Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-28 / 82. szám

372 DÉL MAGYARORSZÁG 1910 augusztus 21 emésztési szervek működése tegnap estére iavult, a szívműködése is erősebb lett. Este ujabb konyhasó-oldatot fecskendeztek bőre alá, hogy a szervezet nagy vízveszteségét pótolják és az érverést javítsák. Kevés ételt is adtak neki, malagát és kevés konyakot. Éoffmann Teréz ma jól érzi magát. Biztos, hogy. föl fog gyógyulni. Bölcs matróz, aki szintén a Ferenc József-kórházban van e hó huszonnegyedike óta, jobban érzi magát. Azok közül, akikkel az elhunyt Held Magdolna és a beteg Hoffmann Teréz érintkezett, senki sem betegedett meg. Bölcs matróz, aki tudvalevőleg Hoffmann Teréz útitársa volt a Regensburg-hajón, a Ferenc József-kórházban van. Állapota ma már teljesen javult, ugy, hogy a kolera kizártnak látszik. A másik koleragyanusnak látszott betegnél, Herbacsek egészségügyi szolgánál is kizártnak mondható a kolera. Tegnap délután négy órakor Melkből a Fischamend-gözös érkezett Bécsbe. Előzőleg a bécsi [ertötlenitő-intézethez az az értesítés érkezett, hogy a hajón egy matróz beteg lett. Állítólag hastífusza van. A matrózt a melki kórházba szállították. Amint a hajó a bécsi kikötőben megérkezett, azonnal fertőtlenítették. A bécsi városházán tegnap tartott konferencia foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy minő kezelésben részesítsék a Magyarországból érkező utasokat és az innen származó árukat. Az értekezleten az a nézet jutott kifejezésre, hogy nincsen ok, amelynél fogva Magyarországot kqlerafertözöttnek lehetne nyilvánítani, mert Magyarországon hivatalosan nincs megállapítva a koleraeset. Ennélfogva a Magyarországból Bécsbe érkező utasokat nem fogiák különleges orvosi megfigyelésnek alávetni. Elhatározták, hogy a Magyarországból Bécsbe irányuló hajóforgalmat igen szigorúan ellenőrzik ós ebben az irányban a legmesszebbmenő pontossággal fognak eljárni. A konferencia összes résztvevői azon a nézeten voltak, hogy a kolera Bécsbe való terjedése teljesen kizártnak tekinthető. Ujabb megbetegedés Bécsben, Bécsből jelentik: Ma délután ujabb koleragyanus megbetegedés történt. Egy leány a Spitzelberggasse 16. számú házban a kolera tünetei között megbetegedett. Mikor beszállították a kórházba, eszméletlen állapotban volt, A kolera külföldön. Róma, augusztus 2t. A legutolsó huszonnégy órában a koleramegbetegedések már csökkentek. Bari tartományban, négyet kivéve, az összes helységek iárványmentesek. Konstantinápoly, augusztus 27. Egy itteni fogadóban megbetegedett gyanús körülmények között Hoffmannstlial kereskedő, aki Bukovinából jött. A hatósági orvosok elszállították a fertőző-kórházba és a vendégfogadóban megtették a szükséges intézkedéseket. Bukarest, augusztus 27. A román kormány, bárha az illető kormányok részéről,a koleragyanus vidékeket nem közlik, elhatározta, hogy ugy az osztrák, mint a magyar határ felé az egészségügyi szolgálat szigorítását rendeli el. Az összes utasokat és árukat megvizsgálják és fertőtlenítik. Zemberg, augusztus 27. Tomasovból jelentik, hogy tegnap ott hat njabb koleragyanus megbetegedés fordult elő, mélyekből egy máris halálosan végződött. A megejtett vizsgálat eredménye egyelőre amellett szól, hogy ázsiai koleráról van szó. A járvány behurcolása elleni intézkedéseket az orosz határon meglehetősen szigorították. A legutóbbi járvány statisztikája A mostani kolerahirek közt nem tartjuk érdektelennek a legutolsó budapesti kolerajárvány statisztikájának közlését. Ez a járvány két részletben folyt le, az első 1892 szeptember 26-tól 1893 február 8-ig tartott, a másik 1893 julius 22-től december 5-ig. Az 1892 szeptember 26-tól 1893 február 8-ig terjedő időközben megbetegedett kilencszázharmincöt ember, akik közül ötszázhuszonöt halt meg. A halálozás arányszáma tehát ötvenhat százalék volt. Kerületenként a megbetegedések és halálozások megoszlása a következő volt: megbetegedett I. kerületben 13 II. meghalt % III. IV. v. VI. VII. VIII. IX. X. Katona Hajón Lakástalan Útról 13 16 3 96 179 187 162 112 61 10 31 33 19 7 5 6 60 106 112 90 53 39 3 14 23 7 54 38 38 62 59 60 53 47 64 30 45 70 37 A megbetegedettek között 557 férfi és 330 nő volt, a meghaltak között 342 férfi és 183 nő volt. A megbetegedettek között 83 gyermek, 852 felnőtt volt. Pincében 9.7%, földszinten 66.2%, az első emeleten 12.2%, a másodikon 4.5%, a harmadikon 1.9%. A kolera második föllépte alkalmával megbetegedtek száznyolcvanhárman (husz útról jött) és meghaltak százkilencen (tíz útról.) A halálozás arányszáma hatvan százalék volt. Kerületenkint így oszlott meg a halálozások arányszáma: Megbete gedett meghalt /0 I. kerületbe» 3 2 66 II. D 2 2 100 [II » 8 6 75 IV. » 6 4 66 V. » 12 5 42 VI. » 21 13 62 VII. n 23 15 65 VIII. n 28 20 71 IX. n 13 6 46 X. » 16 10 62 Katona » 16 7 43 Hajón 5 3 60 Lakástalan 10 6 60 Útról 2C -O 50 A megbetegedettek közt százharmincnégy férfi és negyvenkilenc nő volt. Aehrenthal a királynál. Bécsből jelentik: Aehrenthal gróf külügyminiszter ma Ischlbe utazott, ahol holnap kihallgatáson jelenik meg a királynál. TAVI RÁTOK Az amerikai erdőtűz. / Xewyork, augusztus 27. Flóra várost az erdőtűz teljesen elpusztította. A város négyezernyolcszáz lakója hajléktalan. Nagyon sokan eltűntek. Az erdőtűz, bárha emberfölötti erőfeszítéseket tesznek, hogy terjedésének gátat vessenek, tovább dühöng. Ünneplik Rooseveltet. Kewyork, augusztus 27. Roosevelt utazása a nyugati államokba olyan ovációkkal van egybekötve, hogy bátran el lehet mondani, hogy Rooseveltnek ez a legnagyobb politikai sikere, melyet eddig bosszú politikai pályáján aratott. Rooseveltet mindenütt nagy embertömegek várják és zajosan üdvözlik. Ilyenforma kiáltások hallatszanak: — Teddynek 1912-ben isméi be kell vonulni a Fehér Mázba! Teddy, mi segíteni fogunk téged! Rooseveltet ez a fogadtatás láthatólag megörvendeztette. Vasárnap Roosevelt már Cheyonneben, Wyoming-államban lesz, ahonnan egy-egy köztársasági szenátor farmját fogja meglátogatni. A farmhoz vezető négy mértföldnyi utat Roosevelt lóháton fogja megtenni. Az ágygyüiöSő. - Egy régi bohémről. Nem volt se költő, iró, szinész, véső, vagy ecsetkezelő, kívül állt minden rendű és rangú müvész-céhen, de aligha akadt valaha egy is a bohémek kőzött, aki még csak össze is hasonlítható lett volna Erdélyánovitscsal, a javíthatatlan bohémgenerálissal. Rangban ugyancsak fölvitte az isten a dolgát ezeu a speciális téren, de meg is érdemelt minden elismerést, sőt csodálkozni lehet rajta, amiért nem koronázták egyenesen bohémkirálylyá, Mert vérbeliségével és egyéni életmódjával, amint azt az utódok is elismerték, föltétlenül bohémkirályí jogart és koronát érdemelt volna. Minden föltétel egyesült benne ehez a legmagasabb méltósághoz: koldus-elhagyatottságban halt meg, nem hagyva örökül semmi mást, mint egy ócska, kopott ruhát a testén és egy szép, kiélvezett, átlumpolt életet . . . Lehet, hogy fönt a menyekben azóta már királyi trónon ül Erdélyánovits, kezében a jogarral fején koronával . . . » Ki volt, ml volt hát tulajdonképen, arnig itt élt köztünk, ez az Erdélyánovits, akit kitartó, de vele szemben eltörpülő hü katonái a bohémgenerális címmel tiszteltek meg ? A foglalkozása olyan volt, mint a közönséges tucatembeieké általában lenni szokott. És ezután itélve, Erdélyánovitsnak még a legrosszabbat akarója sem hitte volna, hogy mégis egyéniség volt teljes, hosszúnak mondható életén keresztül. Bohémegyéniség volt minden porcikájában és, bár különösnek tetszik, de mégsem cáfolhat rá erre az a körülmény, hogy Erdélyánovits nappal száraz üzleti tételeket vezetgetett a kettős könyvvitel szabályai szerint a tartozik- és követei-rovatba. Másoknak csinált mérleget, magának magáról azonban soha. De nem is volt rá szüksége. Nem követelt senkitől és nem is tartozott senkinek. Nagykikinda városában éit ez a jó bohc'm ember majdnem harminc éven át. A nevo c-léifurcsa hangzású, vannak benne tőzsgyökeicá magyar artikulák és rác hangok is. <5 azonban ugy érzésben, mint gondolkozásban mindenkor magyar volt, még hozzá hazafias magyar, de korántsem érdekből, csak ugy szeretetből és büszkeségből. Ugy harmincéves korában került Nagykikiudára, a hagyomány szerint Újvidékről, ahol már alaposan kimutatta a foga fehérét. Ott ugj^anis alig húszesztendős korában megnősült, azt is az apja tanácsára, no meg azért tette, mert gyönyörű menyecske került a birtokába. Szerb leány volt, az igaz, de ezt el lehetett nézni a páratlan szépsége miatt. Erdélyánovits azonban nem sokat foglalatoskodott a szépséges menyecske körül. Az éjszaka fiának született ő is, mint annyi sok ábrándos fiatalember, aki egyszerre, minden ok nélkül beleszeret az éjszakába és élete végéig beletemetkezik. Az éjszaka fiait aztán nem láncolja az ágyhoz még a legpuhább, legfehérebb testű, legkívánatosabb asszony sem. Mert az Erdélyánovitsok inkább az éjszaka árnyaival szeretnek dőzsölni, azoknak az öleléseit szeretik csupán. Egyszer egy verset is olvastam erről valahol, az első szakasz két utolsó sora igy hangzik: ... Az éjszaka árnyainál puhábban Nem tud ölelni egy nő karja sem... /alami ilyenfélének kellett lenni a dologban, hogy Erdélyánovits alig maradt éjjel otthon a feleségével. De nem is tartott sokáig ez az állapot. Erdélyánovits rendkívül szenvedélyes kártyás volt már fiatalabb korában is és egy nyári éjszakán egyszer csak megtörtént, hogy elveszítvén az utolsó pénzét is buszonegyesben, pár ezer koronáért ászra föltette a feleségét és szerencsésen betiopázott. A gyönyörű menyecske igy került egy legjobb fiatalkori, újvidéki barátjához, Popovits Miroszlávhoz, aki élete végéig boldog egyetértésben élt a kártyán szerzett asszonynyal. Erdélyánovits azonban, ha nem is épen örült» de nem is igen bánkódott a menyecske miatta Hamarosan vigaszt adott neki az a tudat, hogy fölszabadult mindenféle kötelékek alól, lelkiismereti furdalások nélkül kóborolhat a bűvös éjszakákban és járhatja sorra a kávéházakat. Ezentúl azonban Újvidéken nem igen lehetett maradása családi és egyéb körülmények miatt. Sokan haragudtak rá az asszony miatt, hogy a pompás kis menyecske a szerencse kedvezése folytán másnak jutott osztályrészül. Érdéiyánovits ezekután már nem is sok ideig maradt Újvidéken. Nagykikindára ment, eg> kávéházban felütötte a tanyáját s azontúl ugy is maradt, ebben az állapotban élete végéig. Szegeddel annyiban áll Erdélyánovits esete összefüggésben, hogy csaknem minden héten bekukkantott hozzánk, megízlelni megszámlál-