Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-02 / 86. szám

4 DELM AGYARORSZAO 1910 szeptember 1 Ném akarunk itt azokkal a reformokkal előhozakodni, amelyeket tanévek megnyitá­sakor és bezárásakor unos-untalan föl szok­tak tálalni. De bizonyos, hogy gondolkodó ember nem nagy örömmel, hanem azzal a kényszerítő tudattal küldi a fiát az iskolába, hogy az államtól és a társadalomtól csak ez a mód adatott meg arra, hogy fiának az iparos- és kereskedőpályán kiviil kenyeret juttasson. Nem érnek sokat az olyan isko­lák, amelyek az élettel és annak gyakorlati szükségleteivel semmiféle vonatkozásban nin­csenek. De egyenesen károsak azok az is­kolák, amelyek padokba szorítják a gyer­meket és akár a tudományos, akár a gya­korlati kiképeztetés helyett abból csinálnak rendszert, hogy a gyerek ne ismerje Önma­gát az életet, az embert és tiz-tizenkét éven keresztül félő idegességgel remegjen egy kis mindenható notesztól. Ép azért csak a mindenben megnyugvók hozsannáíhatnak. Mi a fiatalokat sziveseb­ben látjuk olyan foglalatosságok mellett, amelyek biztosítékai annak, hogy lehetőség szerint erős legények lesznek e fiukból, egészséges, jó anyák a leányokból és vár­juk és hiszszük az uj iskolát, amelynek ne­velése gazdaságosabb, munkája és eredmé­nyei az élettel inkább összeegyeztethetők. K. s. Szűnik a kolera. — A járvány csillapodása. — (Saját tudósítónktól.) Ma már annak a kedvező dolognak határozott megállapításá­val kezdhetjük a krónika írását, hogy Ma­gyarország egyelőre elkerülte a kolera ve­szedelmét. A kormány sürgős és beható intézkezkedéseire az önkormányzati hatósá­gok is megtettek minden tőlük telhetőt a fenyegető veszedelem elhárítására. Az óv­intézkedések megtételénél azonban sok baj ütötte föl fejét, ami a járvány föllépése és terjedése esetén megkétszerezte volna a veszedelmet. A köztisztaság ugyanis nincs valami ideális állapotban nagyobb városaink­ban sem. Hát még a kisebbekben. Aránylag jó hírek érkeznek a külföldről ls és még a távoli Newyorkban is elkövet­nek mindent, hogy a kolera behurcolását megakadályozzák. Oroszországból még min­dig vészhirek érkeznek. A kancsuka, a pá­linka és az atyuska birodalmában félelmetes kegyetlenséggel pusztít a járvány, arat a halál kaszása. Mai híreink itt következnek: Budapesten. Ma délelőtt Vaszilievits János alpolgármes­ter, elnök vezetésével a kolera ellen tett in­tézkedések tárgyában értekezlet volt, amelyen Müller Kálmán báró, a balparti kórházak fő­igazgatója és Magyarevits Mladen dr tiszti főor­vos vettek részt. Megbeszélték a kolera el­hárítására szükséges további teendőket és megállapították, hogy Budapesten máig kolera­eset nem fordult elő. A tiszti főorvos az érte­kezlet után kijelentette, hogy olyan messze­menő intézkedések történtek, amelyek a kolera járványszerü föllépését föltétlenül megaka­dályozzák. Nagyvárad védekezik. Nagyváradról táviratozzák : A közegészség­ügyi bizottság elhatározta, hogy a koleravesze­delem ellen a legmesszebbmenő óvintézkedé­seket tesz. Ötven személyre koleraházat épít és a pályaudvaron megfigyelőket rendez be. A vendéglőket szigorú hatósági ellenőrzés alá Teszi. Külföldön. Bukarest, szeptember 1. A hivatalos román távirati ügynökség jelenti» kogy azok a hírek, melyek szerint Komániában koleraesetek fordultak elő, teljesen alaptalanok. Romániában még egyetlen koleraesetet sem konstatáltak. A kormány ennek dacára ugy a tővárosban, mint a vidéken, a legszigorúbb egészségi felügyeletet rendelte el. Brüsszel, szeptember 1. A belga orvosi hatóságok elhatározták, hogy a kolerának Németországból való behurcolásá­nak a megakadályozása végett a határon az érkező utasokat szigorú vizsgálatnak vetik alá. Berlin, szeptember 1. Paul Friedrich, a tegnap délután kolera gya­núja alatt a kórházba beszállított munkás a kói'házban meghalt. Holttestét azonnal föl­boncolták. A vizsgálat eredményét még nem tudják. Ma ismét több embert vittek be a kór­házba, akik koleragyanus tünetek közt meg­betegedtek. Pétervár, szeptember 1. A chersoni kormányzóságban három nap alatt harmincezer ember betegedett meg kolerában, akik közül háromezer meghalt. A poltavai kor" mányzóságban kétszáztizenkilenc ember bete" gedett meg, meghalt százhúsz, a charkovi kor. mányzóságban megbetegedett háromezerkétszáz, nyolcvannégy, meghalt ezernégyszáznyolcvanöt Odessza városban eddig összesen ötszáz ember betegedett meg kolerában, meghalt kétszáz­hetven. Newyork, szeptember 1. A kikötő egészségügyi hatósága, hogy a ko­lera behurcolását megakadályozza, szigorú meg­vizsgálását rendelte el az összes hajóknak, amelyek ide Olaszországból, Németországból, vagy Oroszországból érkeznek. A leleplezett Rockefeller. — Újfajta tröszt-harc. — (Saját tuclósilónktól.) Hirül adtuk egyizben; hogy az amerikai milliárdosok és milliomosok világát rendkívül szenzációs leleplezés tartja izgalomban. A leleplezett az egyik főmilliárdos, John D. Rockefeller, a leleplező pedig a Globe cimü újság. John D. Rockefellert, a petróleumkirályt a „Globe" azzal vádolja, hogy apját, William A. Rockefellert erőszakkal eltüntette és igy az a hit, hogy az öreg Rockefeller meghalt, teljesen alapnélkülí. A „Globe" az öreg Rockefellerről többek közt ezeket írja : William A. Rockefeller hosszú esztendőkön át Newyork-állam Tiago­megyéjének Richford nevü községében lakott, ahol különben fla, John D. is született. Rocke­feller szálas, derék ember volt, akinek ereje, bátorsága, alapos képzettsége és gavallérsága messze földön hires volt. És ugy élt, mint va­lami világfi. Vadászott, halászott, lovagolt, ver­senyekre járt. Neki volt a legjobb puskája. Kitűnő lövő és vakmerő lovas hirében állott. Dolgozni azonban nem igen szeretett. A farm­munkát utálta. Furfangos, ravasz embernek tartotta mindenki s azt mondják, hogy mikor Richfordra költözött, egy ideig siketnémának tetette magát. Hos>y mi oka volt arra, hogy a siketnéma szánalmas szerepét játszsza, máig is titok maradt. Alig tartózkodott Richfordon néhány hó­napig, egyszerree csak ugy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. Hol, merre járt, mit csinált, ma se tudja, akkor se tudta senki. Voltak, akik azt hitték, hogy az uton házalt, gyümölcscsel és más efélével ke­reskedett. Viszont mások szerint Rockefeller ezeken az utakon kuruzslással foglalkozott. Hogy valójában mivel is kereskedett, erről ma se tud többet a fáma, mint az akkori időben tudott. Annyi azonban bizonyos, hogy Rocke­fellernek pénze mindig volt. Titokzatos élete, kedves modora, választékos öltözködése, erős intellektuális ereje nemcsak a férfiaknak, de a nőknek is imponált, úgyannyira, hogy Richford vidékén nálánál kedveltebb ember alig volt. A férfiak féltek, az asszonyok, leányok szinte bálványozták. Mikor megházasodott, élete épen olyan titok­zatos volt, mint addig. Nem tudták hová jár, kivel érintkezik, honnan szerzi a rengeteg pénzt. Végül is gyanakodni kezdtek és eszten­dők multával, mikor az öreg Rockefeller három pajtását lókötés miatt letartóztatták, a bíró­ságnál fekvő iratokból kitűnt, ho.sy a lókötés­ben Rockefeller, a richfordi aranyifjú is részes volt. A hatóság csak azért nem tartóztatta le és itélte el, mert bűnösségét nem tudta hatá­rozottan megállapítani. Rockefeller Richfordból Ohio-államba költö­zött, ahol folytatta előbbi kalandos életmódját. Mikor azonban fia, a későbbi petróleumkirály fölcseperedett és szégyelte apjának nem egé­szen tiszta viselkedését, egyszerűen internálta az öreget egy távoli farmra, ahol szabadon kötheti el a lovakat, mert körülötte sok mért­földnyire minden a fia tulajdona. Érdekes, hogy az öreg Rockefeller egyik fia, Frank, aki a pet­róleumkirálynak leghalálosabb ellensége, szintén megerősíti a Globenak ezt az értesülését. — Igen, — beszélte Frank Rockefeller, aki maga is gazdag ember — apánk él, hál' isten­nek, nagy kora mellett is ép, erős és egészsé­ges. Hogy hol tartózkodik s hogy bátyám miért zárta el a világtól, most meg nem mondhatom, de jön idő, amikor ezt a titkot is egész való­ságban a világ elé tárom, hogy a maga mez" telenségében lássa a közönség. A „Globe" tovább kutatja az öreg Rockefellert és egyben a petróleumkirály ellen is gyűjti az adatokat. Mondani sem kell, hogy ez az utóbbi a fontosabb, mert az egész kalandos históriá­ban az a fő, hogy a Rockefeller hatalmas trösztjének kellemetlenséget okozzon a „Globe". TAVI RÁTOK Montenegró ünnepe. Cettinje, szeptember 1. A városi hatóság tegnap nagy bankettet adott az itt időző vendégeknek és a kormá­nyok képviselőinek tiszteletére. A kormányzó üdvözlő beszéde után Polit Mihály a magyar­országi szerbek nevében hosszabb beszédet mondott, melyben méltatta Ferenc Józsefnek Nikitához intézett levelét és annak jelentősé­gét. Ezután a kormánypalota dísztermében bál volt, melyen több mint ezer résztvevő volt jelen. A királyi pár és a fejedelmi vendégek is megjelentek a bálon és a királyi pár kivételé­vel részt vettek a táncban. A tegnapi csapatszemle után a király több diplomatát fogadott, köztük Giessl báró oszt­rák-magyar követet, akinek jelenlétében poha­rát Ferenc József egészségére emelte, köszö­netet mondva az ősz uralkodónak iránta és a monarchia iránt tanúsított barátságos érzelmei­ért. Tegnap este Konstantin görög trónörökös és neje tiszteletére vacsora volt. Álhir Vilmos császárról. Berlin, szeptember 1. A francia protestánsok lapja, a Vie nouvelle tegnapi számával telekürtölte a világot. Azt híresztelte, hogy Vilmos császár legutóbb a szabadgondolkozók berlini kongresszusának al­kalmából levelet irt a pápához. Az egyházi új­ság neszét vette, hogy a német császár leve­lének mi volt a tartalma. Azt irta Vilmos császár a pápának, hogy ő és a német biro­dalom népe megbotránkozott a kongresszus­nak istentelenségén, amelylyel Jézus Krisztus isteni eredetét tagadta. Bombának szánta a francia protestánsok lapja ezt a leleplezést, de a bomba nem robbant föl. Nagyon egyszerűen azért, mert a bombának nem volt magja: Vil­mos császár nem irt levelet a pápának. A cár Friedbergben. Berlin, szeptember 1. Tegnapelőtt érkezett a cári család Fríed­bergbe, a tegnapi éjszakát az egész család nyugodtan töltötte s tegnap egész nap automo­bil-kirándulásokat tettek. A cári automobilok már tiz nap óta Friedbergben vannak s gya­korlatokat végeznek a környék kiismerésére. Az automobilok rendkívül nagyok és erősek, tekintettel az oroszországi rossz utakra. A cári automobilokra Orloff herceg vigyáz, aki veszé­lyes alkalmakkor solfőrje is volt már a cár­nak. Az orosz uralkodópár személyes szolgála-

Next

/
Oldalképek
Tartalom