Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)
1910-08-31 / 84. szám
14 DELMAGYARORSZÁQ 1910 augusztus 31 lom niiatt. Beszólni meg még kevésbé. A leányát szólítom meg, Heldrich Prigyesnét. Neki még vannak könnyei: — A nővérem, a Magdaléna junius huszonhetedikén ment Szabadkán át Szegedre, mert akkor ott állott a „Regensburg". Magával vitte a gyermekeit is, a hétéves kis Ferencet és az ötéves Magdolnát. Julius végén, épen ma négy hete, erre járt a slepp s az egész család itt időzött nálunk vagy egy óráig. Azóta sokszor irtak s szeptember elsejére vártuk őket hasa. — A legutolsó levelet szerdán kaptuk. Ezt hétfőn este írhatták s az áll benne — itt van tessék elolvasni —, hogy egészségesek valamennyien. Azután csütörtökön sürgöny érkezett : Magdalene ist gestorben Josef Azt hittük előbb, hogy a kis leány halt meg s másnap tudtuk meg, hogy a nővérem a halott. Szegény nem volt beteg soha, de mert tis év óta szenved fejfájásban, amit egyszer léghuzattól kapott, azt hittük, hogy tán agyszélhüdés érte, de aztán azt olvastuk, hogy kolera . . . Lehetetlen. Unglaublich ! Hajóstragédia ez az egész csapás. A sógorom már az idén ott akarta hagyni a hajóstársaságot, de a Magdaléna kérte, hogy még csak ezén a nyáron maradjon a hajónál. És ez lett a halála . . Az öreg Schreiberné, akinek most harmadik gyerekét vitte el a viz, egy fényképpel jön be a szobába: a Heldék legutolsó fényképével. Az ember van rajta, a tipikus vizenjáró ember és a halott asszony, meg a két kis gyerek. A legmegrázóbb az egész tragédiában az, hogy a két kisgyerek hollétéről senki se tud. Az apjuk egyedül fekszik egy bécsi kórházban s a gyerekekről semmi hir. Az apatini rokonok aggódva vádolnak: — Talán a két gyerek is meghalt és az osztrákok eltitkolják nemcsak előttünk, hanem az újságok előtt is. Ha tud valamit, jó uram, a két gyerekről, értesítsen bennünket. Megfizet érte az isten. Elbúcsúzom a szomorú ház szomorú lakóitól s megyek a gidres-gödrös utcákon keresztül a vendéglőbe. Ottan hajóslegények beszélgetnek a kolerahalálról és egy szolgabíró bor mellett — halált idéz. Ujabb esetek Berlinben. Berlin, augusztus 30. Berlin egyik északi városrészében egy háziszolga koleraszimptomák között meghalt. Egy asszony és két gyermeke a Virchow-kórházban kolera gyanúja miatt megfigyelés alatt állnak. Berlin, augusztus 30. Róbert rendőrbíztos nem kolerás. Sarno-w löporgyárl felügyelő állapota javult, Neumann Henrik fertőtlenitő-intézetbeli hivatalnok halálán van. Berlin, augusztus 30. Az egyik berlini kórházban ápolt betegekről az orvosi vizsgálat kiderítette, hogy kolerabetegség esete nem forog fenn. Külföldön. Bukarest, augusztus 30. A három gyanús megbetegedés nem kolera. A bakteriológiai vizsgálat negatív eredményre vezetett. A három beteg romlotthustól bélhurutot kapott. Bécs, augusztus 30. A koleraveszedelem elmúlt. Már csak Hoffmann Terézt ápolják a Ferenc József-kórházban, a többi három beteget tegnap elbocsátották. Hoffmann Teréz is egy-két napon belül fölépül. Az interparlamentáris konferencia. Brüsz. izeiből jelentik: Tegnap, augusztus 29-én kezdődött az interparlamentáris konferencia. A konferencia tanácskozásaira a világ összes parlamentjeinek kiküldöttei igen nagy számmal ielentkeztek. Az Unió magyar csoportjának tagjai szintén nagy számmal vannak képviselve a kongresszuson. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportiának tagjai közül a következők jelentkeztek a részvételre : Apponyi Albert gróf elnök, Harkányi Frigyes báró főrend, Dániel Gábor, Bogdán Zsífkó, Szüllő Géza, Scher-Toss Béla "jróf, Grátz Gusztáv, Zichy István gróf ós aeje, zombori Rónay Jenő és neje, zombori Rónay Ernő, Óváry Ferenc, Ábrahám Dezső, Meskó László, Várady Zsigmond, Paizs Gyula, Pásmándy Dénes és leánya, Nemes Zsigmond, Giesswein Sándor, Tagányi Sándor, Pntnoky Mór, Beszkkl Antal, Cserny Károly, Incsécly Samu báró, Gedeon Aladár, Béla Henrik, Smidt Károly, Múzsa Gyula, Kelte Gyula, Justh János, Madarcissy-Beck Gyula báró, PopCsicsó István és neje, Mihályi Tivadar és neje, Vajda Sándor ós neje, Serbán Miklós és neje, Pallavicini György őrgróf, Beck Lajos, Sztankovánszky Imre, Vojnits Sándor, Rakovszky Iván, Barcsay Andor, Bolgár Ferenc, Kossuth Ferenc, Miklós Ödön, Lánczy Leó és neje, Thtka Géza báró, Benyovszky Sándor gróf és neje, Hegedűs Kálmán, Baross Gyula, neje és leánya, Dobiecsky Sándor, Orosdy Fülöp báró, Bottlik István, Vorositzky János gróf és Dessewffy Arisztid, a képviselőház elnöki tanácsosa, mint a magyar csoport titkára. A konferencia szervező-bizottsága a legelőkelőbb belga férfiakból alakult. A szervező-bizottság elnöke Beernaert A. belga miniszter. A tanácskozás délelőtt tiz órakor kezdődött a szenátus nagy üléstermében. Ez alkalommal a konferenciát megelőzően az interparlamentáris tanács tartotta meg alakuló-ülését és tárgyalta az uj alapszabályokat. Este kilenc órakor a belga csoport tagjai estét rendeztek a külföldi vendégek és családtagjaik tiszteletére. Az összes vendégek esti öltözékben jelentek meg. Az est fényes lefolyású volt. Ma reggel kilenc órakor a tanács folytatta ülésezését a szenátus nagytermében. Ezután volt a konferencia ünnepies megnyitása. Intimitások a trónörökösről. * Ferenc Ferdinánd trónörökös tudvalevően meglátogatta Rothschild Albert bárót és ez a föltünéstkeltő látogatás, ha lehet, még nagyobb föltűnést kelt azok körében, akik ismerik azt az ellenségeskedést, amelyben az „uralkodó" Rothschild báró elhalt testvére, Natanael, élt a trónörökös, atyjával, Károly Lajos főherceggel, a király legidősebb testvérével Ez az ellenségeskedés onnan ered, hogy a főherceg nyári kastélya Reichenauban, amely a Rax-hegység lábánál fekszik, szorosan a Rothschild báró palotája mellett épült. Ebből a szomszédságból mindenféle kellemetlenség támadt, amelyek közül az volt a legkínosabb, midőn a főherceg, aki mint egyszerű polgárember élt ott, meg akarta látogatni a Rothschild kastélyát. A palota gondnoka azonban, akinek ez nyilván meg volt parancsolva, útját állotta a trónörökös atyjának és udvariasan bár, de határozottan megtiltotta neki, hogy a kastélyba lépjen. Ez a dolog akkoriban sok port vert föl és Natanael báró kegyvesztett lett az udvarnál. Ezt ő nem igen bánta, mert úgysem vágyott az udvarhoz. A főhercegi szomszédom mégis eredeti módon boszulta meg magát. Reichenaui kastélyát egy napon odaajándékozta a tüdővész ellen küzdő bécsi egyesületnek, azzal a kimondott céllal, hogy a kastélyban tüdőbajosok találjanak menedéket. E fölött persze nagy volt a megbotránkozás a szomszédos főhercegi lakban. Hosszú pörökre készültek hát elő, Reichenau városa is tiltakozott a terv ellen s végül a király beleavatkozása tántorította el a bárót határozatától. Rothschild egymilliós alapitványnyal kárpótolta az egyesületet és reichenaui kastélyát üdüléstkeresö öreg tiszteknek engedte át, akik ott még ma is fejedelmi ellátást nyernek. A Rothschildok sohasem játszottak nagy szerepet a bécsi udvarnál, pedig udvarképesek. Az osztrák udvarképesség csak oly családoknak jár ki, akik anyai és apai ágon tizenhat nemes őst tudnak fölmutatni. A Rotschild-családnak a király tizenöt évvel ezelőtt adományozta az udvarkópességet. Albert báró csak ritkán jelenik meg az udvarnál, a fiai azonban annál gyakrabban. Miután pedig a bécsi Rothschildok közül még senki sem házasodott meg, még nem vetődött föl a kérdés, vájjon a Rotschildok feleségei is udvarképesek-e? A trónörökös minapi látogatása mindenesetre annak a jele, hogy Rothschild Albert a Rotschildudvarhoz méltónak tartja Ferenc Ferdinándot, nem ugy, mint bátyja, aki nem bocsátotta kastélyába a Ferencz Ferdinánd atyját. Védekezés a kolera ellen. Kuzmann doktor óvszere külföldön. — Beszélgetés a fölfedezővel. (Saját tudósítónktól.) Tegnapi számunkban részletesen megemlékeztünk arról a nagyérdekü fölfedezésről, amely egy kiváló szegedi orvos, Kuzmann József dr érdeme. Megírtuk ugyanis, hogy Kuzmann dr, aki sok nagyobbmérvü kolerajárvány idejében működött, hosszas orvosi megfigyelés és tapasztalat utján arra a fölfedezésre jutott, hogy a kolera ellen, az eddigi óvszerek között, a legjobb és leghathatósabb a konyakban, vagy a pálinkában fölolgett chinin, amely föltétlenül biztos hatású akkor, ha valakit kolerás időkben az első roham meglep. Kuzmann dr évtizedek óta tartó orvosi prakszisa alatt a legepidómikusabb kolerajárványok idejében — az 1866-iki, az 1873-iki és az 1886-iki években — nagy sikerrel alkalmazta saját találmányú szerét az első kolerásrohamok alkalmával. Bőven foglalkoztak akkor ezzel az uj fölfedezéssel az összes külföldi orvosi lapok, Kuzmann dr neve diadalmasan járta be az egész külföldet és az orvosi tudomány szaktekintélyei egymásután nyilatkoztak Kuzmann dr koleraelleni óvszeréről, természetesen a legnagyobb elismerés hangján. Oser dr bécsi egyetemi tanár külön előadást tartott róla, sőt egy berlini gyógyszerész, Bernstein dr érintkezésbe lépett Kuzmann dr-ral, hogy a receptet tőle megvásárolja. Azonban, amint emiitettük, az 1886-ik évben Oláh Gyula dr a belügyminisztérium egészségügyi osztályának akkori felügyelője, a kormány megbízásából Szegeden járt és mint ilyen, rendeletet adott ki, hogy a gyógyszerészeknek vevény nélkül semmiféle gyógyszert kiszolgáltatniok nem szabad és egyszersmind kizárta Kuzmann dr koleraelleni óvszerét is. Orvosi körökben nagy visszahatást keltett akkor ez az intézkedés. Most is és mindig az volt a törvény szerinti szokás, hogy csupán a kruciált gyógyszereket nem szabad vevény nélkül kiszolgáltatni, minden egyéb szer azonban kiadható. Érthető volt tehát az orvosok csodálkozása e teljhatalmú, különös intézkedés fölött. Kuzmann dr-t ugyanekkor ártatlanul meg is bírságolták, ami arra késztette őt, hogy az eféle mellőztetések miatt visszavonuljon a fölfedezésével együtt. A külföldi orvosi lapok azonban nem hagyták annyiban Kuzmann dr nagyérdekü fölfedezését. Külföldi orvosok cikkeztek róla, hivatkoztak rá és egy esztendővel később Semola olasz egyetemi tanár hosszú értekezést irt a Wiener Medizinische Blätter-be a konyakban föloldott chininről, mint a legkiválóbb koleraelleni óvszerről. Kuzman dr ekkor ugyanabban az orvosi lapban ismét cikket tett közzé» amelyben megemlítette, hogy Semola tanár értekezése is csak az ő fölfedezését erősiti meg, amit ő már egy évvel hamarabb publikált a Wiener Medizinische Blätter hasábjain. Az 1892-ik évben Birnbaum berlini egyetemi tanár is hivatkozik egyik nagy orvosi lapban Kuzmann dr-ra. Akkor már az összes berlini gyógyszertárak árusították a Kuzmann dr fölfedezése alapján készített koleraelleni óvszerét, amely csakhamar, amint azt Birnbaum az alább közölt cikkében is megállapítja — egész Németországban elterjedt. Birnbaum dr berlini egyetemi tanárnak az 1892-ik évben közzétett cikkében többek közt ezt irja: „Kuzmann József dr e folyóirat legutóbbi számában ismét irt arról, hogy több régi kolerajárvány idejében az általa fölfedezett alkoholtartalmú chinin-oldatot kiváló eredménynyel alkalmazta. Hogy a kolera ellen tényleg ez a legjobb prophilactium, azt már számos kísérletező tapasztalatai is bebizonyították. így például Botkin tanár a chinin-