Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-14 / 45. szám

1910 julius 12 DÉLMAGYARORSZAQ 11 s Városi rendkívüli kőzjfyülés. Temesvár város törvényhatósági bizottsága juiius huszon­pffvcdikén. rendkívüli közgyűlést tart, amelynek tárgysorozatába több, fontos telekeladás van fölvéve. x A külterületi középületek. Szeged város külterületi középületeinek a jövő évi javítási ¡jjurikálatai 17,840 koronát igényelnek. A mérnök­géír a költségvetést és a kiviteli tervet most terjesztette be a város tanácsához. x Építkezések felülvizsgálása. Szeged vá­ros mérnöki hivatalának felülvizsgáló osztálya most végzi a rókusi uj templom épitési mun­káinak félülvizsgálását. A felülvizsgálaton részt­vesznek a budapesti művezetők: Aigner és fiainer- tervező műépítészek, Raichl I. Ferenc müépitő-vállalkozó, valamint az építés ellenőr­zésére kiküldött bizottság. — A városi köz­vágóhíd utó felülvizsgálata is most van folya­matban. Ezt a hatalmas telepet Ottovay István akkori városi építészmérnök tervezte, a mun­kát pedig Ligeti Béla szegedi műépítész vé­gezte. Mivel az utófelülvizsgálat a vágóhídon mindent teljesen rendben talált, a mérnökség a vágóhíd végleges átvételét javasolja a város tanácsának. x Torontálmefjye közijjaEcgaíása. Nagy­becskerekről jelentik: Torontáimegye közigaz­gatási bizottsága tegnap tartotta julius havi rendes ülését Dellimanics Lajos főispán elnök­letével. Az ülésen Tóth István pénzügyigazgató bejelentette, hogy az adóhátralék, a megyében 5.017,433 korona, vagyis az összes tartozásnak 74 százaléka. A folyó évi junius havi befizetés 971,848 koronával kisebb, mint a mult év ha­sonló időszakában. A hadmentességí dijban a hátralék 211,784 korona. Végül bejelentette, hogy a megyében husz községet ért nagy jég­verés és e helyeken most foganatosítják a kár­becslést. Ezután a tanfelügyelő jelentése kö­vetkezett, mely örömmel jelenti, hogy nemcsak a községi iskolák, hanem a felekezeti és nem magyar tannyelvű iskolák tanítói is a legmesz­szebbmenő buzgalommal és szorgalommal vet­ték ki részüket a nevelés és tanítás munká­jából. Két év alatt a tanfelügyelő 36 olyan ta­nitó nyugdíjazását tette folyamatba, akik előre­haladott korukuál fogva a magyar nyelvet oktató képességgel elsajátítani nem voltak ké­pesek. Az 1907. évi, törvénynek teljes egészé­ben való végrehajtása az 1910—191. évben fog megtörténni. Ezután a közgyűlés több kisebb jelentőségű ügyet intézett el. x Eladott városi terület. Szeged város tör­vényhatósági bizottsága a felsővárosi kihasznált téglaégető' területet örökáron eladta. A belügy­miniszter a városhoz ma érkezett rendeletével a közgyűlésnek ezt a határozatát jóváhagyta. x Feltöltési munkák. Szeged-íelsővároson a Gedó-féle mulató előtt levő vizállásos terü­let feltöltését ma kezdték meg a mérnöki hi­vatal munkásai. A munka ezerkétszáz koronába kerül. x Hirdetési táblák a lámpakarökon. A szegedi légszeszgyár igazgatósága aziránt folya­modott a városhoz, hogy a villamos- és légszesz­lámpakarókon hirdetési táblákat helyezhessen el, a transzformátor-házikók falára pedig hirde­téseket festhessen. A gyár a maga reklámhir­detéseit akarja ilykép városszerte elhelyezni. keresek fix fize­téssel vagy üz­1 W <tií leti részesedés­sel fogorvosi intézet megnyitásához. — Szakismerettel birok előnyben. — Szíves megkeresések H. Havasi Hajnalka fogműtermébe küldendők: == Szeged, Kárász-utca 6/h., I. emelet. A szegedi magyarszabók díszzászlója. A szegedi önálló magyarszabók ipartársulatá­nak gyönyörű díszzászlója megérkezett Buda­pestről s azt julius huszonhatodikán fogják ünnepélyesen fölszentelni az alsóvárosi Mátyás­templomban. A selyemből való szép zászló köz­szemlére .van kitéve a Klauzál-téri Kriszt Testvé­rek-féle üzlet kirakatában. &3 De ía Roche foárdnő múltja. A kedves és szép De la Roche nem pihentette ám mindig a kormánykereken a kezecskéjét. Sőt! Azelőtt szinésznőcske volt, még pedig" bárónői cím és jelleg nélkül. Ellenben a szépségével már akkor is jeles diadalokat aratott és a párisiak külö­nösen egy alakítására emlékeznek, amelyiyel Réjane asszony szinházában szerepelt. A dara­bot Max Maurey irta és De la Roche — mert már akkor is így hívták — Pomaré-nak, a második császárságkorabeli híres táncosnőnek szerepét játszotta benne. Azét a Fomaré-ét, aki még krinolinban járt és büszkesége volt a Mabille hires, szerelemben és jókedvben gazdag tánchelyének. De la Roche akkor nagy sikert aratott és a krinolin még jobban festett rajta, mint utóbb az aviat-adressz. Az egyik fiatal Rothschild — Maurice — kötelességének tar­totta, hogy megsúgja De la Rochenak, milyen elragadtató jelenség a krinolinban és erre a könnyed vallomásra kapta ezt a még könnye­débb választ: — Vegyen nekem egy biplánt. Megkapta a biplánt és az ajándéknak vég­zetes következményei lettek. Nem Rothschildra, — talán ő osztotta meg a báróságát De la Roche-sal — hanem az aviata-szinésznöre. Celldömölki csoda. Celldömölkön, mint' onnan jelentik, csodás égi tünemény ejtette bámulatba az embereket. A nap körül mintegy szás méter átmérőjű, vakító fényességű gyürü képződött és a tünemény negyed óráig tartott­A lÉkosság megbámulta a fenomént és háborúra jósolt belőle. a2 A megszegett házassági ígéret. Az az angol törvény, amely a házassági ígéretet óriási bírság terhe mellett teszi kötelezővé, mindenesetre nemes célt szolgál. Meg akarja védeni a házasság intézményét, óvni akarja a fiatal, tapasztalatlan leányokat a csábítástól. Sajnos, ezt a nemes törvényt, amelynek alap­ján nem egyszer ítélt él az angol hatóság gaz­dag ifjakat arra, hagy munkásleányoknak két­száz-háromszázezer koronát fizessenek, épen azok a nők használják ki a maguk előnyére, akiket ennek a törvénynek a kedvezménye igazság szerint meg nem illet. Nemrégiben tör­tént, hogy egy gazdag ifjút a sétányon meg­szólított egy sétáló nő, akivel az ifjú aztán eltöltött néhány ejtet. Amikor fizetésre került a sor, a nő olyan horribilis összeget kért, hogy ezt az ifjú megfizetni vonakodott. Fogta ma­gát erre a nő és bepörölte az ifjút házassági Ígéret megszegése miatt. A tárgyaláson a be­panaszolt neyetve tiltakozett az ellen a gyanú­sítás ellen, hogy ő egy utcai leánynak házas­ságot ígért volna, de a bíró ünnepélyes hangon szakította félbe a nevetést : — Ne feledje el a fiatalember, hogy Angliá­ban nincs prostitúció és az angol királyságban élő nőknek kivétel nélkül egyenlő jogaik vannak. És rá is sózott tekintélyes pénzbírságot az ifjúra, aki ezután már nem nevetett. Angliában a férfiaknak ebben a tekintetben egyáltalában nem rózsás a helyzetük. Egy meggondolatlan szó, egy melegebb hangú le­vél, egy hosszabb séta és már a fiatal leány pört indíthat, mert kompromittálva van, mert a szivét adta oda az ifjúnak, akinek vissza­vonulása összetörte az életét. Igen sok angol író emelt már szót ez ellen a törvény ellen, de hiába. Most azonban már nemcsak a nők, de a fér­fiak is kezdik kihasználni ezt a törvényt. Teg­nap másodízben tárgyalt a londoni bíróság olyan pört, amelyben férfi pörli kártérítésért a nőt a házassági ígéret megszegése miatt. A bíró­ság nagy összegű pénzbírság fizetésére köte­lezte az özvegyet, aki „összetörte a szerelmes ifjú szivét". A mostani eset teljesen azonos természetű. Jack Denyi Bover kereskedösegéd a Bond­Streeten keztyüt árult. Mellékesen pedig ma­gántitkári állást kapott egy öreg kisasszony­nál, aki családi penziót tart fönn. Ebben a penzióban megismerkedett egy ötven éves vi­déki özvegygyei, akinek a férje után négy­százezer korona vagyona volt. Ezzel az öz­vegygyel azután elment vidékre azzal az ürügy­gyei, hogy ügyeit rendezi. Az ifjú tuisokáig maradt, a kisasszony utána utazott a vidéki városba, ahol óriási skandalumot csinált az özvegy házában, amiért elcsábította tőle sze­relmét. Komikus volt a két öreg versengése a huszonöt éves ifjú kegyéért. A botrány után néhány nappal az ifjú visszament Londonba, de a magántitkán állást nem fogadta el többet. Ellenben naponként fogadta a keztyüs-boltban a vidéki özvegy látogatását, aki órákat töltött ott a boltban, anélkül, hogy vásárolt volna. Csak gyönyörkö­dött szerelmesében. A keztyüs-boltban tartott az idill fél évig, azután otthon az özvegy laká­sán folytatódott ugyanannyi ideig. Közben az ifjú folyton sürgette a házasságot, de az öz­vegy, akinek felnőtt gyermekei vannak, folyto­nosan halogatta. Hiszen a vőlegénye fiatalabb volt a fiánál. És nem is lett a házasságból semmi. Hazajött az özvegy legöregebb fia és kikergette a vőlegényt a házból. _— Takarodjék, gazember, aki az anyámat pénzétől akarja megfosztani! Erre a nem épen udvarias kitessékelésre a hódító keztyüárus eltávozott és bepörölte az özvegyet házassági igéret megszegése miatt. A biró hatezerkétszázötven korona bírságra Ítélte az özvegyet, aki igy tönkretette egy ifjú házas­sági reményét. Az özvegy fájó szívvel fizetett és kijelentette, hogy szívesen áldozta volna egész vagyonát, ha szerelmese az övé lehetett volna. Csak ne lett volna olyan nagyon fiatal \ Csongrád vármegye közoktatása. — Scossa tanfelügyelő jelentése. — (Saját tudósítónktól.) Scossa Dezső királyi tanácsos, Szeged és Csongrád vármegye tan­felügyelője tegnap terjesztette be a vármegye közigazgatási bizottságához féléves jelentését­Különösen érdekes a jelentésnek az a része, amelyet a bízottság felirat alakjában a köz­oktatásügyi miniszterhez juttat és annak figyel­mébe ajánl a létesítendő gazdasági oktatásról szóló törvényjavaslat megalkotásánál. Neveze­tesen a legnehezebb probléma a népoktatás terén az alföldi tanya rendszerű vidéken azt keresztülvinni, hogy a tankötelesék iskoláztas­sanak nemcsak télen, amikor nincs mezei munka, hanem a kisebb mezei munka megkez­dése után is. Erre vonatkozik a tanfelügyelő előterjesztése. Scossa Dezső ezerint ugy volna megoldható a kilenc éves (hat évtől tizenötig) iskoláztatás, hogy a nyári félévben — a heti egy-két félnapot leszámitva — a tiz éven felüli gyermekeket, akik a mezei munkálatok­nál már használhatók, félmentené a tanulási kötelezettség alól. A kisebbek sokkal cseké­lyebb számban lévén, ily módón sokkal alapo­sabb iskoláztatásban részesülhetnének. A tiz éven felüli gyermekek ellenben a téli félévben, amikor a gazdaság körül alig van számbavehető elfoglaltság, rendes iskoláztatásra lennének kötelezve. A féléves jelentés ezenkívül örvendetes ered­ményről számol be az imi-olvasni nem tudók számára megyeszerte tartott téli tanfolyamokról, amelyeket a tanfelügyelő felhivására a tanítók tartottak. Az iskolái' könyvtárak, különösen népkönyvtárak gyarapítására fölhívja a jelentés a bizottság figyelmét, mert ezek a könyvtárak az iskolai oktatás továbbfejlesztésének igen alkalmas eszközei. Egyébként a megyei népok­tatás terén a jelentés szerint a haladás szembe­szökő'. Érdekes még a tanfelügyelő jelentésének az a része, amelyben arról a pörről számol be, amelyet Kecskemét városa egy elemi iskola építése miatt folytatott. Körülbelül egy eszten­dővel ezelőtt jelentette Scossa Dezső tanfel­ügyelő a vármegye közigazgatási bizottságának, hogy Felsőpusztaszeren, ahol Kecskemétnek birtoka "van, a város nem akar iskolát építeni. Azt hozta föl többek között érvül Kecskemét, hogy neki sincs még elég iskolája, nem épit tehát azon a földterületen, amely Csongrád vármegyéé és csak ideig-óráig az ő birtoka. A vármegye közigazgatási bizottsága kötelezte Kecskemétet, hogy Pusztaszeren iskolát épít­sen. Ezt a határozatot megapellálta Kecskemét a közoktatásügyi miniszterhez. A miniszter jóváhagyta a vármegye határozatát és utasí­totta Kecskemétet az iskolák fölépítésére. Ezen intézkedés ellen panaszt emelt a város a köz­igazgatási bíróságnál. A panaszt azonban a bíróság elutasította és a héten tartott ülésé­ben kimondta, hogy a miniszternek joga volt a törvényhatóságot arra kötelezni, hogy a más

Next

/
Oldalképek
Tartalom