Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-10 / 92. szám

6 DÉLM AQYARORSZAQ 1910 szeptember 10 SZINHAZ,_MÜVÉSZET Színházi műsor. Szeptember 10, szombat: Taifun. (Hegedűs Gyula vendégfölléptével.) „ 11, vasárnap- d. u.: Az ingyenélök. 11, „ este: A kis cukros. (Hegedűs Gyula vendégfölléptével) „ 12, hétfő: Cigánybáró. „ 13, kedd: A szabin nők elrablása, „ 14, szerda-. Gringoire. — Vera Violetta. „ 15, csütörtök-. A baba. „• 16, péntek: Bilincsek. (Bemutató.) . „ 17, szombat: Az obsitos. „• . 18, vasárnap d. u.: A vig özvegy. „ 18, „ este: A postásflu és a huga. „ 19, hétfő: . A postásflu és a huga. „ 20, kedd: Amihez minden asszony ért. (Bemutató. Abérlet kezdete.) „ 31, szerda-. Amihez minden asszony ért, 22, csütörtök Gül Baba, „ .23, péntek: Gül Baba. „ 24, szombat: Bilincsek. „ 25, vasárnap d. u.: Falurossza. 25, „ este: Az obsitos. (Díszelőadás.) Hegedűs Gyula. - A művész első vendégfüilépése. Hat órakor este érkezett Hegedűs Gyula Szegedre és nyolc órakor már ott volt a színpadon és játszotta az ördögöt avval a nagy művészettel, aminőt szinész nála nagyobbat és nemesebbet nem produkálhat. Próba nélkül, társait csak hírből ismerve játszott Hegedűs, bizonyítékául annak, hogy minden szava és minden mozdulata maga az élet, a mesterkéltség nélkül való igazság. Fölösleges is róla uj dicshimnuszt zengeni. Hiszen ismeri őt és nagy voltát tiszteli mindenki, hiszen büszkén hivatkozhatunk a nevére, mint amely úgyszólván páratlanul marad följegyezve nemcsak a magyar szinpad, hanem talán a világ összes színpadainak történetében. A modern színjátszás legklasszikusabb művészei közül való. Művészetének reálizmusában és szépségében gyönyörködni, rendkívül sokan jelentek meg má este a szegedi színházban. Zsúfolva volt a nézőtér és minden fölvonás után megmegujuló tapssal ünnepelte Hegedűs Gyulát, aki régen, hét-nyolc évvel ezelőtt játszott egyszer Szegeden. A második fölvonás után, mialatt lenn a közönség meghatva, fölfrissülve és kíváncsi zsibongással várta Az ördög f oly tatását, fölkerestem a művészt az öltözőjében. Tudvalevő, hogy a nyár elején elég súlyos betegség gyötörte, operáción is átesett, de már teljesen kilábalt a bajból s a nyomai sem látszanak rajta. Éles és erős vonásai a régiek és épénséggel nem fáradt nyugtalan, nagy szemének tekintete. Miközben beszélgettünk, elmerengve nézegette az ördög pirosbélésü frakkját: — Érdekes, még mindig nem kopott el, — mondotta —pedig ma este százhetedszer volt rajtam. Ennyiszer játszottam az ördögöt. Kilencvennyolcszor a Vígszínházban és azután a vidéken. Akaratlanul is igy kellett válaszolnom Hegedűsnek: — Az ördögnek az a maszkja, amibe ön öltöztette, nem is. fog elkopni soha. Örök marad ez az alakítás. — A művész szerénykedett: — Ó. mi az én sikerem a konkui'rens ördögökéhez képest. Épen a napokban látogatott meg egy ördög-kollégám Amerikából és ő büszkén mondotta el, hogy már több mint háromszázszor játszotta az ördögöt. Igaz, hogy — deklamálva, dehát az amerikai közönség igy szereti... • — Különben — folytatta Hegedűs — régi vágyam teljesül most, hogy Szegeden játszom. Minden évben készültem, de. csak elmaradt közbejött akadályok miatt. Most nagyon boldog vagyok, mert tapasztalom, hogy lelkes és hálás a szegedi közönség. Még egyszer alighanem eljövök ebben az évben és föllépek a Vidéki Újságírók Egyesületének javára. Viszonzásul nem kérek mást, csak egy kis szegedi halpaprikást . . . Kezdődött azonban a harmadik fölvonás és a beszélgetés félbeszakadt. De még azt az intimitást megtudtam Hegedűs Gyulától, hogy csak á legritkább esetben maszkírozza ki az arcát, mert ezzel is meg akarja közelíteni a valóságot. Sietett tehát, kifestetlenül, igazi müvészvoltában a színpadra. A darab végén, mielőtt kimondhatta volna a híres voild-t, percekig nem jutott szóhoz, mert zugó tapssal és lelkes éljenzéssel ünnepelte a szegedi közönség, amely holnap i taifunban, holnapután pedig a Kis cukros-ban látja őt újra. „Az ördög" többi szereplője igyekezett minél tökéletesebbé tenni ezt az ünnepies színjátszást. írjuk a próba nélkül való előadás rovására, hogy ez eléggé nem sikerült. Lugossy modorosan játszotta a festőt. Várnai Janka a szemtelen Elza szerepében meglehetősen gyönge volt és a harmadik fölvonás kedves jelenetét is elrontotta, csupán Fodor Flla és Kende Paula játszottak jól. Föl kell még említenünk, hogy a második fölvonás „hölgyei és urai" vérfagyasztó feszességgel ültek és álltak a helyükön. Ők is önfeledten Hegedűs Gyulában gyönyörködtek. Fehér Árpád * A testőr. Ez a cime Molnár Ferenc uj háromfölvonásos vígjátékának, amely november havában kerül szinre a Vígszínház színpadján. A darab egy színész-házaspár életének tragikomédiája, cselekménye egy kalandos szerelmi történet, amelyben a hős, egy elkényeztetett, ünnepelt szinész, kettősalakot játszik. A címszerepet Csortos Gyula, a női főszerepet Varsányi Irén fogja játszani. * A szegedi Vigszinpad Temesvár ott. Temesvárról jelentik: A nyári muzsá kedves bucsuzójául a Modern Nyári Szinház-ban e hó tizenötödikén és tizenhatodikán a szegedi Vigszinpad kitűnő művészgárdája fog vendégszerepelni Krémer Jenő igazgató vezetésével. A Makó Lajos idejéből Temesvárott is nagy elismerés mellett működött igazgatón kivül K. Hegyi Lili, a szegedi színház gyönyörühangu volt primadonnája, Miklós Dóra operetténekesnő, Barcza Ervina zongoraművésznő, Földes Dezső énekesbonvivánt, a pozsonyi színház volt elsőrendű tagja és Szombathy Nándor baritonénekes vesznek részt az igazán művészi és kellemesen szórakoztató estélyen, amelyen Mérő Béia fog konferálni. * A délvidéki szinikerület gyűlése. A délvidéki szinikerület megtartotta gyűlését Temesvárott, amelyen elhatározták, hogy a délvidéki szinikc.'ületre, miután Polgár pozsonyi színigazgató lett, kiírják a pályázatot. A gyűlésen résztvettek : Issekutz Aurél alispán, Hauke Imre dr polgármester Zombor, Paulovits István táblabíró Versec. Pollák Győző dr és Végh Lajos dr Nagybecskerek, Henn Béla Resica és Polgár Károly színigazgató. A gyűlés elhatározta, hogy Polgár Károly volt vidéki, jelenleg pozsonyi, színigazgatót 1911. évi szeptember elsejétől fölmenti és egyben kimondta, hogy pályázatot hirdet a délvidéki szinikerületre, három, esetleg hat évre, egy próbaév kikötésével. A szükséges intézkedések megtételével az elnökséget bízták meg. Oravicabánya község kérelmét teljesítették, Oravicát bevették a kerület állomáshelyei közé. Elnökké egyhangúlag Dellimanich Lajos dr-t, Torontálmegye főispánját, ügyvezető-elnökké pedig Jankó Ágostont, Torontálmegye alispánját választották meg. A szinikerület választmánya ezután kimondta, hogy őszinte elismeréssel van a volt igazgató, Polgár Károly működése iránt, aki mindig igyékezett a közönség igényeit kielégíteni és a magyar szinügy érdekeit előmozdítani. Faulovits István táblabíró sajnálkozásának adott kifejezést afölött, hogy Issekutz Aurél alispán nem vesz részt továbbra is a szinikerület választmányában és méltatta Issekutznak épen a délvidéki színészet támogatása," fejlesztése és népszerűsítése körül szerzett érdemeit. A jelenlevők ezután kérték Issekutz alispánt, hogy a jövőben is támogassa a szinikerület ügyeit. * A szegedi zeneiskolás. A szegedi zeneiskola uj palotájának tervéit a város tanácsa kiadta a mérnökségnek és a zeneiskolai igazgatónak véleményezés véíett. * Kölcsönkért Tolgyessy-kép. Az országos magyar képzőművészeti társaság arra kéri Szeged városát, hogy TÓlgyessy Artúr festőművésznek Hajnali szürkület című képét a szegedi képtárból adja kölcsön a speciális Tölgyessy-kíállitás részére. Á város eleget fog tenni a kérelemnek. Ostrom egy kastély ellen. — Esterházy Károly gróf bravúrja. — (Saját tudósítónktól.) Megírtuk már, hogy a cseklészi hitbizomány körül évek óta pör folyikA pör Esterházy Károly gróf szentábrahám1 földbirtokos és az Esterházyak tatai ága között folyik. Nemrégiben a pozsonyi királyi törvényszék, mint hitbizományi bíróság végzést hozott, melylyel Esterházy Károly grófot föl. hatalmazta arra, hogy a hitbizományi — saját veszélyére — már a pör eldőlte előtt birtokba vegye. Károly gróf közjegyző kíséretében megjelent Cseklészen, azonban hiába próbálta meg ezen végzés alapján a cseklészi kastély bír. tokba vételét. A nemrég elhunyt hitbizományi birtokos özvegye, gróf Esterházy Ferencné kijelentette Károly gróf előtt, hogy az átadást megtagadja, mire a gróf kísérőjével együtt eltávozott és a közjegyző által kiállított tanusitványnyal ismét a bírósághoz fordult birtokba vezetése iránt. A törvényszék azonban a királyi járásbírósághoz, a járásbíróság a közigazgatási hatósághoz utasította az ábrahámi ágat: segítse be az uj birtokost a hitbizományba. Végül pedig a közigazgatási hatóság is illetéktelennek mondotta ki magát arra, hogy Károly grófot a birtoklásba bevezesse. Időközben a hitbizományi hatóság az özvegy grófnét is elutasította azzal a kérelmével, hogy a kastélyban lakhasson és a hitbizományi gazdaságot ideiglenesen tovább vezesse. A hitbizomány tehát teljesen uratlanul állott. Esterházy Károly gróf azouban, aki egyébként, is ismeretes bravúros hajlamairól, nem sokáig tűrte ezt az állapotot. Merész lépésre határozta el magát és a XX. század évtizedében megtörtént az a mulatságos eset, hogy a remek fekvésű, gyönyörű cseklészi kastélyt a szó teljes értelmében karhatalommal foglalta el — saját birtokosa. A kastély „bevétele" hétföo déli két órakor történt meg. Az ábrahámi gróf két meghitt embere tizenkét .uradalmi vadász kíséretében behatolt a vár első két kapuján, a személyzet azonban észrevette a dolgot ós a kastély legbelső, harmadik kapuját közvetlenül az érkezők előtt becsapta. Ugyanekkor tűnt föl a távolban Esterházy Károly gróf nagy, nyolcvanlóerejü automobilja, amely óriási sebességgel közeledett a főkapu felé. A főkapu föl is nyílt, amidőn a gróf automobilja alig harminc lépésnyire volt attólUgyanígy az utolsó percben nyílt meg a második kapu is a száguldó gép előtt. Ekkor az említett harmadik kapu még be volt csukvaVéletlenül azonban — egy a kastélyban lakó komorna kíváncsisága által — ezt is sikerült kinyitni. A komorna ugyanis, akinek a bentlévők hirtelenében nem magyarázták még el a történteket, félretolva a kapu reteszét, azon kidugta a fejét és megkérdezte az épen előtte álló ügyvédjelölttől, hogy mi járatban vannak, mire ez bement, a kaput a legutolsó percben kinyitotta, néhány másodpercre rá pedig Esterházy Károly gróf, Esterházy Mihály gróf és ifjabb Esterházy Géza gróf az egybegyűltekkel együtt a kastély belső udvarán termettek. Erre a gróf egyik bizalmasa bejelenttette magát az egész különálló szárnyban lakó özvegy gróf Esterházy Ferencnénél és átadta neki az uj birtokos levelét, amelyben ez kijelenti, hogy mint az ö vendége, az általa lakott összes termeket háborítatlanul megtarthatja, amíg jónak találja. Időközben Esterházy Károly gróf félkörbe állította a kastélynak és a gazdaságoknak gyorsan odaidézett személyzetét, kijelojitotte, hogy a hitbizományi hatóság őt föltétlenül följogosította a hitbizomány birtoklására, 5 hajlandó az összes alkalmazottakat: gazdatiszteket, altiszteket, cselédeket, inasokat ós szolgákat szolgálatába venni, egyelőre régi javadalmazásaik meghagyása mellett. Aki hajlandó neki engedelmeskedni, maradjon itt, aki nem, az távozzék a helyszínéről. Az egész jelen volt személyzet kijeI lentette, hogy a szolgálatot vállalja és a grófot.