Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-21 / 51. szám

1910 JuIius 21 DÉLMAGYARORSZAQ 3 Szmreesányi György : Stréber! Ugy van ! (Zaj, elnök csönget.) Jjaller István : A papok védelmében támadja Richtert. Kende Péter : Nem a papokat bántotta, ha­„ern a néppártot. (Zaj. Elnök csönget.) Hatter István : A papokat általánosan vádol­ják, hogy kegyszerekkel korteskedik. Ez sem [gaz. (Zaj.) ' Rudnay Béla : Mindnyájan tapasztaltuk. (Zaj.) jpáller István : A néppárt nem izgat a fele­kezetek ellen. Az embert mindenkiben tiszteli valláskülönbség nélkül. (Ellentmondások.) Áttér a részlétfizetéses üzletek káros hatására, Be­gZél a szövetkezetekről és az iskolák államosí­tásáról, amely utóbbinak természetesen ellen­gége. Befejezem beszédem. — Helyes! — kiáltják jobbról. Háttér István : Ha a túloldal annyira örül, van nekem itt még anyagom. Szrnrecsányi György : Ugy van ! Helyes ! Beszélj'még egy óráig ! Háller István : Tovább beszél. A munkapárt közgazdásági tevékenységéről szól, de öt perc múlva elfogadja a néppárt fölirati javaslatát és befejezi beszédét. Elnök az ülést tiz percre fölfüggeszti. Szünet után Justh Gyula szólal föl. Kijelenti, hogy a válasz­tásokon a legrettenetesebb visszaélések tör­téntek. Montbach Imre (közbeszól): Hazugság ! Erre nagy lárma keletkezett. Az elnök nem hallotta a közbeszólást. Többen követelték Montbach rendreutasitását. Justh : A közbeszóló képviselő ur nevét nem tudom. De miután az elnök nekem a közbeszó. lásért elégtételt nem ad, tudni fogom a módját, hogy azt mégis megszerezzem. Elnök: Montbach Imrét rendreutasítja, Justh ezután folytatja a választási vissza­élések fölsorolását. Miután több szónok föliratkozva nincs, az elnök a fölirati vitát berekeszti. Áttértek az interpellációkra, Batthyány Tivadar a szekszárdi szőlősgazdák állami segélyezése ügyében interpellált. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter azonnal válaszolt Batthyánynak, valamint Szabó Istvánnak egy régebbi interpellációjára is. Az ülés két órakor ért véget. Függetlenségi jelölt Versecen. Mint érte­sülünk, a verseci függetlenségiek Balla Aladár dr volt újvidéki főispánt léptetik föl független­ségi és 48-as Justh-párti programmal. — Megakadt a banktárgyalás. — (Saját tudósítónktól.) A fölirati vitát ma a pártok vezetőinek megállapodása értelmében befejezték. Pénteken már az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalására tér át a képviselő­ház és azt szombaton előreláthatólag befejezi. Általában remény van arra, hogy most már a legsürgősebb kérdéseket gyorsan el lehet in­tézni. Hétfőn az ujoncjavaslatbk kerülnek napi­rendre, majd azoknak elintézése után a román kereskedelmi szerződések becikkelyezése és a népszámlálásról szóló törvényjavaslat. Azután megkezdődik a képviselőház nyári szünete és pedig az eddigi tervek szerint augusztus hónap első napjaiban. Esemény egyébként alig van a politikában. A bánválság is stagnál s csupán az aggasztó némileg, hogy bécsi értesítések szerint a banktárgyalások megakadtak. Bílinski Ischlben. Bécsből jelentik: Bílinski osztrák pénzügy­miniszter ma Bécsből Ischlbe utazott, ahol ki. hallgatáson fog megjelenni a király előtt. A pénzügyminiszter jelentést tesz a királynak a bankkérdésben folytatott tanácskozások ered­ményéről. Hir szerint a banktárgyalások ismét megakadtak, mert a készfizetések kérdésében nagy nehézségek merültek fel. Eredetileg ugy tervezték, hogy a kormányok közti tárgyalá­sok már juliusban befejeződnek és kora ősz­szel már a jegybankkal kezdik meg a tárgya­lásokat. A helyzet most annyival rosszabbo­dott, hogy a kormányok tárgyalására is csak őszszel kerül sor, mert addig a szakreferensek- | nek kell végezni dolgukkal. Ilyen körülmények 1 között szó sincs arról, hogy a bankkérdés no- j vember vége előtt a parlamentek elé kerül­hetne. A bányáiság. A horvát kérdésben ujabb konkrét esemény nincs. A horvát képviselők legnagyobb része hazautazott, mindössze nyolcan maradtak Buda­pesten, akik teljesen passzive viselkednek. Az ischli kihallgatástól fordulatot nem remélnek, mert ugy vannak értesülve, hogy a. felség nem fogadja el a bán lemondását. Tisztában vannak a továbbiakkal is. A horvát képviselők java­része belenyugszik abba, hogy Araniczky marad. Az a két-három képviselő, aki legerélyesebben kívánta Araniczky elmozdítását, a koalícióból — De hát kicsoda ? Ki ? — tudakolta naivan a rendőrkapitány. A vizsgálóbíró gúnyosan kérdezte, vájjon ö vallassa-e ki az inast, vagy ráér talán a kapitány ur erre. Az restelkedve hall­gatta ki az inast. Érdekes vallomást tett. Másfél órával ezelőtt távozott a lakásból egy szép asszony, a halott régi barátnője. Hangosan vitatkoztak. Miről folyt a beszéd, az inas nem tudja, mert közben el kellett mennie a Tattersallba, ahol gazdája lova és kocsija állott. Mire visszatért, nem volt a gazdájában élet. Ural az inas beszéde alatt rettentő kinokat élt át. A széles angol bőr­pamlagba temetkezve ugy tett, mintha gon­dolkoznék. Arcát azért rejtette el a villamos­körte tejüveges buráján átszűrődött fény elől, nehogy meglássák torzult arcvonásait. Az inas nem tudott fölvilágosítást adni a nő kilétéről s a rendőrkapitány már azon volt, hogy Urál iménti vizsgálódását követve, belenyúljon az íróasztal félig nyitott fiók­jába. Mintha villamosütés érte volna, ugy ug­rott föl a helyéből a vizsgálóbíró. Tudta, Kost érkezett el a holt pontra. Most lesz vége a karrierjének, házasságának, minden­nek, mindennek. Nem akarta, hogy az arckép * rendőrkapitány kézébe jusson, nem, mielőtt a maga számára fentartott poént ki nem játszsza, — Kapitány ur. Ezt a levelet az előbb Emeltem föl a bői-karosszék árnyékából. Ez mindent megmagyaráz — szólt reszkető han­gon Urál és átadta az otthonról hozott, áruló levelet. Láthatja ebből, hogy Püspöky szakí­tani akart. A kedvese egy utolsó találkát kért — és lelőtte. Azt is elárulom önnek: hol kell keresnie a szép gyilkost. Megengedi, hogy az ön nevében telefonáljak a rendőr­ségre ? — A legnagyobb készséggel. Ural egyet rántott magán s a gilotin alá menők halálmegvetésével vette kezébe a telefon hallgatóját. — Saás rendőrkapitány nevében beszé­lek. Két detektív menjen azonnal Almos­utca tizenhét alá. A második emeleten lakik Ural László. Vigyék be a feleségét az ügyeletre. Miután a most folyó ügyben Ural soros vizsgálóbíró érdekelt fél, értesítsék helyet­tesét Regnik bírót, hogy azonnal jöjjön ide hozzám . . . Hangja megcsuklott, Düllöngőzve állott fel a telefon mellől. Alig volt annyi ereje, hogy a fejével köszöntve bólintson az el­ámult bizottság felé. S miközben lázban égő agyában nyugdíjaztatása iránti kérvényét fogalmazta, kibotorkált a borzalmas emlékű lakásból. A rendőrkapitány és az orvos felocsúd­tak a meglepetéstől. A kapitány zavartan motyogta: — Szegény ember, igazán kellemetlen véletlen . . . A rendőrorvos beült a karosszékbe, hát­tal a hullának és szivarra gyújtott. — Érdekes. Volt egy ilyenfajta esetem ezer nyolcszáznyolcvanötben . . . És hogy kitöltsék az időt a másik vizs­gálóbiró megérkeztéig, érdekes eseteket me­sélgettek egymásnak kilép s ezzel a válság meg lesz oldva. Araniczky marad, Tomasich marad s a horvát képviselők is megmaradnak. Vinkovics horvát képviselő a Neues Wiener Tagblatt mai számában vezető cikket irt a horvát válság okairól. A cikk a koalíció állás­pontja mellett tör lándzsát. Szerinte a bán le­mondását nem fogják elfogadni, minek követ­keztében ujabb tárgyalások következnek és remélhetőleg sikerülni fog a megoldás ugy, hogy se győző, se legyőzött ne legyen. A vá­lasztókra a bán appellálni aligha fog, mert a kormánynak előbb uj pártot kellene terem­teni, míg a koalíciónak azzal a jelszóval, hogy a kormány nem tartotta be a paktumot, könnyű dolga lenne. Ha pedig a békés megoldás nem sikerülne, más nem maradna hátra, minthogy a bán ragaszkodni fog lemondásához. A kmeü-töryényjayaslat. Bécsből jelentik: A kötelező kmett-megvál­tással a boszniai kormány gazdasági érveket állit szembe. Az önállóvá lett kis parasztgaz­daságok legnagyobb részé" nem fogja tudni ma­gát fentartani és tönkre fog menni. Ezek a tönkrement parasztbirtokok azután felolvad­nának a nagybirtokba, ugy, hogy a földbirtok ismét kevés nagybirtokos kezébe jutna. A tu­lajdonképeni ok azonban, mely miatt a kor­mánya következő kmettmegváltástól eltekintett, az, hogy a kormány a mohamedánok érdekét veszi leginkább tekintetbe. A javaslat a nyári ülésszak alatt nem fog tárgyalás alá kerülni. Csupán őszszel fog kitörni a harc a fölött a kérdés fölött, hogy vájjon szerződéses vagy kötelező kmettmegváltás legyen-e. Nagy mér­tékben valószínű, hogy a tartománygyülés a kötelező kmettmegváltás mellett fog dönteni, skkor azonban nemcsak a bosnyák tartományi kormány, hanem az osztrák és a magyar kor­mány is kényszerítve lesznek, hogy ebben a kérdésben állást foglaljanak és döntsenek. A bosnyák alkotmány értelmében ugyanis a tar­tománygyülésben meghozott törvény csak ak­kor terjeszthető a legfelsőbb jóváhagyás alá, ha ugy az osztrák, mint a magyar kormány hozzá­járultak a szankcióhoz. Az osztrák kormányállás­pontja ebben a kérdésben abban a császári kéz­iratban van benne, amelyet 1910. március har­madikán intéztek Burián báró pénzügyminisz­terhez. A magyar kormány a szankció stádiumá­ban gyakorolhatja befolyását erre a kérdésre. A holnapi ülés. A képviselőház holnapi, csütörtöki ülésén Apponyi Albert, .Batthyány Tivadar és Ra­kó oszky Béla mondják el a fölirati vitához záróbeszédüket. Minden valószínűség szerint Khuen-Héderváry miniszterelnök is föl fog szólalni. Minisztertanács. Ma délután öt órakor, — mint félhivata­losan jelentik — Khuen-Héderváry miniszter­elnök elnöklésével minisztertanács volt, ame­lyen a kormány tagjai a horvát kérdéssel és a képviselőház munkarendjénékmegállapitásá­val foglalkoztak. — Khuen-Héderváry Károly holnap utazik Ischlbe és pénteken dél­előtt jelenik meg kihallgatáson a királynál. A földadó-bizottság ülése. Ma délután tartotta az országos földadó-bi­zottság ülését Lukács László pénzügyminiszter elnöklésével. Lukács ismertette a tagok előtt, a bizottság tulajdonképeni teendőit, majd meg­választották az utazó-bizottságot. A tagok végül köszönetet szavaztak Lukácsnak az adott föl­világositásért. Hirek a munkapártból. Az országgyűlési nemzeti munkapárt holnap, csütörtökön este hat órakor értekezletet tart, amelyen az indemnitás, az ötszázharminc milliós kölcsön és az ujoncjavaslatok dolgában fog hatá­rozni. — A Lukács László lemondásával meg­üresedő körmöcbányai kerületben a munkapárt Fellner Gyulát lépteti föl. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom