Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-17 / 22. szám

1916 junius 17 DÉL-MAGYARORSZÁGI sebesítette. Amint az orvosok is igazolták, Balázs sebei harminc nap alatt gyógyultak meg. Az újvidéki törvényszék előtt a vádlott arra hivatkozott, hogy a bicskát jogos önvéde­lemből használta. A tanuk azonban ellene vallottak, mire a törvényszék Kondorosit hat liónapi börtönre itélte. A vádlott íölebbezett a szegedi királyi Ítélőtáblához, amely ma délelőtt tárgyalta ezt az ügyet. A büntetőtanács meg­felelőnek találta a kiszabott büntetést, az előző bíróság Ítéletét tehát helybenhagyta. § Az eltévedt ekszpressz-levél. Gleichmann Sámuel karcagi cipőkereskedő a mult év folya­mán fizetésképtelen lett. Ebben a helyzetében Bácskay Artúr kereskedelmi egyeztető sietett segítségére és sikerült neki Gleichmann és hi­telezői között az egyezséget megteremtenie. Az egyezség érdekében Gleichmann Sámuel egy 22,000 korona értékű 'váltót adott fel 1909. év november 29-én a karcagi postahivatalnál aján­lott e*kszpressz-levélben sógorának, Grünbaum Bélának cimére Budapestre, aki abban az idő­ben a fővárosban Bácskay Artúr egyeztető lakásán tartózkodott. Ezt az ajánlott ekszpressz­levelet Páncz István 29-es számú táviratkéz­besitő kézbesítette november 29-én Bácskay lakásán és pedig aként, hogy becsengetve a lakásba, felkérte a szobaleányt a levélnek a címzett részére való átadására. Grünbaum Béla azonban akkor nem volt otthon, amire Bácskay Artúr vette át a levelet és a postai elismer­vényre ráirta a cimzett nevét. Ugyanezen a napon azonban az ekszpressz-ajánlottlevelet feladó Gleichmann Sámuel a karcagi posta­hivatalnál feladott ekszpresz-ajánlottlevelének visszaadását követelte. Bácskay Artúr azonban a jogtalanul birtokába került levelet sem a feladónak vissza nem adta, sem pedig a cim­zett Grünbaum Bélának át nem adta, hanem letétbe helyezte Stamberger Ferenc dr buda­pesti közjegyzőnél. Erre azután Gleichmann Sámuel büntető feljelentést tett Bácskay Artúr egyeztető ellen magánokirathamisitás büntette miatt azért, mert a Grünbaum Bélának cimzett ajánlott-ekszpressz levél postai elismervényére a cimzett felhatalmazása nélkül ráirta annak ne­vét. A lefolytatott vizsgálat után a királyi ügyészség vádiratot adott be Bácskay Artúr ellen. A vádlott egyeztető ügyvédje, Vajda Mi­hály dy kifogásokat adott be a vádirat ellen. Ma tárgyalta e kifogásokat a büntetőtör­vényszék vádtanácsa, de mielőtt érdemben döntött volna, elrendelte a levelet feladó Gleichmann Sámuel kereskedő kihallgatását. Csakis ennek megtörténte után fog a bíróság a vád alá helyezés kérdésében érdemben dönteni. § Rablás az országúton. Négy fiatal do­rozsmai suhanc állott ma a szegedi esküdtbíró­ság előtt rablás bűntettével vádolva. 1910. március tizedikéről tizenegyedikére virradó éjjel Simon Mihály, Lajkó Kálmán, Lajkó Márk és Ördög István fiatal suhancok a dorozsmai tanyák között megtámadták és kirabolták Kónya Já­nos ottani földmivest. A bíróság este kilenc órakor hirdette ki az ítéletet, amely szerint Lajkót és Simont két-két évi fegyházzal sújtotta, a másik két vádlottat fölmentette. § Gyilkosságért elitélt rendőr. Március végén Trenka Pál őrszállási rendőr civakodás közben agyonlőtte egyik társát, Kovács Gáspárt, akivel állandóan rossz viszonyban élt. A csend­őrség azonnal letartóztatta Trenkát, aki ellen a zombori királyi ügyészség szándékos ember­ölés címén emelt vádat. Tegnapelőtt tartották meg a tárgyalást, amelyen az esküdtek a gyil­kos rendőrt hét évi fegyházra Ítélték. A vád­lott védője semmiségi okot jelentett be, az Ügyész megnyugodott az Ítéletben. lüszterek, kosztüm-kelmék mélyen leszállított árban kapható Klein Márton, Oroszlán-utoa, Poützer-ház. A szegedi vásárcsarnok. — fi régi csapatkórház telkén épül. — Néhány éve felbukkan helylyel-közzel a törvényhatósági bizottság előtt, vagy a vá­ros tanácsának ülésében, a szegedi vásár­csarnok ügye. Felbukkan, beszélnek róla, aztán megint marad minden a régiben. A folyamatban levő városrendészeti mun­kák azonban most sorát ejtették a vásár­csarnok létesítésének is és azt tovább el­halasztani nem lehet. Közgazdasági szempont-" ból roppant fontos ez a kérdés s most, hogy napirendre került, örvendetes jelenségként kell megállapítanunk, hogy vele párhuza­mosan oldja meg a hatóságok az iparos­piac készítését is. A régóta vajúdó kérdésnek ez a szerencsés megoldása Bokor Pál helyettes polgármester ötlete, aki Jung Péter törvény­hatósági főállatorvos minapi előterjesztéséből alkotta meg a maga tervét. A főállatorvos ugyanis tanulmány utján megszemlélte a budai Batthyány-utcai árucsarnokot és szak­értü véleménye abban alakult ki, hogy ilyen méretű árucsarnok megfelelne Szeged váro­sának is. Bokor Pál abban a véleményben van és ela­borátumát igy is dolgozta ki, hogy a régi csa­patkórház immár teljesen fölszabadult telkének egyharmadrésze elég lenne az árucsarnok részére, a másik kétharmadrésznyi terület pedig kockakővel, vagy aszfalttal beburkoltat­ván, az iparos-piac koncentrálására szolgálhatna. A helyettes polgármester előterjesztésére a város tanácsa az ő elnöklete mellett kiküldte Somogyi Szilveszter dr főkapitányt, Tóth Mihály főmérnököt és Jung Péter föállatorvost, hogy tanulmányozván kellőkép a budai hus- és vásárcsarnokot, tegyenek javaslatot a szegedi árucsarnok fölépítésére. A régi csapatkórház telkén épülő árucsarnok­ban nyernek majd elhelyezést a kisebb mészá­rosok, a most sátrak alatt árusító borjú-, juh-, bárány- és sertéshúst áruló husiparosok, a zöldség-, paprika- és gyümölcsárusok, akik most a városban szerteszéjjel vannak elhelyezve és sátraikkal nem kis forgalmi akadályt képeznek. Az árucsarnok tehát nagy forgalmi szabadsá­got fog kölcsönözni a városnak s már ezért is sürgős annak a fölépítése. Bokor Pál előter­jesztésében kifejezetten annak a véleményének ad kifejezést, hogy az árucsarnok létesítésének praktikus megoldása nem hogy megterheltetós­sel jár a városra nézve, de hasznothajtó vál­lalat lesz. Megjelöli a helyettes polgármester a kivitel módozatait is. Ezek szerint, ha kölcsönből építi föl a város a csarnokot, akkor a mintegy háromszáz helyiségnek száz koronányi évi bé­réből eredő harmincezer korona haszonbére bőven amortizálja a befektetendő tőkét, ha pedig az ujszegedi villatelkek eladásából szár­mazó összegen épit a város, akkor nem fizet kamatot és a megoldás könnyebb. Az árucsarnok létesítése 3—400 ezer koronába kerül s ezt az összeget fedezi az ujszegedi villa­telkek értéke. Mi a magunk részéről ezt a meg­oldást tartjuk praktikusabbnak, mert igy a város a maga pénzét forgatja és nem folyamo­dik hitelhez. A helyettes polgármester az idei nyár folyamán elkészíti ugy az árucsarnok, mint az iparos-piac kiépítésének részletes tervezetét s a jövő évben a munka kivitelre kerül. Az iparos-piacnak s a vásárcsarnoknak egymáshoz való közelsége természetesen nagy közgazda­sági előnye lesz Szeged városának. (—) Kereskedelmi esktidtbiróságok. Meg­írtuk már, hogy a szegedi kereskedelmi testü­let akcióba lépett, hogy a kereskedői bűnügyek­ben ne a büntetőtörvényszók Ítélkezzék, hanem egy kereskedőkből ós iparosokból álló esküdt­bíróság. Ezt a javaslatot Danner János szegedi kereskedő tette, aki igy okolja meg javaslatát: — A javaslatomat nemcsak magam, hanem igen sok szakember tartja helyesnek. A célja főleg az volna, hogy kriminális kereskedelmi ügyekben hozzáértő kereskedő emberek ver­diktje alapján ítélkezzenek. Hamis bukások miatt számtalanszor igen sok kereskedő van érdekelve. Gyakran százezrekről van szó. S ha a rendes esküdtbiróságnak gyakran igazán je­lentéktelen testisértések miatt kell Ítélkeznie, miért ne volna helyénvaló, hogy bonyolult és jelentős kereskedelmi pörökben vegyék igénybe a gyakorlatilag szakértő kereskedő-esküdtek közbenjárását? — Ez a sokféleképen 'elfoglalt büntetőbiró­ság válláról is gyakran súlyos felelősség terhét venné le, vagy legalább is csökkentené. A ke­reskedelmi törvényt úgyis revízió alá veszik s azt hiszem, ép ezért kellene most a kérdés­sel foglalkozni. Én ugy gondolom, hogy ehez az esküdtbirósághoz nem kellene 12 rendes, 2 pótesküdt. Elég volna ide tizenkét esfcüdt, akik közül háromat az ügyész, háromat a vád­lott utasíthatna vissza, ugy hogy hat maradna. Ugy gondolom, hogy kereskedők és iparosok, akik ismerik az ügy fontosságát, nem kíván­nak napidíjakat. Hiszen ilyen kereskedelmi bünügyek nem is vennék őket annyira igénybe, mert az ilyen bűnügy nem olyan nagyoin gyakori. — Szeretném, ha a mi kamaránk kezdemé­nyezésére a többi kamara és iparkamara és egyéb kereskedelmi testületek is foglalkoaná­nak az ügygyei és érdekében akciót indítanálak. (—) Kereskedelmi szaktanfolyamok. Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter tegnap és kereskedelmi szaktanfolyamok lé­tesítésére rendeletet adott ki. E rendelet kö­vetkeztében a Kereskedelmi Alkalmazottak Or­szágos Egyesülete elhatározta, hogy kereske­delmi szakiskolájában julius 1-töl kezdődőleg öt hónapra terjedő gyakorló irodai tanfolyamot nyit ugy férfiak, mint nők számára. E gyakorló irodai tanfolyamok tárgyai a magyar és né­met kereskedelmi gyorsírás, gépírás, könyv­vitel és levelezés. Különösen ajánlatos a jelent­kezés a polgári iskolát most végzett leányok részére már csak azért is, mert a tanfolyamok bizonyítványai államérvényesek. Tájékoztatót a K. A. O. E. irodája (VI., Andrássy-ut 67.) küld. (—) A Horvát-Szlavon Országos Jelzá­logbank 1904. évi négy és fél százalékos köt­vényeinek a magyar királyi pénzügyminiszter az 1897. évi XXXII. t.-c. alapján a pupilláris biztosság jogát megadta. (—) Uj román takarékpénztár Temesmegyé­ben. Ancora Takarék- és Hitelintézet Részvénytársa­ság (Gattaja) céggel a temesmegyei Gattaja község­ben uj pénzintézet alakult ötvenezer korona alap­tőkével. (—) A makói hagymakartell. Hetek óta tár­gyalásokat folytatnak a makói összes hagyma­kereskedők annak érdekében, hogy közös cégbe lépjenek. Mindegyik feladja az eddigi céget és nagy betéti társasággá alakulnak. Szerintük a cél : hogy rendes árakat érjenek el, a külföldi kereskedők eddigi igazságtalan visszaéléseit, az árunak jogtalan rendelkezésre bocsájtását or­vosolják, a hitelezés rendezését keresztülvigygk. Ezekkel a reformokkal különösen a mostani *bo termés idején óriási szolgálatot vélnek tenni a termelőknek. Ezzel szemben a termelők attól félnek, hogy a kereskedők a betéti társaság ut­ján ugy lenyomhatják az árakat, ahogyan csak akarják. Az érdekes kartellt a kereslet köré­ben rokonszenvvel fogadják mindenhol. Mert az a vélemény, hogy a keresletnek és kínálat­nak egyaránt használ. A termelőknek pedig azért sem árt, mert az idei termés különösen bőnek Ígérkezik. (—) A magyar királyi folyam- és ten­gerhajózási részvénytársaság igazgatósága közhírré teszi, hogy a folyó évi hajózás meg*, nyiltától liszt- és őrlemény-küldeményekre ér­vényes I. számú átviteli díjszabásban Datschitz állomás neve Datschitz in Mahren-re módosul. Felelős szerkesztő: Róna Lajos. Lapkiadó-tulajdonos: Délmagyarország hírlap- és nyomdawállalat részvénytársaság. Nyomatott Szegeden a Délmagyarország hirlap­és nj-omdavállalat részvénytársaság körforgógépén. Biztos hatású szer a Franki-féle HAJSZESZ [HAJHULLÁS! ellen. A hajkorpát el­távolítja. Kis üveg 1 kor., nagy üveg 2 kor. Kitűnő szeplő stb ellen a Franki-féle SERAIL-CRÉME ARCZSZÉPITÖ'I Kapható egyedül: Felsőváros, ilFMNKL ANTAL Ártalmatlan ! 1 tégely árai K. Hozzávaló szap­pan 70 fi 11. Pouder 1 kor. gyógyszer­tárában. SZEGEDEN, Szt. György-tér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom