Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-23 / 27. szám

DÉL MAGYAR O RSZÁQ 1910 június 23 A király Budapesten. — Ünnepélyes fogadtatás. — (Saját tudósítónktól.) Budapestre érkezett ma este a király és ebből az alkalomból a főváros földiszitve, ünnepélyesen fogadta. Az egész városban már kora délelőtt nemzetiszínű zászló­kat lengetett a szél. Különösen sok volt a zászló és egyéb díszítés azon az útvonalon, amelyen keresztül a király a Várba hajtatott. A Váci-köruton az erkélyeket drapériákkal vonták he és hatalmas zászlókat tűztek ki. A Ferenc József-téren lévő középületeken (Főka­pitányság, Lloyd-épület, Kereskedelmi Bank) is számtalan zászló lengett. A főváros az úttest mentén hatalmas árbocokat állított föl, ame­lyeken Magyarország és Budapest aranyozott címerei ékeskedtek. Különösen díszes képet nyújtott a Lánchíd, amelyen rendkívül sok volt a díszítés. Amerre a király fogata elhaladt, a budapesti tanintézetek növendékei állottak sor­falat és ők, meg a mögöttük csoportosuló ren­geteg nép szűnni nem akaró, viharos éljenzés­sel fogadták az uralkodót. A rendőrség intézkedései. A király Budapestre való érkezésével kap­csolatosan rendkívül szigorú rendőri intézke­dések történtek. Azon az útvonalon, melyen a király a pályaudvarról a Várba hajtatott, tehát a Váci-köruton, a Fürdő-utcán és az Albrecht­uton minden három lépésnyire rendőr állt. Ezenkívül az utcasarkokon kisebb-nagyobb lovasrendőr-csapat vigyázott a rendre. A nyu­gati pályaudvaron az érkezésnél Schobert Ferenc dr rendőrkapitány, főkapitánysági titkár intéz­kedett. Melléje Schmidt Ede és Gerschich Lajos felügyelők voltak beosztva. A pályaudvar bel­sejébe ez alkalommal a szokottnál jóval keve­sebb embert bocsátott be a rendőrség. Összesen csak háromszáz meghívót bocsátottak ki, ebből kétszázötven jutott a nagyközönség számára és ötven a miniszterek, újságírók és a fogadás­nál megjelenő fővárosi notabilitások számára. A fővárosban különben három nap óta naponta háromszor razziát tart a rendőrség. Tüzetesen átvizsgálják a kültelkeket, a tömeglakásokat, pálínkamóréseket. Különösen a deleidiveknek igen sok a dolguk. Az ő föladatuk a pálya­udvarok szemmeltartása, ahol minden utast megfigyelnek, valamint a szállodák átvizsgálása is az ő hatáskörükbe tartozik. A nagyobb szál­lodákból naponta többször bekérik a bejelentő­lapokat, a garnikban pedig rezziákat tartanak. Őfelsége fogadtatása. Este pontban hat órakor robogott be az ud­vari különvonat a nyugati pályaudvarra, ahol a király fogadására megjelentek Fülepp Kálmán főpolgármester, Bárczy István polgármester, Boda Dezső rendőrfőkapitány, a kabinet összes tagjai, élükön Héderváry Károly gróf miniszter­elnökkel, a nemzeti munkapártnak körülbelül százötven tagja, az összes horvát országgyűlési képviselők és még számosan a főváros hivata­los, katonai és társadalmi előkelőségei közül­A közönség közül csak keveset bocsájtottak be a pályaudvarra. A pályaudvar előtt, ahol a közönség ezrei várták a királyt, nagyszámú lovas-, gyalogos- és titkosrendőrség tartotta fenn a rendet. Az útvonalon, amerre a király elhaladt, sor­falat állottak a budapesti összes iskolák növen­dékei. (Fülepp beszéde.) Mikor az uralkodó kilépett kocsijából, Fülepp Kálmán főpolgármester lépett elő s hosszabb beszédet intézett a királyhoz. Kifejezést adott annak az örömnek, amely a lakosságnak szivét elfogja, mikor a fővárosban fldvözölheti uralkodóját. Aztán az ország és a lőváros hódoló szerencsekivánatait tolmácsolta » király születésének küszöbön lévő nyolcvana­ük évfordulója alkalmából, (A király válasza.) Az éljenzéssel fogadott beszéd után a király k következőket mondta: — Örömmel jöttem ez alkalommal Buda­pestre. Igen jól esik, hogy ily meleg foga­dásban részesítenek. Fogadja főpolgármes­ter ur és mindnvájan, akik itt megjelentek. ezért, valamint közeledő nyolcvanadik szü­letésnapomról való megemlékezésért szív­ből jövő benső köszönetemet. Adja át ké­rem főpolgármester ur Budapest székvá­rosom összes lakosságának is köszönetemet és üdvözletemet. Hosszas éljenzés kisérte az uralkodó hango­san, erőteljesen kiejtett szavait. A király ezután kezet fogott a főpolgármesterrel, a rendőrfőka­pitánynyal, Khuen-Héderváry miniszterelnök­kel, Hieronymi Károly miniszterrel, majd kísé­retével együtt megindult az eléje fektetett bársonyszőnyegen a királyi váróterem felé amelyen keresztül az utcán várakozó udvari fogat elé ért. (Fölvonulás a Várba.) A néptömeg harsány éljenzése mellett indult meg a hosszú menet. Az első kocsiban az uralkodó ült, jobbján pedig Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök, ami nagy szen­zációt keltett, mert eddig, valahányszor a ki­rály a magyar fővárosba bevonult, jobbján mindig Bolfras, vagy Paar főhadsegédek ültek. Az útvonalon a föllobogózott házak nemzeti­szinü drapériákkal voltak díszítve. A nyugati pályaudvar előtt, továbbá az Arany János-utca sarkán diszkapu várta az uralkodót. A népek ezrei előtt az iskolák tanulói állottak sorfalat. A Váci-köruton, Arany János-utcán, Lánc­hídon és Albrecht-uton hajtatott a király és kísérete a Várba, ahol József királyi herceg, Szápáry József gróf főudvarmester, Pájffy Mik­lós herceg magyarországi udvarnagy, Kanter prelátus,'"Demény udvari káplán, Nepallék udvari szertartásmester és az összes udvari méltó­ságok fogadták a megérkező uralkodót. A király, miután Auguszta főhercegnő és gyermekeinek hódoló üdvözletét fogadta, vissza­vonult lakosztályába. a nök választójoga ellen. — Tüntető menet Londonban. — (Saját tudósítónktól.) Londonban a mult héten a szüffrazsettek nagy tüntető felvonu­lást rendeztek a nők választójoga mellett. A tüntetés után küldöttséget menesztettek Asquith lord miniszterelnökhöz, a választói jognak a nőkre való kiterjesztése érdekében. De ugyanekkor megmozdultak a választójog ellenségei és szintén deputációban tiszteleg­tek az angol miniszterelnök előtt, aki igy, kétfelől szorongatva, nem is tudott határo­zott választ adni egyik küldöttségnek sem. Annyi azonban kitűnt a nyilatkozatából, hogy ellensége a nők választójogának és igy a szüfrazsetteknek kemény csatákat kell még vivniok, hogy a kormányt és az angol politika vezetőembereit a maguk részére hódítsák meg. Az érdekes londoni esemé­nyekről alábbi távirataink szólnak. London, junius 29. Asquith angol miniszterelnök tegnap két nő­deputációt fogadott; az egyik a nők választó­joga mellett, a másik pedig a szavazati jog el­len demonstrált. Asquith kifejtette előttük, hogy az ellentétes nézetekre való tekintettel nem nyújthat törvényjavaslatot a parlament elé, de megígéri, hogy alkalmat fog keresni, hogy ebben a dologban megtudja a parlament véleményét. De előre megjósolhatja, hogy egy ilyfajta törvényjavaslat aligha menne keresz­tül az alsóházban. Érdekes, hogy Asquithnak nemrég kellemetlensége volt a szomszéd parla­mentekkel, mert vonakodott a nők küldöttsé­gét fogadni. London, junius 22. Ma két nöküldöttséget fogadott Asquith mi­niszterelnök, amelyek egyike a nők szavazati jogát követelte, a másik pedig határozottan az ellenkezőjét kívánta. A választójog mellett kar­doskodók előtt kifejtette, hogy mivel a nézetek homlokegyenest ellenkeznek, azt hiszi, hogy egy kormány sem terjeszthet ebben az ügyben törvényjavaslatot a parlament elé, mert több mint valószínű, hogy azt elvetnék. Legfeljebb azt igéri meg, hogy alkalomadtán szóbahozza a Házban és igy megtudhatják a parlament véle, ményét. Eszerint a minisztertanács tárgyal*" fogja az ügyet és igy az alsóház elé kerül vé leményezés végett. London, junius 23. A fogadtatásnak az előzménye az a na»y tüntető fölvonulás volt, amelyet szombaton tartottak a londoni nők. Nők és leányok ezrei vettek részt ebben a menetben, amely körül, belül egy kilométer hosszú volt. A zászló^ százai lobogtak és ötven zenekar működött közre. Különösen érdekes volt a menetnek az a része, ahol 617 fehérruhás asszony és leány sorakozott egymás mellé. Ezek külön megje. lölték magukat, mert egytől-egyig büntetve voltak ezen ügyből kifolyólag. Több európai városból, azonkívül Amerikából, Neuselandból Ausztráliából, sőt még Délafrikából is jöttek szüffrazsettek, hogy részt vegyenek ezen a föl. vonuláson. A lobogókon többféle fölirás volt olvasható, igy például: „A tyrannok elleni fölkelés az Isten iráni való engedelmesség jele." „Halld meg, vén Európa, mi halált mondtunk a rabszolgaság fejére!" Ilyen és hasonló felírásokkal ékeskedett a menet, amely egyelőre aligha tud konkrét eredményt kivívni. TÁVIRATOK A krétai bonyodalom. — Az orosz javaslat. — Bécsből táviratozzák: Amint az itten! diplomáciai körökben beszélik, az orosz ja­vaslat London-, Páris- és Rómában nagy megelégedést keltett és igy az angol javas­lattal egybevetve, a hatalmak további pro­gramját fogja képezni. A javaslat a törökök kívánságával sokban egyezik és igy, amint Konstantinápolyból jelentik, ezt az uj for­dulatot szimpátiával fogadják. A porta az orosz javaslat által reméli, hogy törekvései sikerrel végződnek és ezért mindenképen a javaslat mellett van. Más oldalról kapott tudósitás szerint az ottani jól informált körök azt mondják, hogy az orosz javaslatot, szorosabban véve azt, hogy csapatokat szállítsanak Kréta szigetére, a három nagyhatalom elveti. Pe­dig az orosz javaslat legfontosabb része az, hogy a krétaiak személy- és vagyonbizton­ságáért a lehető legrövidebb időn belül katonákat küldjenek a szigetre. Ez azonban a nagyhatalmaknak a csapatok élelmezése miatt óriási költségbe kerülne és igy az angol, francia és olasz parlament ellene lesznek az orosz javaslatnak és nem jelen­nek meg Kréta szigete előtt a páncélos­hajók. Görögország enged. Konstantinápoly, jonius 23. Egyelőre elmúlt a háborús veszedelem. A görög kormány értesítette a védőhatalmakat, hogy elfogadja a megszabott föltételeket es záros határidőn belül teljesíteni fogja Francia­ország, Anglia, Olaszország és Oroszország kö­veteléseit. Az erélyes föllépésnek tehát foganatja volt. A krétai muzulmán képviselőket nem fogjak kényszeríteni, hogy letegyék a hüségesküt a görög királynak, viszont a védőhatalmak e" állnak attól a tervüktől, hogy csapatokat szál­lítanak partra Krétán és a caneai kikötőben az ottomán szuverenitás jeléül kitűzik a e holdas lobogót. Ki is a i tisztek Budapesten és Bécsben. Bécs, junius 22. A kinai katonai tanulmányi bízottság, amely­nek tagjai Csaj-Tao herceg, a kinai vezérK^ főnöke, a hadügyminiszter és más magas ka ^o méltóságok, ma reggel ideérkezett. A pa y udvaron őfelsége képviseletében Ferenc Ssa tor főherceg ssivélyesen üdvözölte őket. gadtatásra megjelent lovag Versbach ha parancsnok magas katonatisztek élén, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom