Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-14 / 45. szám

13 D£L MAGYARORSZAG 1910 Julius 14 törvényhatóság területén fekvő tanyai birtokán két uj iskolát állítson föl és megfelelő tanítói állásokat rendszeresítsen. Ennyi pörlekedés után kapja a kis és hires Pusztaszer az első iskolát + Délmagyarország tanítói Dettán. A Délmagyarországi Tanítóegyesület Detta, temesmegyei nagyközség meghívása folytán tegnap kez dette meg Dettán három napra tervezett negyvennegyedik nagy- és közgyűlését. A gyűlésen Délmagyarország csaknem valamennyi tanítója résztvett, akiket a dettaí lakosság nagy ünnepélyességgel fogadott. A tegnapi napot csaknem egészen az érkező vendégek fogadtatása és a tulajdonképen ma kezdődő közgyűlés előkészítése töltötte ki. A Délmagyarországi Tanítóegyesület elnöksége és választmánya már tegnap megérkezett Dettára, ahol ünnepélyes fogadtatásban részesítették őket. Délután három órakor választmányi ülés volt, mely eltartott este kilencig. Ezen a gyűlésen előkészítették a közgyűlés tárgysorozatát. Este ismerkedési estély volt. A délután megérkezett vendégeket Mező Dániel alelnök fogadta az egyesület nevében. Kedden reggel hét órakor összegyülekeztek a tanítók a római katolikus elemi népiskolában, majd negyednyolckor együttesen a katolikus plébániatemplomba vonultak, ahol végighallgatták a Lichtfusz Nándor plébános által olvasott szentmisét. Ezután kezdetét vette az egyesület negyvennegyedik nagygyűlése aKratzer Antalféle parkban lévő Milleniumi-csarnokban. Schenk Jakab elnök nyitotta meg az ülést. Ezt követőleg Ferenczy Sándor alispán Temes vármegye nevében, Vértesi/ Gyula dr tanfelügyelő a miniszter képviseletében üdvözölték a gyűlést. Ezután az előadások következtek, még pedig a következő sorrendben: Forgách Júlia karlovai óvónő: Mikszáth emlékezete. Mező Dániel: A tanitókópesités reformja. Szanér Mátyás grabáci tanító: Társadalmi kérdések. Schmidt Antal istvánföidi tanító: A szociális nevelés kellékei. Greguss Gyula székelykevei tanító: A szabadságszeretet és akaraterő fejlesztése a családi és iskolai nevelés által. Zomorci Samu omori tanító: A szabadgondolkodás irányeszméi és a tanítók. Czábán Samu klopódiai tanító: A Néptanítók Lapja és a tanítóság. A gyűlésen mintegy hatszáz tanitó vett részt. Az előadások közül különösen kivált Mező Dániel temesvári községi tanitó előadása a tanitókópesités reformjáról. -f A kiskundorozsmai népiskola értesítője. A kiskundorozsmai állami elemi népiskola 1909—1910-ik iskolai évéről Leviczky Miklós igazgatótanitó számol be. Mindjárt az értesítő elején örvendetesen jelenti az igazgató, hogy ezúttal is módjában volt az elmúlt évről beszámolót adni. A kiskundorozsmai állami iskolákban ugyanis szegénység miatt s kellő anyagi támogatás hiányában ezen ugy a tanítótestületre, a szülőkre, valamint a növendékekre egyaránt hasznos s az iskolai életet föltüntetö értesítő-könyvet minden tanév végén nincs módjukban kibocsátani, azért az idén csak második értesítőjét bocsátotta ki az intézet. Az elmúlt tanévben május hó tizenhatodikán avatták föl a központi állami elemi népiskolát, amelynek építkezése, berendezése a modern igényeknek mindenben megfelelnek. Az ünnepélyes fölavatáson megjelentek: Scossa Dezső királyi tanácsos, tanfelügyelő Kohányi Gyula királyi segédtanfelügyelő, Simonyi Kálmán dr királyi tanfelügyelői tollnok, Littomericzky Nándor monori állomásfőnök és neje, Vermessy Gyula magyar államvasút! állomásfőnök; az algyői állami iskolai tanítótestület képviseletében: Fehér Ignác igazgató-tanitó, Hajabács László szeged-belvárosi kántor, törvényhatósági bizottsági tag; a szegedi tanítótestület képviseletében: Fischer Gyula, és neje állami iskolai tanítók és még nagyon sokan. Leviczky Miklós igazgató ünnepi beszédében megemlítette, hogy Kiskundorozsma község már az általános tankötelezettség előtt jóval, 1827-ben épített iskolát. Tavaly május hó 26-án kezdték lebontani a nyolcvankét éves iskolaépületet, amelynek déli sarkában junius 20-ikán megtalálták a hagyományos emlékiratot s két üveg bort. Az elmúlt évben a tanév folyamán ezertgyszáznyolc növendéket vettek fel az intézetbe. Az osztályok, de különösen az ötödik és hatodik osztályok oly tömöttek voltak, hogy a jövő tanévben feltétlenül szükséges lesz megosztani ezeket az osztályokat s a tanítótestületet legalább két taggal szaporítani. Valóban tűrhetetlen, hogy egyes osztályokban nyolcvan-kilencveu növendéket helyezzenek el. A tanítás menete nem volt kedvező. A tanév késői megkezdése, a félnapos tanítások, majd az uj iskola berendezése, az átköltözködés zavarólag hatott a tanítótestület működésére. TÖRVÉNYKEZÉS § Havert!« Mariska üfiye a budapesti királyi Ítélőtáblán. Amikor a királyi Kúria a szabadkai gyilkosság ügyében hozott szegedi esküdtbirósági ítéletet megsemmisítette, Jánossy Aladár, Haverda Mária és Vojtlra Antal tudvalevőleg önként jelentkeztek és jelentkezésük után nyomban letartóztatták őket. A budapesti büntetőtörvényszék vizsgálati fogságot rendelt el mindahárom vádlottal szemben. A vizsgálati fogságot elrendelő végzés ellen Haverda Mária és Vojtha Antal ma felfolyamodást jelentettek be azon az alapon, hogy ők önként jelentkeztek a Kúria ítélete után és így szökésüktől tartani nem lehet. Ez alapon kérik a szabadlábra helyezésüket. A büntetőtörvényszék esküdtbirósági tanácsa tegnap terjesztette föl a budapesti királyi Ítélőtáblához ezt a felfolyamodást. A tábla a kérvény fölött a napokban fog dönteni. § Kis leányok réme. Veszedelmes lélekkufárnő fölött ítélkezett ma délelőtt a szegedi királyi Ítélőtábla büntetőtanácsa. A lelketlen asszonyt, aki kis leányok testével űzte aljas foglalkozását, a biróság fegyházra Ítélte. A jeles nőt özvegy Nagy Györgynének hívják, Szegeden lakik, illetve csak lakott. Hosszú idő óta szállította megrendelés szerint perverzhajlamu, tömött erszényü uraknak a legfiatalabb leányokat, akik közül később többen szervezetük elsatnyulásával és összeroncsolásával bűnhődtek ártatlanul. A kufárnő legutóbbi üzelmei azonban több szülő panasza folytán végre napfényre kerültek. Nagy Györgyné kerítései mostanában nem sikerültek ugy és nem hajtottak olyan fényes jövedelmet, mint azelőtt. Hónapokon keresztül két vézna, fejletlen kis leánynyal kísérletezett, de közülök csak az egyik hozott neki valamit a konyhára, A vád szerint az aljas üzelmek szolgálatába Nagyné mellé még Bolovits Lajosné szegődött, Néhány hónappal ezelőtt Nagyné rávette Bauswein Mária tizenegy esztendős kis leányt, hogy jöjjön föl a lakására, ahol minden földi jóban része lesz, sőt még pénzt is fog kapni, sokat, amiért cukrot vehet. A mit sem sejtő ártatlan teremtés el is ment hozzá, A lakásban Nagynén kívül még egy ur volt. Mindketten azonnal hozzáláttak a munkához. Nagyné segédkezett, a kis leány pedig tehetetlen volt velük szemben. Az ur tíz koronát fizetett Nagy Györgynének. A pénzből Nagyné öt koronát adott a kis leánynak, hogy nyalánkságokat vegyen magának. A lelketlen nő másnap már a kis Bauswein Matild tizenkét esztendős nénjét csábította a lakásába. A kegyetlen kufárkodás végül kitudódott. Bauswein Mária megbetegedett s az orvosi vizsgálat megállapította, hogy belső részeiben össze van roncsolva, A szülök feljelentése alapján igy került a dolog a királyi törvényszék elé, mely Nagynét négy évi fegyházra, Ítélte. Bolovits Lajosnét ellenben, miután a kerítés vádját a biróság nem látta bebizonyitottnak, felmentette. A szegedi királyi ítélőtábla ma délelőtt helybenhagyta a törvényszék ítéletét. Nagynét a váci fegyházba szállítják. § Sikkasztó pénzügyőr. Poznarovics Miklós pénzügyőri fővigyázó, a székesfővárosi pénzügyigazgatóság hetedik pénzügyőri biztosságának 18-ik számú pénzügyőri szakaszánál volt alkalmazva. Hivatali állásából kifolyólag pénzkezeléssel volt megbízva, de ezzel a bizalommal rutul visszaélt, ugy, hogy 1908 január 9-étöl kezdve 4046 korona 32 fillér hivatalos pénz kallódott el a kezei között. Poznarovics azzal védekezett, hogy elszámolási hiba forog fenn, de a királyi ügyészség ennek dacára vádiratot adott be ellene hivatali sikkasztás büntette miatt. Poznarovics a vádirat ellen kifogásokkal élt, de a büntetőtörvényszék vádtanácsa hivatali sikkasztás büntette miatt ma vád alá helyezte. § A lidércfény. Alig egy héttel ezelőtt furfangos csalás miatt került két cigányasszony a szegedi királyi Ítélőtábla elé, ma megint cigányok fölött kellett Ítélkeznie a büntetötanácsnak. Mindkét esetben azzal voltak vádolva a cigányok, hogy egyes emberek babonás hiszékenvségét kihasználva, csalással kisebb-nagyobb összeg erejéig rászedték őket. A mai eset a következő: Néhány hónappal ezelőtt Kása János a háza kertjében kékes lángot látott f-i csapódni a föld alól. A nép nyelvén ezt lidé ~ fénynek bivják s ha megjelenik, az a jelent-" sége a babonás hit szerint, hogy a fölcsapóu°" helyén temérdek kincs van elásva, amit a i f világi szellemek ilyen módou adnak értéséiföldieknek. A lidércfény megjelenését Kása pi"1 beszélte a szomszédjának, Laka Jánosnak és feleségének, akik a ritka szerenc^, mely a házukat érte, rögtön tovább adtát' Petrovics Popovics Tóbiásné és ' Ferkoiíi Anna cigányasszonyoknak, akik ugyanabban , házban egy félreeső vityillóban laktak. A két furfangos cigáuyasszony kapva-kapott a kináikozó alkalmon és az említettekkel elhitettek hogy rövid idő alatt temérdek kincs vetődik majd ki a földből. Nekik azonban imádkozni kell a túlvilág szellemeihez, akik csakis • cigányoknak mondanak el minden titkot é" csakis az ő közbenjárásukra fogják kivetni a földből a vasfazekakba rejtett, mélyre ásott aranypénzeket. A cigányok ezután rávették a hiszékeny embereket, hogy a közbenjárásért nekik fejenként száz koronát adjanak át, mert a szellemeket csak igy lehet megvesztegetni, Ennek ellenében a szellemek nemsokára e»v ujabb Hdércfénynvel fogják jelezni, hogy merre van a kincs. A rászedett emberek vártak, vártak, de ezután már csak nem akart történni semmi. Valaki aztán fölvilágosította ökeí, hogy az egész nem egyéb csalásnál és a láng csak azért csapódott ki, mert azon a helyen állati hulladékok rothadnak, a cigányok tehát kihasználták az alkalmat és kicsalták töltik a pénzt. Dóka és Kása erre feljelentést tettek a törvényszéken a cigányok ellen, csalás cimén. A szegedi királyi törvényszék előtt a cigányok tagadtak, a tanúvallomások alapján azonban a vád beigazolódott, mire a beismerésben lévő cigányokat a törvényszék két évi börtönre Ítélte. A szegedi királyi ítélőtábla büntetötanácsa azonban figyelembe vette az enyhítő körülményeket, továbbá azt, hogy a két cigányasszonynak egy egész sereg apró, neveletlen rajkója van, (mind elhozta őket a két cigányasszony a tábla palotájába), akik gondozó nélkül maradnak s ezért az elsőbiróság által kiszabott büntetést egy évi börtönre szállította le a tábla. § A selyemfin. Steiner Károly kereskedösegéd hosszú ideig volt alkalmazva Auer Ignác ós fia budapesti, Rákóczi-uti divatkereskedönél. Azonkívül szerelmes volt Rosenheim Lina varrónőbe és számos Ígéretek között házasságot is igért neki. Rosenheim Lina varrónő azonban nem saját részére varrt, hanem azok részéra, akik megrendelést tettek nála ós stafíiruugkószitésre nem maradt ideje. A szerelmes Steiner ezt a hiányt ki akarta pótolni és elhalmozta a leányt batiszt fehérneművel, selyemruhákkal és juponokkal. A leány örömmel vette ezeket a kedveskedéseket, amelyet a házassági Ígéret megpecsételésének tekintett és nem kutatta azoknak eredetét. Pedig ezeknek az eredetét Rosenheim Linának is érdekében állott volna kikutatni. Steiner ugyanis szolgálati ideje alatt naponkint kisebb-nagyobb csomagokat lopott el a cég női divatcikkeibőlEzek a dolgok végül egy szekrényt töltöttek meg. Steiner az Auer-cég jóvoltából 24 darab abroszt, 19 női inget, 6 torlöt, 2 asztal diszteritöt, 33 zsebkendőt, 1 batiszt alsószoknyát, 6 női alsónadrágot, 2 ágykészletet, 1 nő1 lüszterkabátot és igen sok selyemmaradékot ajándékozott menyasszonyának. Egy kávéházban azonban Steiner főnöke meg átta a leányt az inkriminált lüszterkabátban és rájöttek a lopásra. A törvényszék Steiner Károlyt lopás miatt egy évi börtönre mint fő- és 20 korona mellékbüntetésre, Rosenheim Linát pedig orgazdaság miatt öt napra átváltoztatható 50 korona fő- és egy napra átválotztatható 20 korom mellékbüntetésre itélte. Az Ítélet ellen Steiner a büntetés enyhítéséért, Rosenheim Lina 3 bűnösség kimondása miatt é3 az ügyész súlyosbítás végett fölebbezett. A királyi tábla DI»S tárgyalta ezt az ügyet és Magyar István a-' főügyészhelyettes hozzászólása után Steinp Károly büntetéséből hét hónap és 15 napot kitöltöttnek vett, Rosenheim Linát pedig orgaz daság miatt három napra átváltoztatható korona fő- és 20 korona mellékbüntetésre itélte A vádlott az Ítélet ellen semmiségi panaszt j? lentett be.