Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-10 / 42. szám

l'JlU julius 10 DÊLMAGYARORSZAO 5 gz0lgáltat misét, azt majd kellő tanulmányo­zás után, később fogják megállapítani. A bizottság ülése ezzel véget ért. Schulek Frigyes még a délelőtt során alapo­san szemügyre vette a régi Szent Demeter­templomot s annak környékét. A tudós tanár az öreg templom belső berendezését is meg­szemlélte, hogy megállapítsa, az oltárok közül melyik vihető át az uj templomba. Ugy találta azonban, hogy a Demeter-templom oltárai már nagyon régiek és egyik sem való a fogadalmi templomba. Az egyik nagyobb szegedi téglagyárat is meg­tekintette ma Schulek tanár, hogy tájékozást szerezzen a téglaanyag minősége felöl. A téglát a fogadalmi templom építéséhez teljesen meg­felelőnek találta. Schulek Frigyes a fogadalmi templom részlet­terveit egy hónap alatt Szegedre szállítja. Lázár György dr polgármester a részletterveket rend­kivüli közgyűlés elé viszi, ahonnan azok fölter­jesztetnek a belügyminiszterhez. Onnan a keres­kedelemügyi minisztériumba kerülnek, ahol a polgármester Bérezik Gyula miniszteri osztály­tanácsosnál már is kieszközölte, hogy a részlet­tervek a lehető legsürgősebben, három hét alatt jóváhagyást nyernek. Mihelyest a tervek a kereskedelemügyi mi­nisztériumból lejönnek Szeged városához, a polgármester kiirja a pályázatot a Szent Deme­ter-templom lebontási munkáira, majd ezzel kapcsolatosan a fogadalmi templom építési mun­káira. A munka tehát ebben az évben okvetlen meg­kezdődik, csak azt nem lehet tudni, hogy a fogadalmi templom alapköve le lesz-e tehető még ebben az évben. Az alapkő letételének ünnepére a király le­jövetelét is várják. Az alapkő letételére a jövő tavaszon kerül sor. Tom Jack. Mintegy két évvel ezelőtt Budapesten, a Beketow-cirkuszban, egy szenzációs produkció vonzotta a közönséget. Körülbelül két hónapig állandóan megtöltötte a nagy arénát a kí­váncsi publikum és különösen a rendőrség és atléták bámulták meg Tom Jack-ot, a világ legerősebb és legügyesebb artistáját. A mutatvány, amelylyel Tom Jack bejárta az egész világot, legföltünőbb volt Orosz­országban, mert tudvalevő dolog, hogy ott van legjobban kifejlődve a rendőri technika. Ott még kegyetlenül megvasalva viszik a szeren­csétlen rabokat és különösen a Szibériába száműzött embereknek kell sokat szenvedni a vasbilincsek miatt. Épen ezért Tom Jack rendkívüli mutatványát ott tudták igazán nagyrabecsülni. A mutatvány abból áll, hogy a legerősebb lekötözés alul is egy perc alatt ki­szabadul a kitűnő Tom Jack. Öntött vasbilincsekkel, hatalmas vastagságú kötelekkel kötik gúzsba Tom Jackot és ő rö­vid néhány fordulás és rántás után újra sza­badon lélekzik. Nincs az az erős kötelék, amelyből ki ne szabadulna a nagyerejü ember És, hogy mutatványa nem svindli, vagy szemfényvesztés, arról maga a közönség győ­ződhetik meg legjobban, mert soraiból hozzá­értő emberek kötözhetik le Tom Jackot. Oroszországban a Cár is kíváncsi volt az óriási erejű emberre. Végig is nézte Miklós cár a Péter-Pál-erőd udvarán, sőt maga is segéd, kezett a lebilincselésben. A mutatvány végén a cár a legmagasabb elismerését fejezte ki Tom Jack-nak és sajátkezű aláírásával ellátott arcképével ajándékozta meg. Magyarországon eddig csak Budapesten mutatta be ezt a csodálatos és szinte lehetet­len produkcióját Tom Jack. Most aztán nagy anyagi áldozatok árán megnyerte egy pár estére Krémer Jenő, a szegedi Vigszinpad ki­tűnő és áldozatkész igazgatója és hétfőtől kezdve alkalma lesz a szegedi közönségnek is meglátnia Tom Jackot. A sajtó és a rendőrség képviselői előtt már vasárnap délelőtt bemutatja csodálatos trükk­jeit, Tom Jack. Az áilamfogházban. — A zeneszerző államfogoly. — József főherceg ellensége. — (Saját tudósítónktól.) A Csillagbörtön igazga­tójától kapott engedélylyel jutunk be az állam­fogházba. Az ajtó állandóan be van zárva, csengetni kell. Egy barátságos öreg ember, a börtönőrmester nyitja ki a kaput. Gyönyörű virágos kert határolja az emeletes épületet, amelyből épen ekkor lépnek ki a foglyok, hogy négy órai sétájukra induljanak. Kevesen, mind­össze csak öten vannak, de valamennyinek egy a bűne: izgatás. Párbajvétségért ezúttal senki sem ül a szegedi államíogházban. Három szürke­ruhás, napbarnitott arcú úriember kedélyes beszélgetés közben közeledik felénk. Barátsá­gos, kíváncsi tekintetük elvtársakat sejtet bennünk. Amint közelebb megyünk, ketten ör­vendező arccal ismernek fel bennünket. Con­s antin Savu román nemzetiségi agitátor és Kappner József, egy fiatal szociálista vezér. Mint házigazdák barátságosan fogadnak. Be­mutatják harmadik társukat, Mihu János ro­mán tanítójelöltet s felvezetnek az emeleten lévő látogató szobába. Amíg felérünk, élénken gesztikulálva magyarázza a fogházi viszonyo­kat Kappner József. A kis Kappner mind­össze csak huszonegy éves, de sok véres tüntetésnek volt már aktív szereplője, sok izgalmas népgyűlésnek tüzes szónoka. Most sajtóvétségért került államfogházba. Kappner állandó ellenzéke a szociálista vezetőségek­nek. Szinte félnek tőle kíméletlen támadá­saiért. Gyakran előfordult, hogy szociálista népgyűléseken nyíltan megvádolta a ve­zetőséget a — szerinte — lanyha agitációjuk­ért. Kiszabadulása után rögtön hazamegy és „kérhetetlen szigorral, mindenkire való tekintet nélkül" kritika tárgyává teszi a párt eddigi működését. Csendesen, ^komolyan hallgatta Kappner he­ves beszédét Constantin Savu aradi román hírlapíró. 1908-ban cikksorozatot irt az aradi Tribunci-ba Apponyi és Andrássy telepítési po­litikája ellen. Az ügyészség inkriminálta a cik­keket és a nagyváradi esküdtbíróság izgatásért hat havi állani,fogházra Ítélte. Constan tín Savu épen ellentéte Kappnernek. A hatalmas, szép emberben senki sem sejtené a román aktivis­ták egyik legfanatikusabb harcosát. Csendes, nyugodt ember, akinek legfőbb szenvedélye a zene. Ismert román zeneszerző. Már évek előtt megjelent több zenemüve Budapesten és Buka­restben egyaránt. Constantin a fogházban is hódolhat szenvedélyének, a fogházigazgató föl­terjesztésére a miniszter megengedte, hogy cel­lájában hegedűt tartson. Ez az első eset, hogy államfogolynak meg van engedve hangszer^ tartani cellájában. Constantin különben fogsága alatt is több zenemüvet komponált, amelyeket kiszabadulása után akar kiadni. A fogságban teljesen jól érzi magát, hegedülhet, komponál­hat tetszése szerint. Meg is jegyezte: — Egész nap hegedülök, éjjel pedig kompo­nálok. Nappal, amikor nem hegedülök, elvtár­saimmal fantaziálok . . . Szinte csodálatos, hogy a finomlelkü, szimpa­tikus zeneszerző izgatásért ül fogházban. A zeneszerző szabadságvesztését megérzik az arad' munkásdalárdák is, amelyek fölfüggesztették működésűket, amig karmesterük kiszabadul fog­ságából. Mihu János Csufugyánur balázsfalvai tanító­jelölt a harmadik államfogoly. Maniu Gyula volt országgyűlési képviselő ügyvédi irodájában dolgozott, amikor mintegy két évvel ezelőtt a Szászvároson megjelenő Libertate című román lapban éles bírálatot irt a balázsfalvai negy­vennyolcadíki emlékkő ellen elkövetett merény­letről. Az emléket tudvalevőleg ismeretlen tet­tesek fölrobbantották. Mihu cikkében a magya­rokat okolta a merényletért. „Nem mi leszünk az utolsók, akik sajnálkozni fogunk a merény­letért." Ez volt cikkének a lényege. Izgatásért négy hónapi államfogházra és háromszáz ko­rona pénzbírságra Ítélték. Intelligens, csendys ember Mihu, aki zúgolódás nélkül tölti ki bün­tetését. Amig Constantin, Kappner és Mihu a látogató­szobában mesélték élményeiket, lenn a kertben sétált a másik két államfogoly. Géza Pompejiu lugosi ügyvédi irnok verseket irt, amelyeket saját költségén röpiratokban adott ki. „Jogot a népnek" című verseért három hónapi állam­fogházat kapott. Alig ülte le ezt a bünteté­sét, kiszabadulása után azonnal „Börtönből­börtönbe" cimen irt egy verset és adott ki röp« iratban. Az ügyészség ezt a versét is inkrimi­nálta és ezért is három hónapi államfogházai kapott. Ártatlan embernek látszik, aki inkább áldozata a forradalmi eszméknek. Egy jámbor aradmegyei román parasztember, Sztana Tódor Dobos Nyámc az ötödik lakója a szegedi állam­fogháznak. Szerencsétlen, gyöngeelméjü ember az öreg, akit állítólag járásbirója megvert, miután ez őt előbb inzultálta. A szegény ember haragjában azt találta mondani, hogy ő (!) ki­űzi az országból a magyarokat és József főher­ceget. Az utóbbit azért, mert az aradmegyei román parasztok előtt nem létezik más nagy­hatalom, mint József főherceg. Három hónapi és tíz napi államfogházat kapott a nagyurak haragosa. Öt óráig tart a látogatási idő. A börtönőr­mester megjelenése vetett véget a beszélgetés­nek. Miközben kikísértek a foglyok, szeretettel emlékeztek meg Müller Mórról, a Csillagbörtön és államfogház humánus igazgatójáról és Lengyel Ferenc börtönörmesterröl. Lent a zöldpázsitos, virágos kertben elbu­csuztunk a foglyoktól. Néhány perc múlva már messze jártunk a fogháztól, amelynek magas falai mögött öt fanatikus ember szövi tovább forradalmi álmait. . . bak. TÁVIRATOK A szerencsétlenül járt turisták. Berlin, julius 9. A Vossísche Zeitung jelenti Bernből: AJung­frau-n szerencsétlenül járt tizenkét turista kö­zül hetet még élve ástak ki. Három közülök súlyosan megsebesült. A többi öt még a lavina alatt van és már aligha élnek. Nagy sikkasztás Romániában. Braila, julius 9. Az itteni rendőrigazgatóságon óriási sikkasz­tásokat fedeztek fel, amelyeket több rendőr­hivatalnok a rendőrigazgatóval összejátszva kö­vetett el. Egy rendőrbiztost, akinek nagy része van a sikkasztásban, már letartóztattak. A rendörígazgató eltűnt. Azt hiszik, hogy Kon­stantinápolyba menekült. Villamos-katasztrófa. Páris, julius 9. A juvisy-i erodrom közelében két utasok­kal sürün megrakott villamoskocsi összeüt­között. Tizenegy ember súlyosan megsebesült. Az orosz-japán egyezmény. Páris, julius 9 Egy magasállásu személyiség, aki ismeri az uj orosz-japán egyezményt, kijelentette a Matin pétervári levelezője előtt, hogy ez a szerződés véget vet Keletázsiában a bizony­talanság politikájának és lehetővé teszi, hogy az európai kalandorok ellen is erélyes politikát folytassanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom