Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-31 / 60. szám

в mást papyilágra, összetépik a levélét. A levél­ben ezeket irja : Szerető Családom ! Hozzám intézett becses leveleteket megkaptam éh megértettem sorsotokat. Ha a mékekre való költsé­get meg fogjátok szorgalmasan takarítani, azon biz­tosan birtok nem egy, hanem két kas méhet állitani a legszebb anyaméhekből, akikből egy pár év múlva, ha az isten szerencsét ád, jó hasznotok lesz. A méhek diósérik az Istent, akit mostan is óhajtom, hogy imád­jatok, hogy szerencsésen éljetek mindnyájan. Kérjétek az Istent, hogy az S jósága szerint könyörüljön raj­tunk és cselekedjék velünk irgalmasságot. Tiszta lelkiösmérettel éljetek, mert nincsen olyan titkos do­log, mit us idő ki nem forog. Vigyázzatok az egész­ségetekre. fijam Jani, nagyon vigyázz. Összetartók legyetek és egymást megértők. Szerető Családom, bár ugyan még távol sagyon, de azért szivemből kívá­nom, hogy hozzon reátok a mindenható jó Isten bol­dog és áldásos karácsony-ünnepet. A reánk követ­kező mindaz karácsony, mindaz uj esztendő legyen olyan' tiszta, szerencsés és boldog a Felséges Istentől rajtunk, amilyen tiszta vagyok azoktól az undok és gonosz cselekedetektől, amelyért engemet a gonosz birák ártatlanul életfogytig elitéltek. Nincsen már határa az én szenvedéseimnek, szerető családom! De bárcsak halálraítéltek volna, hogy ilyen rut, istentelen, gonosz és hosszú, utálatos szenvedéseknek, rablások­nak és Isten előtti gonosz ,dolgoknak ártatlanul szen­vedője ne lettem volna. Óh, Uram, ne az én, hanem a Te akaratod legyen! De mindamellett kérlek, hozd világosságra, hogyan és miféleképen szenvedek! Isten veletek és veiem, ártatlanul szenvedő Horváth János 5969. fejszám, Illaván. Kiderül az igazság. Ennyi sok kin és szenvedés után végre 1909. február 14-én kétségtelen bizonysággal derült ki Istenes Horváth Jánosnak a levelekben is annyiszor hangoztatott ártatlansága. Ennek a sokat szenvedett és szenvedő embernek az életében ez a legnevezetesebb, de egyszersmind az igazságszolgáitatásra nézve a legcsufosab'o dátum. A nagy biinpör eddig ismeretlen tényei hangzottak el az újrafelvételi tanuk ajkáról. A legszenzációsabb vallomást a koronatanú, Gönczy György honvédszázados tette. Nagy fontossággal birt Istenes Horváth János ki­sebbik, harmincesztendős fiának a vallomása is,mely szerint az édesanyja akkor mérgezte meg magétrézgálic-oldattal, miután alapokból olvasta^ hogy Vásárhelyen mérgezés miatt több asszonyt letartóztattak. Az újságot Istenes Horváth János olvasta föl a feleségének, mint régi városának érdekességét. Ugyancsak ekkor olvasta föl azt is, hogy Szegeden is több asszonyt tartóztat­tak le méregkeverés gyanúja miatt. Istenes Horváth János felesége ezután újra el akarta ol­vasni a lapot, elkérte az urától s izgatottan, remegve vette a kezébe. Amint az ablak mel­lett olvasott, az utcán egy tiszt haladt el, akinek a kardja megcsörrent. A vallomásokból kiderült, hogy Istenes Horváth felesége rend­őrnek nézte s azt hitte, hogy érte jönnek. Ugy megrémült, hogy a lapot kiejtette a kezéből. Közvetlenül ezután öngyilkos lett. Az idősebb fiu, ifjabb Horváth János vallo­mása már egészen tiszta képet nyújt az édes­apja ártatlanságáról. Természetesen, tizenkét évvel ezelőtt a biróság nem reflektált rá. Most sem birt volna sok bizonyító erővel a fiúnak az apa iránt érzett elfogultsága miatt, de Gönczy honvédszázados határozott, tiszta és elfogulatlan vallomása fedte és egyben bizo­nyító erőre emelte a fiu szavait. Ifjabb Hor­váth János vallomása ez volt: Elnök: Akar-e ebben az ügyben vallomást tenni? — Akarok. — Mondja el, mit tud öreganyja, Kalocsai Erzsébet esetéről ? — Arról nem igen tudok, mert akkor nem voltam otthon, a halálozásról atyám értesített. -i- Hát édesanyja haláláról tud-e valamit ? — Igen. 1898 februá 13-án délelőtt kilenc <$ra tájban a hentesüzletben voltam, mikor a szomszédos szobából sikolyt hallottam. — Anyám az ágyban feküdt, a földön pedig pohár­ban méreg volt. Én kiszaladtam az udvarra, épen atyám jött Bieber rendőrbiztossal. Apámra kiáltottam: — Jöjjön, nagy baj van. — Atyám bement, aztán látván, mi történt, orvosért futott. Az orvos langyos vizet készít­tetett velem. Regdon kimosta a gyomrát, mire DÉLMAGYARORS2AQ jobban lett. Regdo. akkor azt mondta, jobban lesz. De meghalt. — Milyen titkot közölt anyja önnel? — Tizennegyedikén anyámmal együtt voltam. Megkérdeztem tőle: anyám, miért tette ezt? — Fiam, egyedül vagyunk? — Igen. — Amit most mondok, ne mondd el se apád­nak, se testvéreidnek, mert apád agyonüt. Öreg­anyádnak Szappanos Jucitól kapott orvosságot adtam be. Szappanos Juci azt mondta: ettől az orvosságtól vagy meggyógyul, vagy meghal. Öreganyád harmadik napon meghalt. Az esküdtek összenéztek erre a vallomásra. Tehát nem Istenes Horváth János mérgezte meg az édesanyját, hanem a felesége. Izgatott kíváncsisággal várták most már a koronatanú vallomását. Mikor Gönczy századosra került a sor, elő­állt és katonás határozottsággal, egyszerű, ke­resetlen szavakkal mondta el, hogy az ő ta­pasztalatai alapján Horváth János isten és emberek előtt ártatlan édesanyja meggyilkolá­sában. A százados vallomása következőképen folyt le: Elnök: Hogy hivják? — Gönczy György honvédszázados, Kassán. — Ön lakott Horváthék házában? — Igen. Mikor lakott ott? — 1895 őszszel, szeptem berben lettem idehe­lyezve Lúgosról. Horváthéknál vettem lakást. A házigazdával megismerkedtem. Megtetszett nekem, mert jóképű magyar ember volt és so­kat beszélgettem vele az emeletes házáról is. Később megtudtam, hogy anyagi zavarokkal küzd. Később beteg lettem, sürün bejárt hozzám s pálinkával is megkinált. Egy időben a felesége takarította a lakást. Akkor történt a vásárhelyi méregkeverési ügy leleplezése. Az asszony meg­kérdezte tőlem : — Olvasta főhadnagy ur a vásárhelyi bünpört? — Igen, 6zép földiéi vannak magának. .— Mi történik azokkal most ? — Fölakasztják őket. — Az asszonyokat is? — Igen, nadrágot búznak reájuk e föl­akasztják. — Erre az asszony rosszul lett. Hirtelen le­rogyott egy székre és sápadt lett. Azt hittem, idegesség, mert máskor is zavarosnak, magába mélyedtnek láttam és sokszor mást felelt a kérdésre, mint amit kérdeztek tőle. Tehát azt hittem, az idegességtől elalélt. Én nem sok ügyet vetettem a dologra s elmentem hazul­ról. Később a kulcsért bementem Horváthék lakására. Rettenetes nyögést hallottam és ilyen kijelentéseket: — A gyilkost igy veri meg az isten! — Horváthűé feküdt ott rettenetes görcsök közt, más nem volt a szobában. — Én nem is tudtam, mit tegyek, orvosért fus­sak-e? Ekkor jött a fia, kérdeztem, mi történt ? Gyorsan orvosért! A fia mondta, hogy már hivtak orvost, hirtelen vizet kell melegíteni. Azt hiszem, harmadnap meghalt Horváthné. Horváthtól megkérdeztem: mi történt? Miért tette az asszony? Horváth azt mondta, nem tudja. Később, mikor Horváthot letartóztatták, birói körökben elbeszéltem, mit tapasztaltam s tanácsot kértem, ne jelentkezzek-e vallomásra?A birák azt tanácsolták, várjam meg a fejleménye­ket. Később Istenes Horváth bűnügyének tárgya­lása elposványosodott, engem áthelyeztek Kas­sára s a lelkiismeretem elaludt. Csak tavaly gondoltam ismét a dologra, mikor a feleségem fölhívta a figyelmemet, hogy az Istenes Hor­váth-ügyröl, amelyről annyit beszéltem neki, cikk jelent meg a Pesti Hírlapban. Elolvastam a cikket. Én mindaddig, míg a Pesti Hírlap cikkét el nem olvastam, abban a meggyőződés­ben voltam, hogy Horváth a felesége még mér­gezése miatt lett elitélve. Mikor a lapot elol­vastam, fölelevenedtek előttem azok az esemé­nyek, amelyeket föntebb előadtam s meg­győződésemmé vált, hogyha Horváth Jánosi 1910 juliua 31 nem a felesége megmérgezéseért ítélték el, ha­nem az édesanyja megmérgezése miatt, akkor Horváth János ártatlan és bűnös a felesége, aki attól való félelmében, hogy ő is a többi vá­sárhelyi méregkeverő sorsára jut, öngyilkos lett_ Amikor a Pesti Hirlap cikkét elolvastam, jöt­tem rá arra, hogy tudomásom milyen rendkí­vüli fontos s becsületbeli kötelességemnek tar­tottam, hogy arról, amit tudok, jelentést tegyek a bíróságnak. Rögtön leültem és nagyon terje­delmes levelet írtam bíró urnák. Ösmerve az általam tapasztaltakat és az összes eseménye­ket, lélektanilag más következtetésre jutni nem lehetett s ma is az a meggyőződésem, hitem, hogy Horváth János az anyja elmérgezésébeu ártatlan, mert azt az öngyilkos asszony mér­gezte meg. A századosnak ez a vallomása mély hatással volt mindenkire a tárgyalási teremben. Nagy megdöbbenéssel hallották, az esküdtek is s vala­mennyién Istenes János felé fordultak, akinek az arcán könyzápor ömlött végig. Mikor a jó öreg kissé elcsendesedett s vissza­tartotta fuldokló zokogását, a törvényszék épületének folyosóján karjait kitárva, csak ennyit tudott szólni: — Szabad vagyok! . . , BELPOLITIKAI HÍREK. Nyári szünet előtt. A képviselőház hét­főn délelőtt ülésezik, amikor a népszám iálás­ról és a beruházásról szóló törvényjavaslatot fogadják el harmadszori olvasásban. Azután a legeltetési tilalomról és a konzuli bírás­kodás meghosszabbításáról szóló törvényja­vaslatot tárgyalják. A legközelebbi interpellá­ciós napon, szerdán válaszol Urmánczy Nán­dor interpellációjára Khuen-Héderváry mi­niszterelnök. Az elfogadott törvényjavaslatok dolgában hétfőn az összes bizottságok ülé­seznek. A főrendiház minden valószínűség szerint csütörtökön délelőtt tíz órakor ülé­sezik. A képviselőház Szombaton tartja utolsó formális ülését, azután következik a nyári szünet, A feorvát válság. A horvát koalíció és a bán még mindig nem tudtak megegyezni a béke föltételeire nézve. A bán ma kijelentette, ha nem tud a koalícióval rövidesen kiegyezni, a király föloszlatja a tartománygyülést és uj vá­lasztásokat rendel el, Némethy Károly — államtitkár. A legutóbbi minisztertanács megállapodott ab­ban, hogy Némethy Károly dr belügyminisz­teri miniszteri tanácsosnak, a városi ügyek osztálya vezetőjének államtitkárrá leendő kinevezését hozza javaslatba a király előtt. Őfelsége a kinevezést már alá is irta s azt a hivatalos lap egyik legközelebbi száma fogja publikálni. Némethy Károly dr admi­nisztratív államtitkár lesz. Szeged városa örömmel fogadja a kinevezést, mert Némethy Károly dr mindenkor Szeged város barátjá­nak bizonyult, a szegedi ügyek intézése körül. Wekerle Jelöltsége. Wekerle Sándornak je­lölése érdekében ismét mozgalmat indítottak. A legújabb kombinációk szerint a pécsi és a szabadbárándi kerületben léptetik föl Wekerlét. A körmöcbányai választás. Werner Gyula dr-t holnap tartandó programbeszédére Kör­möcbányára Erdély Sándor titkos tanácsos, Csuzy Pál, Hegedűs Kálmán, Nyáry Alfonz báró és Szász Pál országgyűlési képviselők, valamint Sacher Lipót dr kisérik el. Karátson államtitkár Versecen. Karátson Lajos honvédelmi államtitkár ma este tiz óra tizenöt perckor Versecre utazott, hogy mint az ottani nemzeti munkapárt képviselőjelöltje, a verseci kerület választópolgárai előtt program­beszédet mondjon. Az államtitkárt elkísérték Versecre: Solymossy Ödön báró, Podmaniczky Endre báró, Pálffy Sándor báró, Woracziczky János gróf, Herczeg Ferenc, Sztojanovics Iván

Next

/
Oldalképek
Tartalom