Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-31 / 84. szám

1910 augusztus 28 DÉL-MAGYARORSZÁG 411 nek a bőr alá való fecskendezésót kolerás esetekben a következő módon eszközölte: chinin hydrochlor 10, acidi hidrochlor 5, acjuae destillatae ö'O, naponként többször egyegy subcutén-befecskendezés." „Botkin kimutatta, hogy ezekkel az injekciókkal milyen nagyszerű eredményeket ért el. Sajnos, a kísérletezők között vannak olyanok is, akik szkeptikusan viselkednek ezzel a kiváló óvszerrel szemben. így sem Lebert, sem Eichhorst, sem pedig Niemeyer, vagy Kunze nem tesznek említést müveikben a chininről, mint a kolera ellen való óvszerről." „Amint már Kuzmann dr is megjegyezte értekezésében, sok esetben a chinin keserű ize az oka annak, hogy egyes páciensek idegenkednek tőle. Kötelességemnek tartom megemlíteni, hogy minden technikai akadály ellenére earyik itteni cégnek, Julius Schlomann utódainak sikerült olyan alkoholtartalmú chinin oldatot késziteni, amely sajátságos keserű izét elvesztette, anélkül azonban, hogy a chinnin-oldat hatása ezáltal akár a legcsekélyebb mértékben is csökkent volna. Kuzmann dr receptje alapján a föntemlitett cég olyan likőrt készített, amelyet még a legkényesebb izlésü emberek és gyermekek Is szívesen Isznak kolerás esetekben. A chininlikör Kuzman dr receptje alapján már évek óta általános használatban van egész Németországban, akkor, amidőn kolerajárványok fenyegetnek. Minden kétséget kizár tehát most már, hogy az alkohol tartalmú chinin-oldatot, mint kolera elleni óvszert ma már a legalkalmasabb formában lehet alkalmazni, amikor szükség van rá". így végződik Birnbaum tanár nyilatkozata. Azóta tizennyolc esztendő telt el és ezalatt a széles külföldön mindenütt a Kuzmann dr által fölfedezett szerhez folyamodott mindenki, ha kitört a kolerajárvány. Csak Magyarországon nem méltányolták semmiképen sem a magyar orvos találmányát, amint ez már nálunk, sajnos, bevett szokás. A Délmagyaromzág munkatársa ma beszélgetést folytatott Kuzmann dr-ral, aki, mikor fontos fölfedezése került szóba, előbb nem is akart beszélni róla, fölhozván azokat az elkeserítő okokat, amelyek hallgatását megmagyarázzák. — Akkor, — úgymond Kuzmann dr — amikor a kolerajárvány az 1886-ik évben Szegeden ismét kitört, az akkori kormány megbízásából idejött Oláh Gyula dr, akinek érthetetlen intézkedései miatt kellemetlenség ért bennünketDe különösen én részesültem a legigazságtalanabb büntetésben. Ugy történt a dolog, hogy Oláh rendeletet adott ki, amelyben egyszerűen megtiltotta, hogy speciel! és kizárólag az én koleraelleni óvszeremből a gyógyszertárakban bármennyit is kiadjanak. Kémeket használt föl arra a célra, hogy engem ellenőrizzenek, vájjon a gyógyszertárakban a Kuzmann-féle üvegekből adnak-e ki chinin-oldatot. Egy alkalommal eljött hozzám egy ember és kért, hogy gyorsan irjak neki receptet, mert egy félórával ezelőtt a kolera tünetei között rosszul lett. Miután Oláh rendelete folytán tiltva volt, hogy az általam készíttetett koleraelleni szerből szolgáljanak ki a gyógyszertárban, egy másik gyógyszert, ópiumot irtam föl a számára. A páciens elment, de alig tiz perc múlva rohanva jött be hozzám, hogy ez nem az a szer, amelyet én fölfedeztem, ö azt nem használja föl a világért sem. Könyörgött, hogy az ón óvszerem receptjét adjam ki neki. Erre én a százalékok megjelölésével chinint és alkoholt irtam föl vevényre, amelylyel a páciensem gyorsan elsietett a gyógyszertárba. Ott elkészítették az orvosságot, mire a páciens eltűnt és nem jelentkezett többé. Másnap aztán engem és az illető gyógyszerészt — azt hiszem Barcsay volt — Oláh Gyula száz korona erejéig megbírságolt. Engem teljesen ártatlanul ért ez a büntetés. Nekem jogom van a vevényre fölírni olyan orvosságot, amilyent én akarok. Lehet azonban, hogy puszta véletlenségből a gyógyszerész az én üvegemet, vagy az én üvegemből adott chininoldatot az illető egyénnek, így, ha a gyógyszerészt bünteti meg a szigorú tilalom megszegése miatt — amely minden bizonynyal csakis tévedésen alapulhatott — az még esetleg elfogadható. De hogy engem miért bírságolt meg Oláh ur száz korona erejéig, az a mai napig is érthetetlen, ugy előttem, mint mindenki előtt. Még csak egy megjegyzésem van erre vonatkozólag, nevezetesen az, hogy a könyörgő páciens nem volt más, mint egy spicli a sok közül. — És azután? — Azután természetesen elment a kedvem még attól is, hogy többé a szeremmel foglalkozzam. Igaz, hogy nem nagyon hosszú ideig) mert külföldön méltányolták. Számos külföldi tanár elismerő-levelét mutathatom föl, amelyben kérve-kérnek az óvszeremből. Azonkívül számtalan levél fekszik a fiókjaimban, amelyekben kolerajárványos vidéken lakó privátegyének fordultak hozzám segítségért, arra az esetre, ha a roham meglepné őket. — Mi a véleménye, doktor ur, a kolera elter„ jedésének módjáról? — Szerintem a kolera, mint járvány csakis miazmatikus uton terjed vidékről-vidékre. Számos megfigyelésem és tapasztalásom igazolja ezt a föltevésemet. Például az 1833-ik évben is Budapestről indult ki a kolera, onnan jött egész Szegedig, de egyenes légvonalban. Bizonyítja ezt az a körülmény, hogy Dorozsmán annakidején előbb kapták a kolerát az emberek, miat Szegeden. Így volt ez minden helységgel, amely inkább Budapesthez feküdt közelebb. De hangsúlyozom, csakis egyenes vonalban jött a járvány Szegednek, mert a vonalon kivül fekvő városok és községek teljesen koleramentesek voltak. Azokban egyetlen kolerás megbetegedés sem fordult elő. Pedig kocsikkal és más uton folyt a közlekedés tovább. A legszilárdabb meggyőződésem tehát, hogy a kolerajárvány csakis miazmatikus uton terjed. — És a kommabacillusok? — Azok is a levegő utján terjednek. Ezek különben egyáltalában nem veszedelmesek. — Hogy-hogy? — kérdeztem meglepődve. Kuzmann dr ekkor liosszu magyarázatba fogott. — Elmondok önnek egy esetet, amelyről csaknem mindenki tud orvosi körökben. Pettenkoffer hires müncheni egyetemi orvostanár volt az, aki a saját és elvbarátai ós tanítványai személyével bizonyította be, hogy a kolerabacillusok egyáltalán nem veszedelmesek. Nos hát, ez a Pettenkoffer tanár ós számos követője megcselekedték, hogy a kolerabacillusokat kanállal ették és még csak a legkisebb bajuk sem történt. Ennek az a magyarázata, hogy a bacillusoknak mindig bizonyos erjedésen kell átmenniök a gyomorban, hogy veszedelmessé vál* janak. De mindamellett étvágy kell hozzá, megenni őket ... — jegyezte meg nevetve Kuzmann dr. Ez azonban — folytatta tovább — igaz, megtörtént ós azt bizonyítja, hogy talán nem is annyira a bacillusok terjesztik a kolerát, mert nagyon sok eset bizonyítja, hogy a kolerajárvány épen akkor tzünt meg egyes vidékeken, amikor a legsöbb kolerabacillus terjedt el. Az orvosi tudományban ugyanis eddig csaknem minden hypotézisen alapul. Senh.i sem tudja a gyógyszerekről azt, hogy tulajdonképen hogyan szüntetik meg a betegségeket, a bacillusokat ölik-e meg, vagy más uton hatnak? Legtöbbnyire a szervezettől függ, hogy ha például már magába szedte valahogyan a kolerabacillusokat, belehal-e az ember, vagy sem. Még a hatvanas években is azt hitték az orvosok, hogy az ópium kitűnő ellenszere a kolerának. Ennek épen az ellenkezője bizonyult be. Ugyanis az ópium, épen ugy, mint maga a kolera, bénitólag hat a gyomor- és légzőszervekre. Ezért történt aztán sok olyan eset — így például, különösen Niemeyer tanárral, aki az ópium kiváló hatását akarta kimutatni a kolera ellen, — hogy aki megkapta a kolerát és az első roham alkalmával ópiumot vett be, mondjuk délelőtt, estig már holtan, kiterítve feküdt.., Zsifkovics vádja. Vizsgálat Szentgyörgyi ezredes ellen. (Saját tudósítónktól,) Egy esztendővel ezelőtt egyik temesmegyeí kis községből, — ahol akkor a negyvenhatodik gyalogezred gyakorlatozott, — érkezett Szegedre az a szenzációs hlr, hogy Zsifkovics Sándor kapitány öngyilkos lett. A szimpátikus és nagytehetségű katonatiszt öngyilkossága nagy föltűnést keltett ós hdszszasan tárgyalták az okokat is, amik állítólag Zsifkovics kezébe adták a gyilkos fegyvert. Különböző kombinációk kerültek forgalomba az öngyilkosság okára vonatkozólag. Zsifkovics tiszttársai azt hitték, hogy a százados zilált anyagi Viszonyai miatt lett öngyilkos. Ez a föltevés azonban megdőlt akkor, amikor kitudódott, hogy Zsifkovics vagyonos családból származik, és egyáltalán ném hagyott hátra semmiféle adósságot. Némelyek egy fővárosi asszonyt is emiégettek a daliás kapitány halálával kapcsolatosan, de ez sem volt helyes gyanú, mert most állítólag kiderült az öngyilkosságnak igazi oka. Hír szerint Zsifkovics Sándor öngyilkossága előtt levelet hagyott hátra. A levélben megindokolta végzetes elhatározását. A levélben a kapitány megvádolta ezredesét, Szentgyörgyi Józsefet azzal, hogy őt állandóan kínozta, és a vele szemben tanúsított bánásmódja miatt lett öngyilkos. A levél szerint az ezredes annyira kínozta a századost, hogy elviselhetetlenné tette számára az életet. A levél tartalma alapján az aradi hadbiróság Szentgyörgyi ellen vizsgálatot indított. A napokban egy aradi katonatiszti küldöttség járt Szegeden és kihallgatta az ezred valamennyi tisztjét arra nézve, hogy az ezredes miképen bánik a tisztekkél. A kihallgatás eredménye természetesen ném került nyilvánosságra és csak a hozandó ítélet fogja kideríteni, hogy Zsifkovics vádjai mennyiben feleltek meg a valóságnak. Afrikai kiküldöttek Szegeden. — Kereskedelmi összeköttetés Északafrika éb Magyarország között. — Szegedi termékek Tuniszban. — Napbarnított, messze földről érkezett két érdekes arcú úriember alakja tünt föl ma Szeged utcáin. Illés Zsigmond északafrikai magyar kereskedelmi kiküldött és Nunez Viktor, a tuniszi magyar mintaraktár képviselője jöttek el Szegedre, hogy a szegedi gyárosokkal közvetlenül tárgyaljanak. A kereskedelmi kiküldöttek, akik az ország minden nagyobb városába el fognak látogatni, Budapest után legelőször a szegedi gyárosokkal keresték az érintkezést, ahonnan különben már számos ipari cikk hirdeti a szegedi, gyáripar fejlettségét. Egy kisebb magyar kiállítás van berendezve Tuniszban. Magyar ipari- és földtermékek van. nak fölhalmozva a magyar mintaraktáx-ban, amely hűen mutatja, hogy milyen termékeket produkál Magyarország. A kereskedelmi miniszter létesítette a mintaraktárt, amelynek tulajdonképeni célja, hogy Északafríka kereskedelmi világa megismerje azokat a magyar ipari termékeket, amelyekre ott szükség van. A tuniszi magyar kiállítás praktikus célt szolgál, amenynyiben az ott kiállított minták alapján mindjárt megrendeléseket vehet föl az illető kiállító a magyar gyárosok részére. A mintaraktár körüli ügynöki teendők ellátására a miniszter Emánuel Nunez et Fils céget bízta meg, amelynek egyik főnöke, Nunez Viktor, érkezett ma Illés Zsigmonddal Szegedre. Néhány hete jöttek el Északafrikából Magyarországra, direkt azzal a céllal, hogy a magyar gyárosokkal közvetlenül tárgyaljanak a Tuniszba irányuló ekszport dolgában. A tuniszi kiállítást Illés Zsigmond magyar kereskedelmi kiküldött rendezi. Illést, aki ismert magyar hírlapíró, Öt óv előtt, mint az Arad és Vidéke felelős szer-