Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-21 / 51. szám

s DÉL MAGYARORSZÁG 1910 julius 21 sereg erkölcsi erejét. Ez pedig fölér vagy ötezer uj ágyúval. A király kiváló elhatározásának áldásos hatása van hát az államra is, a magyar államra és a szövetséges osztrák államra egyaránt. Most már közeledünk ahoz az állapothoz, amikor még nagyobb, növekvő szimpátiával nézhetünk a katonatisztre és méltán elgondolhatjuk: nem egészen értünk csillog a mentezsinór és a portepés kard, de nem is egészen ránk hárulnak annak a terhei. A legfőbb Hadúr a legigazságosabb ember és a leggavallérabb uralkodó, ezt bizonyítja újra mostani cselekedetei Azért válnak kedvesebbé a katonáink. Az ő katonái, egyszersmind a mi katonáink. Befejezték a fölirati vitát. — A képviselőház ülése. — (Saját tudósítónktól.) Ma, az utolsó napon, a fölirati vita végén a néppárt ismét fölhasználta az alkalmat, hogy kirohanást intézzen a kormány ellen. Szónoka, Háller István, éles, demagóg-izü beszédben fejtegette a kormánynak a közjogi téren való visszamaradottságát s hevességében, a sok közbeszőlástól föltüzelve, egészen odáig jutott, hogy a Kúriának — a petíciók átvizsgálá-. sánál való munkájáért — bizalmatlanságát fejezte ki. A szónok ezután egy gyors elhatározással befejezte beszédét azzaí, hogy a néppárt fölirati javaslatát fogadja el. Az ülés elején Rónay Jenő mondott nagy tetszéssel fogadott beszédet, amely különösen a nemzetiségiek vádjával foglalkozott, végül pedig Justh Gyula állott föl utolsó szónoknak s az állítólagos választási visszaélésekkel foglalkozott. A fölirati vitához több szónok nem iratkozott föl. A holnapi ülésen , még a pártok fölirati javaslatainak beterjesztői fognak élni a záróbeszéd jogával s ezután áttér a Ház az indemnitás tárgyalására. A mai ülésről szóló részletes tudósításunkat itt adjuk : Berzeviczy Albert elnök az ülés megnyitása és a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után bemutatja Kossuth Ferenc levelét, melyben nyolcheti szabadságot kér. Jelenti az elnök, hegy az állami tisztviselők kolozsvári „Margit, elhatározásom megingathatatlan. Szakitanunk kell s ezt már közöltem veled. Kívánságodat, hogy még egyszer beszéljünk egymással — miután ez utolsó kívánságod lehet, arait ebben az életben hozzám intézhetsz — teljesítem. Várlak .nálam hat után. Kézcsókkal, Kálmán." Ural a nadrágzsebébe gyűrte a levelet és belevágódott a karosszékbe. Láz fogta el, agya égett, szemei könynyel teltek meg. Aztán szeretett volna törni, zúzni. Néhány pillanatra üresség szállta meg a lelkét. Valami ugy fájt balfelől, a szive iáján. Kimerült, szempillái lecsukódtak, mintha egy kissé elszendergett volna és letargikus állapotából megyáltözpttan ébredt föl. A nagy szerelem elszállótt belőle. Nem tudott másképen gondolni az asszonyra, mint a vizsgálóbíró a bűnösre. Mint az orvostanár a betegre, akire operáció vár. Kiegyenesedett, megsimogatta őszülő, választékos haját. S eszébe jutott mennyire egyszerű az ő családi tragédiája. Egy férfi nőül vesz egy leányt. Családja helyteleníti és megszakít a férjjel minden összeköttetést. A férfi a munkában és a szerelemben, a feleségében remél kárpótlást. És az asszony hét év. után, vagy az alatt is elárulja, ámítja, csalja, hazudik. Kedvese volt, az szakit vele. A nő még egy utolsó találkozót könyörög ki magának. Hazajön a kedvesétől a családi tűzhelyhez és . .. — A nagyságos asszony hivja vacsorálni a nagyságos urat — szólt elmélkedése közben a szobaleány. kongresszusának memoranduma beérkezett és kiadatik a kérvényi bízottságnak. Német Károly arra való hivatkozással, hogy mandátuma petícióval van megtámadva, a biráló-bizottságba történt megválasztását nem fogadja él. A Ház ezt tudomásul veszi és intézkedik a hely betöltéséről. Telegdy József, a VIII. biráló-bizottság elnöke jelentést tesz a bizottságba utalt két mandátum megvizsgálásáról, melyeknek tulajdonosait igazolt képviselőknek jelenti ki az elnök. Mihályi Péter jegyző jelenti, hogy az inrlitványkönyvbe bejegyzés nem történt, az interpellációs könyvbe pedig Batthyány Tivadar gróf jegyzett be interpellációt a szekszárdvidéki szőlősgazdák segélyezése tárgyában. Az interpellációra félkettőkor tér át a Ház. Rónay beszéde. Rónay Jenő (nemzeti munkapárt) reflektál Pozsgay Miklósnak egy múltkori közbeszólására, amelyben az a fiatal képviselők ellen kelt ki. A fiatal képviselők épen olyan képviselők, mint a régiek és gyakorlatuk is van olyan, mint akármelyik honatyának. Ennyiben kívántam reflektálni . . . Múzsa Gyula: Ki következik? (Zaj. Derültség.) Rónay Jenő: Az ellenzék közbeszólásaitól zavarva fejti ki, hogy miért csatlakozik a korminy válaszfölirati javaslatához. Először gazdasági megerősödést kíván és csak azután az önállóságot. Az általános választójogot azért követeli, hogy ezáltal a parlament nívója emelkedjék. Tisza és Pop Csicsó István minapi beszédeivel foglalkozik. Ha két és fél óra hoszszat beszélhet valaki így, akkor nem lehet beszélni elnyomásról. Bániján Vazul : Még feljajdulni se szabad ? Rónay Jenő : Nincs igaza Pop Csicsó Istvánnak. Justh Gyula : Ha igaza van, mindent el szabad mondania. Rónay Jenő : A többség fölirati javaslatát fogadja el. (Éljenzés jobbról). Újra a néppárt. Haller István (néppárti) : A munkapárt szabadelvüségében semmi reális alapot se talál, mert 67 óta csak vifcszafelé haladt a nemzet a közjogi fejlődés terén. 1848-ig. csak egyféle arisztókrátia volt nálunk, a feudális arisztokrácia, azóta alakult pénzarisztokrácia, sőt most alakult meg a plutokrácia. Huszár Károly : A Lipótvárosban. Haller István : A túloldalon is ül néhány multimilliomos. (Nagy' zaj). Egy hang : Hála Istennek ! Szerencse ! (Elnök csenget). Haller István : Csak egyesek gazdagodtak, a nemzet nem. A nemzeti munkapárt rossz elnevezés, az igazi nemzeti munkát mi végezzük. (Zaj. Derültség. Einök csöusret.) Az önök szahiyja, vele egy asztalhoz ülni szemtől-szembe, f— egészítette ki gondolatmenetét a férj. Komor arcot vágott, higgadtságra kényszeritette föllobbanó haragját és bement az ebédlőbe. Nyugodtan étkeztek, mintha misem történt volna. Közömbös dolgokról beszélgettek s ezalatt Ural addig találgatta: ki lehet az a Kálmán, mig rájött. Püspöky Kálmán, az ő jóbarátja. A vizsgálóbíró elkészítette gondolataiban a hálót, hogyan fogja vallomásra birni az asszonyt. Megfogalmazta a keresztkérdéseket. Hozzáfogott a büntetés Meszeléséhez. Valami rettenetes bűnhődést kellene kitalálni. A szobaleány elvitte a hust és épen a tésztát akarta föltálalni. A dolgozószoba asztalán megszólalt a telefon csöngője. Ural beszaladt. A rendőrségtől keresték. Siessen kimenni a bizottsággal a Szabadság-utca hatodik szám alá. Ott egy Püspöky Kálmán nevü urat átlőtt szívvel talált az inasa. Lecsapta a kagylót. Megdöbbent, de meglepődését csakhamar az elégtétel érzete váltotta föl. Szeretett volna ujongani, megcsókolni a néma telefont. És bent harapdál morzsákat az asszony, talán sejtelme sincs arról, hogy meghalt a kedvese. Tombolt benne a káröröm, a boszuérzet. Hirtelen magára kapta felsökabátját, fejére csapta a kalapot. Menetközben beszólott az asszonyhoz: — Soros vizsgálóbíró vagyok. A rendőrség hivatott, nemsokára visszajövök. — Mi történt Laci? — érdeklődött az asszony. badelvüsége régi szabadelvüség. A minisztereik soraiban ott találjuk a miniszterelnök urat" (Éljen!), a pénzügyminiszter urat, (Éljen!), a kereskedelmi miniszter urat, (Éljen!), sőt találunk olyan urakat is, akik valaha vezetőink voltak a liberalizmus elleni küzdelmünkben. Zichy János . . . (Éljenzés a jobboldalon. Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, tisztelt képviselőház. Haller István : Zicby János politikai karrierjét vázolja annak igazolására, hogy a kormánypárt nem lehet egységes a liberálizmusban. Foglalkozik Latinovics Jánosnak egy népgyü, lésen tartott beszédével, amelyben azt mondotta, hogy a katolikus népszövetség miatt még ki fog lépni. Latinovics János : A katolikus népszövetség nem politikai párt! Haller István : Őt a néppártba egy könyv vitte, amely a német centrumbeli papok politikai munkájáról szólt. Ezt a könyvet Rudnay. Alajos adta ki magyarul. Támadja Richter tegnapi beszédében kifejtett liberalizmusát, amely szerinte a papi méltósággal nem egyeztethető össze. (Zaj.) Károsnak tartja, hogy a liberálizmus ekkora többségeit juttatott a Házba. (Zaj. Elnök csenget.) — Irigyeli? — kérdik a jobboldalról. Haller István : Ezen a választáson 633.934 szavazat adatott le, ebből csak 288.507 esett a munkapártra, vagyis az ellenzék képviseli a nemzet többségének akaratát. Hogy mégis kisebbséget képvisel itt az ellenzék, annak az a magyarázata, hogy a kis kerületek, 100—300 szavazóval, küldték a kormánypártot. A petíciókban is sok ezer fizetett szavazatról van szó. Heinrich Antal: Hát a Rakovszkyéban ? Haller István : Abban egy sincs. Heinrich Antal: Mert abban csupa abszolút érvénytelenségi ok van felsorolva. (Zaj. Derültség. Elnök csenget.) Haller István : A Kúriától nem vár sokat, annak munkájával nincs megelégedve. (Zaj a kormánypárton.) Ez Hieronymi fölfogása is, mint ezt egy 1901. évi beszédében kifejtette. Ő is egy véleményen van a kereskedelmi miniszterrel . . . Podmaniczky Endre báró: Nagyon fog örülni! (Zaj. Derültség.) Haller István : A választójog kérdésében ugyanaz a nézete, mint e sorokban annyiaknak . . . Egy hang (énekelve) : Egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét ... Haller István : Reméli, hogy a kormánypárt eleget tosz e részben a trónbeszéd kívánalmainak. Nem bizik abban, hogy a kormány választójogi javaslata a nemzet egészének lesz hasznára. Kívánja az általános, egyenlő és titkos, községenkénti választójogot, a választási költségek eltörlését. Foglalkozik Richter János tegnapi beszédével, amelyet a papi osztályra nézve károsnak tart. — Megölte magát valaki. Valaki megölte magát! És olyan kajánul mosolygott hozzá, hogy föltűnt a feleségének. — Kicsoda? — Egy óra múlva mindent megtudunk. Mindent! — És Ural elment. Püspöky Kálmán ott feküdt a pazar előkelőséggel berendezett legénylakás szőnyegén. Féloldalra bukott holtában, mellette bevert a Browning. A gyilkos fegyver fatokja a dolgozóasztal félig kihúzott fiókjának előszögletében feküdt. Ural hirtelen áttekintette a helyzetet. Tudta, hogy csak föléje kell kerekedni a bemohosodott agyú vizsgálóbizottsági tagoknak és a rendőrkapitány, meg az orvos ugy irják a jegyzőkönyvet, ahogyan ő akarja. Pokoli tervének keresztülvitelére ösztökélte ott minden. Az asszony parfümje, mely még a levegőben keringett. Az Íróasztal fiókjában levelek közé rejtett arcképe: a felesége arcképe. Az ó" világa összedőlt, magával rántja az asszonyt is. A rendőrkapitány és az orvos a szokott sablonos modorbán öngyilkosságot akartak megállapítani, csakhogy mielőbb tul legyenek rajta. De Ural fejtegetéseire elképedve változtatták meg nézetüket. — Püspöky Kálmán gazdag, józan világfi volt. Semmi oka sem lehet az öngyilkosságra. Nézze doktor, féloldalra bukott. A golyó a bal hón a alatt találta és felöltözötten találtuk Püspökyt. így nem követnek el öngyilkosságot. Valaki oldalvást lelőtte három lépésnyi távolságból. A ruhán nincs puskaportól sz^mazó pörsenés, ez is azt bizonyitja...