Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)
1910-07-12 / 43. szám
1910 julius 12 DÉLM AGYARORSZAQ 7 ett minden cél nélkül nekivágott a tengernek. ' Később a lapok egész serege azt a hirt kürtölte világgá, hogy Orth János szerencsésen Chilébe érkezett és az akkoriban kitört lázadásban az insurgensek élére állva, azokat győzelemre segítette. Ez azonban szintén csak mese, pert a lázadásban nem fordult elő egy ilyenfajta név sem, vagy pedig alak. Hogy menynyire mentek a kombinálásban, jellemzi az, hogy azt is állitották róla, hogy részt vett a japán-kinai háborúban és Jamagata japán generális személyében nagy hőstetteket vitt végbe. Mindezt a föltevések és találgatások azonban csak oda lyukadnak ki, hogy a „St. Marffarete" teljes személyzetével eltűnt, valószínűleg a tengerbe veszett és Örth János partraszánva, egy ismeretlen hős szerepét vette fel. fi vitás kétszázharmincezer korona. A „St. Margarete"-t Orth János hétszázharmincezer koronára biztosította, amit a társaság nem akart kifizetni. Ezért a törvényszék elé került az ügy, amely akkép elöntött, hogy a pénzt bírósági letétbe kell helyezni. Ez meg is történt és igy a valódi tény kiderítéséig ott is marad a biztosítási összeg. Grth János egyénisége, Orth János egyenes jellem volt, aki előtt a legnagyobb értéket az önbecsülés képviselte. Mindig az önállóságot kereste -és az volt a célja;, hogy nagy tettek által tiszteletet és becsiüést szerezzen magának. Nem tört ellentmondást. Ennek tulajdonitható az, hogy a „St.. Margarete" kapitányával összekülönbözött. Ugyanis valószínű, hogy ő maga akarta vezetni a hajót, de mivel járatlansága ellentmondásra késztette a kapitányt, azt elbocsátotta. Ugyanez lesz az oka annak, hogy Montevideoban három tisatet elbocsátott. Sokat adott a becsületre és igy, ha tényleg élt volna, bizonyára teljesiti is azt a kötelességet, amire egy kereskedővel kötött szerződés kötelezte. Ugyancsak halála mellett bizonyít az is, hogy anyjának eltűnése óta egy levelet sem küldött, dacára annak, hogy ezelőtt minden körülményről rögtön értesitette. És ezenkívül sok apró dolog vari, amik amellett bizonyítanak, hogy Orth János a „St.Margarete"-vel együtt a tengerbe veszet* Uan-e végrendelet. Becs, julius 11. A főudvarnagyi hivatal József Ferdinánd főherceg jogi képviselőjének, Bach dr udvari tanácsosnak a kérelmére elrendelte a bizonyító eljárás megindítását Orth János halálának a megállapítása végett. A főudvarmesteri hivatal be fogja kérni az annakidején, amikor Orth János eltűnt, a hatóságok által beszerzett adatokat, amelyek Orth Jánosnak a halálát bizonyítják. Orth János hagyatéka legközelebbi rokonait, kik a toscanai és Szalvátor főhercegi ágból származnak, illeti meg. Hogy Orth János hagyott-e hátra végrendeletet és mi van ebben a végrendeletben, nem tudják. A hagyaték ládákban és szekrényekben elhelyezett, eddig teljesen rendezetlen iratokból áll. Ezeket a ládákat az eljárás befejeztéig nem fogiák fölnyitni. Segédjegyzők kongresszusa» Budapestről jelentik: A Segéd jegyzők és Községi Alkalmazottak Országos Egyesülete ma délelőtt kongresszust tartott az újvárosháza közgyűlési termében, hogy megvitassák azt az emlékiratot, amelyet a kormány elé akarnak terjeszteni. Az emlékiratban helyzetük javítását és a községi közigazgatás reformját kérik. A közgyűlést a családi körülményei miatt távolmaradó elnök helyett Salapáthy Kálmán alelnök vezette. A közgyűlés a- Himnusz éneklésével kezdődött, Majd Salapáthy Kálmán tartotta meg elnöki megnyitó-beszédét. Üdvözölve a megjelenteket, röviden vázolta a jegyzői kar törekvéseit és Mozgalmát,. amely már nem mai keletű, hanem mintegy tiz évvel ezelőtt kezdődött. A mozgalom azonban időközben ismeretlen okok miatt megakadt. Az egyesület ezévi alakuló-ülésén újból megmozdultak a község páriái és ennek az újból életre kelt mozgalomnak az eredménye a mái kongresszus és az emlékirat.Beszéde végén higgadt tárgyalásra kérte fel a megjelenteket. Utána Sándor János jegyző terjesztette elő az emlékiratot, amely főbb pontjaiban a fizetésrendezéssel, a szolgálati pragmatikával, a nyugdijügygyel és a féláru vasúti jegygyei foglalkozik. Az emlékirattal kapcsolatban hoszszabb vita indult meg, amelynek folyamán Lévőit Mihály külön emlékiratot terjesztett be, amelyet azonban nem tárgyaltak az előállható technikai nehézségek miatt. Kókay Károly (Bajmok), Boros Ignác (Szilágymegye), Falu Kornél (Jásznagykunszolnokmegye) és Papp Jenő (Apatin) hozzászólásai után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elnökség által előterjesztett emlékiratot. Az emlékiratot a kongresszus végeztével adták át Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnöknek, Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszternek, Jakabffy Imre belügyi államtitkárnak és Tisza István grófnak. Tragédia Abázzlában. — Elhunyt szegedi főtisztviselő. — (Saját tudósítónktól.) Egy kiváló, kö zbecsü" lésben állott szegedi hivatalnok halálának híre érkezett ma Fiúméból Szegedre. Szremácz László üzletvezetőségi titkár, a szegedi szerb hitközség gondnoka, törvényszéki tolmács, ma reggel a fiumei közkórházban vérmérgezésben meghalt. Ezelőtt nyolc nappal utazott el Szremácz Szegedről Abbáziába üdülés céljából. Szorgalmas, munkás ember volt és sokirányú tevékenysége annyira megviselte az idegeit, hogy két heti szabadságot kellett kérnie. A Vida Augustában vett ki szobát. Alig időzött egy napig Abbáziában, végzetes szerencsétlenség érte. Fürdés közben ugyanis erős szél támadt, mire Szremácz ki akart menni a vízből. Menés közben egy kiálló hegyes vasdarabba, valószínűleg szögbe lépett, amely mélyen a talpába hatolt. Másnap már hatalmas daganat volt a talpán, ugy, hogy az orvos azt ajánlotta, szállítsák el Szremáczot a fiumei kórházba. Az elszállítás tényleg megtörtént. Fiúméban aztán konstatálták, hogy erős láza van, amely napról-nápra jobban fokozódik. Az orvosok már előre látták, hogy vérmérgezés esete áll fenn, de még bizakodtak a beteg megmentésében. Tegnap azonban váratlan fordulat következett be. Magas hőfokú láz ütött ki Szremáczon és a vérmérgezés tünetei rohamosan jelentkezni kezdtek. Az orvosok ezután már lemondtak minden kísérletről, mert megakadályozhatatlannak látták a halál bekövetkezését. Reggelre Szremácz tényleg kiszenvedett. Halála különösen Szegedet érinti. Negyvenöt esztendős volt. Szegeden született. Ősrégi szegedi családnak utolsó férfisarja hunyt el benne, mivel nőtlen és gyermektelen volt. Az édesapja, Szremácz György, régebben Szeged főkapitánya, majd városi tanácsnok volt. A család különben Romániából vándorolt be hozzánk. Bevándorlása a szegedi szerb templom fölépítésével volt öszszefüggésben. Szremácz László dédapja II. József császár idejében jött Magyarországba, hogy Szegeden, a harmincöt év előtt villámcsapás által szétrombolt és újra fölépítendő szerb templom javára adományokat gyűjtsön. A dédapa igy aztán végleg Szegeden maradt és családot alapított., A szerb templom pedig fölépült akkor. Ép most bontogatják le, hogy ismét ujat építsenek. A napokban törték föl a templom tornyáról levett hatalmas bronzgolyót, amelyben érdekes és az esettel összefüggő iratra bukkantak. Pergamenpapiroson van megírva, amit előbb elmondottunk, hogy tudniillik Szremácz László dédapja a szegedi szerb templom megalapítója volt. A II. József császár korabeli okirat jelenleg Pafkovits Rezsőnek, a szei'b hitközség elnökének birtokában van. Szremácz Lászlónak Öreg édesanyja még él, Újvidéken, sógoránál, Sztratimirovics nyugalmazott polgármesternél tartózkodik. Ugyanakkor, amidőn Pafkovicsot táviratilag értesítették a halálról, tudatták erről az öreg közhivatalnok édesanyját is. Szremácz még vasárnap levelet irt Fiuméből Pafkovitsnak, amelyben arról értesiti, hogy néhány nap múlva talán már felgyógyul, mert aznap reggel a láza csökkent. Egyben érdeklődik a most épülő uj szerb templom iránt, hogy mennyire haladtak előre már a munkálatokkal, mert mire hazajön, csaknem befejezve szeretné látni az építkezéseket. Ez volt az utolsó levele. Holnap vagy holnapután szállítják a szerencsétlenül járt hivatalnok holttestét Szegedre, ahol a vasúti állomásról fogják eltemetni. A derek tisztviselő halálának hírét az egész város hivatalnoktársadalma nagy megdöbbenéssel és mély részvéttel fogadta. Letartóztatott fővárosi ügyuétí. (Saját tudósítónktól.) Igen előkelő fővárosi ügyvéd ellen érkezett följelentés a rendőrségre. Zboray Miklós képviselő adta be a följelentést az esztergomi főkáptalan nevében Világossy Gyula dr ügyvéd ellen, aki a főkáptalan ügyésze volt. Az elszámolás körül akadtak nézeteltérések és a káptalan ma egy éve tartó alkudozások után az utolsó fegyverhez nyúlt: hűtlen pénzkezelés címén megtette a bűnvádi följelentést ügyésze ellen, aki a legtöbb káptalannak és püspöknek még ma is jogtanácsosa. A káptalan sok esztergomi és vidéki háztulajdonosnak adott kisebb-nagyobb kölcsönt házakra és követelését első helyre való betáblázással biztosította. A bekebelezési illetéket Világossy nem vette föl előre az adósoktól, hanem a kölcsönösszeget teljes értékben fizette ki. A befolyt pénzek egy részével pedig a mai napig el nem számolt, mert vallomása szerint neki is vannak követelései a káptalanon. A káptalan követelése több mint kétszázezer koronára rug. A följelentés szerdán reggel érkezett a főkapitányságra; az ügyet Marinovics rendőrtanácsosnak osztották ki. Ma reggel megidézték Világossyt, akit Stefkovics kapitány hallgatott ki. Világossy dúsgazdag ember volt, de az utóbbi években egy birtokparcellázási terve nem sikerült és ezen sokat vesztett. Az éj folyamán jelenti budapesti tudósítónk, hogy a megindított nyomozás során Világossyról tényleg kiderült a sikkasztás, mire a rendőrség azonnal letartóztatta. A szeged! dispensaire. (Saját tudósítónktól.) Ötezer koronás állami segélylyel s ugyanilyen mérvű városi hozzájárulással ingyenes tüdővészellenes rendelőállomást létesítettek a szegedvárosi közkórházban. Majdnem kétesztendős már ez a humánus intézmény, melynek alapját Hollós József dr, az európai hirü szegedi orvos vetette meg kísérletezéseivel és rendeléseivel. Mikor aztán a dispensaire-t a valóságban is létesíteni lehetett, akkor Hollós doktort mellőzték. Ennek a mellőzésnek nem érdektelen az előzménye. Hollós József dr ingyenesen vállalkozott volna a dispensaire vezetésére, mindössze egy Írnokot kért, aki vezette volna azokat a könyveket, melyeket Hollós dr minden beteg kezeléséről felvesz. Szóval, az Írásbeli munkák végzésére kért Hollós dr anyagi támogatást, ezt azonban a város annakidején egyszerűen megtagadta, a polgármester pedig a dispensaire vezetőorvosává Bernáth József dr szegedi orvost nevezte ki. Azóta ő vezeti a rendelő-állomást, általános megelégedésre. Hollós József dr nem látott mellőzést abban, hogy nem ő a vezetője a dispensairenek s folytatta tudományos munkálkodását, kerülve a feltűnést, de azért európai feltűnést keltve nem is egy esetben. Hollós József dr annakidején két izben járt Dávoszban, Spengler professzornál, akinek előadásait hallgatta. Egyszer városi segélyt kapott tanulmányutjára, a másik esetben saját költségén ment ki Dávoszba. Bernáth József dr, amikor a rendelőállomás vezetőjévé kinevezték, városi költségen ment föl Budapestre, az ottani dispensaire tanulmányozására. Tapasztalatait Szegeden közmegelégedésre érvényesítette s a szegedi dispensaire-nek egészen jó hirneve van. A mai napon a város tanácsának ülésében szó esett az ingyenes tüdővészellenes rendelőállomásról. Még pedig hivatalosan és komolyan esett szó. Bernáth József dr rendelőorvoa ugyanis hatszáz korona honoráriumért íolya