Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-29 / 58. szám

•1064 DÉLMAGYARORSZAÖ 1910 július 24 róna értékű ingatlanát kötné le. A kölcsön perfektuálása most van folyamatban, valószínű azonban, hogy a kieszközölt hitelművelet alap­ján csakhamar hozzá lehet látni a tervezett uj beruházások foganatosításához is. x Tüzérkaszárnya Lúgoson. A hadügy­minisztérium Marsovszky Árpád lugosi polgár­mester buzgó utánjárása folytán hozzájárult egy tüzérkaszárnyának Lúgoson leendő létesí­téséhez. Az előzetes elvi kérdések tárgyalására kiküldött bizottság e hó 15-én ült össze tanács­kozásra s tárgyalásai előreláthatólag még né­hány napig el fognak húzódni. Legnagyobb nehézséget képezi az egymillió koronánál jóval nagyobb költséggel, hét holdnyi területen épí­tendő kaszárnya alkalmas helyének kiválasz­tása s e tekintetben nem is történt végleges megállapodás. TUDOMÁNY, IRODALGM Lázár György könyve. — Rátkay László bírálata. — Szeged város polgármesterének nagy hire van országszerte. Tudják róla, hogy az ország legnagyobb közigazgatási testületének az élén nagyarányú, sokfelé ágazó, eredményes mun­kásságot fejt ki és emellett számos közgazdasági intézmény elnöke. Vezetője sok egyesületnek és nemcsak a cimeket viseli, de szakadatlanul munkálkodik is. A Szegedi Ármentesitö Társulat, a Szegedi Képzőművészeti Egyesület, a Szegedi Kaszinó, a Dugonics-Társaság, mind elnökéül tiszteli Lázár Györgyöt. Tavaiy egyszer eltűnt az emberek elől a polgármester. Kiment az alsótanyai paradi­csomba, Királyhalmára s ott a várostanyán megirta az árvizkönyvet. Részese volt Szeged pusztulásának, mint fiatal hadnagy részt vett a mentés munkálataiban, azután tovább épí­tette másokkal a most az ő főpallérkodása alatt tovább épülő Szegedet, hivatott ember tehát arra, hogy a szegedi árvizről könyvet írjon. Ismétlésbe bocsátkoznánk, ha elmonda­nánk, hogy a könyvnek vannak olyan részletei, aminők a mai irodalom legkiválóbb alkotásai közt foglalhatnak helyet. A napokban a polgár­mester levelet kapott könyvére vonatkozólag B(ítkay Lászlótól. Ezt a levelet közöljük itt: Kedves Barátom ! Talán nem is emlékezel már volt képviselő­társadra, a szürke poétára ? Jó egy pár éve nem láttuk egymást és igy lehet, hogy az idő beködfátyolozta szivedben emlékemet. Hogy mért irok én most neked ? Hálából, kedves barátom ! A napokban újra elolvastam könyvedet, a „Visszaemlékezést a nagy árviz napjairól." Könyvednek téglavörösszine nem vágott könyvtáram fehérkötésü egyenruházatához és Így beköttettem hófehérbe, arany szegélylyel. így olvastam el újra, vadszőlős filagóriám ár­nyában, méhek döngése mellett ! De micsoda élvezettel ! Minő pompásan, könnyedén, megkapóan van ez a könyv meg­irva. Csupa józanság, hűség és mégis érdekes, sokszor poétikus, — mindig igaz ! Be kár azt a tollat hevertetni ! Egyszóval, igen nagy gyönyörűségem volt könyveddel két napon át és én sietek ezt meg­köszönni. Lehet, hogy a polgármester urnák sok a dolga és akkor jut kezedhez levelem, pillanatra elvonva figyelmedet a közügyektől. Vedd ugy, mintha a szellő viráglevelet so­dort volna be ablakodon, egy pillanatra. Az elkésett hódolat illatával 1 Dunaföldvár, 1910. julius 27. Köszönt szívesen és hálásan barátod : Rátkcty László. A Lázár György tolla — ugy tudjuk — nem pihen. A Dugonics-Társaság kiváló elnöke bi­zonyosan szerez még gyönyörűséget Rátkay Lászlónak és tisztelői beláthatatlan sere­gének. TÖRVÉNYKEZÉS § Királysértő paprikaárus. Kélics Miladin szegedi paprikaárus Zomborra való utazása al­kalmával a vonaton összeszólalkozott a kalauz­zal. Ez rendreutasította a kötekedő paprika­árust, aki paprikás hangulatban fenyegette meg a kalauzt: — Jaj lesz nektek kutya magyaroknak és annak a sváb Ferencz Józsefnek, ha mi, a rácok megharagszunk! Mondott még egyebet is, de ezeket nem le­het reprodukálni. A mai tárgyaláson azzal vé­dekezett az azóta nagyon megszelidült paprika­árus, hogy a kérdéses esetben részeg volt. A tanuk azonban rácáfoltak és a biróság király­sértésért egy havi fogházra Ítélte. Kélics az ítéletben megnyugodott. § Csalás hamis megrendelésekkel. Be­rényi Károly szegedi könyvnyomdász több ha­mis megrendeléssel száznegyven koronát csalt ki ifjú Csepella Ferenc füszerkereskedőtől. A szegedi királyi törvényszék csalás vétségééit tizennégy napi fogházra Ítélte a vádlottat. § A második büntetés. Mintegy másfél év előtt ítélték el először lopásért Csányi János szegedi földmiveslegényt. A büntetést ekkor a novella értelmében fölfüggesztették. Ma mint bűnsegéd került a vádlottak padjára Csányi János, aki egy. katona-barátjának segédkezett egy lopásnál. A biróság lopásért nyolc napi fogházra ítélte Csányi Jánost, akinek most — miután a második lopást három éven belül kö­vette el — első büntetését is le kell ülnie. § Tanítók egymás ellen. Hetekkel ezelőtt történt, hogy Erdélyi Sándor nagymajláthi re­formátus tanitó, az ottani fogyasztási szövet­kezet elnöke levelet kapott Kálnay Albert ugyancsak nagymajláthi tanítótól. A levélben Erdélyi Sándort tanitótársa azzal vádolta meg, hogy a vezetése alatt álló szövetkezetben sok szabálytalanság fordult elő, aminek ő az oka, A levélben a többi sértés között benne volt ez a kitétel is : „Maga szövetkezeti pióca." A ta nitó sértve érezte magát és panaszt emelt a levél irója ellen a makói járásbíróságnál. Ez az érdekes ügy tegnap került a járásbíróság elé. Szobonya Miklós járásbiró tárgyalta. Kálnay Albert viszonvádat emelt a panaszos ellen, mert ez őt állítólag legazemberezte a nyílt utcán és azt állította róla, hogy a választások előtt bizonyos célokra pénzt kért Szojka Kál­mán'országgyűlési képviselőtől, aki akkor még jelölt volt. A biróság a bizonyítás kiegészítése végótt áttette az iratokat a szegedi királyi ügyészséghez. § Kártérítés a női szépségért. Rendkívül érdekes ügyben hozott Ítéletet legutóbb a buda­pesti törvényszék. Az eset részletei a követ­kezők : Horváth Erzsébet, egy csinos fiatal leány, a Hatvany Deutsch-féle cukorgyárban dolgozott mint napszámosnő. Három évvel ezelőtt történt, hogy a lebontott hajjal dolgozó leány a gépek mellett kiömlő szirupot törülgette és eközben az egyik gép elkapta hajzatát, magá­val rántotta, még pedig oly szerencsétlenül, hogy hajával együtt fejbőrét is letépte, való­sággal megskalpolta. A leány irtózatos sebéből kigyógyult ugyan, azonban legszebb női díszé­től, hajától megfosztatott és munkaképességé­ben is megfogyatkozott. Minthogy pedig a vállalattól semmiféle kártérítést nem kapott, Kadosa Marcel dr ügyvéd által pört indított a cukorgyártulajdonosa, Hatvany Deutsch ellen. Keresetbe vette nem csupán a munkaképessé­gének megfogyatkozásával szenvedett kárnak megfelelő járadékot, hanem női szépségének és férjliezmenési lehetőségének elvesztése miatt is egy összegben 5000 korona kártérítést. A királyi törvényszék a felperes kérelmének elvi­leg helyt adott és a feltűnő eltorzulás alapján méltányolva a felperes érvényesülésének egész életére kiható lényeges megnehezülését, a kár­térítési járadékon felül külön is megítélt 2000 korona kártérítést. Hasonló ítélet a magyar judikaturában nem fordult még elő és igy ért­hető az a nagy érdeklődés, amelylyel a jogász­világ ebben az ügyben a felső biróság döntését várja. § Pör az aviatikusok ellen. A junius havá­ban Budapesten lefolytatott aviatikai meeting pilótái elutazásuk után telekiabálták az egész európai sajtót a magyar aviatikai meeting ren­dezőségének pontatlanságával és az itt tapasz­talt hanyagsággal. Az aviatikusok azonban maguk legkevésbé viselkedtek uri módon. Le"-, nagyobb részük tetemes adósságok hátrahagyá­sával utazott el Magyarországból. Így legtöbbje nem fizette ki olaj- és benzinszámláját, de egy nagyrésze még a lakásszámláját sem egyenlí­tette ki. Több aviatikus a magával hozott montőröket elhelyezte egy Sándor-utcai penzió­ban és onnét az aviatikai meeting befejeztével a szúrnia kiegyenlítése nélkül utaztatta el montörjeit. De la Roche bárónő, Efimoff és mások csak akkor fizették ki számlájukat amidőn a gépészek ruhaneműit visszatartották a penzióban. Frey Alfréd, Wagner ós Chavez pedig minden fenyegetés dacára sem fizették ki gépészeik lakását. A Sándor-utcai penzió­tulajdonos erre Dnshegyi Gyula dr ügyvéd ut­ján bepörölte a VIII. kerületi járásbíróságnál Freyt kétszáznégy, Wagnert kétszáznegyven ós Chavezt százhatvan koronalakástartozás fejében. A járásbíróság a napokban fogja tárgyalni az ügyeket, habár az illető aviatikusoknak a meg­hívót kézbesíteni nem tudta. KÖZGAZDASÁG (—) A szegedi villamosvaaut iparvágá­nyai. A szegedi villamosvasut-társaság öt ipar­vágány fektetésére kért engedélyt a város tör­vényhatóságától. A közgyűlés az engedélyt megadta s a további teendők végzésével a vá­ros tanácsát bizta meg. A tanács csütörtök; üléséből fölterjesztette az iratokat a kereske­delemügyi miniszterhez a végleges engedély megadása végett. (—) Az idegen marhalevelek. A földmi­velésügyi miniszter a következő körrendeletet intézte valamennyi városi és vármegyei tör­vényhatósághoz : Előfordult esetből kifolyólag kétség merült föl aziránt, hogy lehet-e a belföldön tulajdon­jogi átruházásnak helye olyan Bosznia-Herce­govinából, Ausztriából, vagy a vámkülföldről behozott állatokról szóló eredeti (nem magyar­országi) marhalevelek alapján, amelyeken a tulajdonos személyében és lakhelyében bekö­vetkezett változások egy vagy több izben hát­iratilag lettek föltüntetve? Erre vonatkozólag tudomás és megfelelő közhirrététel céljából értesítem a törvényható­ságot, hogy miután a Bosznia-Hercegovinában, Ausztriában, vagy a vámkülföldön kiállított marhalevelekre a belföldi marhalevelek keze­lése tekintetében fönnálló szabályok nem vo­natkoztathatók, ennélfogva a föntemlitett körül­mény sem lehet akadálya annak, hogy az ilyen marhalevelek az 1888 : VII. törvénycikk végre­hajtása iránt 40,000—88. szám alatt kiadott rendelet negyedik §-ában megállapított módon és mérvben a belföldi forgalomban is haszná­latba vétessenek. Mihelyt azonban az ilyen, egy vagy több izben már hátiratolt idegen marhalevél alapján a belföldön ujabb tulajdon­jogi átruházás eszközlendő, ugy erészben már alkalmazni kell a marhalevélkezelés tekintetei ben érvényes itteni szabályokat, vagyis az ei u­deti (idegen) marhalevélre ujabb hátirat már nem vezethető', hanem a. fél kívánságára sza­bályszerű uj marhalevelet kell kiállítani. Ezen uj marhalevélen azonban az állat (állatok) ere­deti (idegen) származása mindenkor pontosan jelzendő. Budapest, 1910. évi julius hó 23-án. A miniszter helyett: Bartóky s. k., államtitkár. (—) Nagy bankcsőd Németországion. Dortmunclból jelentik: A Niederdeutsche Bank vagyonára tegnap elrendelték a csődöt és le­tartóztatták Ohm Gyulát, a bank igazgatóját. A banknak negyvenmillió a passzívája, aktí­vája pedig tizenegymillió. Ohm igazgatót vá­dolja mindenki a Niederdeutsche Bank rom­lásáért. Ohm nagylábon élt, két fogatot és automobilt tartott, háztartása évenkint két­százezer márkát emésztett föl. Pedig Ohm atyja koldusbottal jött Dortmundba s öregem­berek emlékeznek rá, hogy kegyelemkenyéren élt, mignem megalapította ezt a bankot és fia nagyra fejlesztette. Lábra állítani nem lehet a bankot, noha a pénzügyminiszter kezdeménye­zésére a nagy bankok fáradoznak megmenté­sén. A betevők majdnem az utolsó fillérig el­vesztik pénzüket ós a bank bukása egész se­reg kisebb-nagyobb iparvállalatot fog romlásba dönteni, amelyeket Ohm a Niederdeutsche Bank segítségével alapított. Törvényszéken kívül szó sem lehet egyezségről, mert kiderült, hogy a letartóztatott igazgató három évre visz­szamenőleg meghamisította a mérlegeket, sőt hamis váltókat hozott forgalomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom