Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-23 / 27. szám

4910 Juniuí 2." DEL MAGYAR O RSZÁQ Alakulás elöli — Pártok konferenciája. —(Saját tudósítónktól.) Három hónapos intervallum után, amely nagy változásokat hozott a magyar politikai életbe, holnap megalakul az uj képviselőház. Egy szebb jövő perspektívája tárul ezzel az aktussal a nemzet elé, mint dátum tehát nagyon jelentős junius 23-ika. Holnap tudvalevőleg csak formálisan alakul meg a Ház, csupán azért, hogy tudomásul vegyék őfelségének a budai várba szóló meghívó leiratát. Ez mindössze néhány. percet vesz majd igénybe, ha c.Sak az ellenzéki korelnök: az öreg Madarász József be nem váltja „fenyegetését''. Az öreg ur ugyanis enunciáciöra készül. Ki akarja jelenteni, hogy őfelsége megszegi a törvényt", ha nem az országgyűlésen, hanem a királyi lakban nyitja meg az uj; parlamenti ciklust. Madarász ezért nem is hajlandó a képviselőházat a király elé vezetni és ennek az elhatározásának a leirat fölolvasása után kifejezést is akar adni. Lehet, hogy ilyképen valamivel hosszabbra nyúlik a holnapi formális ülés, de nincs kizárva az sem, hogy Madarász átengedi a korelnöki széket másnak, aki nem a sárkereszturi kuruc fejével gondolkodik. . Ma volt a két utolsóelőtti pótválasztás. Az utolsó Szarvason lesz junius 25-ikén. Ezután már csak a többes mandátumok révén megüresedett kerületekben lesznek választások. Ma Nagyigmándon és Apatinban döntötték el a választási küzdelmet. Az előbbi kerületben Thaly Ferenc pártonkívüli és Hunkár Béla Kossuth-párti, az utóbbiban Fembach Károly Justh-párti és Zsubory munkapárti küzdöttek. Az uj parlament képe immár teljesen tisztán áll a szemlélő előtt. Ma eldőlt az is, hogy a gazdapárti programmal megválasztott képviselők nem csatlakoznak egy párthoz sem, hanem negyvennyolcas alapon, külön pártot fognak alkotni. Értekezletet tartott a többi ellenzéki párt is, hogy határozzon a holnapi magatartása, fölött. • '• ••' _ -. . Mai híreink a következők: A holnapi nap (A képviselőházban.) Holnap összeül a képviselőház. Egészen uj képe lesz a Háznak. Zlinszky István háznagy, már mint a csekély kisebbség tagja fogja felszólítani a kilencvenhat éves Madarász Józsefet, hogy foglalja el a korelnöki széket. A körjegyzőié ki jeföl-ése - - után felolvassák; "az; összehívó királyi kéziratot, amely után a miniszterelnök bejelenti, hogy a király az országgyűlést szómbaton délben trónbeszéddel nyitja meg. Ez az egész'tárgya az első ülésnek. Pénteken délelőtt 11 órakor a főrendiház is tart hasonló tartalmú ülést, mire hétfőn megkezdődik a megalakulás. Benyújtják a mandátumokat, kisorsolják az osztályokat, megválasztják a bírálóbizottságokat és így a megbízó-levelek igazolása után az elnökség, a tisztikar és a bizottságok megválasztására kerül a sor. Ezek az előkészületek igénybe fogják venni ennek a hónapnak hátralevő részét, ugy, hogy juiius elsejével fog megkezdődni az érdemleges munka a felirati vitával. (A főrendiházban.) A főrendiház első ülését, nem mint a képviselőház, junius 23-án, hanem junius 24-én, délelőtt tizenegy órakor tartja. Ennek oka az, hogy a főrendiház házszabályai szerint az első "•és az országgyűlés megnyitását mégelőző napon tartandó. Minthogy az ünnepies megnyitás -°-én lesz, a főrendiház első ülése 24-ikére van *gybehiva, A horvát képviselők. A horvát képviselők nagyrésze, összesen Mintegy harmincan, részint tegnap este, részint wa reggel Budapestre érkeztek és ma délelőtt i* órakor a Kontinentál-szálló nagytermében mcse.vics Tivadar gróf elnöklésevel értekezte tartottak, amelyen a kormány elé terjesztendő memorandum tárgyában folytattak meSbeszélést. A memorandum szövegét végle gesen csak akkor állapítják meg, ha azok a horvát képviselők is Budapestre érkeznek, akik ezidő szerint a'Karlócán most folyó szerb egyházi kongresszuson vannak elfoglalva és e hét végén érkeznek a magyar fővárosba. Fejérváry Imre báró — miniszter? Politikai körökben beszélik, hogy a felség személye körüli miniszterségre már legközelebb Fejérváry Imre bárót fogják kinevezni, aki a munkapárt választási munkájában oly sikeresen vett részt. A munkapárt klubjából Ma este rendkívül népes volt az élet a nemzeti munkapártban. A megjelent képviselők örömmel konstatálták, hogy a főváros közönsége milyen meleg lelkesedéssel fogadta az ural. kodót. Foglalkoztak azután azokkal a teendőkkel, amelyek a Ház összeülését megelőzik. Az elnök és alelnökök jelölése tárgyában közvetlenül a Ház megnyitása előtt tart értekezletet a párt. A kormány tagjai közül Khuen-Héderváry miniszterelnök, továbbá Hieronymi, Székely és Serényi gróf miniszterek jelentek meg a klubban. A debreceni mandátum. Debrecenből, irják: Láng Lajosnak Versecen történt megválasztásával a debreceni harmadik kerületben uj választás lesz. Mértékadó körökben ugyanis már ismerik Láng Lajos elhatározását, mely szerint a két mandátum közül a versecit fogja megtartani. A debreceni munkapárt alkalmasint Papp Józsefet fogja jelölni, aki Debrecen második kerületében kisebbségben maradt Bakonyi Samuval, szemben. A függetlenségi párt, mint hírlik, Éber Antalt jelöli, de szó van van arról is, hogy Justh-párti programmal Bévi Nándor ügyvéd lép fel. A Kossuth-pártban Barabás Béla jelöltségéről beszélnek. Az uj választás csak szeptember 1; ban lenne. Pártértekezletek. A Justh-párt ma este Justh Gyula elnöklésé. vei értekezletet tartott. Justh megnyitójában törhetetlen harcra hívta föl párthiveit. Meskó László köszönetet mondott Justhnak agitációjáért. Batthyány Tivadar gróf az általános választójog mellett beszélt, Holló pedig a párt uj tagjait üdvözölte. Elnökké ezután Justh Gyulát, alelnökökké Batthyányt és Hollót választották. Kimondták ezután, hogy magatartásukról végleg a trónbeszéd meghallgatása után fognak határozni. A Kossuth-párt szintén ma este tartotta alakuló-értekezletét. Kossuth Ferenc üdvözölte pártjának tagjait. Alelnökké Ssentiványi Árpádot, Désy Zoltánt, Sághy Gyulát, Tóth Jánost, háznagygyá Zlinszky Istvánt választották. Kossuth indítványára elhatározták végül, hogy a párt magatartását esetről-esetre fogják meghatározni. A gazdapárt. A gazdapárt országgyűlési tagjai ma jöttek először össze értekezletre a választások után. Szabó István vezette a tanácskozásokat, amelyek során bemutatta a vidéki szervezeteknek jelentéseit a választásokról. A jelentések szerint tizenhat kerületben állított jelöltet a gazdapárt és három kerületben győzött. Elhatározták, hogy a gazdapárt szervezésére nagyarányú agitációt indítanak az egész országban, amelynek előkészületeit már most megteszik. A gazdapárt parlamenti működését precizirozta ezután a tanácskozás és abban állapodtak meg, hogy negyvennyolcas alapon mint önálló párt vesznek részt a parlament életében. Elhatározták végül, hogy nemcsak a kisbirtokosság sérelmeit, hanem az általuk képviselt osztályok minden követelését is állandóan napirenden tartják. A trónbeszéd meghallgatására nem mennek el a budai várba. A mai pótválasztások. Ma két kerületben volt pótválasztás: Apatinban és Nagyigmándon. Az apatini kerületben Zsubory József munkapárti és Fembach Károly Justh-párti a jelöltek. -Nagyigmándon Ihaly Ferenc pártonkívüli negyvennyolcas és Hunkár Béla Kossuthpárti állottak szemközt. Apatinból jelentik: Este kilenc órakor ért véget a választás, amely Zsubory József győzelmével végződött. Nagyigmándról jelentik: Éjjel a választás még folyik. Thaly Ferenc többségben van. Korelnökök és körjegyzők. A nemzeti munka korszakának országgyűlését szombaton nyitja meg a király a fényes budai várban, de a képviselőház már holnap formálisan összeül. A trónbeszéd meghallgatására rendszerint a korelnök vezeti át az országgyűlés tagjait. A korelnök a most megnyíló országgyűlésen Madarász József Justh-párti országgyűlési képviselő lesz, aki közel jár már a századik esztendőhöz. Kilencvenhat éves jelenleg Sárkeresztur követe, de ez a magas kor sem akadályozza meg a tulheves kuruckodá^ban. Az öreg ur nagyon makacs legény. Nem akarja a király elé vezetni a t. Házat, mert „törvénysértést lát abban, hogy nem őfelsége megy a dunaparti palotába". Sebaj, elmegy a t. Ház Madarász József nélkül is, legföljebb más fogja vezetni. Korelnök mindig akad, mert bizonyos, hogy 413 képviselő közül egyik idősebb, mint a másik. Alább érdekes kimutatást közlünk á t. Ház korelnökeiről és körjegyzőiről, visszamenve az 1865-iki évre. íme : December tizennegyedikén nyitották meg a nagyemlékű 1865-iki országgyűlést, amelyen korelnök Bernáth Zsigmond, körjegyzők Csáky Albin gróf, Perényi Zsigmond báró, Szirmay Géza, Zichy-Ferraris Viktor gróf és ifjabb Zichy József gróf voltak. Az 1869-iki országgyűlésen Pribék Antal korelnök, Jankovich Miklós, Jurka Bazil, Perényi Zsigmond báró, Radó Kálmán, Széli Kálmán és Zichy Viktor gróf pedig korjegyzők. 1872-ben Gubody Sándor korelnök, Keglevich Gábor gróf, Hedry Ernő, Apponyi Albert gróf, Molnár Antal, Lukács Béla és Péchy Jenő körjegyzők voltak. Az 1875-iki országgyűlésen Boér Antal korelnök, Szlávy Olivér, Jósika Gyula báró, Bethlen Andor gróf, Ügron Ákos, Szivák Imre és Baross Gábor korjegyzők voltak. Az 1878-ban megalakult és a törvényalkotás terén nagy munkát, végzett országgyűlést is Boér Antal nyitotta meg mint korelnök, a jegyzők pedig Dániel Gábor, Lyka Lőrinc, Kazy János, Bölönyi Sándor, Kende Tibor és Kada Elek voltak. 1881-ben Boér Antal korelnök. Prónay Gábor báró, Biasíni Domokos, Fenyvessy Ferenc, Hentaller Lajos, Grecsák Károly és Porubszky Jenő korjegyzők. 1884-ben Boér Antal korelnök, Főldváry Miklós, Győrffy Gyula, Lónyay Sándor, Münnich Aurél, Rácz Géza és Török Zoltán korjegyzők. 1887-ben Boér Antal korelnök, Földváry Elemér, Széchenyi Aladár gróf, Benedek Elek, Teleky József gróf, Mikó Árpád és Horváth Ádám korjegyzők. 1892-ben Madarász József, majd Janicsáry Sándor a korelnök, a kor jegyzők pedig Csáky István gróf, Nánássy Ödön, Pálffy-Daun Vilmos gróf, Szily Pongrác, Kemény Ákos báró és Putnoky Mór. 1896-ban Janicsáry Sándor korelnök, Zichy Jakab gróf, Mezőssy Béla, ifjabb Perényi Zsigmond báró, Béldi László, Pongrácz Anzelm báró és Feszty Béla a korjegyzők. 1901-ben Madarász József, majd Fabiny Teofil a korelnök, Baross János, Csekonics Gyula gróf, Wilczek Frigyes gróf, Borbély György, Bethlen István gróf és Szüllő Géza körjegyzők. 1906-ban Szappanos István korelnök, Hoffmann Ottó, Pallavicini György őrgróf, Teleky Géza gróf, Rudnyánszky Sándor báró, Bethlen Ádám gróf és Nagy György a korjegyzők. Sok tekintetben érdekes ez a névsor. A legtöbbször, ötször volt korelnök Boér Antal. Nagy politikusaink közül Csáky Albin gróf 1865-ben, Széli Kálmán 1869-ben, Banoss Gábor 1865-ben voltak körjegyzők. Madarász József 1892-ben és 1901-ben volt korelnök, most tehát harmadszor tölti be ezt a tisztséget. Legutóbb a kecskemétieknek a mostani választásokon kibukott ősz képviselője, Szappanos István vezette az országgyűlés alakuló üléseit.