Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)
1910-07-12 / 43. szám
6 DÉLMAGYARORSZAQ 1910 juiius 12 dott ki, hogy az aviatikus, ritka lélekjelenléttel, a veszedelem pillanatában halálugrással akart megmenekülni a katasztrófától. Kinet éjszaka, visszanyerte eszméletét és a rendőrprefektusnak, aki kihallgatta, a következőket mondotta : — Amikor a szélroham elkapta, a gépemet, mindjárt az volt az első gondolatom, hogy kiugróm. A gép a következő pillanatban megakadt és ekkor már nem maradt más menekülési módom, mint a halálugrás. Zuhanás közben elszédültem és ez lett a vesztem. Kinet fölgyógyulása hetekig eltarthat. (Repülő-délután Bécsújhelyen.) A budapesti repülő-meetingről ismert osztrák aviatikusok tegnap délután Bécsújhelyen mutatták be művészetüket. Bécsből és Grácból igen nagy közönség vonult ki, bár általános elkeseredést keltett, hogy közlekedő-eszközökről nem gondoskodtak. Jelen volt az udvar néhány tagja is. Szállott Illner, Warchalowsky, aki kétszáz méter magasságból tartotta a rekordot és még több ismeretlen. Fél öt órakor nagy zápor ömlött alá, de a közönség végig kitartott. Több katonatiszt is megpróbálkozott, de sikertelenül, csak az egy Booms kapitánynak sikerült Fahrman-gépével egy percig a levegőben maradni. A mutatványokat a jövő vasárnap is megismétlik. Pischof rem röpült föl. (Uj rekord Amerikában.) Nemyorkból táviratozzák: Brookins Walter aviatikus Atlantic Cityben Wright-gépével 2000 méfer magasságra emelkedett és ezzel megdöntötte a saját 1700 méteres rekordját. Kinet meghalt. Éjjel jelenti tudósitónk: Kinet aviatikus este kiszenvedett. BELPOLITIKAI HÍREK. Tisza búcsúja Ugrától. Nagyváradról táviratozzák: Vasárnap búcsúzott Tisza István az ugrai kerülettől. Az ugrai községházán ebből az alkalomból mintegy 1000 választó gyűlt egybe a környékről. Tisza beszélt először a gyűlés megnyitása után. Sűrűn éljenezték hivei. Ezúttal kizárólag az ugrai választóknak beszélt és Bölöny Józsefét ajánlotta utódjául. A gyűlés után bankett volt. A bankszabadalom és készfizetések. Félhivatalosan jelentik: Bilinski lovag osztrák pénzügyminiszter, aki tegnap Budapestre érkezett, ma délelőtt tiz órakor látogatást tett Lukács László dr pénzügyminiszternél, akivel a bankszabadalom meghosszabbitásáról és az ezzel összefüggő teendőkről értekezett. A mai tárgyalás felöleli mindazokat a pénzügyi kérdéseket, amelyek Magyarországot és Ausztriát közösen érdeklik. Osztályalakulások. A képviselőház harmadik osztálya ma tartotta alakuló-ülését. Elnökké Rónay Jenőt, jegyzővé Jankovich Bélát választották meg. — A képviselőház számvizsgáló-bizottságának ma tartott alakuló-ülésén Fodor Kálmánt elnökké, Sipeki Sándort jegyzővé választották. Karátsony Lajos kinevezése. Az államtitkári teendőkkel megbízott címzetes honvédelmi államtitkárnak, Karátsony Lajosnak tényleges államtitkárrá való kinevezése a hivatalos lap holnapi számában fog megjelenni, Bei'zeviczy a Jnsth-pái'tkörben. A képviselőház elnöke ma folytatta a szombaton megkezdett udvariassági látogatásokat. Ma Berzeviczy Albert Angyal József háznagy kíséretében a Justh-pártkörbe látogatott, ahol fél órát időzött a párt tagjai között. A többes mandátumok. Ma történt meg a képviselők általános igazolása s igy a többes mandátumok birtokosainak mától számított nyolc napon belül kell nyilatkozniok, h ogy melyik mandátumot tartják meg. Politikai körökben tudomással birnak arról, hogy Zichy János az egri, Székely Ferenc a szombathelyi, Láng Lajos a verseci, Hieronymi a pozsonyi mandátumot tartja meg. Lukács László lemond a nagyenyedi mandátumról. Székely Ferenc másik kerületében, Marosvásárhelyen fia, Székely Aladár fog fellépni. Szegedi aviatikus sikere Rheimsban. — Weimann Jákó repülései. — (Saját tudósítónktól). A rákosi mezőn csupa sikertelenség kisérte a magyar aviatikusok repüléseit. A nemzeti dijat is csak másodperces repüléssel vitték el és inkább csak gurulásokat rendeztek. A betheny-i repülő-meetingen most egy magyar ember aratott jelentékeny sikereket, sőt több dijat is elnyert. A külföldi sajtó meleg elismerésben részesiti a magyar pilótát, Weimann Jákót, aki Szegedről szakadt Párisba, ahol Fahrman-nak egyik legkitűnőbb tanítványa. Az aviatikus családja Szegeden lakik és ő maga is itt végezte iskoláit. Kalandos természete azonban tova ragadta és most hosszas küzdelem után elérte a célját. A rheimsi repülő-verseny harmadik napján, amikor olyan nagy volt a vihar, hogy egy aviatikus sem vállalkozott arra, hogy a levegőbe emelkedjék, Weimann kiguritotta hangárjából a gépet és a közönség lelkes éljenzése között hosszabb légi utat tett meg. A publikum soraiban volt Falliéres köztársasági elnök is. Weimann akkor megnyerte az időtartam- és távolsági verseny napidiját. A magyar pilóta Szegeden lakó apját, Weimann Mórt, akinek a báró Jósika-utcában faüzlete van, ma fölkereste a Bélmagyarország munkatársa, akinek Weimann a fiáról a következőket mondotta : — Jákó fiam ma harminckilencedik évében van és épen tiz éve tartózkodik Parisban. Patikusnak készült és körülbelül két és fél évig dolgozott is egy helybeli patikában, amikor azzal állott elő, hogy neki ehéz nincs kedve és ki akar menni a világba, Én igyekeztem lebeszélni, de nem sikerült. Először Pestre ment, ahol ujságirással kereste meg a kenyerét. Hogy melyik lapnál dolgozott, arra bizony nem emlékszem. De itt sem volt türelme maradni és nemsokára ezután már Parisból kaptam tőle levelet. Azt irta, hogy dolgozik és nemsokára majd hallani fognak róla. Ezt a levelet körülbelül nyolc évvel ezelőtt kaptam és utána öt évig egy sört sem irt. Kétségbe voltam esve és írtam a legidősebb fiamnak, aki Londonban cukrász, hogy nem tud-e valamit Jákó fiamról. Ez a gyermekem aztán megnyugtatott, hogy Párisban szintén újságnál dolgozik Jákó és addig nem ír haza, míg jól nem megy a dolga. — Ezután már tőle kaptam levelet. Ebben megírta, hogy lesz egy vállalata és ha az beválik, mindnyájunkat boldoggá fog tenni. Az öreg ember, aki kilenc gyermeket nevelt fel és vagyonának nagyobb részét reájuk költötte, meghatottan mutatta meg ezt a levelet. — Hiába, nincs nagyobb boldogság, mint a gyerek. Öt héttel ezelőtt aztán az egyik leányomnál voltam Pískin és oda kaptam levelet az özvegyasszony leányomtól, aki örvendezve mesélte, hogy Jákó küldött neki husz frankot. Néhány nappal ezelőtt aztán újra küldött neki tiz frankot és egy levelet, amelyben az állott, hogy most már közel van a boldoguláshoz. Megérdemli, nagyon sokat kínlódott. Érdekes, hogy Weimann Mór hogy tudta meg a fia sikerét. Az egyszerű iparosember, aki évtizedeken keresztül cipészmesterséget folytatott Szegeden, régen megszokta, hogy vasárnap délután kávéházba megy feketézni. Most vasárnap az egyik sógorával a Tisza, kávéházban ültek és ott egy német lapban fedezték föl az aviatikai hirek között a reájuk vonatkozó örvendetes dolgot. Weimann Mór izgatottan várja fia levelét. A német lapból kivágott hírt ott hordja a mellényzsebében és mindenkinek mutogatja. — Olvassa csak, ez az én fiam. Weimann Jákó anyai ágon unokaöcscse Wei. mann Fülöp dr ismert budapesti közjegyzőnek Orth János holttá nyilvánítása. — Legendák a főhercegről. — (Bécsi munkatársunktól.) Több mint husz év telt már el azóta, hogy Szalvátor János főherceg, címét és vagyonát elvetve, egyszerű polgári foglalkozásba kezdett és Orth János nevet vett fel. Miután Londonban megházasodott, — polgári leányt vett nőül, — „Margaréta" nevü hajóján Buenos-Ayres-be utazott. 1890 juliusáig Orth Jánosról semmit sem hallani. Az általános hit az volt, hogy a hajója minden utasával együtt a tengerbe sülyedt. Csak itt-ott beszéltek a feltűnéséről. A főherceg hozzátartozói biztosra vették a halálát, de még nem tették meg a szükséges lépéseket. Az osztrák törvények értelmében, ha 1920-ig nem ad életjelt magáról, halottnak nyilvánítható a főherceg. Az 1883. évi „Ringtheater"-törvény azonban ennél sokkal rövidebb uton intézi el ezt a kérdést. Ennek a nyomán indul most József Ferdinánd főherceg, amikor a főudvarnagyi hivataltól Orth holttá nyilvánítását kéri. A kalandosvérü Orth Jánosról az alábbi visszaemlékezést közöljük: A tengeren. Szalvátor János főherceg 1890-ben Londonból „St. Margarete" nevü cementrakományu hajójával Buenos-Ayres-be hajózott, ott három hajóstisztjét elbocsátotta és Angliában elvett feleségével Valparaiso felé hajózott. A hajóról és annak utasairól a következőket tudják: 1890. október 29-én őfelsége a montevidoi osztrák-magyar konzulátustól táviratilag kérdezősködött afelől, hogy a hajó elérte-e a kikötőt? A konzul jelentése szerint a „St, Margarete" akkor már elhagyta Montevideot. Ezt a híradást később megerősítették. 1890. november 13-án egy angol hajóskapitány azt jelentette a Lloyd igazgatóságának, hogy november 3-án Anker előtt egy hajót látott, amely valószínűleg a „St. Margarete" volt. Az árbocán osztrák zászló lengett és egy osztrák herceg utazott rajta. Az angol kapitány látta, amikor a hajó uj legénységet vett fel. 1890. julius 12-én délután öt órakor közvetlen közelben hajózott el a kikötőben horgonyzó „St. Margarete" előtt. Mindezek a híradások teljesen egyeznek Orth János sajátkezüleg irott jelentésével. Ezek a főudvarmesteri hivatal kezében vannak. A hajó további útjáról ezután már csak tapogatódzó hirek érkeztek. így az a hir járta, hogy a hajó a nyilt tengeren hánykódik és nem tud partrajutni, mert a legénység és a hajó tisztikara nem elég képzett, ami annak tulajdonítható, hogy Orth János nem jól fizeti az alkalmazottait. A hamburgi hajóstársaságok akkori jelentése szerint a tengeren óriási viharok voltak és a „St. Margarete" valószínűleg elsülyedt. Ugyanezt mondja Knipping Ervin, a tokiói meteorológiai intézet igazgatója is, aki azt állítja, hogy junius 20 és 21-iki éjfélen sülyedt el Orth János hajója. Legendák. Nem lesz érdektelen fölemlíteni azokat a különböző híreket, amelyek jórészt költöttek az eltűnt főherceg helyenkinti föltünéséről. Az egyik hir szerint Orth János Montevideoból nem hajózott ki, hanem partra szállva, a „St. Margarete"-t az előbbi parancsnoka vezetése mellett elküldte. 6 maga a feleségével, Stubl Milly-vel Chilébe utazott. Az osztrákmagyar konzulátus, dacára annak, hogy szorgosan utánanézett ennek a híradásnak, semmi bizonyosat nem tudott meg és igy nem is erősíthette meg ezt a jelentést. Egy másik verzió szerint és ez közel állhat a valószínűséghez, Orth János Inquigne-ben töltötte el a telet. A hajó pedig régi legénységével és az addigi parancsnoka vezetése mel-