Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-17 / 48. szám

1910 julius 17 DÉL MAGYARORSZÁG 881 Szegeden ezidő szerint nagyarányú építkezőik vannak folyamatban. Lakás tehát lesz a Szegedre költöző családok részére. A vasutasoknak ebbe a városba való gravitálása pedig nyilván fokozza Szegeden az építkezési kedvet 8 jgy a polgármester csendben előkészített nagyszabású tervének megvalósulása maga után vonja Szeged város hatalmas fejlődését. Az osztrák miniszterelnök a királynál. Ischlböl jelentik: Bienerth báró miniszterelnök tegnap kihallgatáson volt a királynál. A kihallgatáson megállapították, hogy a tartománygyűléseket szeptember közepére hívják össze. A delegációk összehívásáról nem volt szó. Ezt a határidőt csak augusztus közepén fogják megállapítani, amikor Bienerth báró újra kihallgatásra jelentkezik. A delegációkat október végére vagy novémber elejére fogják összehívni. A tegnapi kihallgatáson több aktuális politikai kérdésről tanácskoztak, így a többi közt az olasz jogi fakultásról, a vízi utakról ós a kormány pénzügyi terveiről. Az osztrák miniszterelnök a tegnapi kihallgatáson azt a benyomást nyerhette, hogy ő és minisztertársai a király teljes bizalmát biriák. Egy politikai gyilkosság. Stambulou meggyilkolásának tizenötödik évfordulója. Ma van tizenötödik évfordulója annak a ¿ötét hátterű, titokzatos politikai gyilkosságnak, amely, a cselekedet körülményeinél és következményeinél fogva, eddig páratlanul áll az európai diplomácia történetében. Tizenöt évvel ezelőtt, 1895 julius tizenhatodikán fölbérelt gonosztevők Szófia egyik utcáján, világos nappal meggyilkolták Starnbulov Ivánt, Bulgáriának nyolc éven keresztül volt miniszterelnökét és legnagyobb államférfiát. Stambulov három nap múlva meghalt. És megmozdult az egész világ közvéleménye, megmozdult az egész diplomácia, az európai udvarok, a sajtó, hogy világot vessenek erre a mindenképen gyanús gyilkosságra. Kezdetben . csak suttogták, de aztán nyíltan fölhangzott a borzalmas vád: Stambulovot saját uralkodója, Ferdinánd bolgár fejedelem gyilkoltatta meg. S ha elgondoljuk Bulgária akkori helyzetét, az örökös villongásokat, palotaforradalmakat, a hatalmas Oroszországtól való rettegést, azt a megdöbbentő balkáni sötétséget, amely mögött hétről-hétre politikai merényleteket követtek el, akkor nem csodáljuk ezt a borzalmas vádat. Az összes körülmények olyan szerencsétlenül kapcsolódtak egybe, hogy a cselekedet mögül szinte kiorditott az orgyilkosság gyanúja. Stambulov Iván, Bulgária legnagyobb diplomatája a politikai viszályok, a Bulgária és Oroszország között fölmerült konfliktusok áldozatául esett. Ezen a mai, szomorú évfordulón nem gyászolnak Bulgáriában. Ferdinánd fejedelemből, akinek lemondása akkor csak egy hajszálon függött, azóta király lett és — igy szokás ez a Balkánon — Stambulov Iván sírját elkerüli minden igazhivő bolgár. Érdekesnek tartjuk, hogy a mai évfordulón fölelevenítsük a borzalmas eset minden részleteit, Európának heteken át tartó legnagyobb szenzációját. (Sötétség Bulgáriában.) A gyilkosságot megelőző néhány esztendő a legsötétebb korszaka Bulgáriának. A hegyek közé beékelt kicsi balkán-államban, körülvéve északról a hatalmas Oroszországtól, a többi oldalon pedig apró, rendezetlen kalóz-országocskáktól, örökös volt a rettegés. A kormányok egyre-másra változtak, napirenden voltak a lázadások, a határokon egyre-másra véres öszszetüzések történtek, gyakoriak voltak a politikai gyilkosságok és senki sem tudhatta, nem gyilkolják-e le másnap, vagy nem dugják-e mindörökre valamelyik vár dohos pincéjébe. Az Oroszországgal való helyzet tűrhetetlenné vált. Stambulov is egyike volt azoknak, akik az orosz fenhatóságtól félve, gyűlölték a cátt és hazájuk függetlenitósére törekedtek. Ebben az időben volt Bulgária miniszterelnöke Stambulov Iván. Stambulov Tirnovoban született s már diákkorában részt vett a törökök elleni lázadás előkészületeiben. Korán tagja lett a nihilista szövetkezetnek, részt vett a politikai mozgalmakban s eközben gyűlölte meg a Bulgáriára áhitozó, ármonykodó Oroszországot. Bulgária trónján ekkor Sándor fejedelem ült. Energia nélkül való uralkodó, aki helyett Stambulov intézett mindent. Körültekintő, ravasz mérséklettel tartotta távol Bulgáriától a nagyhatalmakat, hitegette, csendesítette az országban viszálykodó politikai pártokat s eközben dolgozott a nyugalom helyreállításán. Nyolc évig állott Bulgária élén és ez nagyon hosszú idő a Balkánon, ahol akkoriban minden nagy államférfiú egy-két évi kormányzás után erőszaktól halt meg. Stambulov ellen is megkíséreltek már egyizben merényletet. Az 1891. év március 27-én, amikor Belcsev miniszterrel együtt egy szófiai parkon ment keresztül, a bokor mögül négy lövést intéztek feléje. A golyók célt tévesztettek, mert csak Belcsev sebesült meg. Az orgyilkosok elmenekültek. Barátai már ekkor óva intették Stambulovot vigyázatra. Ezután is többször fenyegették halállal, de a fenyegetéseket nem váltották be. Nemsokára ezután űzték el Sándor fejedelmet Bulgária trónjáról. Elűzték vele együtt fiát és utódát, a fiatal Hartenau Arzén grófot is. Ferdinánd fejedelem uralkodásával a Kóburgdinasztia lépett a bolgár trónra s ezzel egycsapásra megváltozott Bulgária politikai helyzete. Határozott formában merült föl az Oroszországhoz való közeledés eszméje s ez lehetetlenné tette Stambulov miniszterelnökségét. Stambulov visszavonult a politikától, de csak látszólag, mert megalapította a Svoboda cimü napilapot, amelyet barátjával, Petrov volt miniszterrel együtt szerkesztett. Ez a lap Bulgária ostora volt. S amilyen mértékben támadta, kritizálta Stambulov lapjában az uj rezsimet^ olyan mértékben indult meg és nőtt az ellene való hajsza. Ebben a Stambtdov ellen való, gyű" löletes hajszában állítólag az uj fejedelem, Ferdinánd is részt vett. Ferdinánd gyűlölte Stambulovot az orosz kérdésben elfoglalt álláspontja miatt. A gyűlölet folyton nőtt. És tetőpontjára hágott akkor, amikor Ferdinánd nagy küldöttséget menesztett az orosz cárhoz, aki megszabta a Bulgáriával való békés viszony föltételeit. Mig a küldöttség Oroszországban járt, Ferdinánd elutazott Ivarlsbadba üdülni. S ekkor, a feszültség tetőpontján, a király távollétében történt váratlanul a merénylet, amely hosszú időre felkavarta Bulgária és az egész világ nyugalmát. (A gyilkosság.) Julius tizenhatodikán Stambulov, Petrov barátjával együtt' kocsin hajtatott haza a szófiai Un ion-klubból. Alig indult el a kocsi, a Kakovszky-utcában egy sarkon négy fegyveres ember ugrott a kocsi elé. Stambulovot, Petrovot és Guncsó kocsist leráncigálták. Az egyik Petrovnak esett, mig a többi Stambulovra rontott, akit handzsárokkal és jatagánokkal összeszurkáltak. A megrémült kocsis rendőrért ordított, majd futni kezdett, hogy segítséget hozzon. Az utcán többen jártak, de senki sem mozdult. Végre a kocsin szembe találkozott Morfov rendőrfőnökkel. — Hova szaladsz'? — kérdezte tőle a rendőrfőnök. Guncsó lihegve mondta el az esetet, mire a rendőrfőnök megtiltotta neki, hogy segítségért fusson. A továbbiak során ez a találkozás fontos dokumentum volt annak bizonyítására, hogy Stambulov előre megtervezett, hivatalosan támogatott, sőt fölülről sugalmazott politikai gyilkosságnak esett áldozatul. Morfovról különben is mindenki tudta, hogy Stambulovnak esküdt ellensége. A merénylők ezalatt tizenöt tőrszurást ejtettek Stambulovon és elmenekültek. Mint utólag megállapították, a fegyverek meg is voltak mérgezve. Stambulovot hazaszállították és még aznap mindkét megsebesült karját levágták, mert remélték, hogy igy megmenthetik az életnek. A gyilkosság hire, mint a futótűz terjedt el Szófiában. S két óra múlva az egész világ sajtója óriási cikkekben kommentálta a megdöbbentő esetet: Stambulov Iván, Európa egyik legkiválóbb diplomatája, politikai gyilkosság áldozata. A világsajtó cikkeiben, a sorok között már itt-ott ki lehetett érezni a borzasztó vádat. S másnap, harmadnap mindig erősebben hangzott föl a gyanú szava: Ferdinánd fejedelem tudott a gyilkosságról. És szándékosan utazott el Karlsbadba, nehogy a gyilkosság elkövetésekor Szófiában legyen. A gyanú olyan erős volt, hogy mikor Ferdinánd részvéttáviratát a főudvarmester Stambulov feleségének át akarta adni, ez a főudvarmestert kidobatta a házából. Stambulov családja és barátai meg voltak győződve a király bűnösségéről. Három napig haldoklott Stambulov, mig julius 19-én hajnalban meghalt. Halála előtt megnevezte gyilkosait Hcdev és Tufekcsiev nevü szófiai emberek személyében. És halálos ágyán megátkozta gyermekeit s barátait, ha nem állanak boszut a fejedelmen. (Félnek a halottól Hogy milyen nagy ember volt Stambulov, az csak a temetésén s az utána következő napokon derült ki. Az iránta való gyűlöletes tisztelet a halála után félelemmé változott át. Féltek a nagy halottól s ezt ugy akarták elpalástolni» hogy sírjában meggyalázták. Temetését megzavarták, Stambulov elhunyt politikai ellenfeleinek sírjait virágokkal díszítették, röpiratokat oszto. gattak, amelyekben gyalázták a nagy halottat. A temetés napján világraszóló tüntetések és botrányok voltak Szófiában. Stambulov özvegye a fejedelem koszorúját kidobatta s nyilvánosan gyilkosnak nevezte öt. Az a nagy, hetekig tartó szófiai zenebona, amely a temetés napián kezdődött, keresztülharsogott egész Európán, megmozdította, megborzongatta a diplomáciai köröket és vádolva bezörgetett a koronás udvarok ablakain is. Ferdinánd csöndben ültKartsbadban s tehetetlenül nézte, mint fordul ellene a közvélemény. A nagyhatalmak külügyminisz" terei is meggyanúsították a gyilkosság vádjával, de nyiltan nem merte a szemébe mondani senki. Az egész világon nagyszabású tüntetések voltak Ferdinánd ellen s lassan terjedt a hír, hogy Ferdinándnak le kell mondania. A borzasztó gyanú* még növelte az, hogy a gyilkosokat futni hagyták. Az egyik gyilkos, Hcdev, útlevéllel a gyilkosság után külföldre menekült. Elfogatására semmi kísérletet nem tettek, sőt kiderült, hogy a külföldre szóló útlevelét a fejedelem engedélyezte. Tufekcsiev államvasút! mérnök, a másik gyilkos pedig nyomtalanul eltűnt. Minden körülmény Ferdinánd ellen vallott és valami nagy titkot sejtetett maga mögött. Ferdinánd nem mert hazamenni Szófiába. Otthon lázadások szántották keresztül az országot, a fejetlenség tetőpontjára hágott és már nyiltan beszélték, hogy Ferdinánd utóda Hartenau Arzén gróf, Sándor volt fejedelem fia lesz. (Elnémulnak a vádak.) Augusztus hónap közepéig tartott, amíg az európai botrány lassan-lassan elnémult. Mindenki elhalgatott, az európai udvarok nem avatkoztak az ügybe, Ferdinánd visszatért Szófiába és a szenzációs gyilkosságra végképen ráborult a titokzatosság fátyola. Stambulov Ivánra még emlékeznek Szófiában és nem akarnak reá emlékezni. Hogy ki ölette meg Stambulovot, azt senki sem tudja. Elcsendesedtek a vádak, Bulgáriának uj korszaka kezdődött s királylyá koronázták a rehabilitált Ferdinándot. Ezen a mai szomorú évfordulón talán mégis kisértetek járnak a szófiai királyi kastélyban. Szófiában talán összeszorulnak a szivek és titokban elsiratják az elmúlt évszázad legnagyobb bolgár diplomatáját. De Stambulov Iván sírján ma mégis nagyon kevés koszorú lehet . . a. E.