Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-29 / 58. szám

8 D É LM AGYA RORSZAG 1910 jullua 29 sét. Ez utóbbinak tárgysorozatába föl van véve a városi tisztviselőknek és a városi szolgáknak fizetésrendezése, a magyar városok kőtelező tüzkárbiztositása s a városi üzemek vezetése és kezelése tárgyában készült előadói ¡avaslatok. A városok érdekeinek megóvásán és a város tudományfejlesztésén buzgólkodó mindkét szervezet gyűléseit Resicára a vasmüvek megtekintése végett tervezett kirándulás követi. — Hedin Sven és Strindberg. Stockholmból jelentik: August Strindberg, a hires drámaíró, egy a különböző földrajzi kutatókról irott kritikájában, melyben „fölfedezési humbug"-okról beszél, erősen megtámadta Hédin Svent, a hires tibeti utazót is. A kritika nyomán éles polémia támadt a két kiváló ember között és általános visszatetszést szült az a durva hang, amelylyel egymásnak rontottak. Strindberg azt állította ugyanis, hogy egy Renert nevü svéd utazó már 1720-ban járt a Lop-Nornán. Ez egy kelet-turkesztáni tenger, amely nagyon sokáig volt tárgya tudományos vitáknak. Sven Hedin válaszában kijelentette, hogy Renartnak a Lop-Norról készített térképe meglepően jó és hogy nem tartja kizártnak, hogy ott járt őelőtte. Aztán igy folytatja: — Strindberg egy túlbecsült zseni, de a történelem és a földrajz terén vagy zöld, vagy tudatosan hazudik. Az elméje nincs berendezve arra, hogy földrajzi kérdések fölött Ítélkezzék. Az erre a térre történő kiruccanásai olyan tudatlanságot árulnak el, hogy az elemi iskola első osztályának is szégyenére válnék. Az ilyen kiruccanásokkal teszi magát nevetségessé Strindberg. Mikor kritizál, a durvaság megtestesüléseként lép föl. Ezek a kritikák disznóólakba valók. Pedig kár, — irja tovább Hédin, — mert Strindbergben van valami elmodernesedett jellem, a titánok, szfinkszek, vampirok és paraziták keveréke. Mint a sakál, a hullákra veti magát, de megmarja az élőket is, ha azok nem harapnak. Végül hivatkozik Strindberg korára. Sven Hedin attól tart, hogy a legfelsőbb biró aligha fogja a szine elé bocsátani Strindberget, — Diplomaták Marienbadban. Marienbadból táviratozzák: Kiderlen-Wächter államtitkár tegnap délután Aehrenthal gróffal sétakocsizást tett, majd a külügyminiszter és annak neje társaságában ebédelt. Minthogy a két államférfi pétervári egyidejű szolgálata óta szoros baráti viszonyban van, a marienbadi tartózkodásnak rendkívül bensőséges a jellege. Az államtitkár ma délelőtt tiz órakor elhagyta lakását s egy óra hosszáig sétált a sétatéren, ahol egy pohár vizet is ivott s azt mondta: — Ittam már életemben ennél jobb vizet is. Az államtitkár évek óta jár Kissingenbe és az idén juniusban is több hetet töltött ott. Nagy érdeklődéssel nézte a közönség sürgésétforgását. Az emberek megismerték és sokan üdvözölték. Számos fotográfus célba vette. Kiderlen-Wächter mosolyogva mondta kisérőjének: — Ugyan kérem, vágjon barátságos arcot! — Sokkal fontosabb, kegyelmes uram, felelte kísérője, hogy ön nézzen barátságosan, mert ezt ugy fogják magyarázni, hogy a nemzetközi helyzet megnyugtató. Az államtitkár a sétatéren üdvözölte Milovanovics szerb külügyminisztert, akit még Budapestről ismer. Beszélgetésük nagyon barátságos volt, de politikai tárgyat nem érintett. Kiderlen-Wächter ezután elment a protestáns templomba s ott megvárta testvérét, Gemmingenné bárónét. — Az Országos Katolikus Szövetség gyűlése. Ma délután tartotta Budapesten rendes évi közgyűlését az Országos Katolikus Szövetség. Zichy János gróf közoktatásügyi miniszter elnökölt a közgyűlésen, amely tiszteletbeli elnökökké Boromissza Tibor püspököt ós Eszterházy grófot, elnökké újból Zichy János grófot, alelnökké Giessrvein Sándort, Kanter Károlyt, Várady L. Árpád dr-t, Matyasovszky Lajost, Zslinszky János dr-t és Zsembery István dr-t választotta. A közgyűlés után igazgatósági ülés volt, amelyen sajnálattal vették tudomásul, hogy Szentiványi Károly prépost igazgatósági tagságáról lemondott. Helyébe Hindy Zoltánt választották az igazgatóságba. — A szegedi villamosvasút alkalmazottainak sztrájkjáról irnak újra egyes lapok. A valóság az, hogy kilenc vasúti alkalmazott elhagyta szolgálatát, azonban ezeknek fele már másnap visszakéredzett. Az igazgatóság nem fogadta őket vissza, mert helyük már be volt töltve. A villamosvasút alkalmazottainak mozgalmáról és nyugtalankodásáról terjesztett hirek közönséges koholmányok. — Próbaharangozás Újszegeden. Ünnepi harangbugás töltötte be ma délelőtt a csendes ujszegedi ligetet. A Paulovics Márton kezdeményezésére épített ujszegedi Szent Erzsébettemplom harangjait ma délelőtt próbálták ki. A harangpróbán jelenvolt Lázár György dr polgármester a városi tanács összes tagjaival, Raskó Istvánné, Ratkovics Károlyné, Paulovics Mártonné, Grasselly Lászlóné, Jászay Géza, Várhelyi József, Pillich Kálmán, Horváth Mihály, König Péter, Bárdoss Béla és mások. A harangok délelőtt tizenegy órától délig búgtak» örömére Újszeged lakosságának, amely ezentúl a szép Erzsébet-templomba fog járni és nem kell a városba jönnie misére. Az uj templom harangjai teljesen beváltak. — A rendőrség köréből. Szalay József dr helyettes főkapitány, kihágási biró, szabadságáról hazaérkezett és elfoglalta a hivatalát. Svájcban járt, ahol tudományos célból tett turisztikai kirándulásokat. — A László-otthon szegedi tagjai. A Klotild főhercegnő védnöksége alatt álló Lászlógyermekotthon titkári hivatala értesítette Szeged város polgármesterét, hogy az otthonba Tóth Anna és Szögi Anna szegedi leánykákat fölvették. — Keritőnő a Stefánián. Egy gyanús viselkedésű, ötven évesnek látszó asszonyt kisért be tegnap este a posztoló rendőr a Stefánia-sétányról. Az asszony ugyanis, aki egyébként parasztosan volt öltözve, hozzácsatlakozott a Stefánián sétáló jobbképü cseljédleányokhoz, akikkel láthatóan bizalmas beszélgetésbe elegyedett. A rendőr, aki a cselédek közt forgolódó asszonynak folyton a nyomában járt' végre megszólította. Kérte, hogy igazolja magát. Az asszonynál azonban nem volt semmiféle okirat s különben is nagyon összefüggéstelenül, félénken beszélt. A rendőr kikérdezte a cselédleányokat is afelől, hogy mit beszélgetett velük az asszony, mire azok nyiltan elmondták, hogy el akarta csábítani őket. Ajánlatot tett nekik, hogy aki vele megy, azt megismerteti egy dúsgazdag bankárral, a másikat egy gróffal, akik örök életükre boldoggá fogják tenni a szép szóra hajló leányokat. — Kalapban, selyemruhában és finom cipőben fogtok járni gyermekeim, nem dolgoztok soha, a kezetek olyan puha lesz, mint a bársony, az egyik zongorázni tanul majd, a másik meg énekelni . . . És, amint a cselédek állították, ehez hasonló jókkal igyekezett a furfangos keritőnő a bün útjára vinni a leányokat. Szerencsére volt közöttük olyan is, aki egyszerűen kinevette a ravasz asszonyt, ugy, hogy mire a rendőr végre elfogta, a cselédek biztatták, hogy csak kisérje be a perszónát a városházára. Az ügyeletes rendőrtiszt kérdéseire nagyon zavaros feleleteket adott az asszony, aki azt mondta magáról, hogy Nagy Rozáliának hívják, ezelőtt egy héttel halt meg a férje s most házvezetőnő akar lenni valahol. Emiatt fordult a cselédekhez fölvilágositásért. — Hány éves maga? — kérdezte a rendőrtiszt. — Én kérem, most multam husz. Nagyot néztek erre az ügyeletes szobában lévők. — Hiszen a képe olyan ráncos, mint egy száz esztendős boszorkányé 1 Hogy lehet ekkorát hazudni ? Legalább is ötven évesnek látszik . . . — Az lehet, hogy látszom, kérem szépen, de a látszatosság csal ám . . . Husz éves vagyok én ! Tisztában voltak vele, hogy a meghibbant elméjüt adja, hogy esetleg kimenekülhessen. Nem is folytatták tovább a kihallgatását. A rendőrségnek különben erős gyanúja támadt, hogy a ravasz keritőnő valamelyik lélekkufárbandának a tagja. Ameddig a nyomozás tart, a husz éves öregasszonyt a városháza cellájában tartják fogva. — A budapesti titusz. A fővárosi tiszt! orvosok vizsgálata uj irányban kutat a tífusz okozója után. Föltűnt, hogy a betegséget különösen a főváros környékéről érkező zöldségesés gyümölcsös-kofák hordják be. Ezek a kofák a dunamenti falvakból szállitóhajókon jönnek a fővárosba. A hajókon edényeiket a vizbe mártva, a Duna csatornáktól fertőzött vizét iszszák. Mire Budapestre érkeznek, sokan közülök már tifuszbetegek. A tiszti orvosok egyébként az állítják, hogy járványról beszélni sem lehet. Ilyen mértékű tifuszmegbetegedések nem nevezhetők még járványnak. Augusztusban, mondják a tiszti orvosok, a tífuszbetegség még sűrűbben fog előfordulni a gyümölcs- és dinnyeszezón alatt, de járványtól azért nem kell tartani. — A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint tegnap óta Budapesten hat ujabb tífuszmegbetegedés történt. Két beteg meghalt. — Nincs termés Franciaországban. Párisból táviratozzák : Az általánosan tartó rossz idő következtében a termés igen sok kárt szenved. Nincs burgonya, nincs gyümölcs, alig van takarmány. Azt mondják, hogy az 1910-iki termés olyan rossz lesz, amilyen 1880 óta nem volt. Folyton esett az eső tavasz óta és a rossz idő legalább százmillió korona kárt okoz az országnak. A gabonának olyan árai vannak, ami" lyenek harminc év óta nem voltak. — Rabló pap és tanító. A romániai Catestí faluban tegnap letartóztatták Orsano lelkészt ós a községi tanitót, mert rájuk bizonyult, hogy számos rablást követtek el, a lakásukon pedig ötvenezer lei értékű lopott holmit találtak. A kertjükben a fák tövében most valóságos ásatás folyik, ahonnan temérdek rablott kincs kerül felszínre. — Uj napilap. Augusztus hó első napjaiban Kaposváron Somogyi Napló cimen uj politikai napilap indul meg, melynek főszerkesztője Sző'nyi Hugó, felelős szerkesztője pedig Göndör Ferenc, a jónevü hirlapiró. — Szegedi banktisztviselők mozgalma. Néhány nappal ezelőtt mozgalom indult meg a szegedi banktisztviselők körében, hogy sérelmeik orvoslása érdekében egyesüljenek. A mozgalomra — amint azt ma egyik tisztviselő a Délmagyarország munkatársának mondta — az adott okot, hogy több szegedi pénzintézet azt a határozatot hozta, hogy ezután csak harminc évesnél idó'sebb hivatalnok kap nyári szabadságot, ezek között is csak az idősebbek kapnak négy heti pihenőidőt, míg a többiekre csak két heti idő jutna. Az emiitett bankok vezetői állítólag még azt is megkívánják tisztviselőiktől, hogy lovagias ügyeiket minden alkalommal bejelentsék. A banktisztviselők szervezkedésének különben az a főcélja, hogy a nyolctól—kettőig egyhuzamban való hivatalos időt vigyék keresztül. A mozgalom vezetői legközelebb értekezletre hívják össze valamennyi szegedi banktisztviselőt. — Egy hires francia szélhámos kiszabadulása. Párisból jelentik: Dupray de la Mahorie, a hirtelen hiressé lett öreg szélhámos, aki bíborosokat és püspököket fosztott ki és többek közt Crouy-Chanel grófot, az Árpádok utolsó ivadékát akarta a magyar trónra ültetni, szabadon van. Éjnek idején, egy krajcár nélkül tették ki a börtön ajtajába a nyolcvankét esztendős öreg szélhámost. Az öreg ember órákig csatangolt az utcákon, amig végre megtalálta Durey asszonynak, egyetlen ismerősének, aki még hisz benne, a lakását. Egy újságíró meglátogatta ott ós annak össze-vissza, zavarosan beszélt IX. Piusról, XIII. Leóról, akinek halálos ágyánál jelenvolt állitólag, Jeanne d'Arc boldoggá^ avatásáról, a magyar trónról, amelyre ő az Árpádok utódát akarta emelni. Majd igy szólt: — Esküszöm önnek és becsületemre mondom, negyvennyolc órán belül lesz hatvan millióm! Faggatni kezdték erre, könyörögtek neki, mondjon legalább egy szót róla, honnan jön a hatvan millió, de az öreg, bár szenvedett vele, titokzatos maradt. Azt mondotta, hogy egy barátjával együtt dolgoznak a hatvan millió