kétségtelenül nagy jelentőséget és érdekességet adtak. San Giuiiano olasz külügyminiszter ugyanis Aehrenthal gróf osztrákmagyar külügyminiszter után Fasciötti kabinetfőnökkel együtt Ischlben több, mint egy félóráig tartó kihallgatáson jelent meg a királynál. A mai hirek szerint a két külügyminiszter salzburgi tanácskozásain végleges megállapítást nyertek azok a módok, amelyekkel az eddigi, sokszor veszélyes határsértések elkerülhetők lesznek. Az osztrák-magyar—német—olasz hármasszövetség 1914-ben lejár. Az utóbbi időkben, különösen a monarchiának legutóbbi balkáni konfliktusa idején, talán nem is ok nélkül emlegették, hogy az olasz kormány nem igen számol azokkal a következményekkel és kötelességekkel, amelyek egy készülő nemzetközi konfliktus esetén a hármasszövetségből reá háramulnának. Sőt már olyanhangok is hallatszottak, hogy az esetleges háború esetén a monarchia a legjobb esetben is az olaszok semlegességére számithat. A salzburgi tanácskozáson az eddig kiszivárgott hírek szerint a két állam külügyminisztere megállapodott abban, hogy a Balkán-kérdésekben teljes egyetértéssel és egymás előzetes meghallgatásával járnak el. Foglalkoztak azonkívül a hármasszövetség megújításával is. Részletes tudósításunk ez: A külügyminiszterek a királynál. Ischl, szeptember 1. A két külügyminiszter, Aehrenthal gróf és San Giuiiano márki, tegnap óta Iscblben tartózkodik. A mai napon mindkét külügyminiszter kihallgatásra jelent meg a király előtt. Először az osztrák-magyar külügyminiszter jelent meg audiencián, amely tiz órakor kezdődött és alig félóráig tartott. A külügyminiszter beszámolt a salzburgi találkozásról. Alighogy Aehrenthal gróf elhagyta a Kaiservillát, megjelent ott San Giuiiano és Fasciötti kabinetfőnök s együttesen mentek audienciára. A király a legszivélyesebben fogadta az olasz diplomatákat és az audiencia több, mint egy félóráig tartott. Délután félhárom órakor diner volt a Kaiser-villában, melyen Avarna és Mérey nagykövetek is jelen voltak. A király a salzburgi találkozó emlékére az olasz külügyminiszternek magas osztrák kitüntetést fog adományozni. Fasciötti báró szintén kap osztrák rendjelet. A tanácskozások eredményei. Ischl, szeptember 1. A salzburgi találkozás eredményéről és jelentőségéről a következőket jelentik: A két külügyminiszter behatóan megbeszélte annak az egyezménynek alapvonalait, amelyet Olaszország fog kötni Ausztria-Magyarországgal a határ sértéseket illetőleg. Katonai és politikai vegyes-bizottság fog egybegyűlni mindkét hatalom részéről, amely megállapítja azokat a módozatokat, melyekkel az eddig gyakori határsértéseknek elejét lehet venni. A két külügyminiszter megállapodott abban, hogy hasonlóan Tittoni és Aehrenthal legutóbbi salzburgi találkozójához, a találkozó után mindkét külügyminiszter meg fogja ragadni az alkalmat, hogy Olaszország, illetve Ausztria és Magyarország, törvényhozó testületei előtt foglalkozzék a találkozó jelentőségével és egyúttal meleghangú fölhívást intézzen a két nagyhatalom közvéleményéhez. San Giuiiano az olasz kamara őszi ülésszakában fog fölszólalni, Aehrenthal gróf pedig az osztrák és magyar delegációk legközelebbi ülésszakában. A két külügyminiszter személyes természetű megállapodásokat kötött .arra nézve, hogy a Balkánk-erdésekben teljes egyetértéssel és egymás előzetes meghallgatásával fog cselekedni. Ennek a megegyezésnek különösen a krétai kérdés és a török-bolgár viszály miatt van nagy jelentősége. A két külügyminiszter tárgyalásokat folytatott az 1914-ben lejáró hármasszövetség meg. újítására vonatkozó tárgyalások előkészítéséről. •••;•• Olasz lapok a trónörökös ellen. Amint az eddigiekből látható, a két külügyminiszter között minden kérdésben teljes egyetértés jött létre. Annál, kínosabb föltűnést keltett ma Ischlben az a hír, hogy két tekintélyes olasz lap, a „Tribüna" és a „Corriere della Sera" kellemetlen hangon emlékezik meg a találkozó egyik mozzanatáról. Tudvalevő ugyanis, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös és családja még a mult pénteken Salzburgba érkeztek tiz napi tartózkodásra. A trónörököst, ugy látszik, ügyetlenségből nem értesítették arról, hogy ugyancsak Salzburgban ós ugyancsak a Hotel Európában, ahol a trónörökös családjával együtt lakik, fog találkozni a két külügyminiszter. Mikor a trónörökös ezt elkésve megtudta, azonnal kirándulást tett Salzburgból. A főherceg elutazásában az olasz lapok sérelmet fedezték föl, holott a trónörökös épen azért utazott el, nehogy ugy tűnjön föl, hogy Salzburgban való tartózkodásával a külügyminisztereknek politikai jellegű tanácskozását bármi módon befolyásolni akarná. Mikor a trónörökös kirándulásából hazajött, teljes inkognitóban tartózkodott Salzburgban és inkognitóját annyira megőrizte, hogy Aehrenthal sem vett a trónörökös jelenlétéről tudomást és még névjegyét sem adta le nála. Hivatalos nyilatkozat. A félhivatalos ,,Magyar Távirati Iroda" ma délben a következő kommünikét teszi közzé: — San Giuiiano márki utazása, amelynek célja, hogy az olasz külügyminiszter ő császári és királyi felsége, I. Ferenc József előtt bemutatkozzék, valamint az olasz külügyminiszter találkozása Aehrenthal gróffal, mely Salzburgban végbement, ujabb tanúbizonysága az Olaszország és Ausztria-Magyarország között fönnálló barátságos és bizalomteljes viszonynak. A találkozás alkalmával a két államférflunak módja volt a szövetségi viszonynak megfelelő intim eszmecserét folytatni az európai általános helyzetről, valamint a közel Kelet viszonyairól is. Ezen kérdések megítélésénél a nézetek örvendetes harmóniája volt konstatálható. Mindkét kabinet célja mindenekelőtt a béke és statuszkvó fönntartására irányul. Különösen a törökországi uj rendtől Törökország konszolidálását remélik és a jövőben is rokonszenvükkel fogják kisérni a balkán államok boldogulását. Hz uj iskola. * Tegnap és tegnapelőtt pótló- és javítóvizsgákon drukkoltatták meg a leányokat és fiukat és ma megkezdődtek az összes szegedi iskolákban a beiratások. Ezek a pótés javitó-vizsgák, amelyek mintegy bevezetik az uj tanéveket, adják meg az egész iskoláztatásnak a karakterét. Itt minden a gyerekek idejére megy, a magolás ép. ugy, mint az a mindenható tanári notesz, amely félelmetesebb és nagyobb ur a tanuló előtt minden professzoroknál. A gyerek arra nagy ritkán kíváncsi, hogy tanítója milyen v.éleménynyel van a tehetségéről, jelleméről, szorgalmáról, de az a végletekig izgatja, hogy egy-két felelete alapján milyen jegyek íródtak a neve mellé a noteszba, A tanítás rendszerének ez a külsőségeken való nyargalása az oka annak iSj hogy az iskolák csak kis mértékben adnak tudást és inkább egy darab kisebb-nagyobb értékű írást, amely hivatalos pecsétjével, igazgatói és tanári aláírásaival állítólag arra jó, hogy az élet küzdelmeiben való megállásra képesitse az embert. Helyes. Ne kívánjuk az iskoláktól, hogy tudományos emberekké nevelje a gyermekeket. Mondjuk, hogy elég, ha intellektueleket ad a társadalomnak, etikai szabályokat ismerő, kemény, törekvő és törhetetlen harcosokat az életnek. Csakhogy ezeket, sem adja meg az iskola, mert az érettségit elvégzett tizennyolcéves gyerekre . száz torkával vár a kemény, fekete élet, amely az iskola padjain mindig és minden körülmények között egészen más, mint azokon kivül. Az érettségi nem ad olyan tudást, amely az intellektuelt kielégítené, sem olyan gyakorlati készültséget, amely kenyeret biztosítana az iskola padjai közül megszabadult ifjúnak. És ez az utóbbi a fontos. Az a negyven-hatvan korona fizetés, amit az érettségi bizonyítványával kolduló fiatalember egy-egy állás cimén kikunyorálhat, szégyenletesen csekély és keserves ellenszolgáltatás azért az időért és pénzért, amit a fiu az iskola padjai között elfizetett. Aki a középiskolák után folytatja tanulmányait, arra, ha szegény, az egyetemi polgároknak az a közismert küzködése vár, amely annyi karriért szakított már ketté és oly sok tragédiának lett a kútforrása. Az egyetemi élet ép ugy tele van kezdetlegességekkel, bosszantó naivitásokkal és egyol daluságokkal, mint a középiskolai élet. Csakhogy a fiatal ember most már fogékonyabb, inkább impulsiv és tudatos és így a vastag könyvek sürii betűivel együtt az élet kétes értékének, a társadalmi és gazdasági harcok nagy relativumainak merész igazságtalanságai szűrődnek át a lelkébe. Az egyetemen kapott diploma tulajdonképen az érettségi bizonyítvány, nemcsak azért, mert a diplomának némi gazdasági értéke is van, hanem, mert a mai nevelési módszer és hamis társasélet következtében csak a huszonnégy-huszonöt éves fiatalembernek nyilik ki igazán a szeme,