Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-28 / 31. szám

1910 junius 29 DÉLMAGYARORSZAQ 5 A szécsény! dráma. — Reök Isíuánt Szegeden temetik. — Szabad­lábon a merénylő. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnapi számunk­ban részletesen irtunk arról a katasztrófá­ról, amely Reök Iván országgyűlési képviselő' családját sújtotta. Reök Istvánt nem tudták az életnek megmenteni az orvostanárok sem. A gyilkos golyók egy napi kinlódás után megölték a nagytehetségű fiatalembert. ,A Reök-. és a Kelemen-család iránt nemcsak Szécsériyfrén," hanem Szegedén7 és "mindenütt, ahol a két előkelő családot ismerik, általá­nos a részvét. Szombaton délben a csapásról még mit sem sejtő család nyugodtan ebédelt,. Reök Iván, két asszonyleánya és két kisebbik fia társaságában. Felesége Budapesten tartózko­dott fivérével, Kelemen Béla dr országgyű­lési képviselővel. Az ebédjüket, egy ujságiró — aki már tudott a szerencsétlenségről — zavarta meg és megkérdezte az apát, hogy melyik fia lett a katasztrófának az áldozata. Miután a hadnagyfia Szegeden volt, csak a szécsényi -jegyzőfiára gondolhatott a gyer­mekét féltő apa és halottsápadtan érdeklő­dött a szomorú hir felől. Azonnal távirato­zott Szerémy Béla szécsényi járásbirónak és távirati tudósítást kért fiáról, Reök István­ról. A képviselő ezután kiutazott . horgosi birtokára, hogy ügyes-bajos dolgát elvégezze, de meghagyta, hogy mihelyt sürgönyére vá­lasz jön, azonnal értesítsék. A rettenetes hi'r ott érte utói a fájdalomtól lesújtott' apát. (Táviratok a tragédiáról.) A; Tisza Lajos-körut 52-ik számú Reök­pal.otábán hosszú ideig • a legnagyobb bizony­talanságban, kétség és remény között várták a családnak Szegeden időző tagjai a tragédiá­ról érkező híreket. Az első távirat Kelemen Bélától érkezett, ezzel a rövid tartalommal: „Szegény Pistánk gyilkosság áldozata." : A táviratot Kelemen István dr szegedi ügyvédj földbirtokosnak, az áldozat nagyatyjá­nak küldötte Kelemen' Béla. Rövid idő múlva, félnégy órakór kapta Kéleméh István a máso­dik táviratöt: Iduska (Reök Ivánné) Bartha tanárral auto­mobilon Szécsénybe indult, én vasúton este nyolckor érkezem oda, irtózatos bizonyta­lanság csak annyit tudunk, két lőseb. Béla. A két táviratot azonnal elküldte Kelemen István veje lakására, ahova rövid idő múlva megérkezett Szerémy Béla szécsényi járásbiró távirati válasza. Reök Ivánnak cimézte Sze­rémy a táviratot, amely igy szólt: Pistát itteni ügyvéd Browninggal meg­lőtte, két golyó hatolt testébe, egyiket az orvos eltávolította, másik egyelőre megta­lálva nincsen. Állapota kielégitő. Orvosi vé­lemény szerint életben marad. Jöveteled kívánatos. Szerémy. Berdenich Jenőné honvédszázados neje, Reök István nővére azonnal kiküldte a táviratot édes­atyjának Horgosra. Vonat ekkor már nem ment s a szerencsétlen apa csak a tiz órai vo­nattal utazhatott el fiához. Kínzó bizonytalanságban töltötték el a szom­batról vasárnapra virradó éjjelt Reök István hozzátartozói. Éjjel semmi ujabb híradás nem érkezett. Csak másnap, vasárnap délelőtt féltíz órakor kézbesítették Kelemen Béla ujabb, ez­nttal részletes táviratát, amelyből már sej­teni lehetett a katasztrófát. A távirat igy szólt: pistánk gyilkos me~ renylet áldozata szoeke .jenoe az utcán négyszer ráloett két loevés. ta­lált gyomorban - hasban bartha gábor és clirner gusztáv prof es szörp kr tegnap este hét órától éjféli tizenkét óráig operálták; belek oesz­szeroncsolódva ; kloro­formmal elaltatva volt sokat szenved, csak eroes szervezetében lehet biz­ni csekély remény élet­ben maradásához mindkét golyó eltávolíttatott béla Egy óra múlva Szerémy Béla járásbirótól ér­kezett távirati értesítés Korpásy Gyula tör­vényszéki biró nejéhez, a szerencsétlen végű Reök István nővéréhez. Az ujabb távirat már nem kecsegtet semmi reménnyel, a néhány­szavas értesítés valószínűleg csak elő akarta készíteni a családot a katasztrófához. A táv­irat szövege : alig van remény élet­benmaradásához szerémy Alig tiz perc múlva háromszavas táviratban jelentette Kelemen Béla a lesújtó hirt: szegény pistánk ki­szenvedett Béla A sürü időközben egymásután érkező táv­iratok némileg előkészítették a családot a szomorú végre. A rettenetes eset ugy is csak­nem beteggé tette valamennyi hozzátartozó­ját Reök Istvánnak. Öcscse, Reök Etele szegedi honvédhadnagy, vasárnap délután utazott Szé­chenybe. -•• •--•"•" temetés.) Reök István nővérei, öcscsei és itthonma­radt hozzátartozói csak a fenti táviratokból ér­tesültek a szerencsétlenségről. Az eset részle­teiről még ma sem tudnak semmit és a teme­tésről is csak az alábbi táviratokból értesül­tek, amelyet ma délután két órakor kapott meg Korpássy Gyuláné. Ezt tartalmazta : — Temetéí? ma délután, innen haza­szállítjuk Szegedre, ott szeretett Pis­tánkat szerdán temetjük. Bella. A temetés részleteiről igy nem tudnak Sze­geden semmit. Valószínűleg Szécsényben intéz­kedett a család, a gyászszertartásról s így erről csák holnap értesülnek az itthonmaradottak. A család kérésére a holttest hazaszállítását a megyei alispán megengedte s igy Reök Ist­vánt, akit holnap, kedden szállítanak haza, szerdán temetik el az ágostai hitvallású evan­gélikus szertartás szerint. (A merénylő.) Egy szimpatikus, életerős ember képe dombo­rodik ki azokból az életrajzi adatokból, amelye­ket a szomorú eset hőséről, Szőke Jenő dr-ról sikerült megtudnunk. A Délmagyarország egyik munkatársa beszélgetést folytatott több előkelő szegedi ügyvéddel, akik ismerik Szőke Jenőt. Egybehangzóan a legnagyobb elismerés és szere­tet hangján nyilatkoztak róla és védelmére kel­tek, amikor arról volt szó, hogy felháborodásá­ban igen végzetes cselekedetre határozta el magát. Szőke Jenő dr gazdag családból származott de korán jutott árvaságra. Elég tekintélyes örökség maradt reá, amiből ügyvédi irodát akart nyitni. Az egyetemi tanulmányokat Kolozsvárott végezte, az ügyvédi vizsgát pedig Marosvásár­helyen tette le. Nagyeszű, kedvelt fiatalember volt, elegáns, középtermetű, kicsit zömök, szélesvállu. Rövidre nyírott fekete bajuszt viselt. Mikor hét évvel ezelőtt letette az ügyvédi vizs­gát, azonnal Szécsényben nyitott irodát s nem­sokára ezután tekintélyes hozománynyal felesé­gül vette azt a leányt, aki már régebben jegyese volt s aki most passziv hősnője ennek a sze­relmi tragédiának. Ekkor változtatta át nevét Seidnerről Szőkére is. A házastársak kezdetben igen szerették egymást. Csak később, mikor Reök Istvánt az ottani járásbírósághoz helyez­ték át, kezdett gyanakodni feleségére. Az energikus, szenvedélyes embert már hosz­szabb idő óta kínozta a féltékenység. Általá­ban beszélik, — ezt csak Szőke Jenő tudná megmondani, — hogy feleségét Reök Istvánnal a saját lakásán találta minden kétséget kizáró helyzetben. Állítólag Szőke Jenőnek Reök Ist­vánnal már régebben párbaja is volt. Azóta ellenségeskedtek. Ritkán találkoztak s akkoi sem beszéltek egymással. Szőke Jenő, aki ra­jongásig szerette feleségét, valószínűen nem foglalkozott ilyen határozottan a revolvermerény­let gondolatával. A szerencsétlen embert aa utolsó, féltékenységben eltöltött napok fáj­dalmai hajtották kétségbeesett cselekedete felé. Szegedi jogászkörökben a szenzációs esetről ugy vélekednek, hogy Szőke Jenőt az esküdt­bíróság föl fogja menteni azzal az indokolással, hogy téttét erős fölháborodásában, előre meg nem fontolt szándékkal, sőt való­színűen pillanatnyi elmezavarában követte el. Természetesen nagy a részvét Reök István iránt is, miután a dráma áldozatát mindenütt mint szimpátikus, előkelő modorú, kedves fiatalembert ismerték. (A család.) Ismert, előkelő családokat borított '. mély gyászba a tragikus eset. Reök Iván országgyű­lési képviselő, földbirtokos, nyugalmazott mű­szaki tanácsos és neje Kelemen Ida, Kelemen Béla volt főispán nővére, fiukat siratják az el­hunytban. Kelemen István dr ügyvéd, földbirto­kos és neje szili Török Franciska unokájukat gyászolják benne. Reök Margit, Korpássy Gyula dr szegedi törvényszéki biró neje, Reök Mária, Berdenich Jenő honvédszázados neje és Reök Gizella, Reök Etele honvédhadnagy, Reök, Iván hetedik osztályú és Reök Andor harmadik, osz­tályú gimnáziumi tanulók testvérüket vesztet­ték el Reök Istvánban. Kelemen Béla nyugal­mazott főispán, Szeged második kerületének országgyűlési képviselője, Zsilinszky Mihály nyu­galmazott államtitkár, országgyűlési képviselő neje: Reök Ilona, Dirner Gusztáv dr egyetemi tanár neje: Reök Erzsébet, nagybátyjuk, illetve nagynénjük voltak az elhunytnak. (A. részvét.) Országszerte nagy részvét nyilvánult meg a mélyen sújtott család iránt. A mai napon ha­lomszámra érkeztek a részvétnyilatkozatok Reök Ivánhoz, akinek meleghangú táviratban kondoleált Kossuth Ferenc is, a függetlenségi párt vezére. A volt kereskedelemügyi minisz­ter távirata igy szól: reoek iván képviselő Szeged résztvevő' megdöbbe­néssel értesültem fiad s s er encsé tlens éger ó'l, szivembó'l kivánom és re­ménylem felgyógyulását Kossuth Tegnap délelőtt, amikor Kossuth Ferenc ezt a táviratot küldte, még élt Reök István. Távirat érkezett még Reök szegedi lakására Fekete Márton országos képviselőtől, Zsilinszky Tibor­tól. Személyesen kondoleáltak: Kray István táblaelnök, Hamza Géza törvényszéki elnök. Ezenkívül a katonaságtól többen és volt bará­tai közül igen. sokan egymásután keresik fel a gyászoló családot, hogy kifejezzék részvétüket. (Hogy történt a gyilkosság.) A legkülönfélébb verziók keringenek a véres szerelmi drámáról. Az egyik szerint szombaton reggel heves jelenet volt az ügyvéd és felesége között. Szőke felelősségre vonta nejét, akiről azt mondták neki, hogy bizalmas együttlétben látták Reökkel. Szókéné tagadott, de férje azzal rohant el hazulról; hogy felkeresi Reököt és kényszeríteni fogja, hogy vegye feleségül az asz­szonyt. Szécsény főutcáján, a cukrászda előtt találkozott Szőke Reökkel. Hogy a találkozás hogyan történt, azt a nyomozás még nem derí­tette ki. A másik verzió szerint Reök gúnyosan üdvözölte az ügyvédet, aki erre Browning-revol­veréből többször a jegyző felé lőtt. A harmadik verzió szerint a találkozásnál heves szóváltás volt Szőke és Reök között. Mikor Szőke először lőtt, Reök nekiugrott, elkapta karját, de ezalatt Szőke újból lőtt. A golyó Reök hasába fúródott. A jegyző aléltan betámolygott a cukrászdába, az ügyvéd azonban még kétszer feléje lőtt, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom