Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-03 / 36. szám

1910. Julius 3 DÉLMAGYARORSZÁG 7 Nők kártyabarlangja. — Kifosztott asszonyok ás leányok. — (Saját tudósítónktól.) A berlini rendőrség teg­nap egy nagystílű játékbarlangot leplezett le. A játékbarlangnak az volt az érdekessége, hogy odá férfiak nem tehették be a lábukat, csűpán nők veszthették el vagyonkájukat. Asszonyok és leányok vegyesen játszottak. Nem egy tragédia színhelye volt már az a já­tékbarlang, mert akik egyszer ott megfordul­tak, azok újra meg újra visszatértek, addig, amig csak egyetlen egy márkájuk is volt. A férjek meg az apák tehetetlenek voltak, mert halvány sejtelmük sem volt, hogy a hozzátar­tozóik hová teszik a pénzt. Nem egy válópör aktái beszélnek sokat a kártyabarlangban le­folytatott dolgokról. Most azonban már maguk a kifosztott nők is kezdenek észretérni, habár későn, de mégis meg akarják menteni a többie­ket és ezért leplezték le a helyiség rejtelmeit. Az első följelentő egy bírónak a felesége volt, aki egymaga negyvenezer márkát vesztett két hét alatt. ..A berlM -rfindőrség tegnap .. délután körül­zárta a kártyabarlang minden kijáratát és be­hatolt a terembe. Amikor a rendőrség megje­lent a kártyázó hölgyek között, irtóztató pá­nik keletkezett. Fölugráltak a helyeikről és a kijárás felé tódultak, amelyet akkor már az egyenruhás rendőrök őriztek. Ez még jobban megijesztette nőket és sokan hisztérikus siró­görcsökbe estek. Sirtak, könyörögtek, de semmi sem használt, mert a boltossegéd fele­gégét ép ugy fölírták és megindították ellene az eljárást, mint a tanácsosáé és a milliomos leány ellen. A rendőrség a bankot lefoglalta. Több mint húszezer márka volt benne. A kártyabarlangot lezárták és a tulajdonosa ellen megindították a bűnvádi eljárást. A „Trieste" megkerült. (Saját tudósítónktól.) A Lloyd-társaság Trieste nevü hajója, mely a múlt hónap ti­zedikén indult el a trieszti kikötőből Bom­bayba, — megkerült. A személyszállító gőzöst útközben valami baj érte és június huszon­egyedikén hiába várták a bombayi kikötőben, nem érkezett meg, megkezdődtek hát Trieszt és Bombay között a sürgöny váltások, de az aggodalmas híreknél egyebet nem hoztak. Harminchárom utast, hatvanegy matrózt és hét tisztet vitt magával a hajó. Az utasok között volt Ihurn-Valsasína Egon gróf, a bombayi osztrák-magyar alkonzul és felesége és több előkelő angol férfi és nő. A hajó kapitánya Nitsche Ede. Junius 2é—25-ig még nem okozott aggodal­mat a Trieste elmaradása. Az Indiai-Oceánon mostanában olyan erős a monszum, a köd és eső, hogy néhány napi késedelem gyakran fordul elő a Lloyd gőzöseivel. De mikor junius utolsó hétében sem érkezett semmi hír a hajó. fól, alaposnak látszott az a gyanú, hogy a ha­lóval valami szerencsétlenség történt.' Triesztből hétféle irányban hajókat küldtek » gőzös felkutatására, de a hajókról érkezett áróttalan távirójelentések szerint semmi nyomát Bem találták a Trieste-nek. Tengerészeti körökben erős támadások hang­zottak el a Lloyd-társaság ellen, főkép azért, Mert még ma sem alkalmaz hajóin Marconi-féle Sróttalan távirókészüléket, . r Trieszt, julius 2. A Lloyd-társulat igazgatóságához ma dél­Mőtt érkezett távirat szerint az elveszettnek hitt Trieste-gözös megérkezett Bombayba. Frankfurter vezérigazgató így nyilatkozott : — Kevéssel tíz óra után kaptunk Bom­bayből dróttalan távirati értesítést, hogy a Trieste gőzös reggel kilenc órakor minden haj nélkül kikötött. Részletekről még nem értesültünk, mindössze annyit tudunk, hogy a Trieste egyedül és nem vontatóval kö­tött ki és eddigi késedelmét az Óceánon dü­höngő vihar okozta. A hajó személyzetében semmi kár nem esett. Ugyanilyen értesítést kaptunk néhány perccel az első hir után Adenből is. Trieszt, julius 2. Déli tizenkét órakor jelenti egy távirat egy­idejűleg Athénből és Kalkuttából, hogy a Trieste már befutott a bombay-i kikötőbe. Triesztben leírhatatlan nagy az öröm. Hohen­lohe herceg helytartó telefonon gratulált a Lloyd-társaságnak. Aki nem akar jubilálni. — Látogatás Fekete Ipolynál. — Hírt adtunk már Fekete Ipolynak, a kegyes, rendi főgimnázium érdemes és szeretetreméltó tanárának ama cselekedetéről, hogy megakadá­lyozta azt a huszonötéves jubileumot, amit tisz­telői és pályatársai akartak rendezni. A hu­szonötödik évforduló már elmúlt — mondja Fekete Ipoly nemes szerénységgel — már a huszonhatodik esztendőt töltöm a tanári pályán­Sokakat meglepett és csodálattál töltött el ez a dolog, de a Fekete Ipolylyal mindennap érint­kezők, elsősorban kartársai, megértették és ter­mészetesnek találták. Hogy miért, kiviláglik az alább következőkből is. A Délmagyarország egyik munkatársa meg­látogatta Fekete Ipolyt. A látogást a követke­zőkben írja le : Nyájas és szeretetreméltó, modora lebilin­csel mindenkit, aki bármilyen ügyben hozzá­fordul. Ennek a kedves tulajdonságnak a hatása alatt állottam én is s ez az oka annak, hogy tapintatos figyelemmel, alig egy-két interjuvoló közbeszólás és feszegető kérdések nélkül hall­gattam végig kijelentéseit. — Ugy beszélték, hogy tanár ur nem igen tartotta emlékezetben tanári működése éveinek számát s ez volt bizonyára az oka, hogy az ünnepelni akarók egy évvel elkéstek. Fekete Ipoly tiltakozóan válaszolt: — Dehogy is felejtkeztem meg erről. Szánt" szándékkal kerültem az ünnepeltetést, főképen etikai, de egyéb okokból is. Tudtam én azt, hogy a mult évben volt tanári működésemnek huszonötéves fordulója, de szándékosan hall­gattam róla, vagy ha kérdeztek is, azt feleltem^ hogy csak huszonnégy éve vagyok kegyesrendi tanár. Ebben nem is kételkedhetett senki, mert az arcomról az egyévi időköz nem olvasható le. Viszont, ha csak húszéves működést emle­gettem volna, már okot adtam a kételkedésre. Ezt már észrevették volna, — Minő etikai ok akadályozta a jubileumot, a tanár ur véleménye szerint? —? Hát kérem szépen, főként az, hogy huszon­ötesztendős tanári jubileumra nincsen semmiféle jogcím. Ezt külön hangsúlyozom, hogy cim nin­csen erre. Másként áll az eset, ha egy, a köz­pályán vezérszerepet játszó férfiú, mint például Perjéssy László jubilál. Perjéssy tevékenysége annyiféle irányban terjed ki és olyan eredmény­nyel, hogy a közönség bármely oldalról tekinti is, minden irányú működése valódi jogcím a jubilálásra. Az én működésem azonban hu. szonötév után még nem érdemli meg az ünne­peltetést. — Ez olyan szerénység, tanár ur ... — Bocsánat,, nem szerénység, hanem csak igazságérzet. A mai korban, amikor a legtöbb ember ünnepelteti magát, hogy csak minél többet szerepeljen és minél inkább föltűnjék a közvélemény ugy nyilatkozik, hogy a jubiláló maga csinálta az egészet. Néhány barátja előtt elejt egy-két szót' arról, hogy eljár az idő és közeledünk a vénüléshez, ezt kiszínezi, fölfujja és megindul az ünnepeltetés. Olyan ez, mint a tüzes csóva, de nem az a tüzes csóva, amely gyújt, hanem inkább maga akar égni, tündö­kölni, amikor beledobják a közvéleménybe. — Tavaly nem kérdezősködött senki a tanár urnái, hogy mikor jubilálja tanárságának negyed­századát? — De igen. Gallovich Jenő barátom egy al­kalommal, séta közben, emlegette előttem, hogy eljár fölöttünk a gyors idő. Kerülővel akarta kitudni az évszámot. Meg is tudta. Azt mondtam neki is, hogy csak huszonnégy esztendeje vagyok tanár. Tehát itt is sikerült, amit elérni akartam. Nem szép dolog az a pe­ronoSzpérás ünnepéltetés. — Mióta tanit Szegeden tanár ur? — Tizennyolc esztendeje, azelőtt más vá­rosokban tanítottam, de most már, azt hiszem, csak itt fogok megöregedni ... Még néhány szót váltottam ezzel a kedves tanáremberrel, aztán melegen elbucsuztunk egymástól. Harmincezer koronás bélyeglopás. - Letartóztatták a Máv. debreceni irodavezetőjét. ­(Saját tudósítónktól.) A debreceni Máv. üzletvezetősógnek nagy szenzációja van. A napokban óriási bélyegcsalásnak és okmány­lopásnak jöttek nyomára. A megindított vizsgálat kiderítette, hogy az eltűnt nyugták értéke nyolcszázezer korona s a lenyalt bélye­gek harmincezer koronára rúgnak. A debre­ceni rendőrség letartóztatta Mándoki Ferenc irodavezetőt, akinek a kezén a bélyegek el­tűntek. Debrecenből jelentik : A sikkasztásnak ugy jöttek nyomára, hogy egy nagyobb vállalatnak 150—180,000 koronás nyugtáját keresték a könyvelési osztály irattárában. Nehezen talál­tak rájuk és akkor megdöbbenéssel vették észre, hogy a nyugtákról a bélyegek hiány­zanak. Az üzletvezetőség a királyi ügyészség­nél tette meg a följelentést ismeretlen tette­sek ellen. Az ügyészség az ügyet az előnyor mozás megejtése céljából áttette a rendőrség­hez, amely a legnagyobb titokban folytatta a nyomozást és az üzletvezetőségnél a bélyeg­csalások és okmánylopások körül folyó mani­pulációkat leleplezte. Megállapította a rendőr­ség, hogy az üzletvezetőségnél a befolyt és ki­fizetett összegekről bélyeges nyugtákat állí­tanak ki. Ezek a nyugták a könyvelési iro­dába kerülnek. Itt osztályozzák, leltározzák a nyugtákat s aztán évekig se bolygatják azokat. Ez a körülmény bátorította fel a csalókat, hogy a nyugtákkal s az azon levő bélyegekkel mani­puláljanak. Az illetők az aktacsomóból az 50 ezertől 150—180 ezer koronáig terjedő s tekin­télyes összégii bélyeggel ellátott nyugtát el­vitték s a bélyegeket lenyalták róla. A rendőrség több tisztviselőt beidézett s kö­zülük Mándoki Ferenc irodavezetőt, akiré a legtöbb terhelő adat esett, letartóztatta. Az irodavezető tagadja, hogy része Volna a mani­pulációban, de a rendőrség igen sok ellene szóló bizonyítéknak van birtokában. A letar­tóztatott embert ma reggel a kir. ügyészség fogházába szállították. A vizsgálat tovább fo­lyik, mert még az nincs kiderítve, hogy a le­nyalt bélyegekkel mi történt. A rendőrség teg-. nap a város számos tőzsdéjében házkutatást tartott, de az eredményt titokbah tartják. Állítólag lefoglaltak ilyen bélyegeket, de szó van arról is, hogy más városban hozta az iroda­vezető forgalomba a bűnös uton szerzett bé­lyegeket. A kincstár kára is nagy, mert az ügyesen újból forgalomba hozott bélyegeket a nagy összegről kisebb értéküekre cserélték ki s így most már igen bajosan lehet megállapí­tani, hogy pontosan mily összeget képvisel a bélyegek összege. Az tény, hogy 30 ezer ko­ronát legalább is kitesz az összeg, de nincs kizárva, hogy még többet. Mándoki Ferenc ellen hivatali sikkasztás és bélyeghamisítás miatt folyik az eljárás. A rend­őrség ez ügyben még más irányban is folytatja a vizsgálatot. Van ugyanis a rendőrség kezé­ben olyan adat is, amely megerősíti a gyanút, hogy a letartóztatott embernek bűntársai vol­tak, akik szintén résztvettek a bélyegcsalásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom