Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-12 / 43. szám

6 DÉLMAGYARORSZAQ 1910 juiius 12 dott ki, hogy az aviatikus, ritka lélekjelenlét­tel, a veszedelem pillanatában halálugrással akart megmenekülni a katasztrófától. Kinet éjszaka, visszanyerte eszméletét és a rendőr­prefektusnak, aki kihallgatta, a következőket mondotta : — Amikor a szélroham elkapta, a gépemet, mindjárt az volt az első gondolatom, hogy kiugróm. A gép a következő pillanatban megakadt és ekkor már nem maradt más me­nekülési módom, mint a halálugrás. Zuhanás közben elszédültem és ez lett a vesztem. Kinet fölgyógyulása hetekig eltarthat. (Repülő-délután Bécsújhelyen.) A budapesti repülő-meetingről ismert osztrák aviatikusok tegnap délután Bécsújhelyen mu­tatták be művészetüket. Bécsből és Grácból igen nagy közönség vonult ki, bár általános elkeseredést keltett, hogy közlekedő-eszközök­ről nem gondoskodtak. Jelen volt az udvar néhány tagja is. Szállott Illner, Warchalowsky, aki kétszáz méter magasságból tartotta a re­kordot és még több ismeretlen. Fél öt órakor nagy zápor ömlött alá, de a közönség végig ki­tartott. Több katonatiszt is megpróbálkozott, de sikertelenül, csak az egy Booms kapitány­nak sikerült Fahrman-gépével egy percig a levegőben maradni. A mutatványokat a jövő vasárnap is megismétlik. Pischof rem röpült föl. (Uj rekord Amerikában.) Nemyorkból táviratozzák: Brookins Walter aviatikus Atlantic Cityben Wright-gépével 2000 méfer magasságra emelkedett és ezzel megdön­tötte a saját 1700 méteres rekordját. Kinet meghalt. Éjjel jelenti tudósitónk: Kinet aviatikus este kiszenvedett. BELPOLITIKAI HÍREK. Tisza búcsúja Ugrától. Nagyváradról táv­iratozzák: Vasárnap búcsúzott Tisza István az ugrai kerülettől. Az ugrai községházán ebből az alkalomból mintegy 1000 választó gyűlt egybe a környékről. Tisza beszélt először a gyűlés megnyitása után. Sűrűn éljenezték hivei. Ezúttal kizárólag az ugrai választóknak be­szélt és Bölöny Józsefét ajánlotta utódjául. A gyűlés után bankett volt. A bankszabadalom és készfizetések. Fél­hivatalosan jelentik: Bilinski lovag osztrák pénzügyminiszter, aki tegnap Budapestre érke­zett, ma délelőtt tiz órakor látogatást tett Lukács László dr pénzügyminiszternél, akivel a bankszabadalom meghosszabbitásáról és az ezzel összefüggő teendőkről értekezett. A mai tárgyalás felöleli mindazokat a pénzügyi kérdé­seket, amelyek Magyarországot és Ausztriát közösen érdeklik. Osztályalakulások. A képviselőház har­madik osztálya ma tartotta alakuló-ülését. Elnökké Rónay Jenőt, jegyzővé Jankovich Bé­lát választották meg. — A képviselőház szám­vizsgáló-bizottságának ma tartott alakuló-ülé­sén Fodor Kálmánt elnökké, Sipeki Sándort jegyzővé választották. Karátsony Lajos kinevezése. Az ál­lamtitkári teendőkkel megbízott címzetes honvédelmi államtitkárnak, Karátsony Lajos­nak tényleges államtitkárrá való kinevezése a hivatalos lap holnapi számában fog meg­jelenni, Bei'zeviczy a Jnsth-pái'tkörben. A kép­viselőház elnöke ma folytatta a szombaton megkezdett udvariassági látogatásokat. Ma Berzeviczy Albert Angyal József háznagy kísé­retében a Justh-pártkörbe látogatott, ahol fél órát időzött a párt tagjai között. A többes mandátumok. Ma történt meg a képviselők általános igazolása s igy a töb­bes mandátumok birtokosainak mától számí­tott nyolc napon belül kell nyilatkozniok, h ogy melyik mandátumot tartják meg. Politikai körökben tudomással birnak arról, hogy Zichy János az egri, Székely Ferenc a szom­bathelyi, Láng Lajos a verseci, Hieronymi a pozsonyi mandátumot tartja meg. Lukács László lemond a nagyenyedi mandátumról. Székely Ferenc másik kerületében, Maros­vásárhelyen fia, Székely Aladár fog fellépni. Szegedi aviatikus sikere Rheimsban. — Weimann Jákó repülései. — (Saját tudósítónktól). A rákosi mezőn csupa sikertelenség kisérte a magyar avia­tikusok repüléseit. A nemzeti dijat is csak másodperces repüléssel vitték el és inkább csak gurulásokat rendeztek. A betheny-i repülő-meetingen most egy magyar ember aratott jelentékeny sikereket, sőt több dijat is elnyert. A külföldi sajtó meleg elismerés­ben részesiti a magyar pilótát, Weimann Jákót, aki Szegedről szakadt Párisba, ahol Fahrman-nak egyik legkitűnőbb tanítványa. Az aviatikus családja Szegeden lakik és ő maga is itt végezte iskoláit. Kalandos ter­mészete azonban tova ragadta és most hosszas küzdelem után elérte a célját. A rheimsi repülő-verseny harmadik napján, amikor olyan nagy volt a vihar, hogy egy aviatikus sem vállalkozott arra, hogy a le­vegőbe emelkedjék, Weimann kiguritotta hangárjából a gépet és a közönség lelkes éljenzése között hosszabb légi utat tett meg. A publikum soraiban volt Falliéres köztársasági elnök is. Weimann akkor meg­nyerte az időtartam- és távolsági verseny napidiját. A magyar pilóta Szegeden lakó apját, Weimann Mórt, akinek a báró Jósika-utcában faüzlete van, ma fölkereste a Bélmagyar­ország munkatársa, akinek Weimann a fiá­ról a következőket mondotta : — Jákó fiam ma harminckilencedik évében van és épen tiz éve tartózkodik Parisban. Patikus­nak készült és körülbelül két és fél évig dol­gozott is egy helybeli patikában, amikor azzal állott elő, hogy neki ehéz nincs kedve és ki akar menni a világba, Én igyekeztem lebe­szélni, de nem sikerült. Először Pestre ment, ahol ujságirással kereste meg a kenyerét. Hogy melyik lapnál dolgozott, arra bizony nem emlékszem. De itt sem volt türelme maradni és nemsokára ezután már Parisból kaptam tőle levelet. Azt irta, hogy dolgozik és nemsokára majd hallani fognak róla. Ezt a levelet körül­belül nyolc évvel ezelőtt kaptam és utána öt évig egy sört sem irt. Kétségbe voltam esve és írtam a legidősebb fiamnak, aki Londonban cukrász, hogy nem tud-e valamit Jákó fiamról. Ez a gyermekem aztán megnyugtatott, hogy Párisban szintén újságnál dolgozik Jákó és ad­dig nem ír haza, míg jól nem megy a dolga. — Ezután már tőle kaptam levelet. Ebben megírta, hogy lesz egy vállalata és ha az be­válik, mindnyájunkat boldoggá fog tenni. Az öreg ember, aki kilenc gyermeket nevelt fel és vagyonának nagyobb részét reájuk köl­tötte, meghatottan mutatta meg ezt a levelet. — Hiába, nincs nagyobb boldogság, mint a gyerek. Öt héttel ezelőtt aztán az egyik leá­nyomnál voltam Pískin és oda kaptam levelet az özvegyasszony leányomtól, aki örvendezve mesélte, hogy Jákó küldött neki husz frankot. Néhány nappal ezelőtt aztán újra küldött neki tiz frankot és egy levelet, amelyben az állott, hogy most már közel van a boldoguláshoz. Megérdemli, nagyon sokat kínlódott. Érdekes, hogy Weimann Mór hogy tudta meg a fia sikerét. Az egyszerű iparosember, aki évtizedeken keresztül cipészmesterséget folytatott Szegeden, régen megszokta, hogy vasárnap délután kávéházba megy feketézni. Most vasárnap az egyik sógorával a Tisza, kávéházban ültek és ott egy német lapban fedezték föl az aviatikai hirek között a reájuk vonatkozó örvendetes dolgot. Weimann Mór izgatottan várja fia levelét. A német lapból kivágott hírt ott hordja a mellényzsebében és mindenkinek mutogatja. — Olvassa csak, ez az én fiam. Weimann Jákó anyai ágon unokaöcscse Wei. mann Fülöp dr ismert budapesti közjegyzőnek Orth János holttá nyilvánítása. — Legendák a főhercegről. — (Bécsi munkatársunktól.) Több mint husz év telt már el azóta, hogy Szalvátor János főherceg, címét és vagyonát elvetve, egyszerű polgári foglalkozásba kezdett és Orth János nevet vett fel. Miután Londonban megháza­sodott, — polgári leányt vett nőül, — „Mar­garéta" nevü hajóján Buenos-Ayres-be uta­zott. 1890 juliusáig Orth Jánosról semmit sem hallani. Az általános hit az volt, hogy a hajója minden utasával együtt a tengerbe sülyedt. Csak itt-ott beszéltek a feltűnésé­ről. A főherceg hozzátartozói biztosra vették a halálát, de még nem tették meg a szük­séges lépéseket. Az osztrák törvények értel­mében, ha 1920-ig nem ad életjelt magáról, halottnak nyilvánítható a főherceg. Az 1883. évi „Ringtheater"-törvény azonban ennél sokkal rövidebb uton intézi el ezt a kérdést. Ennek a nyomán indul most József Ferdi­nánd főherceg, amikor a főudvarnagyi hiva­taltól Orth holttá nyilvánítását kéri. A ka­landosvérü Orth Jánosról az alábbi vissza­emlékezést közöljük: A tengeren. Szalvátor János főherceg 1890-ben London­ból „St. Margarete" nevü cementrakományu hajójával Buenos-Ayres-be hajózott, ott három hajóstisztjét elbocsátotta és Angliában elvett feleségével Valparaiso felé hajózott. A hajóról és annak utasairól a következőket tudják: 1890. október 29-én őfelsége a montevidoi osztrák-magyar konzulátustól táviratilag kérde­zősködött afelől, hogy a hajó elérte-e a ki­kötőt? A konzul jelentése szerint a „St, Margarete" akkor már elhagyta Montevideot. Ezt a híradást később megerősítették. 1890. november 13-án egy angol hajóskapitány azt jelentette a Lloyd igazgatóságának, hogy no­vember 3-án Anker előtt egy hajót látott, amely valószínűleg a „St. Margarete" volt. Az árbocán osztrák zászló lengett és egy osztrák herceg utazott rajta. Az angol kapitány látta, amikor a hajó uj legénységet vett fel. 1890. julius 12-én délután öt órakor közvetlen közelben hajózott el a kikötőben horgonyzó „St. Margarete" előtt. Mindezek a híradások tel­jesen egyeznek Orth János sajátkezüleg irott jelentésével. Ezek a főudvarmesteri hivatal kezében vannak. A hajó további útjáról ezután már csak tapogatódzó hi­rek érkeztek. így az a hir járta, hogy a hajó a nyilt tengeren hánykódik és nem tud partrajutni, mert a legénység és a hajó tiszti­kara nem elég képzett, ami annak tulajdo­nítható, hogy Orth János nem jól fizeti az al­kalmazottait. A hamburgi hajóstársaságok ak­kori jelentése szerint a tengeren óriási viha­rok voltak és a „St. Margarete" valószínűleg elsülyedt. Ugyanezt mondja Knipping Ervin, a tokiói meteorológiai intézet igazgatója is, aki azt állítja, hogy junius 20 és 21-iki éjfélen sülyedt el Orth János hajója. Legendák. Nem lesz érdektelen fölemlíteni azokat a kü­lönböző híreket, amelyek jórészt költöttek az eltűnt főherceg helyenkinti föltünéséről. Az egyik hir szerint Orth János Montevideo­ból nem hajózott ki, hanem partra szállva, a „St. Margarete"-t az előbbi parancsnoka veze­tése mellett elküldte. 6 maga a feleségével, Stubl Milly-vel Chilébe utazott. Az osztrák­magyar konzulátus, dacára annak, hogy szor­gosan utánanézett ennek a híradásnak, semmi bizonyosat nem tudott meg és igy nem is erő­síthette meg ezt a jelentést. Egy másik verzió szerint és ez közel állhat a valószínűséghez, Orth János Inquigne-ben töltötte el a telet. A hajó pedig régi legény­ségével és az addigi parancsnoka vezetése mel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom