Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-10 / 92. szám

1910 szeptember 10 délmagyarorszaq 5 indulatos ember s ezért puszta elővigyázatból s önvédelmére vitte magával a revolvert. E súlyos bizonyíték láttára történt azután> hogy az ügyészség még sem mert gyilkosság büntette cimén vádat emelni, hanem a vád szándékos emberöléssé degradálódott. A főtárgyalás rendkívül izgalmasnak ígérkezik. Az ügyészség bizonyítani kívánja, hogy Szőke nem állott erkölcsi alapon akkor, amikor felesége csábitóját jelőtte. Még pedig azért nem, mert adatok merültek föl arra, hogy Szőke egy izben egy Hoffmann Károly nevü földbirtokossal párbajozott. Azért párbajozott, mert Hoffmant is benső kötelékek fűzték az asszonyhoz. Ez a föltevés nagy vitát fog provokálni. Ugy Hoffmann, mint az asszony, eskü alatt készek vallani, hogy soha viszonyuk nem volt egymással. Ámde számit erre az eshetőségre is a vád, amely azt is akarja bizonyítani, hogy Szőke is megszegte a házassági etika parancsait. Az ügyészség — szinte hihetetlen — ki fog rukkolni a nő nevével, akivel Szőkének állítólag viszonya volt. A védelem tiltakozni fog a vád eme elfajulásaellen és szenzációkat tartogat. Egy tanú például vallani fogja, hogy Reök azon a bizonyos éjszakán a férj ágyában aludt. A tanuk egész serege pedig bizonyítani fogja, hogy Szőke odaadó, hűséges férj és szerető apa volt, aki csakis családjának élt. Szóval, érdekes és megható részletekben gazdagnak ígérkezik a balassagyarmati főtárgyalás, amely iránt máris óriási az érdeklődés. Halálos katasztrófa a liften. — Egy ügyvéd szerencsétlensége. — (Saját tudófiit ónktól.) Budapesten, a Liszt Ferenc-tér 20. számú házában, a lift alatt hatalmas vértócsa jelöl egy sötét szenzációt, egy rémes katasztrófát: Ragályi Lajos halálát. A hires ügyvéd, a volt országgyűlési képviselő, az ország egyik legnevesebb igazságügyi szakembere, ma délelőtt halálos feledékenységgel lépett ki a lift fülkéjéből, egyemeletnyi magasságból alázuhant és halálra suttá magát, A mentők haldokolva vitték a Rókus-kórházba, de az operációs asztalra már mint halott került. Tragikusabbá teszi Ragályi Lajos halálát, hogy nem a roszszul járó, vagy leszakadó lift ölte meg, tehát az emberi szerkezetek tökéletlenségének végzete, hanem a saját szórakozottsága. A második emeleten lakott, oda akarta vitetni magát, de már az első emeleten elhagyta a mozgó liftet. S mikor tévedését észrevette és vissza akart lépni, a lift már magasabban járt és Ragályi fejjel lefelé a liftüregbe esett, ahol hatalmas vértócsában, félholtan terült el. A halálos baleset hire a déli órákban terjedt el a fővárosban és a legnagyobb megdöbbenést keltette. A katasztrófa talán a lift-rendszabályok megváltoztatására vezet s esetleg megszünteti azokat a lifteket, amiket a kezelő alul igazit be s aztán az utast a liftfülkében, a véletlen összes lehető baleseteinek kitéve, magára hagyja. A katasztrófa. Ragályi Lajos dr háromnegyedtizkor a Liszt Ferenc-tér 20. szám alatt levő lakásából a Palermo-kávéházba ment reggelizni. Egy óra hosszáig időzött a kávéházban, ahonnan féltizenegykor elindult vissza az irodájába. Elhelyezkedett a liftben, amelyet Szíjgyártó János házmester kezelt. A liftkezelő állítása szerint becsukta Ragályi a lift ajtaját, jóllehet, máskor nyitva szokta tartani. A liftnek az az oldala, amelyen az ajtó van, a szabadba nyílik. Mikor a lift túlhaladt az első emeleten, a liftkezelő egy jajkiáltást hallott és a következő pillanatban Ragályi dr az udvar kövezetére zuhant. Muzsik István dr irodavezető nyomban értesítette a mentőket, akik a szerencsétlenül Járt ügyvéddel elindultak a Rókus-kórházba. Be már nem szállíthatták, mert az uton meghalt a mentó'kocsiban. Koponyatörést szenvedett. Ezid? szerint lehetetlen megállapítani, hogy mi okozta a szerencsétlenséget. Sőt azt sem lehet tudni, hogy zuhant le Ragályi a liftfolyosóról a földszintre. A portás azt állította, hogy a gép nem is ért föl a második emeletre és ő abban a pillanatban állította meg, amint az ügyvéd jajkiáltását hallotta. Teljesen lehetetlennek látszik azonban, hogy Ragályi innen zuhant volna le. A lift és a lift-folyosó fala között olyan kicsiny a hely, hogy azon ember nem fér át. Nem is találtak ruhafoszlányokat és még az is ki van zárva, hogy itt egy öszszezuzódott emberi test elférne. Fölmerült az a verzió, hogy a lift fölért a második emeletre, ott Ragályi kinyitotta az ajtót, kilopott, ebben a pillanatban a lift fölfelé tovább ment és Ragályi ekkor zuhant le. Ez nagyon valószínű, de ellentétben áll a portásnak azzal a határozott állításával, hogy a lift nem ért föl a második emeletre és ő a gépet abban a helyzetben, ahogy az most áll, megállította. A másik verzió szerint, mikor a lift az első emeletre ért, Ragályi szórakozottságában azt hihette, hogy már a második emeleten van, kinyithatta az ajtót, a lift továbbment és Ragályi innen, az első emeletről zuhant le. Ennek is ellene szól azonban az, hogy az első emeleti ajtó, mely a lift-folyosóról nyílik, állandóan zárva van és igy Ragály) neu léphetett ki az első emeleti folyosóra, tehát, ha innen esett volna le, akkor előbb a lift ós a fal közé került volna és csak mikor a lift továbbment, esett le. Ruhafoszlánynak, vagy véres nyomoknak kellene azonban lenni, ilyet pedig nem találtak, A vizsgálat. A rendőri bizottság féltizenkét órakor hivatalos vizsgálatot tartott. A bizottság tagjai voltak Horváth Antal rendőrfogalmazó és Pénzes mérnök, aki ezeket mondotta egy hírlapírónak: — Első pillanatban ugylátszik, mintha rejtelmes és titokzatos volna az eset és mintha ki volna zárva, hogy Ragályi kieshetett a liftből. Pedig ez a valószínű. Mikor ugyanis a földszinten beszállt, az ajtót nem csukta be egészen, husz centiméteres rés maradt. Mikor a lift az első eryeletre ért, a szórakozott ember azt hihette, hogy megérkezett s egyik lábával kilépett, míg a másik lába a liftben volt; ekkor kiálthatta, hogy: Jaj a Krisztusát! Minden ilyen fajtájú lift, mint ez is, ugy van csinálva, hogy harminc centiméterrel a beállított emelet alatt vagy fölött kinyitható. A bizottság egyelőre nem vett föl jegyzőkönyvet, mert Péuzesmérnök előbb megakarja hallgatni Kölber János mérnök véleményét, aki liftszakértő. A bizottságnak tizenkét órakor jelentették a Rókus telefonján, hogy ott Ragály'' Lajos meghalt. A tragikus sorsú ügyvéd három nappal ezelőtt érkezett meg Hévízről, ahol reumáját gyógyíttatta. A házbelieknek föltűnt, hogy az utóbbi időben igen mogorva és szomorú volt és még csak vissza se köszönt az embereknek. Ugy tudják, hogy súlyos anyagi bajokkal küzdött a házbérét mindig késedelemmel fizette, kivéve most augusztusban, amikor több peticiós ügyet kapott az irodája. A juniusi választásoknál Ragályi Lajos, aki régebben több cikluson keresztül volt a parlament tagja, Szolnokon lépett föl Nagy Emillel szemben. Ragályinak Szolnok városában tekintélyes pártja volt, azonban a város körüli falvak legtöbbje Nagy Emil mellett foglalt állást s igy Nagy Emil győzött kétezerharmincnyolc szóval Ragályi Lajos ezerháromszázhatvanhat szavazata ellenében. Ragályi Lajosnak a választás rengeteg költségébe került s ez is hozzájárult vagyon; állapotának megrontásához. A választási költ. ségek egy részével hátralékban maradt s mikor ezért pörléssel fenyegették, Jeszenszky Sándor miniszterelnökségi államtitkárhoz fordult támogatásért. Jeszenszky Sándor azonban nem adott Ragályinak pénzt s igy a választási költségek egy részeért bepörölték. Mit mond a liftkezelő. A liftkezelő, Szíjgyártó János házfelügyelő. egy újságírónak ezeket mondta a szerencsétlenségről: — Sohasem történt még baj a lifttel. A szerencsétlenség ugy történt, hogy szegény nagyságos ur elnézte az emeletet. Amikor beszállott a liftbe, akkor is hangosan gondolkodott. Még szóltam: — Parancsol nagyságod ? — Azt hittem, nekem beszél. Az első emeleten kinyitotta a belső és a külső ajtót és féllábbal kiléphetett; egy pillanat mult el, de a lift már fölugrott másfél méterre és teste súlya magával rántotta. A külső ajtó csak az emeleteken nyilik, menetközben elzárja az áram. Az utolsó nap. Ragályi szerdán este érkezett meg a fővárosba. A nyaralás igen jót tett neki. Fölfrissült, megfiatalodott. Állandóan jókedvű volt. Régi házvezetőnője, Fekete Emerencia zokogva mondta egy újságírónak: — Sohasem nézett ki ilyen jól. Folyton tréfált velem. Ma reggel is, amikor hét után felöltöztettem, azt mondta: — Emerencia néni, menjen el Hévízre, ez még magát is megfiatalítja! — Egész életében dolgozott, soha ilyen drága, szorgalmas nagyságos urat . . . Ez az öreg asszony kétségbeesésében a kötényét szakgatta. Husz év óta szolgálta Ragályi Lajost, aki agglegény volt. A Ragályi-iroda vezetője, Muzsik István dr, a következőket mondta: — Én sürgönyöztem haza az ügyvéd urat, mert a petíciók anyaga ugy összegyűlt, hogy egyedül nem bírtam volpa földolgozni. Szerdán este érkezett. Soha ilyen jókedvűnek nem láttam. Még az éjszaka két óráig dolgoztunk. Ostfy Lajos petícióját védjük, lássa, itt vannak az iratok az Íróasztalon. Még ma reggel ebben a karosszékben ült és két óra hoszssat tárgyalt a képviselővel. Tegnap is egész nap dolgozott. Éjfélig diktált. Reggel egynegyed tíz órakor jöttem az irodába. Hallom, nyolc előtt itt járt régi bizalmas barátja, Daróczy Lajos. Ma este Celldömölkre akart utazni. A szerencsétlenség hirére rögtön az édesanyjához, özvegy Ragályi Lőrincnéhez siettem, aki a Koronaherceg-utca harmadik szám alatt lakik a leányával, Köcsöny Lajos volt főispán feleségével. A szegény öregaszszony már csak a Rókusban látta viszont a fiát, a halálos, ágyon I A petíciókat valószínűleg Tetétleni Ármin dr veszi át. Rettenetes szerencsétlenség . . . Egy újságíró fönn járt a Kúrián, ahova dél táján jutott el Ragályi Lajos halálának hire. Öreg kúriai birók könnyeztek a folyosón. Mindenki szerette és becsülte a nagytehetségű ügyvédet, aki ilyen váratlanul pusztult el. Ragályi élete. Ragályi Lajos a borsodmegyei Mezőkövesden született 1857 november 22-dikén. Budapesten végezte jogi tanulmányait, az ügyvédi vizsgát is itt tette le s csakhamar irodát nyitott. Nemsokára fölszólították, hogy egy jó jövedelmű vidéki irodát vegyen át, amire Ragályi hajlandónak mutatkozott. Budapestről elköltözött tehát Dunaföldvárra s ott ügyvédeskedett. Csakhamar Tolna vármegye törvényhatósági bizottsági tagja lett, majd a megye tiszteletbeli ügyésze. Kétizben volt tagja a képviselőháznak. Először 1892-ben választották meg a sopronmegyei nagybaromi kerületben szabadelvüpárti programmal. Az egyházpolitikai törvényjavaslatok miatt kilépett a pártból s ezután a kormánnyal szemben éles ellenzéki szerepet vitt. A legközelebbi választáson, 1896-ban, pártonkívüli programmal újra megválasztották s ezen a cikluson keresztül mindvégig pártonkívüli maradt. Már az uj ciklusban, mely 1901-ben kezdődött, nem volt képviselő. Most, a nyári választások során megint próbálkozott mandátumhoz jutni s a munkapárt ajánlólevelével a szolnoki kerületben lépett föl. Előbb Hegedűs Kálmánt jelölte ebben akerületben amunkapárt,de ő viszszalépett, mert hiábavalónak látta a küzdelmet. Ragályi vállalta aztán a jelöltséget, bejárta az egész kerületet, de Nagy Emillel szemben kisebbségben maradt. A kúriai bíráskodásnak alapos ismerője volt Ragályi, mint választásvédő egyike a legkeresettebb ügyvédeknek. Az uj sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról, valamint az örökösödési eljárás magyarázatáról irt jogi munkákat.