Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-17 / 48. szám

4 DÉL MAGYARORSZÁG 1910 julius 19 vasút engedélyezése körül a miniszter rokonának, Benyovszky Sándor grófnak, anyagi kedvelés céljából miniszterével együtt az állam kárára intézkedett; hozzájárult működésével aboz, hogy minisztere testvérének, Kossuth Tódornak, a szász egyetem erdőügyéböl kifolyólag az állam pénzéből ajándékszerüleg másfél milliót juttatott, a gyulavidéki helyiérdekű, semmit sem érő vasutat állami kezelésbe vette, hogy ezáltal József főherceg kegyét hajhászsza; Garai Manónak, „A Korbács" cimü lap szerkesztőjének, háromezer koronát juttatott az állam pénzéből azért, hogy róla tudott kellemetlen adataival elhallgasson; a „Magyar Kiviteli és Csomagszállító Részvénytársaság" üzlete érdekében miniszterrévei együtt nemcsak a sajtótermékek szabad terjesztését nyomta el, de a vállalat Messagerie Yia Zimony Gare üzemének beszüntetése körül az államot 30,000 koronával megkárosította; az arad— kikindai vasút épitése körül a különböző vagyoni visszaélések alakjában bűncselekményeket elkövető vállalkozót, Pallós Ármint, miniszterével együtt elnéző pártolásban részitette s a vállalkozót bűnének tudatában 300 ezer korona óvadéka visszafizetésében részesittette ; a Máv. talpfaszükségletének beszerzése körül a bécsi Eisler-céget miniszterével együtt az államot károsító szerződéshez juttatta ; a balatoni vasutat az államvagyon és az állami érdekek sérelmére Batthyány Lajos gróf vagyoni fölsegélyezése és ilymódon az ő és a főúri világnak a maga részére való megnyerése céljából létesítette ; államtitkári állását mint „gseftelő politikus" arra használta föl, hogy teljesen vagyontalan létére most már másfélmillióra menő vagyont szerezzen magának. A cikkek ezen és egyéb tényállításai az államtitkár hivatali kötelességeire vonatkozóan olyanok, hogy való voltuk esetén ellene fegyelmi, sőt esetleg bűnvádi eljárásra is szolgálhatnának alapul s őt közmegvetésnek tennék ki. A cikkek szerzőjéül megnevezett és jelentkezett Habár Mihály terhelt e tényállítások valódiságát bizonyítani nem tudta, a vizsgálat adataiból pedig azok valótlansága derült ki. (A tanuk.; A királyi ügyészség ebben a két rágalmazás! sajtóügyben megtartandó esküdtszéki főtárgyalásra tanukul kéri beidézni a következőket: Benyovszky Sándor grófot, Török Emilt, Ludvigh Gyulát, Darvay Károlyt, Darányi Ignácot, Mark Jánost, Stetina Józsefet, Garai Manót, Ábrányi Kornélt, Fodor Jenő dr-t, Brachfeld Vilmost és Brachfeld Emilt, Pallós Ármint, Pallós Ignácot, Krauszhaar Károlyt, Barta Arnoldot, Horváth Lipótot, Tószegi Imrét, Halász Lászlót, Mauthnor Adolfot, Lévai Adolfot, Bara" bás Bélát, Bedő Albertet, Okolicsányi László dr-t, Babocsay Hermant, továbbá sértettek gyanánt Kossuth Ferenc volt minisztert és Szterényi József volt államtitkárt. A négy vádírat ellen Habár Mihály és védője, Gál Jenő dr, nyolc nap alatt kifogásokat nyújtanak be a büntetőtörvényszék vádtanáesához. Uj összeesküvés a spanyol király ellen. (Saját tudósítónktól.) Alfons spanyol király egy percig sincs biztonságban. Állandóan merényleteket kísérelnek meg ellene. Csak nemrég, amikor Edvárd angol király temetéséről visszajött,bombával akarták kivégezni, de a bomba az anarchista kezében előbb robbant föl és igy őt ölte meg a királynak szánt gyilkos szerszám. Most újra fölfedeztek Madridban egy összeesküvést. Különösen egy Vicente Moja anarchista ellen vannak kompromittáló bizonyítékok, Távirataink az összeesküvésről a következők: Madrid, julius 16. Valladolidban letartóztatták Vicente Moja anarchistát, aki Barcelonából jött és akinél nagyon kompromittáló leveleket találtak. A rendőrség azt hiszi, hogy összeesküvést fedezett fel, melynek az volt a célja, hogy a király ellen Valladolidban való átutazása alkalmával merényletet intézzen. Berlin, julius 16. Abból a párisi hirböl, hogy Alfonz király ellen merényletet intéztek, csak az igaz. hogy Valladolidban összeesküvést fedeztek fel és több anarchistát letartóztattak. A merénylet hírét eddig sem itt, sem Párisban nem erősítették meg és a legközelebbi órákban várják a spanyol kormány hivatalos cáfolatát. A szegedi tüzérezred. (Saját tudósítónktól.) ADélmagyarorssdg illetékes helyről nyert értesülést a szegedi tüzérezred dolgáról s evvel kapcsolatban a majdani szegedi tüzérlaktanya fölépítéséről. A szegedi tüzérezred szervezése és a nagyarányú szegedi tüzérlaktanya felépítése immár befejezett dolog. Az előzmények részben ismeretesek. Tisza István gróf miniszterelnöksége idejében tárgyalás alatt állott már a tüzérezredek szaporításának kérdése. Akkor azonban Szeged kiesett a kombinációból, mert a hadvezetőség és az akkori magyar kormány Aradnak szánta az uj tüzérezredet. A hadmérnökség már évek előtt el is készítette az aradi tüzérlaktanya tervét, természetesen a közös hadügyi kormány rendeletére. Ezek a tervek — a Délmagyarország értesülése szerint — most újból előkerültek az akták tömkelegéből, csakhogy a tervek homlokáról letörülték azt a fölírást, hogy : az aradi császári és királyi tüzérlaktanya tervei és egyelőre semmi fölírást sem alkalmaznak a terveken. Vagyis az aradi tüzérlaktanya nem épül föl. Arad kimarad a kombinációból és nem kap tüzérezredet. A kész terveket azonban érvényesíteni fogják s a hadmérnökség az utóbbi időben tanulmányozza a délvidéket, hogy a tüzérezred hol volna elhelyezendő. Két város jött komoly kombinációba : Lúgos és Pancsóva. Vagyis a hadvezetőség Szegedet megint nem vette kombinációba. Hogy miért mellőzték eddig Szegedet, annak is tudjuk az okát. A közös hadügyminisztérium és a magyar honvédelemügyi kormány évek óta folytat komoly tárgyalásokat Szeged város hatóságával, egy harcszerű lövőtér létesítése iránt. Köztudomásu, hogy Szeged város óriási nagyságú külterületén nem találtak erre alkalmas területet, mert a szegedi tanyavilág erőteljes földmivelési kulturát folytat s ami szabad területek vannak, azok mind közlegelők, tehát szintén nem kulturátlan helyek. A hadvezetőség a harcszerű lövőtér megszerzéseért is kénytelen volt lejebb, délibb vidékre menni s innen ered az a fölfogás, hogy a szegedi tüzérezred fölállításától el kell tekinteni, mert ha Szeged nem képes az egyszerű kézi fegyver részére alkalmas lövőteret biztosítani, akkor épenséggel nem képes egy tüzérezred harcászati igényeit kielégíteni, az ágyukkal való komoly gyakorlatozás és harcszerű lövés céljából. Ezért vették kombinációba az uj tüzérezred részére Lúgost, vagy Pancsovát. De megbízható értesülésünk szerint mégis csak Szeged kapja meg a tüzérezredet-. A régi hatvanhetes többség föltámadt s a mai kormány ötszázhatvan milliót kér az országgyűléstől. Kétségtelenül meg is kapja, mert a költségvetés egyensúlyát helyre kell állítani, nagy beruházásokra lévén szükség. Ezek a beruházások tartalmazzák a szegedi tüzérezred, illetve a szegedi tüzérlaktanya építésének a költségeit is. Az aradi császári és királyi tüzérlaktanya tervei tehát rövidesen Szegedre érkeznek s azok alapján mihamar fölépül a szegedi tüzérlaktanya, talán épen a Tisza felsővárosi partján, azon a hatalmas telken, melynek megvétele épen most van a városi hatóság munkasorozatának a napirendjén. A politika, Szeged várospolitikája győzött, mert a Tisza Maros szögletén természetes elhelyezést nyer egy tüzérezred. Az az érv, hogy kézifegyver részére nem képes Szeged városa harcszerű lövőteret adni, megbukott, mert a tüzérség évenként egyszer tart lövőgyakorlatot, de sohasem az illető ezred székhelyén, hanem a tüzérségi lövőtéren. vaevis Örkénvben. Haúnáskéren és Steinfelden, ahol tüzérségi terek vannai. Csak a monarchia periférián, Boszn Hercegovinában és az orosz határon tart*" nak a tüzércsapatok helyi lövőgyakorlat^ kat és Pólában, ott a hegyek között, it«-°" nyilt tengeren. ' a Ez a hiteles története a szegedi tüzérez rednek és a szegedi tüzérlaktanyának, a katonai létszámemelés megoldása után Szegeden szorgos munkáskezek hamarosan föil épitik a tüzérlaktanyát. A leszámoló-uasutasok Szegeden. — A polgármester a tanácshoz. — Szeged város polgármestere: Lázár György dr királyi tanácsos a város tanácsához intézett mai átiratával érdekes titkot pattantott ki Amiben évek óta csöndbea fáradozott, hogy tudniillik az államvasutak kebelében leszámolással foglalkozó összes vasúti osztályok Szegedre, az itteni központi leszámoió-hivatalhoz helyeztessenek át, immár eredménynyel kecsegtet s a jövő évben egész sereg vasutas költözik Szegedre, hogy itt végezze hivatalos teendőitMivel rövid néhány éven belül legalább háromszáz vasutascsalád költözik Szegedre, a polgármester már avval a tervvel is foglalkozik, hogy az uj hivatal részére ingyen városi telek engedtessék át, A város tanácsához intézett átirat, mely közgazdaságilag és szociális szempontból ép oly dicséretreméltó, mint aminő illuzórius bizonyság a város fejlesztésére irányuló munka mellett, szószerint a következő: A tekintetes városi Tanácshoz Szegeden. A magyar királyi államvasutakkal már régebben tárgyalásokat folytattam aziránt, hogy a magyar királyi államvasutak kebelében levő s leszámolással foglalkozó összes osztályok Szegedre helyeztessenek át. Folyó évi junius hó folyamán o tárgyalások már oly stádiumba jutottak, hogy a magyar királyi államvasutak igazgatóságának pénzügyi osztályfőnöke: Szukovathy István miniszteri tanácsos s államvasuti igazgató ur folyó hó 1-én Szegedre kiszállott s velem ez ügyben tárgyalásokat folytatott. E tárgyalások folyama alatt konstatáltatott, hogy nagyszámú vasúti hivatalnok Szegedre helyezése van kilátásban, mely okból az államvasuti igazgató ur tőlem az élelmezési és lakásviszonyokra nézve hivatalos nyilatkozatot kért. A felterjesztést ez irányban folyó hó 4-ik napján megtevőn, abban hivatalos adatok alapján megállapítottam, hogy Szegeden ezidő szerint IS2 1—5 szobás üres lakás van s a most folyó építkezésekből kifolyólag a jövő évi május hóra ujabb 246 1—6' szobás lakás áll elő, mihez képest a jövő év május havára 408 lakás fog rendelkezésre állani. Egyben összevetés utján megállapittatott, hogy piacunk a budapestinél legalább husz százalékkal olcsóbb. Ez alapon a további tárgyalásokat folyó hó tizenkettedikén-tizenharmadikán Budapesten folytatván, annak eredményeként az államvasuti igazgató ur kijelentette, hogy a föntjelzett hivatal Szegedre helyezését saját részéről a legbiztosabb kilátásba helyezheti, mivel szemben én fölajánlottam, hogy hivatalhelyiség épitése esetében a város ingyentelket ad s az építkezés pénzügyi megoldásának megkönnyítése vegett, — épugy, mint azt az államvasutak szegedi internátusánál tette, — hajlandó^ az építési költséget kölcsönként saját számlájára fölvenni az esetre, ha annak annuitását a magyar királyi államvasutak költségvetésileg a város javára biztosítja. Ez ügy állását a kereskedelmi miniszter, ur formaszerü intézkedését megelőzőleg az okból hozom a tekintetes Tanács bizonyára örvendetes tudomására, hogy kétszáz-háromszáz, legnagyobbrészt családos hivatalnoknak a megállapodás szerint három-négy egymást követő év alatt Szegedre településéről a város lakossága is tudomást szerezvén, az építkezni szándékozók befektetésüket eliez képest irányíthassák. Megjegyzem, hogy 1911 május első napj»ra már összesen hatvanhat alkalmazottnak áthelyezésére van kilátás. Szeged, 1910. évi julius hó 16. Lázár György dr s. k., nolffármester-