Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-26 / 55. szám

•4 DÉLMAGYARORSZAÖ 1910 július 24 Viharok három országban. — Árvamegye pusztulása. — (Saját tudósítónktól.) Három ország számtalan helyéről rettenetes pusztítások gyászhireit hozza a táviró. A Hegyalja pusztulása után most Árvamegye fölött vonult el a rettenetesen pusztító felhőszakadás, amely tönkretette a gazdaemberek minden reménységét: Árvamegye minden termése teljesen elpusztult. Az első hírek hatása alatt azt hisszük, hogy a krassószörényí pusztítások mérvével érnek föl azok a hatalmas rombolások, amelyeket az északi, amúgy is szegény megyében a vihar és a felhőszakadás véghezvitt. Nagy elemi csapásokról adnak jelentést más országokból is. Félelmetes pusztításokkal vonult végig a rettenetes cyklon a verőfényes Milánón és Saronnon. Az emberáldozatok száma itt az eddigi becslések szerint ötven. Németország több városából: Nürnbergből, Kölnből, Trierből és Hannoverből is viharok félelmes pusztításairól adnak jelentést. A három országban duló viharoknak hatalmas pusztításairól ezt a részletes tudósítást kaptuk: Árvamegye pusztulása. Alsókubin, julius 25. A szombatról vasárnapra virradó éjjel óriási felhőszakadás vonult végig Árvamegyén. A vihar, és a vízár a vetésekben nagy károkat okozott, több kisebb hidat elvitt, az utakat járhatatlanná tette és sok helyen áradásokat okozott. Az istenitélet éjjel két órakor viharral és jégveréssel kezdődött és reggel nyolc óráig tartott. Virradatkor kétségbeejtő látvány tárult a néz5 elé. Alsókubinban a városon végigfolyó apró patak eláradt és nyolcvan centiméteres viz folyt a legtöbb utcán. A lakók kétségbeesetten az ablakokban állanak, mert az udvarra, innen pedig a szobákba behatolt a viz. Ma délelőtt az eső újból megeredt és bár rövid ideig tartott, fokozta a bajt. Vasárnap délelőtt ideiglenesen Alsókubinban megszűnt az árvízveszély. Zmeskál György alispán azonban elrendelte, hogy a partmenti lakosság helyezze biztonságba értékeit, mert a Felső-Árva nagy víztömegei útban vannak. Az alispán kérésére a pozsonyi postaigazgatóság elrendelte két napra az éjjel szolgálatot a távirdákban. Rózsahegy katonaságot kór. A termés teljesen elpusztult és inség fenyeget. Alsókubin, julius 25. Az árvamegyei lakosság rettenetes éjszakát élt át. A zivatar és felhőszakadás éjjel két órakor kezdődött és reggel nyolc óráig tartott. Árvamegye nagy nyomor előtt áll. A burgonya és egyéb termés úszik : elsodorta az ár. A csendőrök emberfeletti munkát végeznek s mellig érő vizben hozzák ki az embereket a házakból. Turdosinból jelentik, hogy az Árva folyam veszedelmesen és szinte szemmelláthatóan árad. A hidak legnagyobbrésze elpusztult. Szlanicáról és Námesztóból jelentik, hogy a felhőszakadás nagy pusztításokat okozott. A Fehér- és FeketeÁrva mindent elöntött. A hegyekről lezuhanó víztömegek házakat, hidakat, fákat elsodortak Az utak járhatatlanok. Délelőtt kilenc óra után elállt az eső és javulni kezd a helyzet. Bár egyes községekből, mint Námesztóból, ki sem lehet mozdulni, az érintkezés telefon segitsé" gével az egyes községek között fentartható # Az árvavölgyi vasút egyelőre üzemben van. Budapestről jelentik: A belügyminisztérium _ ban semmi értesítést sem kaptak az árvamegye \ katasztrófáról. A földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztályában csak annyit tudnak, hogy Árvamegyében három napja felhőszakadás van ós a Vág erősen megáradt. Celldömölk, julius 25. A mult éjjel gcilambtojásnagyságu jég esett, amely igen nagy károkat okozott. Az idő igen hidegre fordult. Egy szegedi sziigyártómester életéből/ Körmöcbánya, julius 25. Ma reggel iszonyú orkán dühöngött; mogyorónagyságú jég esett, amely a veteményekben és gabonanemiiekben nagy károkat okozott. Vihar Németországban. Nürnberg, julius 24. A város ós a vidék fölött rettenetes vihar vonult át. Igen sok házat rombadöntött és a fákat tövestül kitépte. A városi park teljesen elpusztult, a telefont és távirót a forgószél összetépte. A gyárak kéményeit ledöntötte és a városi gázgyár nagy emelődaruját fölfordította. Köln, julius 24. A vihar sok házat megrongált, a tetőket letépte és a hajókat igen erősen megrongálta. A hajók utasai rettenetes félelmen mentek keresztül, de katasztrófa nem történt. Trier, julius 24. A forgószél az egész határban száz meg százszámra tépte ki a fákat. Az utcákat a fatörzsek elbarikádozták. Telefon ós táviró tönkrement. Hannover, julius 24. A vihar teljesen megakasztotta a közlekedést. Az utcán fölborította a kocsikat, igen sok sebesülés történt. Három nagy gyárkémóny összeomlott. Az egész vidékről rettenetes nagy pusztitást jelentenek. Istenítélet Olaszországban. Milano, julius 24. Szombat délután három ós négy óra között itt és a környéken óriási vihar pusztított, amely mindenféle mérhetetlen károkat okozott ós sok embernek oltotta ki életét. Saronno, julius 24. A vihar az összes gyárak kéményeit ledöntötte és nincs egyetlen ház sem, amely kárt ne szenvedett volna. Sok házon veszedelmes repedések mutatkoznak. Solaroban egy gyár bedűlt és tizennégy halottat, valamint számos sebesülhet húztak ki a romok alól.- Saronno városában az összes ipari telepek leomlottak. Több ember is életét vesztette. Számos ház fedelét elsodorta a vihar, amely fákat gyökerestül kitépett és tönkretette a termést. Milano, julius 24. Az éj folyamán a következő részletek érkeztek a cyklon által okozott pusztításokról: Vasanghellaban egy szövőgyárban három ember meghalt, igen sokan megsebesültek. SannittoreOlona egyik fonójában három ember halt meg, mig harminc megsebesült. Legnanoban két fonóban három ember esett a viharnak áldozatul, néhányan megsebesültek. Moglio Bogenoban egy selyemszövöben egy asszony életét vesztette, kilenc sebesülések árán megmenekült. Canegrateban három emberélet esett áldozatul, huszonkettő sebesüléseket szenvedett. Manerában egy házat a villám fölgyújtott és elpusztított, miközben a ház romjai két embert maguk alá temettek. Bovellasca pályaudvaron az egyik épület beomlot^ aminek következtében két ember meghalt, többen megsebesültek. Cantuban több ház megrongálódott, három ember megsebesült. A mezőkön igen nagy károkat okozott a vihar. Mindenfelé gyökerestül kitépett fákat látni. Számos háznak kéménye el van sodorva. Sok ház beomlott. A ciklon által okozott pusztításról érkezett legutóbbi jelentések szerint a halottak száma ötven, a sebesülteké több száz volt. Legnano város is súlyosan szenved a vihar által okozott csapások alatt. Monza község környékén nagy pusztítások történtek. A Humbert király emlékének szentelt bünbánási kápolna megrongálódott. Bergmano környékén csak a földek károsodtak. A segélyakciót mindenütt megindították A ciklon Mosciano Milanese községben is nagy pusztításokat okozott ós tizenöt embernek életét kioltotta. A szegedi sallangos lószerszámnak nem volt párja sehol a magyar földön. Viski János mester a szegedi legöregebb szíjgyártó mester, sokszor beszélgetett a szegedi sallangos lószerszámok hiréről, dicsőségéről. — Uram, olyan kapós volt ez a lószerszám, midőn vásárokra utaztunk az atyámurammal és más községbeli mesterek valahogyan megtudták, hogy jövünk mi, szegedi mesterek, még a révbe, még a kompba is kitörekedtek elébünk, hogy egy-egy sallangról, csótárról mintát vehessenek. Node kapkodták is mindenhol a szegedi szíjgyártó-munkát. Atyámuram ugy rátartotta magát, a vásárokon csak akkor rakodott ki, amidőn már előbb a laci-konyhában jót falatoztunk a börös-pecsenyéből. Amire csúszott a borital . .. Kétszeres áron kapkodták a portékánkat. Vidám is volt mindig a mi vásárunk. * — Temesváron is megtréfált egy rác pópát az atyámuram. Selyemszőrü, bolyhos kalapja volt a pópának. Vastag aranylánc fityegett a nyakából. Selyemből volt még a reverendája is a pópának. Fekete, nagy szakálla betakarta a mellét. Hatalmas szál ember volt a pópa. Nevetős, piros arcáról duzzadozott a jóélés . . . Még a mi gyönyörűséges szegedi lószerszámunkat is fitymálta a pópa! Egyre azt duruzsolta a pópa: — Mester uram, másfajtát kérek. Valami drágább fajta bőrből valót, mester uram. Atyámuram került-fordult a sátorban. A sátorszegről leakasztott egy felette nyalka szer. számot: — No! Ez talán elég drága bőr lesz, tisztelendő uram ? — Hát aztán miből készült? Atyámuramnak hamiskásan villant még a szeme : — Hallott-e már tisztelendő ur ezerforintos ökörről? — Nem én ! — mondta a pópa. — Hát ezerforintos lónak hallotta-e már hirét ? — Hogyne! . . . a magam lovát sem adnám alábbat. — Nos, hát ez a szerszám is ezerforintos lónak a bőréből készült. — Hehe ! nagy mester maga szíjgyártó uram ! A gazdag rác pópa elnevette magát és alku nélkül fizette ki az atyámuram által megszabott árat. * A kecskeméti pusztán hires betyár volt Pópán Pista. Pópán Pista is nagyon vágyódott már szegedi lószerszám után. Bizalmas emberével meg is rendelte a csótáros lószerszámot. .. Ennek a Pópán Pistának volt a szava" járása: — Semmi sem bizonyos! Végre hurokra került Pópán. Midőn az akasítófa alá kisérték a betyárt, a „pandur-komiszáros* ingerkedett vele: — No Pópán, most már mégis csak az akasztófán száradsz meg? Pópán az akasztófa alatt ia egykedvűen mondta: — Semmi sem bizonyos, tekintetes uram !.. • Beteljesedett a betyár szava. Tajtékzó lovon fehér kendőt lobogtatva hozta a kegyelmet a futár. * 1848 előtt a szegedi szijgyártómesterek gyakrabban dolgoztak a betyároknak is. Mert a betyár becsülte a sallangos pompát, a csótáros szerszámot. 'Rézzel kivert kápás tiszafüredi * Móricz Pálnak, a kitűnő Írónak az érdekes cikkére, amelyet a „Budapest"-b31 veszünk át, fölhívjuk olvas isiiiajjjiai ¡i^/j. a >-