Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-14 / 45. szám

13 D£L MAGYARORSZAG 1910 Julius 14 törvényhatóság területén fekvő tanyai birtokán két uj iskolát állítson föl és megfelelő tanítói állásokat rendszeresítsen. Ennyi pörlekedés után kapja a kis és hires Pusztaszer az első iskolát + Délmagyarország tanítói Dettán. A Dél­magyarországi Tanítóegyesület Detta, temesme­gyei nagyközség meghívása folytán tegnap kez dette meg Dettán három napra tervezett negyven­negyedik nagy- és közgyűlését. A gyűlésen Délmagyarország csaknem valamennyi tanítója résztvett, akiket a dettaí lakosság nagy ünne­pélyességgel fogadott. A tegnapi napot csak­nem egészen az érkező vendégek fogadtatása és a tulajdonképen ma kezdődő közgyűlés elő­készítése töltötte ki. A Délmagyarországi Tanítóegyesület elnök­sége és választmánya már tegnap megérkezett Dettára, ahol ünnepélyes fogadtatásban része­sítették őket. Délután három órakor választ­mányi ülés volt, mely eltartott este kilencig. Ezen a gyűlésen előkészítették a közgyűlés tárgysorozatát. Este ismerkedési estély volt. A délután megérkezett vendégeket Mező Dániel alelnök fogadta az egyesület nevében. Kedden reggel hét órakor összegyülekeztek a tanítók a római katolikus elemi népiskolában, majd negyednyolckor együttesen a katolikus plébá­niatemplomba vonultak, ahol végighallgatták a Lichtfusz Nándor plébános által olvasott szent­misét. Ezután kezdetét vette az egyesület negyvennegyedik nagygyűlése aKratzer Antal­féle parkban lévő Milleniumi-csarnokban. Schenk Jakab elnök nyitotta meg az ülést. Ezt köve­tőleg Ferenczy Sándor alispán Temes vármegye nevében, Vértesi/ Gyula dr tanfelügyelő a mi­niszter képviseletében üdvözölték a gyűlést. Ezután az előadások következtek, még pedig a következő sorrendben: Forgách Júlia karlo­vai óvónő: Mikszáth emlékezete. Mező Dániel: A tanitókópesités reformja. Szanér Mátyás gra­báci tanító: Társadalmi kérdések. Schmidt An­tal istvánföidi tanító: A szociális nevelés kel­lékei. Greguss Gyula székelykevei tanító: A szabadságszeretet és akaraterő fejlesztése a családi és iskolai nevelés által. Zomorci Samu omori tanító: A szabadgondolkodás irányeszméi és a tanítók. Czábán Samu klopódiai tanító: A Néptanítók Lapja és a tanítóság. A gyűlésen mintegy hatszáz tanitó vett részt. Az elő­adások közül különösen kivált Mező Dániel temesvári községi tanitó előadása a tanitókó­pesités reformjáról. -f A kiskundorozsmai népiskola érte­sítője. A kiskundorozsmai állami elemi nép­iskola 1909—1910-ik iskolai évéről Leviczky Miklós igazgatótanitó számol be. Mindjárt az értesítő elején örvendetesen jelenti az igaz­gató, hogy ezúttal is módjában volt az elmúlt évről beszámolót adni. A kiskundorozsmai ál­lami iskolákban ugyanis szegénység miatt s kellő anyagi támogatás hiányában ezen ugy a tanítótestületre, a szülőkre, valamint a növen­dékekre egyaránt hasznos s az iskolai életet föltüntetö értesítő-könyvet minden tanév vé­gén nincs módjukban kibocsátani, azért az idén csak második értesítőjét bocsátotta ki az in­tézet. Az elmúlt tanévben május hó tizenhato­dikán avatták föl a központi állami elemi nép­iskolát, amelynek építkezése, berendezése a modern igényeknek mindenben megfelelnek. Az ünnepélyes fölavatáson megjelentek: Scossa Dezső királyi tanácsos, tanfelügyelő Kohányi Gyula királyi segédtanfelügyelő, Simonyi Kál­mán dr királyi tanfelügyelői tollnok, Littome­riczky Nándor monori állomásfőnök és neje, Vermessy Gyula magyar államvasút! állomás­főnök; az algyői állami iskolai tanítótestület képviseletében: Fehér Ignác igazgató-tanitó, Hajabács László szeged-belvárosi kántor, tör­vényhatósági bizottsági tag; a szegedi tanító­testület képviseletében: Fischer Gyula, és neje állami iskolai tanítók és még nagyon sokan. Leviczky Miklós igazgató ünnepi beszédében megemlítette, hogy Kiskundorozsma község már az általános tankötelezettség előtt jóval, 1827-ben épített iskolát. Tavaly május hó 26-án kezdték lebontani a nyolcvankét éves iskolaépületet, amelynek déli sarkában junius 20-ikán meg­találták a hagyományos emlékiratot s két üveg bort. Az elmúlt évben a tanév folyamán ezer­tgyszáznyolc növendéket vettek fel az intézetbe. Az osztályok, de különösen az ötödik és hatodik osztályok oly tömöttek voltak, hogy a jövő tanévben feltétlenül szükséges lesz megosztani ezeket az osztályokat s a tanítótestületet leg­alább két taggal szaporítani. Valóban tűrhetet­len, hogy egyes osztályokban nyolcvan-kilencveu növendéket helyezzenek el. A tanítás menete nem volt kedvező. A tanév késői megkezdése, a fél­napos tanítások, majd az uj iskola berendezése, az átköltözködés zavarólag hatott a tanító­testület működésére. TÖRVÉNYKEZÉS § Havert!« Mariska üfiye a budapesti királyi Ítélőtáblán. Amikor a királyi Kúria a szabadkai gyilkosság ügyében hozott sze­gedi esküdtbirósági ítéletet megsemmisítette, Jánossy Aladár, Haverda Mária és Vojtlra Antal tudvalevőleg önként jelentkeztek és jelentkezésük után nyomban letartóztatták őket. A budapesti büntetőtörvényszék vizs­gálati fogságot rendelt el mindahárom vád­lottal szemben. A vizsgálati fogságot elren­delő végzés ellen Haverda Mária és Vojtha Antal ma felfolyamodást jelentettek be azon az alapon, hogy ők önként jelentkeztek a Kúria ítélete után és így szökésüktől tar­tani nem lehet. Ez alapon kérik a szabad­lábra helyezésüket. A büntetőtörvényszék esküdtbirósági tanácsa tegnap terjesztette föl a budapesti királyi Ítélőtáblához ezt a felfolyamodást. A tábla a kérvény fölött a napokban fog dönteni. § Kis leányok réme. Veszedelmes lélek­kufárnő fölött ítélkezett ma délelőtt a szegedi királyi Ítélőtábla büntetőtanácsa. A lelketlen asszonyt, aki kis leányok testével űzte aljas foglalkozását, a biróság fegyházra Ítélte. A jeles nőt özvegy Nagy Györgynének hívják, Szege­den lakik, illetve csak lakott. Hosszú idő óta szállította megrendelés szerint perverzhajlamu, tömött erszényü uraknak a legfiatalabb leányo­kat, akik közül később többen szervezetük el­satnyulásával és összeroncsolásával bűnhődtek ártatlanul. A kufárnő legutóbbi üzelmei azon­ban több szülő panasza folytán végre napfényre kerültek. Nagy Györgyné kerítései mostanában nem sikerültek ugy és nem hajtottak olyan fényes jövedelmet, mint azelőtt. Hónapokon keresztül két vézna, fejletlen kis leánynyal kí­sérletezett, de közülök csak az egyik hozott neki valamit a konyhára, A vád szerint az aljas üzelmek szolgálatába Nagyné mellé még Bolovits Lajosné szegődött, Néhány hónappal ezelőtt Nagyné rávette Bauswein Mária tizen­egy esztendős kis leányt, hogy jöjjön föl a laká­sára, ahol minden földi jóban része lesz, sőt még pénzt is fog kapni, sokat, amiért cukrot vehet. A mit sem sejtő ártatlan teremtés el is ment hozzá, A lakásban Nagynén kívül még egy ur volt. Mindketten azonnal hozzáláttak a munkához. Nagyné segédkezett, a kis leány pedig tehetetlen volt velük szemben. Az ur tíz koronát fizetett Nagy Györgynének. A pénzből Nagyné öt koronát adott a kis leány­nak, hogy nyalánkságokat vegyen magának. A lelketlen nő másnap már a kis Bauswein Matild tizenkét esztendős nénjét csábította a lakásába. A kegyetlen kufárkodás végül kitu­dódott. Bauswein Mária megbetegedett s az orvosi vizsgálat megállapította, hogy belső ré­szeiben össze van roncsolva, A szülök feljelen­tése alapján igy került a dolog a királyi tör­vényszék elé, mely Nagynét négy évi fegyházra, Ítélte. Bolovits Lajosnét ellenben, miután a kerítés vádját a biróság nem látta bebizonyi­tottnak, felmentette. A szegedi királyi ítélőtábla ma délelőtt helybenhagyta a törvényszék ítéle­tét. Nagynét a váci fegyházba szállítják. § Sikkasztó pénzügyőr. Poznarovics Miklós pénzügyőri fővigyázó, a székesfővárosi pénz­ügyigazgatóság hetedik pénzügyőri biztosságá­nak 18-ik számú pénzügyőri szakaszánál volt alkalmazva. Hivatali állásából kifolyólag pénz­kezeléssel volt megbízva, de ezzel a bizalom­mal rutul visszaélt, ugy, hogy 1908 január 9-étöl kezdve 4046 korona 32 fillér hivatalos pénz kallódott el a kezei között. Poznarovics azzal védekezett, hogy elszámolási hiba forog fenn, de a királyi ügyészség ennek dacára vád­iratot adott be ellene hivatali sikkasztás bün­tette miatt. Poznarovics a vádirat ellen kifo­gásokkal élt, de a büntetőtörvényszék vád­tanácsa hivatali sikkasztás büntette miatt ma vád alá helyezte. § A lidércfény. Alig egy héttel ezelőtt fur­fangos csalás miatt került két cigányasszony a szegedi királyi Ítélőtábla elé, ma megint cigá­nyok fölött kellett Ítélkeznie a büntetötanács­nak. Mindkét esetben azzal voltak vádolva a cigányok, hogy egyes emberek babonás hiszé­kenvségét kihasználva, csalással kisebb-nagyobb összeg erejéig rászedték őket. A mai eset a következő: Néhány hónappal ezelőtt Kása Já­nos a háza kertjében kékes lángot látott f-i csapódni a föld alól. A nép nyelvén ezt lidé ~ fénynek bivják s ha megjelenik, az a jelent-" sége a babonás hit szerint, hogy a fölcsapóu°" helyén temérdek kincs van elásva, amit a i f világi szellemek ilyen módou adnak értéséi­földieknek. A lidércfény megjelenését Kása pi"1 beszélte a szomszédjának, Laka Jánosnak és feleségének, akik a ritka szerenc^, mely a házukat érte, rögtön tovább adtát' Petrovics Popovics Tóbiásné és ' Ferkoiíi Anna cigányasszonyoknak, akik ugyanabban , házban egy félreeső vityillóban laktak. A két furfangos cigáuyasszony kapva-kapott a kinái­kozó alkalmon és az említettekkel elhitettek hogy rövid idő alatt temérdek kincs vetődik majd ki a földből. Nekik azonban imádkozni kell a túlvilág szellemeihez, akik csakis • cigányoknak mondanak el minden titkot é" csakis az ő közbenjárásukra fogják kivetni a földből a vasfazekakba rejtett, mélyre ásott aranypénzeket. A cigányok ezután rávették a hiszékeny embereket, hogy a közbenjárásért nekik fejenként száz koronát adjanak át, mert a szellemeket csak igy lehet megvesztegetni, Ennek ellenében a szellemek nemsokára e»v ujabb Hdércfénynvel fogják jelezni, hogy merre van a kincs. A rászedett emberek vártak, vár­tak, de ezután már csak nem akart történni semmi. Valaki aztán fölvilágosította ökeí, hogy az egész nem egyéb csalásnál és a láng csak azért csapódott ki, mert azon a helyen állati hulladékok rothadnak, a cigányok tehát ki­használták az alkalmat és kicsalták töltik a pénzt. Dóka és Kása erre feljelentést tettek a törvényszéken a cigányok ellen, csalás cimén. A szegedi királyi törvényszék előtt a cigányok tagadtak, a tanúvallomások alapján azonban a vád beigazolódott, mire a beismerésben lévő cigányokat a törvényszék két évi börtönre Ítélte. A szegedi királyi ítélőtábla büntetötanácsa azonban figyelembe vette az enyhítő körülmé­nyeket, továbbá azt, hogy a két cigányasszony­nak egy egész sereg apró, neveletlen rajkója van, (mind elhozta őket a két cigányasszony a tábla palotájába), akik gondozó nélkül marad­nak s ezért az elsőbiróság által kiszabott bün­tetést egy évi börtönre szállította le a tábla. § A selyemfin. Steiner Károly kereskedö­segéd hosszú ideig volt alkalmazva Auer Ignác ós fia budapesti, Rákóczi-uti divatkereskedönél. Azonkívül szerelmes volt Rosenheim Lina varró­nőbe és számos Ígéretek között házasságot is igért neki. Rosenheim Lina varrónő azonban nem saját részére varrt, hanem azok részéra, akik megrendelést tettek nála ós stafíiruug­kószitésre nem maradt ideje. A szerelmes Steiner ezt a hiányt ki akarta pótolni és el­halmozta a leányt batiszt fehérneművel, selyem­ruhákkal és juponokkal. A leány örömmel vette ezeket a kedveskedéseket, amelyet a házas­sági Ígéret megpecsételésének tekintett és nem kutatta azoknak eredetét. Pedig ezeknek az eredetét Rosenheim Linának is érdekében ál­lott volna kikutatni. Steiner ugyanis szolgá­lati ideje alatt naponkint kisebb-nagyobb cso­magokat lopott el a cég női divatcikkeiből­Ezek a dolgok végül egy szekrényt töltöttek meg. Steiner az Auer-cég jóvoltából 24 darab abroszt, 19 női inget, 6 torlöt, 2 asztal diszte­ritöt, 33 zsebkendőt, 1 batiszt alsószoknyát, 6 női alsónadrágot, 2 ágykészletet, 1 nő1 lüszterkabátot és igen sok selyemmaradékot ajándékozott menyasszonyának. Egy kávéház­ban azonban Steiner főnöke meg átta a leányt az inkriminált lüszterkabátban és rájöttek a lopásra. A törvényszék Steiner Károlyt lopás miatt egy évi börtönre mint fő- és 20 korona mellékbüntetésre, Rosenheim Linát pedig orgaz­daság miatt öt napra átváltoztatható 50 korona fő- és egy napra átválotztatható 20 korom mellékbüntetésre itélte. Az Ítélet ellen Steiner a büntetés enyhítéséért, Rosenheim Lina 3 bűnösség kimondása miatt é3 az ügyész súlyos­bítás végett fölebbezett. A királyi tábla DI»S tárgyalta ezt az ügyet és Magyar István a-' főügyészhelyettes hozzászólása után Steinp Károly büntetéséből hét hónap és 15 napot ki­töltöttnek vett, Rosenheim Linát pedig orgaz daság miatt három napra átváltoztatható korona fő- és 20 korona mellékbüntetésre itélte A vádlott az Ítélet ellen semmiségi panaszt j? lentett be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom