Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-18 / 23. szám

4 választás szabályszerűen, a legnagyobb rendben történjék. Előreláthatóan ötezernél több választó íog leszavazni és a választás el fog tartani a késő éjjeli órákig. Az adótörvények módosítása. A Budapesti Tudósító jelenti: Az a hirlapi közlés, mely szerint a magyar kormány a We" kerle-féle adótörvények félretételével uj adóreformmal szándékoznék az uj képviselőház elé lépni, nem felel meg a valóságnak. A kormány csakis az adótörvények életbeléptetése határidejének eltolását vette tervbe. Az egyes adótörvényeken eszközlendő módosítások még szintén nincsenek elhatározva. Az országgyűlési munkapárt megalakulása. A Pol. Ert. jelenti: Vasárnap, e hónap 19-én délután öt órakor lesz az országos nemzeti munkapártnak, mint parlamenti pártnak első értekezlete, amely egyúttal alakuló konferenciája lesz a megválasztott munkapárti képviselőknek. Ezen az alakuló értekezleten, amelyen valószínűen a pártnak egyik idősebb tagja fog elnökölni, fogják megválasztani a párt elnökét, három alelnökét, hat jegyzőjét, a kijelölő- és végrehajtó-bizottságokat. Az értekezleten Héderváry Károly gróf miniszterelnök, mint a párt vezére is föl fog szólalni, üdvözölvén a megválasztott képviselőket és többségi pártot, amire a párt részéről is nyilatkozat fog történni. Ez alkalommal csak képviselői konferencia lesz; magának a klubnak háznagyát későbben fogják a klub közgyűlésén megválasztani. A választások statisztikája. A pótválasztások fele már véget ért, eredményük azonban az országos átlagot nem változtatta meg. A mandátumok az egyes pártok között igy oszlanak meg: Munkapárti 253 Pártonkívüli 67-es 21 Kossuth-párt 49 Justh-párt 40 Pártonkívüli 48-as 11 Néppárt 13 Nemzetiségi 8 Demokrata 2 Gazdapárti 3 Ker. szociálista 1 Még 12 pótválasztás van hátra. TÁVIRATOK A krétai helyzet. Athén, junius 17. Dacára a pártvezérek közt Krétára vonatkozólag fönnálló nézeteltéréseknek, valószínű, hogy a nemzetgyűlés munkálatait az összes pártok beleegyezésével el fogják halasztani, hogy a közbeeső időben a görög népképviselet egységes magatartásban állapodhasson meg a védőhatalmak követeléseivel szemben. Az a hir, hogy a védőhatalmak Anglia javaslatára elhatározták, hogy őrhajóik számát Krétán megszaporítják, hogy az esetben, ha a krétaiak a hatalmak akaratának nem engedelmeskednek, azonnal csapatokat szállíthassanak partra, a szigeten nagy izgatottságot keltett. Belgrád, junius 17. Nenadovics konstantinápolyi szerb követ tegnap utasítást kapott, hogy tiltakozzék a portánál a szerb elemnek Törökországban való üldözése ellen. A török hadügyi költségvetés. Konstantinápoly, junius 17. A kamara megkezdte a hadügyi költségvetés tárgyalását, melyet a hadügyi bizottság 9,786.714 fontban irányoz elő, mig a kormány 14,071.435 fontot követelt. A hadügyminiszter megokolta a kért hitelt és kijelentette, hogy Törökországnak meg kell tax-tania ötödik helyét az európai katonai hatalmak sorában. A miniszter 4,800.000 font rendkívüli hitelt kért, amely két évre lesz felosztandó és legfőképen 66,000 fegyver, 100 tábori- és 60 hegyiüteg, továbbá várütegek beszerzésére, véderödök tökéletesi. tésére és táborépitési anyagok beszerzésére van szánva. DÉL-MAGYARORSZÁGI György király otthon. Athén, junius 17. György király tegnap ide visszaérkezett. A pályaudvaron megjelentek a kormány tagjai, a diplomáciai kar és a hatóságok fejei. Nagyszámú embertömeg élénk ovációban részesítette a királyt. A királyi palota előtt is nagy sokaság gyűlt össze, mely a királyt éltette. A király megjelent a kastély terraszán és köszönetet mondott a lelkes fogadtatásért A Reichsrath ülése. Bécs, junius 17. A képviselőház egyszerű szavazással elfogadta a belügyi, közoktatásügyi, igazságügyi ós honvédelmi költségvetést, azután pedig megkezdte a részletes vitát a földmivelésügyi, kereskedelemügyi, vasutügyi és közmunkaügyi tárcákat magában foglaló harmadik költségvetési csoport fölött. Letartóztatott lapkiadó. Konstantinápoly, junius 17. Az Ishirat szociálista lap kiadóját letartóztatták, mert a lap hozta Samin meggyilkolt szerkesztőnek levelét. Nazim, az ifju-török bizottság felelős vezetője, visszautasította azokat a gyanúsításokat, amelyeket a bizottság ellen a gyilkossági afférral kapcsolatban emelnek. Fölmentett terrorista gyilkos. — Szenzációs iléleí Parisban. — (Saját tudósítónktól.) Májusban történt, hogy Ripsz Mihály orosz forradalmár agyonlőtte Kotten ezredest, a párisi orosz titkosrendőrség főnökét. A gyilkossági bünpört most tárgyalta a francia főváros egyik esküdtbirósága, amely a gyilkost fölmentette. Az érdekes pörről ezt a tudósítást kaptuk : A tárgyaláson Ripsz Mihály elmondotta, hogy előkelő orosz családból származik, egyetemet végzett ós moszkvai diákévei alatt akaratlanul ismerkedett meg terrorista diákokkal, akikről egyébként nem is tudta, hogy a forradalom szitói. Érintkezésben volt veliik és ezért egy alkalommal elfogták. Noha teljesen ártatlan volt, mégis mesterséges bizonyítékok terhe alatt deportálásra ítélték. Még amikor a börtönben tartották, akkor került először Kotten ezredes szine elé és az ezredes, csakhogy vallomásra kényszerítse, a legrémesebb kínzásoknak vetette alá. Az inkvizíciós eszközök is hatástalanok maradtak azonban, mert Ripsz, akinek bűne nem volt, nem tudott vallani semmit, ami az ezredesnek ínyére lett volna. Elvitték Szibériába, de onnan sikerült megszöknie és visszatért Moszkvába, ott rejtőzködött. Kotten azonban a búvóhelyén is fölfedezte s kijelentette neki, hajlandó szemet hunyni, de csak abban az esetben, ha Ripsz a titkosrendőrség szolgálatába áll és kikémleli a terroristák tevékenységét. Ripsz, noha lelkében akkor már ő is a forradalmárokhoz szított, elfogadta az alkut, mert hiszen igy még inkább szolgálatára lehetett barátainak. Időközben Kottent a párisi orosz titkosrendőrség fejévé nevezték ki és az ezredes magával vitte uj állomáshelyére Ripszet is. Jól ellátta pénzzel, aztán azt az utasítást adta neki, furakodjék a Párisban rejtőző terroristák közé és kémlelje őket. Ripsznek pedig az volt az első dolga, hogy fölkereste a terroristákat és mint igaz, barátjuk jelentkezzék, akivel megbeszélhetik minden haditervüket. Igy került össze Ripsz Burzevvel is, aki olyan szenzációs leleplezésekkel lepte meg a világot, amikor Azevröl és társairól, az orosz titkos politikai rendőrség zelótáiról irt. A forradalmárok szintén gyanút, fegtak Ripsz ellen és ekkor Ripsz, hogy bebizonyítsa az ügyhöz való ragaszkodását, elhatározta, hogy megöli Kotten ezredest. Többizben is ellátogatott a spicli-ezredes lakására, de sohasem sikerült egyedül maradnia vele. Egyszer azonban mégis kedvezett neki a szerencse. Egyedül maradtak és Kotten szemrehányásokkal támadt reá, amiért ő már nem a ,régi, nem olyan buzgó, mint volt egykor. Es kijelentette: — Nekem különben sem kémre van szükségem, hanem olyan emberre, aki beugratja a terroristákat, hogy kövessenek el valami nagy1910 junius 18 — ——r — stilü merényletet. Azt akarom, hogy egyszerre rátehessem a kezemet mindannyiokra! Ripsz nem volt hajlandó erre. Ezen aztán összevesztek és Kotten árulónak mondta. Amire Ripsz revolvert rántott és agyonlőtte az ezredest. A tárgyalásra be volt idézve tanuképen Jaurès, Burzev, Haal orosz ügyvéd és iró, valamint Longuez, az ismertnevü szociálista iró és publicista. Mind a négy tanú gyönyörű jellemzését adta Ripsznek és viszont valamennyien tudtak Kotten egy-egy rémtettéről, hogy pokoli furfanggal, gonoszsággal hogy kergetett vesztükbe embereket. Az esküdtek fölmentő Ítélete egyhangú volt és Ripszt a bíróság nyomban szabadon bocsátotta. A Délvidék pusztulása. — Megkezdték a mentési akciót. — (Saját tudósítónktól.) Magyarország legnagyobb részén keresztülszáguldott a gyilkos vihar. De a legnagyobb pusztítást a Délvidéken, különösen Krassószörénymegyében vitte véghez. Kétszáznál több ember halt meg az árviz piszkos hullámaiban és vannak folyók, amelyeken egyetlen hid sem maradt épségben. Most rendkívül nagy erélylyel megkezdték a mentési munkálatokat. A krassószörényi özönvíz. Issekutz Aurél, Krassószörénymegye alispánja a szerencsétlenségtől sújtott falvakba utazott. Elmondotta egy hírlapírónak, hogy hivatalosan eddig kétszáz halottról tud, de lehet, hogy több van. Ilyen roppant arányú szerencsétlenség még nem érte soha az ország egyetlen megyéjét sem, a vizből tucatszámra húzzák ki az oszlásnak induló emberi és állati hullákat, heteknek megfeszített munkájába fog kerülni, mig az istenitélet nyomait valahogyan el fogják takarítani. A Nérán egyetlen hid sem maradt épen, valamennyiből ugy mered ki a két partról néhány gerendaszál. Egész állatfalkák úsznak egymásután lefelé a Nérán, közöttük emberek, sokat éjszaka, alvás közben ragadott él házastul a fékevesztett áradat, Azok, akik hegyekre menekültek a végitélet elől, szintén a halottak között vannak. Görcsösen kapaszkodtak bele a sziklákba, fatörzsekbe és azokkal együtt ke-, rültek bele a piszkos hullámokba. A bosztavicsi járás falvait nem lehet megközeliteni, nincs forgalom, telefon, távíró elpusztult. Még csak képet sem alkothatunk arról a hallatlan pusztulásról, ami ott negyvennyolc óra óta végbement. Berszászkán száznál több embert pusztított el a nekibőszült áradat. Szokolovácon az iskolát és a fahidat tépte ki a háborgó elem, Jablanicán az utolsó hivatalos értesítés szerint huszonnyolcan hiányzanak, akik kétségkívül a veszedelem martalékaivá lettek. Siménytélen valamennyi ház összedűlt. Mindent, ami emberileg lehetséges, megteszünk a katasztrófa megfékezésére. A Néra völgyét, a ménesi, temesi, bisztrai és brezovai völgyeket roppant magasságban lepte el a víz, ha magaslatról nézünk körül rajtuk, egy egész tenger szomorú látványosságát nyújtják. Fákat, hatalmas sziklákat könnyedén szakított ki a förgeteg. A Néra vízállása hét méterrel magasabb, mint rendesen. Karánsebes, junius 17. Báziás és Lúgos között abszolút stagnál mindenféle közlekedés. Telefon, telegráf, vonat nincs. Mig Báziásról Lúgosra jut az ember, legalább öt napig tart, mértföldes kerülőkkel. A belügyminiszternek Bukaresten át küldik a sürgönyjelentéseket. A nép vonakodik a mentese munkálatokban segédkezni. Berszászkán, Dolnja Lyubkován az ár valamennyi hidat tönkretette. Mintegy száz embert sodortak magukka a tomboló hullámok és temérdek állat vésze oda. Héizak úszkálnak a vízen. Najdásban az az épülő hidat barakkostul vitte magával- • barakkban két munkás aludt, az egyik a víz ^ fuladt, a másik együtt úszott az árral és kovicán egy fán gubbaszkodva, mezitele akadtak rá. A herkulesfürdői országutat, aff1^ lyet a kormány százezer koronányi költse&>L