Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-17 / 22. szám

12 r- ••-- •• ji'UiL" l>'1— —«e-íV-* * 'mert ez Kunszentmiklóson tavaly októberben azt állította róla, hogy neki névtelen leveleket ir. A kecskeméti törvényszék Hinger Tivadart ét napi fogházra, átváltoztatható egyszáz korona pénzbüntetésre ítélte. Az indokolásban ezeket mondja a bíróság. „. . . A királyi törvényszék Hinger Tivadar vádlott tagadásával szemben Seress Gyula és Nyitrai Jenő tanuk vallomásával bizonyítottnak találta, hogy Kunszentmiklóson, 1909. évi október hóban Milhoffer Sándor főmagánvádlóról azt állította, hogy neki névtelen leveleket irt. Minthogy pedig ezen állított tény valódisága esetében alkalmas arra, hogy főmagánvádlót mások szemében lealacsonyítsa és kísebbitse, vádlott tette kimeríti a Btintetőtörvónykönyv 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségét. A büntetés kiszabásánál vádlott eddigi büntetlen előélete enyhítő körülményül mérlegeltetett, súlyosbító pedig nem észleltetett." § A válíóhamisitó gavallér. Részletesen irtunk a többrendbeli váltóhamisítás bűntettével terhelt Kövér Antal volt aradi biztosítási főtitkárról, aki már három hete lakója az aradi törvényszék fogházának. Kövér védője most kérvényt adott be a vizsgálóbíróhoz aziránt, hogy vizsgáltassa meg a törvényszéki orvosszakértőkkel védencét, mert az előrehaladott stádiumban levő elmegyengeségben szenved és amikor a váltókat hamisította, tettét nem beszámitható állapotban követte el. A vizsgálóbíró helyt adott a védő kérelmének és fölhívta a törvényszéki orvosszakértőket, hogy figyeljék meg Kövér Antalt a fogházban. Annyi bizonyos, hogy Kövér nagy alkoholista volt. A törvényszéki orvosok véleményétől függ most már, hogy a megtévedt biztosítási titkár ellen tovább folytatják-e a bűnügyi vizsgálatot, vagy elmegyógyintézetben helyezik el a szerencsétlen embert. § Szélhámos fin a bíróság előtt. Egy előkelő torontálmegyei család fiatal sarja állt csütörtökön a szegedi királyi járásbíróság büntetőtanácsa előtt csalással vádolva. Klein Endre, Klein Henrik dúsgazdag kiszombori földbirtokos fia, korán a bün útjára lépett. Az iskolát elkerülte, rossz társaságokba járt s hamarosan elzüllött. Apja ekkor kivette az iskolából s kereskedői pályára adta. A mulatozásokhoz szokott fiatalembernek azonban nem ízlett a becsületes munka. Továbbra is a rossz társaságokat kereste s hogy költséges passzióihoz pénzt szerezzen, csaláshoz folyamodott. Dúsgazdag atyja nevében fölkereste a szegedi és makói kereskedőket és sok ezer korona értékű ékszert, gépet csalt ki hitelbe. A szegedi kereskedőket közel tízezer koronáig károsította meg ily módon rövid pár hét alatt. A többi közt Pósz Alajos ékszerész üzletében is megjelent s atyja megbízásából ékszereket vásárolt, persze megint hitelbe. Másnap aztán Pósz nagy meglepetéssel olvasta Klein Henrik nyílttéri közleményét, amelyben a dúsgazdag apa figyelmezteti a kereskedőket, hogy fiának ne hitelezzenek, mert a tartozásokat nem fizeti ki. A cég rögtön megirta a földbirtokosnak, hogy fia ékszereket vásárolt az ő megbízásából, de Klein visszairt, hogy a züllött ifjúnak nem adott megbízást semmiféle vásárlásra. Ekkor a «ég csalás miatt büntető följelentést tett a megtévelyedett fiatalember ellen, akit csütörtö. kön a börtönből kisérték a bíróság elé. Időközben ugyanis vagy ötven kereskedő jelentette föl csalás miatt a fiatal Kleint, akit erre letartóztattak. A járásbíróság a bünügyek egyesítését rendelte el s a tárgyalást elnapolta. § A (lunántiili jiostarablók. Kaposvárott tegnap hozott ítéletet az esküdtbíróság a zalaszentmihályi postarablók bűnügyében. Három megrögzött gonosztevő ült a vádlottak padján : Salamon János, Salamon József és Viola Ferenc. A vádlottak mindent beismertek, mire a vád- ós védőbeszédek elhangzása után az esküdtszék visszavonult. Az Ítéletet este nyolc órakor hirdették ki. Salamon Jánost és Viola Ferencet kétrendbeli rablás, egy rablási kísérlet és a postarablás bűntettében, Salamon Józsefet pedig orgazdaságban nyilvánították bűnösnek. Ennek alapján az esküdtszék Salamon Jánost tizenegy évi fegyházra, Viola Ferencet pedig nyolc évi fegyházra itélte. Violánál figyeDÉLM AGYARORSZÁG lembe vette az esküdtszék a fiatal kort, a büntetlen előéletet, továbbá enyhítő körülménynek tudta be azt is, hogy Viola a többiek rábeszélésére tért a bün útjára. A két rabló orgazdáját, Salamon Józsefet egy évi börtönnel sújtotta a biróság. Mind a három vádlott megnyugodott az ítéletben. § Szabad-e lóval a vendéglőbe menni? Erre adott feleletet a szentesi járásbíróság, amikor Lavicska József sövényházi földbérlőt elitélte. Lavicska 1910 február huszadikán este tiz óra körül bevezette lovát Golclner Ödön mindszenti vendéglőjébe s csak amikor körüljártatta a billiárd-asztalok között az okos állatot s körülményesen megmutatta neki a vendéglő egész berendezését, vezette ki lovát előkelő méltósággal a vendéglőből. Hiába lármázott a derék vendéglős, a legerélyesebb fölszólitás sem akadályozta meg a földbérlőt abban, hogy az előirányzott tiz percig ne sétáltassa lovát a vendéglőben. A szentesi királyi járásbíróság a vendéglős följelentésére magánlaksértés vétségében mondotta ki bűnösnek La. vicska Józsefet és ezért tizennégy napi fogházra itélte. A járásbíróság nem fogadta el a vádlottnak azt a védekezését, hogy ő egyedül ment be a vendéglőbe s a ló csak utána ment s így muszáj volt a lóval megfordulni, hogy kijöhessen. A biróság továbbá beigazoltnak látta, hogy a vádlott szidalmakkal illette a vendéglőst. Az elitélt felebbezése folytán a szegedi királyi törvényszék ma helybenhagyta a szentesi járásbíróság ítéletét. Ez ellen az elitélt védője semmiségi panaszt jelentett be, mert szerinte nyilvános helyiségben magánlaksértés nem követhető' el, hanem csak illetlenség, vagy legföljebb becsületsértés. Most tehát a királyi tábla fogja megmondani, hogy magánlaksértést követ-e el az, aki lovát a vendéglőbe viszi sétáltatni. § Elcsábított leány. Szemrevaló, csinos parasztleány volt H. A., mindössze tizenhétesztendős, de ha végigment a nagykikindai utcákon, utána fordult mindenki. Hogyhogynem, letért a tisztesség útjáról és bár azelőtt senkise férkőzhetett a közelébe, ma már mindenkié lett. Elek József nagykikindai tamburás és Sznbó Anna napszániosnő ellen merült föl az a vád, hogy a szép parasztleányt nyereségvágyból Csókás Mária adai mulatóhelytulajdonosnő unszolására mindenféle csalogató eszközökkel rábírták, hogy Csókás Mária „leányai" közé lépjen. A parasztleány nem tudván arról semmit, beleveszett a festett világba. Csókás Mária ellen azt a vádat emelték a törvényszék előtt, hogy a leányt annak akarata ellenére erőszakosan visszatartotta magánál, mert az „urak" finom „portékának" találták az uj csillagot. Valamennyi vádlott tagadott mindent. Csókás Mária pedig azt állította, hogy a leány önszántából jött hozzá Adára. Természetesen kézzelfogható bizonyítékok nem voltak és így a nagykikindai törvényszék fölmentette a három vádlottat. A szegedi királyi ítélőtábla pedig, dacára az elcsábított parasztleány fölebbezésének, helybenhagyta, a törvényszék döntését. § Veszedelmes ölelés. Miklós János tápéi földmives egy korcsmai mulatozás alkalmával összeölelkezett Juhász Antal nevü szomszédjával. Juhász meghatva fogadta régi haragosa közeledését s a bókülés jelét látta a barátságos ölelésben. Észre sem vette, amikor Miklós az ölelkezés ürügye alatt bicskáját a hasába szúrta. A veszedelmes sérülés következtében Juhász tizennégy napig feküdt betegen s hosszabb ideig nem állhatott munkába. A szegedi királyi járásbíróság Miklós Jánost ezért a furcsa ölelkezésért egy havi és tizennégy napi fogházra és az okozott költségek megtérítésére ítélte. § A javíthatatlan cigány. Számos lopás és betörés, sőt szándékos emberölés miatt életének több mint kétharmadrészét töltötte a különböző börtönökben Nikolus (Tuga) Milán dernyei cigány, aki legutóbb tizenkét évig ült egyhuzamban a börtönben. A sok büntetés azonban, ugylátszik, még elvetemültebbé tette. Legutóbb Kupmoinácz Vláda dernyei lakos zsebéből ügyes tolvajfogással négyszázötven koronát lopott ki. Nyomozás és kihallgatás végett megjelent a viskójában a községi biró, akinek furfangosan száz koronát igért, ha békében hagyják és elhallgatják a legutóbbi lopását. A zombori királyi törvényszék előtt azonban letagadott mindent, azt is, hogy ő a birónak igért volna valamit, sőt azt állította, hogy soha nem is látta a birót. De a tanuk 1910 Junius 17 rácáfoltak a hazudozásaira. A vád bebizonyult és a királyi törvényszék a cigányt egy börtönre és husz korona pénzbírság lefizetésére itélte. A szegedi királyi ítélőtábla büntetőtanácsa ma délelőtt a cigány felebbezésének elutasításával: a törvényszék ítéletét helybenhagyta. § Mayer Benedek és társai. A „Zöld Koszorú" cimü budapesti fogadónak és a Magyarország cimü kávéháznak volt még három évvel ezelőtt a tulajdonosa Mayer Benedek. Harmadéve súlyos anyagi válsággal küzdött s ekkor Arany Győző magánmérnök és építési vállalkozó egy kibontakozási tervet dolgozott kí neki. A kibontakozás módja az volt, hogy Arany huszonnégyezer koronás váltót számitol le neki, amely összegből sürgős adósságait kifizetheti, Arany azonban kikötötte, hogy a váltót Mayer testvére, Mayer Ignác, továbbá veje és leánya, Jaurer György és felesége irják alá. Mayer Benedek az eljárás egyszerűsítése szempontjából a három kezes nevét könyvelőjével Forgács Ignáccal Íratta a váltóra, de a váltó összege helyett összesen tizenkétezer koronát kapott. Ebből a pénzből aztán nem tudta rendezni ügyeit, ugy, hogy alkalmazottainak óvadékát volt kénytelen elsikkasztani. Amikor ez a pénz is elfogyott, Mayer Londonba szökött, de aztán önként jelentkezett az ottani rendőrségen, amely Budapestre kisértette. Itt megindult a nyomozás, amely kiderítette, hogy Mayer Forgács Ignáccal egyetemben nemcsak a huszonnégyezer koronás váltót hamisította» hanem 1908. évi február havában egy másik kitöltetlen váltóra is ráhamisitotta testvére és veje nevét. Ezt a váltót is Arany (Strausz) Győző számítolta le. Kiderült továbbá, hogy Mayer Rapaud Éva szállodai szobaasszonynak háromszáz koronás, Köttbaum Károly kávéházi bérlőnek négyezer koronás, Kozma János cukrásznak négyszázkilencven koronás, Wálaschék Janka felügyelőnek ezerkétszáz koronás és József Miklós portásnak ezer koronás kaucióit elsikkasztotta. A nyomozat során Mayer panaszt emelt uzsora vétsége miatt Arany Győző ellen, mint aki szorultságát felhasználta és tőle négy százalékos kamatot szedett. Mayer azzal is vádolta Aranyt, hogy ő birta rá a váltóhamisításokra. A budapesti törvényszék Mayert ötrendbeli sikkasztás, magánokirathamisitás és csalás miatt két évi fegyházra, Forgácsot magánokirathamisitás büntette miatt egy évi börtönre itélte, Arany Győzőt pedig az uzsora vétsége alól felmentette. Az elitéltek és az ügyész fölebbezését ma tárgyalta a budapesti királyi ítélőtábla Devich László elnöklésével. Elszász Oszkár dr védő és Magyar István dr főügyészhelyettes fölszólalása után a tábla helybenhagyta az első biróság Ítéletét és megállapította, hogy Arany Győző vádlott kihasználta ugyan Mayer szorultságát, de bizonyítottnak nem látja, hogy Arany cselekményében a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között föltűnő aránytalanság állana fönn. A fölmentés miatt a főiigyészhelyettes semmiségi panaszt jelentett be a Kúriához. Az elitélt vádlottak megnyugodtak az Ítéletben. § Utazók gyásza. Az aradi törvényszéki palota előcsarnokában a napokban táblát függesztettek ki: Ügynöknek, házalónak elárusttás, megrendelések fölvétele és hdzalds céljából a hivatalos, helyiségekbe belépni tilos! A törvényszéki elnököt erre a lépésre az kényszeritette, hogy az utóbbi időben különféle utazók, ae különösen a biztosítási és könyv-utazók annyira lepték a biróság épületét, hogy a birák alig voira* képesek a tolakodó ügynököktől megszabadulni, a nem átallották a bírókat tárgyalásaikban is ^ zavarni. , § Vác miatt. A petrőci korcsmában többedmagával borozgatott Kondorost Imre Pétej\ révei gépkovács. A borozgatok között vo Balázs Béla napszámos, aki ingerkedni kezd0 ^ Kondorosival. Előbb enyhébb szavakkal szurkálta, majd ezt vágta ki: „Te híres em^ vagy nagyon, Vácon ís voltál ám." K°n 10 ^ földühösödött, előrántotta a bicskáját es ^ lázst hasba szúrta vele és a karját is