Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-01 / 34. szám

12 DELMAGYARORSZÁG 1910 julius i ugasson" kifejezésekkel illették a felvigyázót. A szolgálatban lévő állomásifelvigyázót ezzel megakadályozták hivatali kötelessége teljesítésében, miért is a szegedi királyi törvényszék halóság elleni erőszak vétsége miatt Börcsök Jánost és Kocsis Antalt fejenként négy hónapi, Szakáll Andrást, Kéri Pétert, Kovács Józsefet, ifj. Tóth Pétert és Király Istvánt három hónapi fogházra itólte. A szegedi királyi ítélőtábla büntető_ tanácsa ma délelőttt helybenhagyta a törvény, szék Ítéletét. A vádlottak, illetve a védők semmiségi panaszszal éltek a Kúriához. § Aki szereti a fegyházat. Egy notórius tolvaj állott ma a szegedi királyi törvényszék előtt tizenegyrendbeli lopással vádolva. Alig egy-két hét alatt követte ei a tömeges lopást Szentesen Sallcty Sándor földmives. A lopott holmik között egyaránt szerepelnek különböző vasszerszámok, ruhanemiiek, bútordarabok, konyhanemüek. A vádlott nem tagadta a lopásokat, sőt amikor a biróság visszavonult tanácskozásra, kérő hangon szólt a biróság tagjaihoz: — Mentől előbb vigyenek kérem a fegyházba, mert csak ott jó, a fogházban és a börtönben rossz ! A biróság honorálta a törvényismerő vádlott kérését s két évi fegyházra, itélte. § Három hónap helyett hét hónap. Furfangos módon csalt ki négyszáz koronát Boldogasszonyfalván Nikolics Riszta lókupec özv. Rakics Sándornétól. Ez utóbbinak bebeszélte» hogy négyszáz koronáért nagymennyiségű hamis aranypénzt fog adni neki, amit aztán bárhol és bárkinél értékesíthet, mert nem ismerheti föl senki, hogy nem valódi aranyból készültek. Özv. Rakicsné hiszékenyen felült ennek a csalásnak és átadta a négyszáz koronát. Egyideig várt, hogy megjöjjenek az aranyak, de mikor már látta, hogy hiába vár, följelentette Nikolics Risztát csalás vétsége miatt. Nikolics erre megijedt és visszaadta az özvegyasszonynak a négyszáz koronát. Az újvidéki törvényszék azonban, miután az özvegy asszony fentartotta a vádat, ami be is igazolódott, Nikoli" csot három hónapi fogházra itélte. A szeged1, királyi Ítélőtábla elé ma délelőtt került ez az ügy, de a büntetőtanács nagyon enyhének találta a kiszabott büntetést ós hivatkozva a büntetőtörvénykönyv 92. §-ára, Nikolicsot hét hónapi börtönre itélte. § Konecsni Lajos mindenütt. Alig múlik el néhány nap a rendőri krónikák rovatában már ismét szerepelni látjuk ezt a furcsa, de közismert nevet. Konecsni itt, Konecsni ott, Konecsni mindenütt lop. Jól ismert alakja már a rendőrségnek, törvényszéknek és a táblának is. Betör, lop, fosztogat és zsebel és nem sokat törődik vele, ha hosszú időt is kell töltenie a hűvösön, mert ha kiszabadul, élőiről kezdi. Eredeti Lombroso-tipus. Ma délelőtt a szegedi királyi Ítélőtábla foglalkozott már hetedizben jól ismert személyével. A szegedi királyi törvényszék ugyanis lopás büntette miatt egy évi és három hónapi börtönre ítélte a jeles alakot. Schmidt Istvánnétól Ir-iott el három inget, három zsebkendőt és egy szoknyát. Konecsni azonban elégedetlenkedett a magyar jogszolgáltatással, sokallotta ezt a rövid kis büntetést és fölebbezni próbált a királyi Ítélőtáblához. A királyi Ítélőtábla büntetőtanácsa azonban a törvényszék álláspontjára helyezkedett és arra való tekintette], hogy Konecsni már hétszer volt büntetve, helybenhagyta az elsőbiróság ítéletét. Érdekes, mialatt a táblán Ítélkeztek a jeles betörő fölött, azalatt ugyancsak ma a szegedi királyi ügyészség tartóztatta le ujabb lopás miatt Konecsnit. § Gyilkosság fölindnlásból. Boldogasszonyfalván Katány Bogdán korcsmájában borozgatott Vrbaski Jakab napszámos egyik társával: Polovina Yászával. Előbb nagy barátsággal kocintgattak, majd amidőn már a sok bor hevében csipkedték és gúnyolták egymást, alaposan összevesztek. Szó szót ért s így történt, hogy mindketten tettlegesen bántalmazták egymást. A verekedés tüzében Vrbaski Jakab előrántotta a bicskáját is és Poloviiia nyakába ;szurt, aki egy pillanatra megtántorodott és vérző sebbel kiment az utcára. Vrbaskinak azonban ez még nem volt elég. Megdíihödten Polovina után rohant, elállta az útját és bicskájával olyan veszedelmesen szúrta hasba, hogy Polovina már másnap. belehalt a sebeibe. A vádlott az újvidéki királyi törvényszék előtt ,azzal - védekezett, hogy jogos önvédelemből (használta a bicskáját. A biróság azonban ezt nem látta bizonyítottnak, ellenben enyhítő körülménynek vette, hogy a vádlott erős felindulásában követte el a halált okozó súlyos testi sértést. Ennek alapján a törvényszk Vrbaskit egy évi és hat, hónapi börtönre itélte. A szegcdi királyi ítélőtábla büntetötanácsa ma délelőtt az ítéletet helybenhagyta. KÖZGAZDASÁG (—) A zágrábi kir. szab. gőz- és miimalom eladására vonatkozólag a következőket jelentik: A malomrészvénytársaság részvényeinek többsége az Első Horvát Takarékpénztár birtokában van és a malomüzem dekadenciája következtében a takarékpénztár régen foglalkozott az eladás eszméjével, annyira is inkább, mert a malomvezérigazgató személyé, nek megválasztásában valóságos balszerencse üldözte. Mintegy három hónappal ezelőtt tárgyalásokat kezdett folytatni a Budapesti Gőzmalom Részvénytársasággal, amely kebeléből Haggenmacher igazgatósági tagot és Langfelder igazgatót küldötte ki a megvételi tárgyalások befejezésére. A vásár majdnem teljesen perfektté vált,?amikor a Majdics testvérek, laibachi malomtulajdonosok neszét vették, hogy a zágrábi mümalom eladó. Nyomban Zágrábba utaztak és rövid három napi alkudozás után a malmot teljes berendezésével együtt körülbelül egymillió koronáért megvásárolták. Itt az a hir van elterjedve, hogy az őszi kampányra eladott lisztmennyiségek fedezésére a malom igazgatója a budapesti tőzsdén a malom részére hausse engagementokat kötött, amely spekuláció a búzának rohamos esése következtében épen nem volt szerencsés. Mint hírlik, a malomigazgatóság tagjai Guttmann vezérigaz- ) gatónak |a budapesti tőzsdén kötött engage- r mentjeivel magukat nem azonosítják, mert azok , jóval fölülmúlják azt a mennyiséget, amely equivalensét képezné az őszi szállításra eladott f lisztmennyiségnek. Kereskedői körökben érdeklődéssel várják a vezérigazgató és az igazgatóság között fennálló ellentétek kiegyenlítését. (—) A kamarából. A legközelebbi teljes-ülésen foglalkozik a szegedi kereskedelmi és iparkamara a kereskedelemügyi miniszter rendeletével az ügynöki dijaknak öt évre visszamenőleg való megadóztatása tárgyában. Az OM KE átiratot intézett a szegedi kamarához, hogy együttesen intézzenek fölterjesztést a kereskedelemügyi miniszterhez, amelyben a sérelmes rendelet visszavonását kérik. A szegedi kamara csatlakozik a mozgalomhoz. — A miskolci kamara átirt a társkamarákhoz és fölhívja őket, hogy a tiz- és huszkoronás papírpénzek anyagáról véleményt mondjanak, mert a miskolci kamara szerint az emiitett bankjegyek anyaga rossz és a forgalom kivánalmainak nem felel meg. Ezért annak javítását óhajtja kérelmezni. — A kolozsvári és besztercebányai kamarák megkeresték a szegedi kamarát a kisipar állami támogatása ügyében. A kereskedelemügyi minisztériumhoz ugyanis az élelmesebb iparosok folyamodnak gépekórt, amely kérelmet a kamara támogatta minden esetben, mert érdeke, hogy területén minél több iparos kapjon államsegélyt. Ez azonban visszaélésekre adott alkalmat és gyakran érdemtelenek kaptak érdemesek helyett. A cél, hogy a minisztérium csak a kamara által ajánlott iparosoknak adjon gépsegélyt s igy illetéktelen befolyás nem érvényesülhet és segélyben csak érdemesek részesülnek. (—) Az olcsó zsiradék. Tudvalevő, hogy a nem egészen kifogástalan minőségű állatokat a kényszervágóliidon ölik le s a hust párolással teszik élvezhetővé. Az ilyen föltételes fogyasztásra szánt hust, továbbá a zsiradékot is kedvezményes árban kapják a jelentkezők, akik között a kisebb javadalmazásu városi tisztviselők előnyben részesülnek. A tanács megengedte, hogy egy jelentkező egyszerre huszonöt kilogramm zsiradékot kaphasson. A főállatorvos most előterjesztette a tanácsnak, hogy a földmivelésügyi miniszternek egy rendelete szerint ilyen nagymennyiségű zsiradékot egy egyén nem kaphat. A tanács azt válaszolja, hogy a miniszter rendelete csak a húsra s nem egyszersmind a zsiradékra is vonatkozik. (—) Szabadkai vásár. Országos vásár ke dődött Péter-Pál-napján Szabadkán. A vásá" egyike a legnagyobb forgalmú szabadkai vasá*" roknak. (—) Kismalmok trösztje. A bácskai malom, tröszt után hasonló kismalmi tröszt van alakú lóban Lúgos vidékén. A Muschong J. és Tár,, lugosi téglagyári cég áll e mozgalom élén. Már eddig is sikerült az érdekközösségbe több malmot bevonnia. (—) A gözgépkezelők és kazánfűtők legközelebbi képesítő vizsgái Szegeden, július hó tizedikén délelőtt kilenc órakor, a szegedi alsnszivattyutelepen tartatnak meg. A vizsgálatikérvények kellően fölszerelve a magyar királyi kerületi iparfelügyelőséghez (Tisza Lajos-körüt 61. szám) beküldendők. (—) A predeál—plojesti vasut-vonal. Hivatalosan jelentik, hogy°a román királyi államvasutak predeál—plojesti vonalán, a Váled—Larga —Ko mamik állomások között fönnállóit forgalmi akadály megszűnt és az összes forgalom az egész vonalon akadálytalanul fölvétetett. O G A K Lukács !mre fogmüterme a berlini fogtechnikán oki. képesítve Hi {¡seMis-utca I. Széchenyl-fer seroK. Prusnili-IÉ. I INNI.!» ÍM I—I. IHIUI.H III.IUJ«N<IIIMUI«IUWMN»II..INW I MM I|[ , M REGÉNYCSARNOK. Csipkés Komárominé. Irta Móricz Zsigmond. A tanitó ur, ámbár pap is egyúttal, nem született valami nagy gondolkozónak. Nem is az kell ilyen kis templomba. Elég, ha dörög a szó s a lévita öles mondatokat egy szó hiba nélkül tud eldeklamálni azon a pompás katétrai hangon, amely álomba ringat minden jó keresztényt. Mi lenne, ha Vak János, a fiatal gencsi lévita megelégelvén falujának bámulatosan laza erkölcseit, — amelyek ellen ugyan nem mint tüzesvérü, kapós fiatalembernek volt kifogása, — mi lenne abból, ha a maga nyelvén mondaná meg, hogy: — Kedves atyámfiai, cudarok vagytok, fajtalanok. Nincs több ilyen ebhitü falu, még ezen a hig erkölcsű magyar glóbuson sem. De hálistennek konganak a könyvből tanult középkori általánosságok s a kurátor meg a bíró, meg a falu kovácsa már utána horkolják a prédikációt, a leányok vigan adják kézrőlkézre a virágbokrétát s az erényes asszony, aki erényeért szenved, nem fakad könyre a szép szón,' ami tele tüdővel zeng: „vagy ha a vállaidra nehezedő keresztek alatt meggörnyedve kebledből elfojtott keserves sóhaj tör ki s száll fel az Egek Urához; vagy ha a gyász és siralom sötét lepelként kedélyvilágodra ráborul; ha nincs többé e földön kitől részvételt, segítséget vagy csak egy jó szót is várhatnál: ime egy láthatatlan erős kar fölemel a porból, letörli könnyeidet, eloszlatja bánatodat, hogy . . . Ebben a percben valami esett a darálóba s az megállott. A derék szónok bele talált nézni a Csipkés Komárominé szemébe s rögtön elfelejtette, mi lesz az erényes asszonyokkal. Ahelyett valami gonosz manó egy nótát csapott a fülébe: Teszek néki olyan kacsintást, Elfelejti, felejti a létániát. Nagyon gonosz manó lehetett, aki a szent helyet sem respektálta; legalább kálomista nótát idézett volna. De nem ezen rémült el a lévita, akinek reszketni kezdett a térde s veritek ütött ki a homlokán; az Ur szemére is hiába nézett a padláson, az már igen lepattogzott, nem lehetett kiolvasni belőle a folytatást. Végre is magyar ember lévén, dühbe jött, egyet káromkodott magában: 1