Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-31 / 60. szám

в mást papyilágra, összetépik a levélét. A levélben ezeket irja : Szerető Családom ! Hozzám intézett becses leveleteket megkaptam éh megértettem sorsotokat. Ha a mékekre való költséget meg fogjátok szorgalmasan takarítani, azon biztosan birtok nem egy, hanem két kas méhet állitani a legszebb anyaméhekből, akikből egy pár év múlva, ha az isten szerencsét ád, jó hasznotok lesz. A méhek diósérik az Istent, akit mostan is óhajtom, hogy imádjatok, hogy szerencsésen éljetek mindnyájan. Kérjétek az Istent, hogy az S jósága szerint könyörüljön rajtunk és cselekedjék velünk irgalmasságot. Tiszta lelkiösmérettel éljetek, mert nincsen olyan titkos dolog, mit us idő ki nem forog. Vigyázzatok az egészségetekre. fijam Jani, nagyon vigyázz. Összetartók legyetek és egymást megértők. Szerető Családom, bár ugyan még távol sagyon, de azért szivemből kívánom, hogy hozzon reátok a mindenható jó Isten boldog és áldásos karácsony-ünnepet. A reánk következő mindaz karácsony, mindaz uj esztendő legyen olyan' tiszta, szerencsés és boldog a Felséges Istentől rajtunk, amilyen tiszta vagyok azoktól az undok és gonosz cselekedetektől, amelyért engemet a gonosz birák ártatlanul életfogytig elitéltek. Nincsen már határa az én szenvedéseimnek, szerető családom! De bárcsak halálraítéltek volna, hogy ilyen rut, istentelen, gonosz és hosszú, utálatos szenvedéseknek, rablásoknak és Isten előtti gonosz ,dolgoknak ártatlanul szenvedője ne lettem volna. Óh, Uram, ne az én, hanem a Te akaratod legyen! De mindamellett kérlek, hozd világosságra, hogyan és miféleképen szenvedek! Isten veletek és veiem, ártatlanul szenvedő Horváth János 5969. fejszám, Illaván. Kiderül az igazság. Ennyi sok kin és szenvedés után végre 1909. február 14-én kétségtelen bizonysággal derült ki Istenes Horváth Jánosnak a levelekben is annyiszor hangoztatott ártatlansága. Ennek a sokat szenvedett és szenvedő embernek az életében ez a legnevezetesebb, de egyszersmind az igazságszolgáitatásra nézve a legcsufosab'o dátum. A nagy biinpör eddig ismeretlen tényei hangzottak el az újrafelvételi tanuk ajkáról. A legszenzációsabb vallomást a koronatanú, Gönczy György honvédszázados tette. Nagy fontossággal birt Istenes Horváth János kisebbik, harmincesztendős fiának a vallomása is,mely szerint az édesanyja akkor mérgezte meg magétrézgálic-oldattal, miután alapokból olvasta^ hogy Vásárhelyen mérgezés miatt több asszonyt letartóztattak. Az újságot Istenes Horváth János olvasta föl a feleségének, mint régi városának érdekességét. Ugyancsak ekkor olvasta föl azt is, hogy Szegeden is több asszonyt tartóztattak le méregkeverés gyanúja miatt. Istenes Horváth János felesége ezután újra el akarta olvasni a lapot, elkérte az urától s izgatottan, remegve vette a kezébe. Amint az ablak mellett olvasott, az utcán egy tiszt haladt el, akinek a kardja megcsörrent. A vallomásokból kiderült, hogy Istenes Horváth felesége rendőrnek nézte s azt hitte, hogy érte jönnek. Ugy megrémült, hogy a lapot kiejtette a kezéből. Közvetlenül ezután öngyilkos lett. Az idősebb fiu, ifjabb Horváth János vallomása már egészen tiszta képet nyújt az édesapja ártatlanságáról. Természetesen, tizenkét évvel ezelőtt a biróság nem reflektált rá. Most sem birt volna sok bizonyító erővel a fiúnak az apa iránt érzett elfogultsága miatt, de Gönczy honvédszázados határozott, tiszta és elfogulatlan vallomása fedte és egyben bizonyító erőre emelte a fiu szavait. Ifjabb Horváth János vallomása ez volt: Elnök: Akar-e ebben az ügyben vallomást tenni? — Akarok. — Mondja el, mit tud öreganyja, Kalocsai Erzsébet esetéről ? — Arról nem igen tudok, mert akkor nem voltam otthon, a halálozásról atyám értesített. -i- Hát édesanyja haláláról tud-e valamit ? — Igen. 1898 februá 13-án délelőtt kilenc <$ra tájban a hentesüzletben voltam, mikor a szomszédos szobából sikolyt hallottam. — Anyám az ágyban feküdt, a földön pedig pohárban méreg volt. Én kiszaladtam az udvarra, épen atyám jött Bieber rendőrbiztossal. Apámra kiáltottam: — Jöjjön, nagy baj van. — Atyám bement, aztán látván, mi történt, orvosért futott. Az orvos langyos vizet készíttetett velem. Regdon kimosta a gyomrát, mire DÉLMAGYARORS2AQ jobban lett. Regdo. akkor azt mondta, jobban lesz. De meghalt. — Milyen titkot közölt anyja önnel? — Tizennegyedikén anyámmal együtt voltam. Megkérdeztem tőle: anyám, miért tette ezt? — Fiam, egyedül vagyunk? — Igen. — Amit most mondok, ne mondd el se apádnak, se testvéreidnek, mert apád agyonüt. Öreganyádnak Szappanos Jucitól kapott orvosságot adtam be. Szappanos Juci azt mondta: ettől az orvosságtól vagy meggyógyul, vagy meghal. Öreganyád harmadik napon meghalt. Az esküdtek összenéztek erre a vallomásra. Tehát nem Istenes Horváth János mérgezte meg az édesanyját, hanem a felesége. Izgatott kíváncsisággal várták most már a koronatanú vallomását. Mikor Gönczy századosra került a sor, előállt és katonás határozottsággal, egyszerű, keresetlen szavakkal mondta el, hogy az ő tapasztalatai alapján Horváth János isten és emberek előtt ártatlan édesanyja meggyilkolásában. A százados vallomása következőképen folyt le: Elnök: Hogy hivják? — Gönczy György honvédszázados, Kassán. — Ön lakott Horváthék házában? — Igen. Mikor lakott ott? — 1895 őszszel, szeptem berben lettem idehelyezve Lúgosról. Horváthéknál vettem lakást. A házigazdával megismerkedtem. Megtetszett nekem, mert jóképű magyar ember volt és sokat beszélgettem vele az emeletes házáról is. Később megtudtam, hogy anyagi zavarokkal küzd. Később beteg lettem, sürün bejárt hozzám s pálinkával is megkinált. Egy időben a felesége takarította a lakást. Akkor történt a vásárhelyi méregkeverési ügy leleplezése. Az asszony megkérdezte tőlem : — Olvasta főhadnagy ur a vásárhelyi bünpört? — Igen, 6zép földiéi vannak magának. .— Mi történik azokkal most ? — Fölakasztják őket. — Az asszonyokat is? — Igen, nadrágot búznak reájuk e fölakasztják. — Erre az asszony rosszul lett. Hirtelen lerogyott egy székre és sápadt lett. Azt hittem, idegesség, mert máskor is zavarosnak, magába mélyedtnek láttam és sokszor mást felelt a kérdésre, mint amit kérdeztek tőle. Tehát azt hittem, az idegességtől elalélt. Én nem sok ügyet vetettem a dologra s elmentem hazulról. Később a kulcsért bementem Horváthék lakására. Rettenetes nyögést hallottam és ilyen kijelentéseket: — A gyilkost igy veri meg az isten! — Horváthűé feküdt ott rettenetes görcsök közt, más nem volt a szobában. — Én nem is tudtam, mit tegyek, orvosért fussak-e? Ekkor jött a fia, kérdeztem, mi történt ? Gyorsan orvosért! A fia mondta, hogy már hivtak orvost, hirtelen vizet kell melegíteni. Azt hiszem, harmadnap meghalt Horváthné. Horváthtól megkérdeztem: mi történt? Miért tette az asszony? Horváth azt mondta, nem tudja. Később, mikor Horváthot letartóztatták, birói körökben elbeszéltem, mit tapasztaltam s tanácsot kértem, ne jelentkezzek-e vallomásra?A birák azt tanácsolták, várjam meg a fejleményeket. Később Istenes Horváth bűnügyének tárgyalása elposványosodott, engem áthelyeztek Kassára s a lelkiismeretem elaludt. Csak tavaly gondoltam ismét a dologra, mikor a feleségem fölhívta a figyelmemet, hogy az Istenes Horváth-ügyröl, amelyről annyit beszéltem neki, cikk jelent meg a Pesti Hírlapban. Elolvastam a cikket. Én mindaddig, míg a Pesti Hírlap cikkét el nem olvastam, abban a meggyőződésben voltam, hogy Horváth a felesége még mérgezése miatt lett elitélve. Mikor a lapot elolvastam, fölelevenedtek előttem azok az események, amelyeket föntebb előadtam s meggyőződésemmé vált, hogyha Horváth Jánosi 1910 juliua 31 nem a felesége megmérgezéseért ítélték el, hanem az édesanyja megmérgezése miatt, akkor Horváth János ártatlan és bűnös a felesége, aki attól való félelmében, hogy ő is a többi vásárhelyi méregkeverő sorsára jut, öngyilkos lett_ Amikor a Pesti Hirlap cikkét elolvastam, jöttem rá arra, hogy tudomásom milyen rendkívüli fontos s becsületbeli kötelességemnek tartottam, hogy arról, amit tudok, jelentést tegyek a bíróságnak. Rögtön leültem és nagyon terjedelmes levelet írtam bíró urnák. Ösmerve az általam tapasztaltakat és az összes eseményeket, lélektanilag más következtetésre jutni nem lehetett s ma is az a meggyőződésem, hitem, hogy Horváth János az anyja elmérgezésébeu ártatlan, mert azt az öngyilkos asszony mérgezte meg. A századosnak ez a vallomása mély hatással volt mindenkire a tárgyalási teremben. Nagy megdöbbenéssel hallották, az esküdtek is s valamennyién Istenes János felé fordultak, akinek az arcán könyzápor ömlött végig. Mikor a jó öreg kissé elcsendesedett s visszatartotta fuldokló zokogását, a törvényszék épületének folyosóján karjait kitárva, csak ennyit tudott szólni: — Szabad vagyok! . . , BELPOLITIKAI HÍREK. Nyári szünet előtt. A képviselőház hétfőn délelőtt ülésezik, amikor a népszám iálásról és a beruházásról szóló törvényjavaslatot fogadják el harmadszori olvasásban. Azután a legeltetési tilalomról és a konzuli bíráskodás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalják. A legközelebbi interpellációs napon, szerdán válaszol Urmánczy Nándor interpellációjára Khuen-Héderváry miniszterelnök. Az elfogadott törvényjavaslatok dolgában hétfőn az összes bizottságok üléseznek. A főrendiház minden valószínűség szerint csütörtökön délelőtt tíz órakor ülésezik. A képviselőház Szombaton tartja utolsó formális ülését, azután következik a nyári szünet, A feorvát válság. A horvát koalíció és a bán még mindig nem tudtak megegyezni a béke föltételeire nézve. A bán ma kijelentette, ha nem tud a koalícióval rövidesen kiegyezni, a király föloszlatja a tartománygyülést és uj választásokat rendel el, Némethy Károly — államtitkár. A legutóbbi minisztertanács megállapodott abban, hogy Némethy Károly dr belügyminiszteri miniszteri tanácsosnak, a városi ügyek osztálya vezetőjének államtitkárrá leendő kinevezését hozza javaslatba a király előtt. Őfelsége a kinevezést már alá is irta s azt a hivatalos lap egyik legközelebbi száma fogja publikálni. Némethy Károly dr adminisztratív államtitkár lesz. Szeged városa örömmel fogadja a kinevezést, mert Némethy Károly dr mindenkor Szeged város barátjának bizonyult, a szegedi ügyek intézése körül. Wekerle Jelöltsége. Wekerle Sándornak jelölése érdekében ismét mozgalmat indítottak. A legújabb kombinációk szerint a pécsi és a szabadbárándi kerületben léptetik föl Wekerlét. A körmöcbányai választás. Werner Gyula dr-t holnap tartandó programbeszédére Körmöcbányára Erdély Sándor titkos tanácsos, Csuzy Pál, Hegedűs Kálmán, Nyáry Alfonz báró és Szász Pál országgyűlési képviselők, valamint Sacher Lipót dr kisérik el. Karátson államtitkár Versecen. Karátson Lajos honvédelmi államtitkár ma este tiz óra tizenöt perckor Versecre utazott, hogy mint az ottani nemzeti munkapárt képviselőjelöltje, a verseci kerület választópolgárai előtt programbeszédet mondjon. Az államtitkárt elkísérték Versecre: Solymossy Ödön báró, Podmaniczky Endre báró, Pálffy Sándor báró, Woracziczky János gróf, Herczeg Ferenc, Sztojanovics Iván