Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-19 / 75. szám

12 oélmagyarorszag 1910 augusztus 19 arra robogó droschkét füttyentett magához. Tizkoronáat adott a kocsisnak, azzal az utasítással, hogy hajtson a Tivoliba és onnan annyi rózsát hozzon, amennyit kaphat. Negyedóra múlva a kocsis visszajött. Kocsija tele volt rózsával. Hamsum fölnyalábolta a rengeteg virágot ós a bámuló büffékisaszszony elé rakta le. — Magának hozattam, — mondta egyszerűen — mert ugy vettem észre, mintha nem (enne jó kedve. Erre kalapját megemelte, sarkon fordult és elment. £5 A tevék kázusa. Az orosz állami ellenőrzés illusztrálásául irja Miller G. P., volt ellenőrző-hivatalnok a következő jóizü történetkét: Miller abban az időben Turkesztánban hivatalnokoskodott, ahol akkoriban a hirhedt Annenkov tábornok grasszált. Egy napon közvetlen feljebbvalója azzal bizta meg, hogy utazzék Kiril-Arvalba és vegyen át ötven tevét, melyeket az orosz kormány darabonként hetvenöt rubelért vásárolt. Az ellenőrnek sehogy se tetszett, hogy főnöke nevetve adta meg az utasításait, de azért kötelességszerűen szót fogadott. Miller, amint a vonat Kiril-Arvalba érkezett, rögtön a tábor parancsnokához, Sultanov ezredeshez ment. Az ezredes nagyon kedvesen fogadta s egy kis itókával és valami „harapnivalóval" kínálta meg. De látogatója köszönettel kosarat adott neki s mindenekelőtt a tevéket akarta látni. — Az nehéz lesz, barátocskám! — mondta kedélyesen az ezredes. — Hogy-hogy, ezredes ur? Hiszen azért jöttem ide! — Jó, jó . . . de mikor a tevék . . . — Nos, mi van velük? Hiszen megvásároltuk t — Hát persze, persze. Ötven tevét, hetvenöt rubelével. Itt van a nyugtatvány. Ezzel egy összegyürött papirost vett elö, amelyen valami tatárfirkálás állt, amit az ellenőr nem tudott elolvasni. — Most hát mutassa meg a tevéket. — A tevéket? Hjah, azokkal egy különös kázus esett meg! — Miféle kázus V — Ide hallgasson. A mult csütörtökön megvettem egy tatártól a tevéket, kiűzettem az árukat, ő pedig ezt a nyugtatványt állította ki. Szombatig minden jól ment, de szombat reggel megbetegedett az egyik teve, majd a második, a harmadik és csakhamar valamennyi. De nemcsak megbetegedtek, hanem meg is döglöttek Egytől-egyig megdöglöttek. Nem hiszi? Isten engem ugy segéljen ! Éjjelre egy rakásra öszszehordtuk, a tatár is segített a munkánál. — És mi történt a bőrükkel ? — A bőrükkel . . . Hja, az is egy olyan kázus. — Hogy-hogy? — Éjjelre erős szél kerekedett ós a tevéket egészen elborította a sós por. Igazán nem volt érdemes lenyúzni őket. Elástuk valamennyit... amott a dombon tul. A tatár is segített. — De ássunk ki legalább egy dögöt . . . Meg kell győződnöm. — Mire való az, atyuskám. Hadd pihenjenek. Itt a nyugtatvány. Nem elég ez? Mi fütyülünk az efféle potomságokra! — De hiszen tudja talán, hogy jegyzőkönyvet kell fölvennünk? — Jegyzőkönyvet? . . . Hogyne! Persze, hogy fölvesszük a jegyzőkönyvecskét. Ez az irás elmegy Pétervárra . . . Hosszú ut, nagyon hosszú ut! Ki tudja, hol leszünk, atyuskám, mire ismét visszakerül! De jöjjön atyuskám, jöjjön . . . Igyék egy kortyot és egyék egy harapást, A jegyzőkönyvet fölvették, elküldték Pétervárra és Miller G. P. sohse hallott többé egy kukkot se a tevékről. A hindu-veszély. A Békés-tenger partvidékének ázsiellenes hangulata évről-évre fokozódik. Táplálja a gyűlöletet a hinduk folytonos beözönlése. Ezek Kanadában akarnának letelepedni, de a zord klima arra kényszeríti őket,, hogy folytassák utjokat Washington, Oregon és Kalifornia felé. Magában Kaliforniában tízezer hindu lakik. A japán és kínai „veszély" már régóta tartozik a nyugati államok legkomolyabb politikai kérdései közé és Kalifornia állam San-Franciskoval leginkább szenved az ázsiai beözönléstől. A legnagyobb nyugtalanságot az okozza, hogy ezek a bevándorlók sokkal olcsóbban ajánlják föl munkájukat a vasutaknál, gyárakban, gyarmatokban, mint a fehér ember, hogy sokkal kevesebb kell nekik a megélhetésükre és hogy megtakarított pénzüket hazaküldik. A hindu naponkint átlag hét koronát szerez és olyan szerényen él, hogy ebből az összegből öt koronát küldhet a hazájába, Általában föltűnt a többek közt, midőn a vasutaknál alkalmazott hindu munkások egyetlen napon ötezer korona értékű postautalványt küldtek el. TÖRVÉNYKEZÉS § A nagymező-utcai gyújtogatás. A budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsa ma tárgyalta Hammer Samunak, a nagymező-utcai üvegraktárak letartóztatott raktárosának fölfolyamodását, amelyet szabadlábrahelyezése érdekében adott be, a vizsgálóbiró előzetes letartóztatását elrendelő végzése ellen. A vádtanács Hammer Samu előzetes letartóztatását helybenhagyta, § A szekuuda miatt. Láda Sándorné tanítónő, az egyik hódmezővásárhelyi református iskolában. Á presbitérium határozatával az egyik iskolából a másikba helyezték át,_ ami Láda Sándornénak sehogysem tetszett. Ő sérelmet látott ebben az áthelyezésben, szabadságot kért hát és fölebbezett ellene. A fölebbezésében elmondta, hoj>y őt azért helyezték át, mert Szappanos Mihály dr orvos és presbiter fiának négyest adott számtanból. Amikor fölebbezését tárgyalták, Szappanos dr fölszólalt ellene és olyanokat mondott, hogy Láda Sándorné beteg, de nem a lába fáj, hanem a feje, szabadságra szorul, amelyet nem a fürdőben, hanem egyik gyulai „nagyházban" kellene eltöltenie. Láda Sándorné tudomást szerzett a heves filippikáról, aminek következtében becsületsértés miatt följelentette Szappanos dr-t. A hódmezővásárhelyi járásbíróság fölmentő Ítéletet hozott, amely ellen azonban a panaszos fölebbezett. Ma tárgyalta a szegedi törvényszék egyik szüneti tanácsa a fölebbezést és Szappanos dr-t becsületsértésben vétkesnek mondta ki, amiért száz korona pénzbirságra itélte. § A házigazda, a lakó és a lakás. Goldmann Jenönó hódmezővásárhelyi lakos augusztus tizenhatodikán kiköltözött Kovács Sándor házából, holott szeptember elsejéig az övé volt a lakás. így tehát Kovács Sándor se várt elsejéig azzal, hogy az üresen hagyott lakásba költözködjék, ami szörnyen fájt Goldmann Jenőnének. Amikor tehát Kovácsék kutyája látogatást tett náluk, cédulát akasztott a nyakába, amelyen ilyen és még ilyenebb üzenetet közvetített: „Te nagyon részeg disznó, bementél ugy-e a kifizetett lakásba, de ugy hozzanak ki onnan." Kovács az üzenetet tudomásul vette, a cédulát a kutya nyakáról leakasztotta és egy aktához csatolva, följelentést tett Goldmanné ellen a hódmezővásárhelyi járásbíróságnál. A tárgyaláson a vádlott azzal védekezett, hogy az üzenetet nem Kovácsnak, hanem a feleségének küldte, mert az a részeges. A járásbíróság ezen az alapon föl is mentette Goldmannét. A szegedi törvényszék máskép gondolkodott, Goldmannét elitélte kétszáz koronára, noha pikáns védekezését itt is előadta. § Pómljárt házmester. Vicla Lajos miniszterelnökségi fogalmazó és nagybirtokos a mult év május 9-én kérdőre vonta a Sándor-utca 6. számú ház házmesterét, Szarka Mihályt, mert ez az előttevaló napon tiszteletlenül viselkedett feleségével szemben. A házmester Vida fogalmazóval is hepcíáskodni kezdett, amire a fogalmazó, aki automobiljában ült, fölugrott és arculütötte Szarkát. Ez viszonozni akarta az ütést, de megcsúszott és oly szerencsétlenül esett, hogy ballábát eltörte. A budapesti királyi ügyészség a szerencsétlenség ügyében, súlyos testisértés miatt vizsgálatot indított Vida Lajos fogalmazó ellen és a vizsgá'at befejezése után vádiratot is adott be ellene. Ma tárgyalta a büntetőtörvényszók vádtanácsa a vádirat ellen beadott kifogásokat és helytadott a fogalmazó ama védekezésének, hogy a bekövetkezett szerencsétlenséget a házmester önmagának tulajdonithatja, mert amikor vissza akarta ütni Vidát, aközben csúszott meg és esett ily szerencsétlenül. KÖZGAZDASÁG (—) Török ifjak magyar gyárakban. Azzal a kirándulással kapcsolatban, amelyet a magyar iparosok és kereskedők a török gazdasági viszonyok tanulmányozása céljából a tavaszszal Konstantinápolyba rendeztek, fölmerült az az eszme is, hogy néhány, középiskolát végzett, török fiatalember a nevesebb budapesti gyárakban kiképeztetést nyerjen, hogy igy ezen a réven a magyar ipar és a török fogyasztás között közvetlen kapocs is létesíttessék. A kezdő lépéseket az eszme megvalósítására nézve Gelléri Mór, az Országos Iparegyesület igazgatója tette meg, akinek személyes utánjárására a mai napig tizenkét előkelő fővárosi ipartelep vállalkozott egy-egy török ifjú kiképzésére. Á Ganz-féle waggongyár Ibrahim Ferid, a Podvinecz és Heisler-gyár Ali Said, a Nicholsongyár Hussein Selim nevü ifjút szerződtette, mig a többi kilenc, más fővárosi előkelő ipartelepen fog alkalmazást kapni. Az intelligens és szorgalmas török ifjak, akiket mindenütt nagy szimpátiával fogadtak, figyelemreméltó haladást mutatnak a magyar nyelv elsajátításában. Remélhető, hogy ezeknek az első próbáknak nyomán egész rendszerré növi ki magát a török ifjaknak iparosokká való kiképzése és hogy ennek praktikus hatásai is már nemsokára jelentkezni fognak. (—) A newyorki vas- és acélpiac. Nemyorkból jelentik: Az Irón Age szaklap jelentése szerint, a vas- ós acélpiacokon az üzlet állandóan stagnált, ami erős ellentétben áll a továbbárusitókhoz és a fogyasztókhoz küldött terjedelmes szállítmányokkal. A fogyasztás és termelés közti, lassankénti kiegyenlítésre mutat azonban, hogy az acéltrőszt most negyvenegy nagyolvasztót pihentet, mig junius elsején harmincegy nagyolvasztó pihent. A sinrendelések a legutóbbi héten tizenkilencezer tonnát tettek ki, melyek közül tízezer a National Pailroad of Mexico rendelése. Szeptemberre huszonegyezer tonna öntött vascső szállítására kértek ajánlatokat. A nyersvas-vásárlások ismét szűkebb körre szorultak. A mostani alacsony árak melletti jelentékeny ajánlatokat a nagyolvasztók visszautasitották. Azt hiszik, hogy a produkció további korlátozása a további árcsökkenéseket pillanatnyilag meg fogja akadályozni. (—) A lisztkivitelünk Dalmáciába. A magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában 1907-ben kötött szerződós értelmében az osztrák császári királyi kormány kötelezettséget vállalt az irán', hogy a Dalmáciának daziv-consumoköteles helyiségeibe bevitt liszt után szedett fogyasztási adót 1910. év végével meg fogja szüntetni, vagy pedig e kérdést ugy fogja szabályozni, hogy e fogyasztási adó ugy az oda bevitt lisztek után, mint a Dalmáciában előállított liszt után is ugyanolyan összegben szedessék be. Ezek előrebocsátásával az aradi kereskedelmi és iparkamara fölhívja az érdekeltek figyelmét az osztrák kormánynak ama határozatára, hogy a fogyasztási adó, amely az érvényben álló törvényes rendelkezések szerint Dalmácia említett helyiségeibe szállított lisztnek bevitele alkalmával fizetendő, 1911. évi január hó 1-től kezdödőleg minden liszt után a származási helyre való tekintet nélkül, tehát a Dalmáciában előállított liszt után is be fog szedetni. (—) A gazdák az osztrák állatkivitel betiltásáról. A gazdák hivatalos lapja a következőket irja: „Á bécsi mészárosok nem kisebb kívánsággal lepték meg a világot, mint hogy az osztrák kormány tiltsa be a vámterület állatkivitelét. Csak naiv tudatlanság szülhet ilyen ideát, mert aki tudja, hogy a kereskedelmi szerződések mindennemű kiviteli, vagy átviteli tilalom, vagy vám életbeléptetését gátolják, az ilyen kívánság hangoztatása fölött csak mosolyoghat. A nemzetközi szerződések összhangját pedig ily fontos kérdésben megbontani képtelenség, mert egy oly veszedelmes precedenst teremtene, amely a későbbi időkben, különösen háborús bonyodalmak idején, könynyen ürügyül, illetve alapul szolgálhatna hasonló tilalmak életbeléptetésére. Egyébként is a tilalom csakis a mi kormányunk hozzájárulásával léptethető életbe s teljes biztonsággal mondhatjuk, hogy a magyar kormány az állatkiviteli tilalom életbeléptetéséhez hozzájárulni nem fog". (—) Még egy uj cukorgyár. Hir szerint a nagybecskereki, tőketerebesi és aradi uj cukorgyárakon kívül Ercsiben is terveznek egy uj cukorgyárat. Az uj gyár finanszírozását egy fővárosi pénzintézet vállalta magára