Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-14 / 45. szám

1910 julius 15 DÉL-MAGYARORSZÁG 13 (__) A szegedi borászati kongresszus. szegedi gazdasági egyesület pénteken vá­lasztmányi ülést tart és előkészíti az idei (-;5zön Szegeden tartandó borászati kongresz­.zUS programját. A szegedi borászati kon­gresszus országos jellegű lesz. Sziik a szabadkai állomás. Az ország =gyik legforgalmasabb vasúti állomása, a sza­badkai állomás szűknek bizonyul, amiből most -gHemetlen gazdasági hátrányok származtak a szomszédos Szabadkára. Amikor ugyanis a Sza­badka—zimonyi vonalat építették, azt ugy csi­nálták meg, hogy Csantavér állomás Csantavér falutól mintegy nyolc-tiz kilométernyire ke­rült. A csantavériek tehát egy vonalat építe­nek a vasúti állomástól a községig. Most, hogy ez a vasútépítés megkezdődött, fölmerült az a terv, hogy nem lehetne-e a nagy és népe3 tanyák között Csantavértől egészen Szabad­káig építeni a vicinálist. A tervet mindenki életrevalónak találta. Igen fontos gazdasági érdekeket szolgált volna az uj vicinális. A megvalósulás előtt nem is volt már nagyobb akadály és azt lehetett remélni, hogy nem­sokára egy uj vicinálisvonat fut be a szabad­kai állomásra. Ai akadály azonban épen az volt, hogy a szabadkai állomásra akarták be­vezetni az uj vicinálist. A máv. értesítette az engedményeseket, hogy a szabadkai pálya­udvar több vonatot befogadni képtelen, igy nem járulhat hozzá az uj vicinálishoz. (—) Angol vendég Makón. Battiscombe E., a keletafrikai angol protekturátus erdőfelügyelő helyettese, tanulmányútja közben Magyaror­szágot is fölkereste. Szerdán Makóra érkezett Battiscombe, hogy a homoki erdőket ós azok kezelési módját megismerje. (—) Jószágolvasás a szegcdi legelőkön. A polgármester rendeletére ugy a szegedi alsó-, mint a felsötanyai közlegelőkön két napon át tartó meglepő jószágolvasást rendeztek a ki­Küldüttek. A felsötanya—csengelei járási legelön Fajka János főszámvevő vezette a vizsgálatot, melyben Molnár József számtiszt és Csáky Vencel törvényhatósági bizottsági tag vettek részt. Az alsótanyai kereseti járási, öttömösi, átokházai és vágójárási közlegelőkön Scultéty Sándor főkönyvvivő vezette a vizsgálatot, Völgyesy János gazdászszal, Dobó Ferenc és Kazy István törvényhatósági tagokkal. A vizs­gálat, bár meglepő volt, az összes legelőkön pontos rendet észlelt. A jószág az összes legelö­kön teljes számban megvan és erősen fel­javult. (—) UJ gazdasági tudósítók. A földmivelés­ügyi miniszter Makó város területére Nagy An­tal makói lakost, a battonyai járásra Fekete Rókus battonyai lakost, a kiskunfélegyházai járásra Dudás József kiskunmajsai lakost a gazdasági tudósító tiszttel bízta meg. (—) A hódmezővásárhelyi vágóhíd. A Sze­geddel szomszédos Hódmezővásárhely város uj és teljesen modern közvágóhidját szeptember elsején adják át rendeltetésének. A vásárhelyi vágóhidon Jung Péter szegedi törvényhatósági királyi főállatorvos, Hódmezővásárhelynek is törvényhatósági főállatorvosa, szerdán hely­sziní szemlét tartott és elrendelte a még hiányzó berendezkedések beszerzését. A vágóhíd megnyitása e miatt marad szeptemberre. (—) Csődök, fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegylet a következő csődöket közli : hcirbeer Hermann Soltvadkert, Streittenberg Mihály Szigetvár, Pickler, Hoffmann és Fried Besztercebánya, Szűcs és Társa Budapest. Fi­zetésképtelenségek : Holland Gusztáv Kassa, Reufeld Rezső Galgóc, NikoliCs Niccolo J. Dobog, Eisenstádter Malvin Kaplonca. Mindennemű tüzelőanyag legolcsóbb beszerzési forrása la- és széntelene S-S FOGFÁJÁS ROSSZ & ehen kipróbált, biztos ha­foaak Sitásu szer a Franki-féle száj­y "julz. A leheletnek kellemes illatot ad, a fogak rom­lását megakadályozza. ­Ára 70 fillér. eilen!! ¡|№ •líÉvolilésóf? {[ ANTAL ovögyszeríára :GED, Felsőváros. srősifésére nsiűntBt ! fiz első szerelem. Irta Lengyel Laura. I. A lapdajáték után fáradtan, kimerülve ültek egymás mellett, a fiu lehetett ugy tizenkét éves, a leány meg tíz. Különös álmos melegség volt a levegőben és Ilonka tényleg behunyta szemeit, hátravetve kócos, szőke fejét, mozdulat­lanul, lomha nyugalommal ült helyén, míg a flu lábaival harangozott és karjait lógázta, végre megszólalt: — Ilus! A leány fölvetette kékesszürke szemét és a kényeztetett gyermekek kissé lusta, húzott hang­ján felelt : — Mit akarsz? — Holnap hazamegyek. — Kár, — felelt röviden a leány. Újra hallgattak. Gyönyörű nyári este volt és a forró nap után a levegő édesen csiklandozta az arcokat, fel-felborzolva a leány hosszú szőke haját, ki egyszerre a fiu felé fordult. — Szeretnék veled utazni, ha a mama meg­engedné. — Óh, én már kértem a nénit, azt mondja: most nem lehet. Pedig mennyi szép játékom van odahaza, egy töltött gummilapda . . . — Töltött gummilapda, mi az? — és a leány álmos, fátyolozott szemében egyszerre kimond­hatatlan érdeklődés látszott. — Majd meglátod, tiszta gummi belől is, akit hátbaütnek vele, tudom, hogy megérzi. — Én nem játszom ilyen lapdával — mondá határozottan a leány — és nem tűröm, hogy engem hátba üssél vele. Fölemelte kissé energikus fejét, a fiu csön­desen melléje húzódott és szinte alázatosan kezdte újra. — Ilus . . . ' — Mit akarsz ? — Én elveszlek téged feleségül, ha nagy leszek. — Igazán — örült Ilus, ez nagyon jó lesz, akkor mindig együtt lehetünk és nem kell haza menned a nagy vakációra. De mondjad, miért nem veszed el inkább Erzsikét, ő testvéred neked, én csak unokatestvéred vagyok? A fiu bizonyos jóakaratú lenézéssel telt ok­tató hangon kezdte magyarázni: — Mert a testvérét nem veszi el senki fele­ségül, az nem szokás. — Miért nem? Béla elgondolkozott, fogalma sem volt róla, hogy ez miért nem szokás? Ilonka pedig kíván­csian várta a választ. A fiu zavarában ajkát harapdálta, aztán mégis csak rákezdte: — Nem tudom biztosan, de azt hiszem azért, mert a testvérek folyton veszekednek és vere­kednek, aztán ugy megszokják ezt gyermek­korukban, hogy később sem tudnának békében élni egymás mellett, pedig a férjnek meg a fe­leségnek nem szabad verekedni soha. — Igazad van. Sándor mindig megver engem, ha tudja, hogy apa nincsen itthon, mert erő­sebb és testvérem; ón pedig sohasem láttam, hogy apa megverte volna a mamát. Hát te láttad? — Én se láttam. — Ugy-e, te sem fogsz engem verni, ha fele­séged leszek? — Nem, én sohasem foglak bántani, de te se lopd le többet a sárkányomról a spárgát. — Bizony isten Sándor tette, nem én. Elhallgattak. Valami lassú meleg szél kezdett fújni, egy pár száraz levél ráhullt a hajukra, odaesett a térdükre. A leány lassan tépdeste az ölébe hullt sárga leveleket, a fiu nézte, hogy mit csinál. Mindinkább közelebb-közelebb hajolt hozzá, ugy, hogy egyszer csak érintkezett az arcuk. A leányon ideges remegés futott végig és durván rászólt a fiúra. — Eregyj arrébb! Nem tudok tőled jól ülni! Hanem amint ránézett a gyerekre, egyszerre mondhatatlan ellágyulás fogta el, behunyt szem­mel, szédülve hajtotta le fejét, a fiu pedig egy önkénytelen, de hatalmas mozdulattal magához vonta, csókolni kezdte lázasan, forrón, mint egy nagy ember, mint egy szerelmes ember. Ilonka pedig ült mozdulatlanul helyén. Össze­szorította piros ajkait, lehunyta szemeit, mint aki nem ért, nem tud, nem eszmél, de a mama hívó hangjára erőteljes mozdulattal taszította el magától a lázban égő fiút és egy kicsit re­megő kézzel, de gondosan simította le kócos haját, megmosta a kútnál égő arcát és ugy ment be a szobába. Szokott vidámságával ug­rott édes apja nyakába, lassan felkuporodott ölébe, simogatta arcát, bajuszát, szakállát. Ugy nézett ki, mint a cica, mint szép, fehér hízel­kedő cica. A fiu pedig sápadtan, remegő ajakkal és mély fekete karikákkal a szeme alatt ült az asz­talnál. Nem nyúlt az ételhez, csak nézte szo­morúan, szemrehányással a fehér leányt, ki apja zsebeiben kotorászott cukorért. II. Természetesen nem lett belőlük férj és fele­ség soha. A leány szülői messze vidékre köl­töztek és a két gyermek nem is érintkezett többé. Ilonka tizennyolc éves korában férjhez ment egy derék, becsületes gazdálkodóhoz. Bélának ez időben hivatalosan első éves jog­hallgató volt a címe, de tulajdonképpeni foglal­kozása a reménytelen és boldogtalan szerelem volt. A házikisasszonyába volt szerelmes, még pedig boldogtalan szerelmes; mert egész nap verseket irt, a versírásnak két, természetes kö­vetkezménye lett. Az egyik az, hogy a szép­irodalmi lapok ez időben gorombábbnál-gorom­bább szerkesztői üzenetekkel ellátva jelentek meg, a másik, hogy Béla az alapvizsgán a római jogból megbukott. Azonban minden betegségből kigyógyul az ember, ha belé nem hal. Béla úrfi nem halt bele a reménytelen ós boldogtalan szerelembe. Sőt ezenkívül még számtalanszor volt szelmes, a körülményekhez képest, hol boldog, hol bol­dogtalan, de alapjában véve, elég jól érezte magát és csinos fiatal ember lett belőle. Mint kész ügyvéd sorba látogatta rokonait és eljutott Ilusékig. Egy csendes boldogságban élő házaspárt talált ott két szép gyermekkel. A házasfeleken meglátszott, hogy szeretik egy­mást, azzal a becsületes, nyugodt, önző szere­lemmel, mely okvetlenül létföltótele a csöndes, polgári boldogságnak. Az ügyvéd ur becsületes ember volt és régen elfelejtette a gyermekkori boldogságot. Ilus páratlan tisztessógü asszony és gyermekeit imádó anya, az egész dolognak alig lehet ma­gyarázatát adni . . . ... A férj fent tárgyalt- szobájában az is­pánnal. Az asszony meg lenn sétált vendégével a kertben. Egész délután lekvárt főzött, befőttet készített és most fáradtan kapaszkodott unoka­bátyja karjába, szótlanul mentek egymás mel­lett a keskeny uton. — Valami csodálatosan szép őszi este volt, mely veszedelmesebb néha a legvirágzóbb tavasznál. A pusztulás és her­vadás az ő bűbájos melankóliájával veszedelmes reakciót kelt a fogékony lelkekben. Megdobog­tatja, lázba hozza a fiatal sziveket, figyelmez­tetve őket hatalmas hangjával: „szeressetek éini, élvezni, míg el nem jön a ti őszötök, a ti hervadástok, a ti enyészetetek!" A természet, melynél hatalmasabb csábító nincsen, szinte bűnös hivalgással mutatja a későn kibújt lep­kéket, kik mámorosan sütkéreznek a bágyadt poloska-, moly-, sváb- és ruszni - irtó gázfejlesztő anyag. A legbiztosabb féregirtási módszer. Posta­csomag utánvéttel 5 kor. • • • o • • ,nn~4Lr An! i Lfolöi"^" Garancia mellett vállaljuk patkányok rdII\a!iy~fi\UlCI£l gyökeres kiirtását. — Patkány-kolera vegyi szerünkkel, amely bacÜlust termel és ha egy is evett belőle, akkor a többi is elhullik tőle. Megrendelhető 5 kilogrammos csomagokban 12 kor.-ért, utánvét mellett. Használati utasítás ingyen. VEGYÉSZET! LABORATORIUM BUDAPEST, KOSSUTH LAJOS-UTCA 14-16. SZ. Kórjuk ezen hirdetésre hivatkozni, mely esetben őt százalék engedményt adunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom